Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-02 / 1. szám

2 MAGYARORSZÁG 1966/1 * MAGYARORSZÁG e heti számával a harmadik évfolya­mába lépett. Mától kezdve a párhu­zamos számozás - egy újabb esz­tendeig - kereken százzal nagyobb számot közöl zárójelben, mint mel­lette, az 1966-os év heteinek meg­felelően. Régi íratlan törvény, hogy új esztendő küszöbén az emberek visszapillantanak az elmúlt évre és előre a következőre. Ilyenkor szok­ták megállapítani, hogy mit tettek jól, vagy rosszul , és a következő évben mit tartanak meg eddigi szo­kásaikból, mit akarnak megváltoz­tatni. Mi úgy gondoljuk - és az olvasói levelek túlnyomó többsége is meg­erősít ebben -, hogy az eddig meg­jelent száz szám általában kielégí­tette az igényeket, lapunk minded­dig megfelelt hivatásának, önteltség és főleg önelégültség nélkül mond­hatjuk ezt, s korántsem azzal az igénnyel, hogy a mi lapunkat tökéle­tesnek hinnék. S éppen, mert nem gondoljuk annak — újra meg újra felmerül az igény bent a szerkesz­tőségben, hogy kisebb-nagyobb vál­toztatásokat hajtsunk végre. Az új esztendő a legjobb alkalom­nak kínálkozik néhány ilyen kisebb változtatás végrehajtására. (A hang­súly itt a kisebb szón van, hiszen, mint már ebből a számunkból is ki­tűnik, a változások csupán a lap né­hány oldalára terjednek ki.) A vál­toztatást majdnem cserének is mond­hatjuk: mától kezdve népszerű, a múltról szóló cikksorozatunk a lap utolsó előtti oldalára került. Ezen a helyen az első száz számban a tu­dományos rovat cikkeit találták ol­vasóink. A tudományos cikkek vi­szont előre jönnek a 16. és 17. ol­dalra, így szerkesztésileg összefüg­gőbb helyet tudunk adni a mind több embert érdeklő, természettu­dományoknak, eddig az ilyen tárgyú cikkek egy része a 23., másik része - ha az események több tudomá­nyos jellegű cikk közlését tették idő­szerűvé — lapunknak valamelyik má­sik oldalán, többnyire az első tizen­két oldal egyikén láttak napvilágot. A cserét indokolja az is, hogy a so­rozattal szemben a Budapest, 62. Pf. 634 ugyancsak közkedvelt rovata - az olvasói levelekből közölt rész­letek -, valamint az egymást követő rejtvények jelennek meg. A fél-fél oldalnyi rovatokkal szemben tipog­ráfiailag is helyesebb a háromne­gyedoldalas sorozat­cikket és A his­tóriából című rovatunkat elhelyez­ni, mint az egész oldalt betöltő, igé­nyes tudományos cikket. Szólnunk kell A históriából című rovatunkról is, amely - mint emlí­tettük - ugyancsak az utolsóelőtti oldalra kerül eddigi helyéről, a 16. oldalról. Az elmúlt évben több olva­sónk javasolta, hogy a régi esemé­nyekről bővebben írjunk, hiszen jó­­néhány név és dátum már csak egyes idősebb emberek emlékezeté­ben él, a nálunk közölt utalások aligha elégítik ki a közeli és távo­labbi magyar múlt iránt érdeklődő­ket. Minden hajdani eseménnyel és személlyel természetesen nem tu­dunk bővebben foglalkozni — lapunk terjedelme sem engedné ezt. De 1966-ban úgy változtattuk meg rova­tunkat, hogy abban a 100, 50, illet­ve 25 év előtt történteknek csupán egy-két eseményét írjuk meg, de részletesebben, mint eddig. Ehhez a változtatásunkhoz — csakúgy, mint a fentebb írtakhoz — szívesen fogadjuk és várjuk olvasóink hozzászólásait. A szerkesztősége itt ragadja meg az alkalmat, hogy ismételten felhívja olvasóink figyelmét: a múlt év de­cemberében új helyiségbe költöz­tünk. Szerkesztőségünk új címe: Bu­dapest, Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660. Az új helyen és az új évben szeretnénk úgy dolgoz­ni, hogy még több olvasó nevezze lapunkat önmaga kedvenc lapjának. Ezt kívánjuk magunknak — vala­mennyi kedves olvasónknak pedig boldog új esztendőt! Álláspont Európa — Európából Az új esztendő