Magyarország, 1964. július-december (1. évfolyam, 23-48. szám)
1964-07-05 / 23. szám
2 Álláspont MAGYARORSZÁG Lapok a határidő-naplóból Napjainkban a vezető politikusok személyes találkozása, a „csúcs-párbeszéd” a világpolitika formálásának elismert módszere lett. Rendkívül jelentősek a szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozói, amelyek erősítik az új társadalmat építő népek internacionalista kapcsolatait. Történelmi fontosságúak a szocialista országok és a fejlődő ázsiai, afrikai, latin-amerikai államok politikusainak megbeszélései, mert előmozdítják, hogy a szocialista világrendszer léte és szolidaritása a gyakorlatban is a nemzeti felszabadító mozgalom szilárd támasza legyen. A békés együttélést szolgálják a szocialista országok és a fejlett kapitalista államok vezetőinek eszmecseréi, mert hozzájárulnak a kölcsönös megértéshez, növelik az államok közötti bizalmat, következésképpen: közelebb hozzák egymáshoz a különböző társadalmi rendszerben élő népeket. Ezek a találkozók, megbeszélések és eszmecserék természetesen csakis azért érlelhetik a béke és a biztonság édes gyümölcseit, mert korunkban a nemzetközi erőviszonyok a béke, a szocializmus, a demokrácia, a társadalmi haladás ügyének kedveznek. A szovjet diplomácia felismerte és alaposan ki is használja a ,,legrangosabb nagykövetek”, a legfelső vezetők közvetlen tárgyalásaiból fakadó előnyöket. Erről győz meg bennünket a szovjet kormány határidőnaplójának legutolsó 80—90 lapja, amelyekből kiderül, hogy közel 3 hónap alatt Nyikita Szergejevics Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség járt Magyarorszá glíidnévy, szí'’rösi'o!íhö... '-i taj gon, lengyel küldöttség tárgyalt Moszkvában. Ben Bella algériai elnök látogatást tett a Szovjetunió-ban, Szalai jemeni államfő megbeszéléseket folytatott a szovjet vezetőkkel, Mikojan miniszterelnökhelyettes Japánban járt, Hruscsov miniszterelnök körutazást tett az Egyesült Arab Köztársaságban, Walter Ulbricht a Szovjetunióban tartózkodott, Tito jugoszláv elnök Leningrádban találkozott Hruscsovval, a szovjet kormányfő meglátogatott három skandináv országot , hogy csak néhányat említsünk a fontos események közül. A szovjet vezetők, s elsősorban a már csaknem huszonöt országban járt, fáradhatatlan Hruscsov miniszterelnök utazásainak, valamint vendégeivel folytatott hazai tárgyalásainak közös ismérve, hogy azok mindig a béke biztosítását és a nemzetközi feszültség további enyhítését célozzák. Egyre erősítik a jószomszédi kapcsolatokat és a kölcsönösen előnyös együttműködést. E megbeszélések közös vonásai a realizmus ésszerű álláspontjára épülnek. A határidő-napló bejegyzései mindig konkrét lépéseket vonnak maguk után a népek boldogulásának előmozdítására. Végül minden ilyen „csúcs-párbeszéd” emeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét. A béke diplomatáinak naptárában soha sincsenek üres rovatok. Mikojan indiai, majd indonéziai tárgyalásai után a szovjet kormány már készül U Thant közelgő moszkvai látogatására. A békés egymás mellett élés elve mindennapos gyakorlattá lett: dolgozik a béke diplomáciája. Jelszavak, évfordulók A függetlenné vált arab országokban különös jelentőségük van az évfordulóknak: a szabad lét örömünnepei lépnek a nemzeti gyásznapok helyébe. Július 5-én Algéria ünnepel. A függetlenség napja több mint 130 esztendős nemzeti tragédia emlékét taszítja a múltba: a fiatal algériai állam úgy választotta meg a függetlenség kikiáltásának napját, hogy az egybeessék Algír elestének szomorú dátumával, a francia gyarmatosítás kezdetének időpontjával. Az algériai nép tapsolhatott a francia hódítás másik emlékezetes napjának évfordulóján is: pontosan 134 évvel azután, hogy az első francia expedíciós egységek partra szállottak Algéria földjén, azon a júniusi napon a fővárosban bevonták zászlajukat az utolsó szpáhik is. Nincs többé francia katona Algírban. Az új ország népének régi követelése: a szabadság, a függetlenség beteljesedik. Az eddigi jelszótisztiklál, felváltja az új, a iszirakija. Ez a szocializmus igenlése. A szocializmus építésének útján elinduló Algéria igénye példázza, hogy igazán független csak az az állam lehet, amely szabadságát az igazság társadalmi és politikai rendszerével alapozza meg. Z ásdi kürt szava Németország történelmében eddig még csak egyszer fordult elő, hogy az ország területén kívül választották meg az állam fejét. 1871. január 18-án a versaillesi királyi palotában tették a koronát I. Vilmos porosz király fejére. A harsogó fanfárok akkor nem is annyira a ceremónia ünnepélyességét, hanem mindenekelőtt azt hirdették a világnak, hogy íme, a „Reich” Elzász-Lotharingiával gazdagabb lett. Hogy az efféle hongyarapítás hova vezetett, azt ma már mindenki tudja, kivéve azokat az urakat, akik a régi, bismarcki kürtök hangját szerették volna július elsején is újra pallani, amikor is, abban a Nyugat-Berlinben választották meg az új NSZK államelnököt, amely ma éppoly , kevéssé része ennek az országnak, amilyen kevéssé akkor Versailles a Birodalom részének számított ... A terv azonban pompásan beillik azoknak az elemeknek tervébe, akik ijedten szemlélik a békés egymás mellett élés politikájának szüntelen erősödését, s ahol csak tehetik, akadályozzák érvényesülését. Valóban, senki sem csodálkozhat azon, hogy az olyan kormány, amelyben Lemmer, ez a Gestapospicli, a Pester Lloyd egykori náci tudósítója miniszter lehet, odaadja magát ilyen ósdi provokációnak. És vajon azok az erők, amelyek kétségtelenül léteznek már és hatnak is bizonyos alkalmakkor és bizonyos kérdésekben, méghozzá jó irányban, az NSZK-n belül is, mikor látják elérkezettnek az időt arra, hogy végérvényesen kirekesszék közéletükből történelmük — és történelmünk! —a legsötétebb időszakát idéző alakjait és dobják sutba az ezekre jellemző politikai módszereket? V MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztik: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója MAGYARORSZÁG külföldi tudósítói: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Hável József BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert ROMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Polgár Dénes, az MTI állandó külföldi tudósítói. MAGYARORSZÁG szerkesztősége: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220, 140-234. Postafiók: Budapest, 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,- Ft, '/a évre 24,- Ft fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél: 64.2823/2 Zrínyi Nyomda, Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. Fv.: Bolgár I. Index: 25 606 MAGYARORSZÁG 1964. 23. számának fényképei MTI Fotó: Bartal Ferenc, Hornung Róbert - MTI Külföldi Képszolgálat, Paise Sarterelli Roma - Bozsán Endre, Szalay Zoltán és Wormser Antal felvételei Grafikon: Mácsai István