küszöbén visszalapozgatva az 1965. évi világ­­politikai eseménynaptárt, szembetűnik, hogy az elmúlt időszakban Európa nem volt olyan nemzetközi válságok középpontja, amelyek közvetlenül háborús veszélyt idéztek fel. Az imperialisták vietnami agressziója Délkelet-Ázsiában, dominikai beavatkozása Latin-Ameri­­kában, más mesterkedései is inkább tőlünk távolabbi földrészeken teremtettek veszélyes gócokat. Kontinensünk még­sem vált a béke és a biztonság földjévé. En­nek számos oka van. Az európai biztonság legfontosabb problémái még mindig megoldatlanok. Az Egyesült Államok agresszív irány­vonala teremtette feszült légkörben egyre inkább vérszemet kapnak az NSZK kormánykörei. A Bundeswehr atomfelf­egy vérzése vesze­delmes szakaszba érkezett, ami előre vetíti egy Európából kiinduló háború fenyegetését. Az Egyesült Államok közvetlen diplomáciájával és közvetve, a NATO-n keresztül, arra törekszik, hogy a nyugat-európai országokat a vietnami háború támogatására kényszerítse. Az amerikai agresszió megnehezíti, sőt esetenként lehetetlenné teszi az együttműködést Európában is. E problémák megoldásának, a háborús veszély elhárításának pa­rancsoló szüksége, valamint az a történelmi tapasztalat, hogy az európai országok közötti kapcsolatok megjavítása kedvezően befo­lyásolja az egész nemzetközi helyzetet, a földrész államaitól közös békeakciókat követel. Ezt legelőször a szocialista országok ismerték fel, amelyek azóta is a legkövetkezetesebben tevékenykednek a bé­kés viszonyok megteremtéséért. Sok értékes és jól alátámasztott ja­vaslatot tettek. A Szovjetunió már többször is a világ elé tárta el­képzelés­ét a kollektív biztonsági rendszer létrehozására. Lengyelor­szág előterjesztette és néhányszor tökéletesítette tervét Európa atom­fegyvermentesítése. Az NDK hét pontból álló javaslattal élt a két német állam közti feszültség enyhítésére , s még sorolhatnánk to­vább a szocialista diplomácia kezdeményezéseit. Az utóbbi hetekben újabb ilyen kezdeményezésnek lehetett ta­núja a világ. Románia javaslatára az ENSZ közgyűlés 1-es számú politikai bizottsága napirendre tűzte a különböző társadalmi rend­szerű európai országok közötti együttműködés és jószomszédi vi­szony megteremtésének témáját. Ez a kérdés bennünket, magyarokat kétszeresen is érdekel. Elsősorban azért, miért Európában élünk, má­sodsorban azért, mert a témában előterjesztett határozati javaslatban társszerzőséget vállaltunk. Nagy jelentőségű ugyanakkor, hogy az em­lített két szocialista ország, valamint Bulgária és Jugoszlávia mellett öt kapitalista ország — Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország és Svédország — is megértette a probléma fontosságát, időszerűségét és részt kért a javaslatok kidolgozásából. A probléma, amellyel az európai viszonyokat kutató politikusok szembetalálják magukat, abban gyökerezik, hogy a kapcsolatok je­lenlegi rendszere Európában tulajdonképpen a hidegháború elvei alapján alakult ki. A NATO-tömböt a hidegháború eszközeként hoz­ták létre. A NATO politikája szükségessé tette a Varsói Szerződés megkötését, amelynek van azonban egy olyan pontja, amely szerint a szerződés érvényét veszti, mihelyt megszületik az egész Európára ■kiterjedő kollektív biztonság szerződése. Az európai népek közötti kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés, a jószomszédság, nem pedig a hidegháború elvein kell alapulniok. Az európai kapcsolatok ilyen gyümölcsöző elveinek megvalósí­tásáért, az új és egyedül hasznos együttműködés kialakításáért egy­részt Európán kívül, másrészt a földrész határain belül kell harcolni. Nyilvánvaló, hogy az európai béke, Kelet- és Nyugat-Európa­­kap­csolatainak fejlődése függ attól, mennyire sikerül gátat vetni az im­perialista agresszióknak a világ más területein, hogyan tudjuk rá­kényszeríteni a tőkés világot a békés egymás mellett élésre más föld­részeken. Európán belül a legfontosabb feladat a reális helyzettel nem szá­moló amerikai külpolitika semlegesítése, amely mind a kelet-nyu­gati kapcsolatokban, mind pedig Nyugat-Európában előmozdítaná a haladást. Európa népeinek látniok kell, mekkora veszélyt rejt ma­gában az NSZK atomfelfegyverzése, amelynek megvalósulása új helyzet elé állítja a kontinens népeit. Ebben az új helyzetben pedig meggyőző erővel kell rávezetni a bonni kormányt és amerikai párt­fogóit, hogy Európa gazdái az európai népek, amelyek nem tűrik el, hogy a „háború utáni” helyzet „háború előtti” helyzetté váljon. Márpedig, ha a nyugatnémet militaristák kezébe kerül a tömegpusz­tító fegyver, ilyen veszély fenyeget. Az európai viszonyok normalizálásának kárt okoz az is, hogy a nyugat-európai országok sok esetben figyelmen kívül hagyják a má­sodik világháború után kialakult európai realitást, a két német ál­lam létezését. A magyar kormány aktív­­külpolitikával járul hozzá az európai béke és biztonság megteremtéséhez. Ennek érdekében erősíti a test­véri kapcsolatokat Európa szocialista országaival, valamint a békés egymás mellett élés, egymás függetlenségének tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszik a más társadalmi rendszerű európai ál­lamokkal. Bízunk benne, hogy a békét és biztonságot óhajtó európai népek közös akcióinak eredményeképpen az 1966. évi világpolitikai ese­ménynaptár már a vén kontinens, s ettől elválaszthatatlanul az egész világ boldogulásáról, haladásáról, s ami ezzel egyet jelent, a szo­cializmus és a béke erőinek gyarapodásáról, győzelmeiről számol majd ide. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Külföldi tudósítók: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Marton László BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert RÓMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói. Szerkesztőség: Budapest, Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,- Ft,­­/5 évre 24,- Ft, fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft. Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél 65.11253/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. F. v.: Bolgár L Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62. P. O. B. 149, vagy ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd. 44-45 Museum Street, London W. C. 1. - Danubia Book Co., 78, Shaftesbury A v. London W. 1. AUSZTRÁLIA: A. Keesing, Sydney, G. P. O. Box 4886. AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Höchstädtplatz 3. WIEN 20. BRA­ZÍLIA: Livraria Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAOR­SZÁG: Nouvelle Messagerie de la Presse Parisienne, 111 Rue Réau­mur, Paris 20. - Société Balaton, 12. Rue de la Grange Bataliére. Paris 9. KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina Rue, Toronto 4., Ontario. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSA­SÁG: Kunst und Wissen, Erich Bie­ber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. - Griff Verlag, Sedanstrasse 14., München, Kubon und Sagner, München 34., Schliessfach 68. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Ave­nue, New York, N. Y. 10028. - Farn Book Service, 69 Fifth Avenue, New York 3. N. Y. - Stechert and Hafner Inc. 13. East 10th Street, New York 3. N. Y. A 1966/1. (101.) számának fényképei. MTI Külföldi képszolgálat - MTI Fotó: Fényes Tamás és Gere László felvételei, továbbá a Legújabbkori Történeti Múzeum (10. oldal) és a MOKÉP (18. oldal) archívumából. Karikatúra: Kaján Tibor.

Next