Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-27 / 9. szám
Két tízéves kucsmás kisfiú juhokat őriz a hegyekben. Egy pici leány arra téved, kéri, adnának enni valamit. A fiúk hátizsákjából előkerül két kerek pare, nyha sajt, á la KÖZÉRT. A két sajtot háromfelé kell osztani. Hányadrészt kapott vajon egy-egy? Százhúszezer gyerek emeli fel a kezét. Így kezdődik az iskolatelevízió ötödikes számtanórája, hivatalos címén: „A törtfogalom szemléletes megközelítéséről”. Aki a kérdést feladja: Imrecze Zoltánná, általános iskolai tanár. Akik felteszik kezüket: tanulók 3000 iskolából. Képernyő tanár úr (vagy tanárnő), vagyis, az iskolatelevízió 1964. február 4-i premierje óta 397-szer jelent meg néző-tanítványai előtt, 19 347 műsorperc időre. Minden erőfeszítés és minden siker ellenére még sok iskolából hiányzik a szaktanár, kisebb falvakban közös teremben vannak az osztályok. Színre lépett hát a televízió és „sokszorosította” a tanárt. A képlet ez: iskolatelevízió kisiskola + televízió, de ennek az egyenletnek a tényezői nem mechanikus összeadásból keletkeznek. Felismerték ezt hazai istápolói is és princípiumként szűrték le: nem a tanórát kell lefotografálni — televízióprodukciót kell létrehozni. Körülnéztek hát a tv-műfajok arzenáljában, mindent igénybe vettek, ami használható, amit szívesen megnéz nemcsak a diák, hanem az igényesebb felnőtt is. (Nálunk az iskolatelevízió csak a diákért van, de nem mindenütt ez a helyzet. Olaszországban, ahol 47 millió lakosból 5 millió analfabéta — Calabriában a lakosság 31,8, Lucaniában 29,1 százaléka — írás-olvasásra is tanít a képernyő. Ez a szomorú tanfolyam a „Non è mai troppo tardi” — „Sohasem túl késő” nevet viseli. A nézők díszes kiállítású füzeteket, s egy műanyagtasakban ceruzát-vonalzót kapnak, és a készülékek előtt ülve görcsösen körmölik a betűket . A műfaji változatosságnak köszönhető, hogy az ötödikes általános iskolai tanulóknak nem ködös fogalom többé Zeus és Pallas Athenae, mert Hegedűs Géza forgatókönyve nyomán Bodor Tibor és Balogh Emese alakjában testi valóságban jelennek meg előttük. Az orosz nyelvet is könynyebb tanulni, ha Köllő Miklós és Palásthy György formás kis vígjátékot kanyarít hozzá és Darvas Iván (aki kitűnően beszél oroszul), Cs. Németh Lajos, Csákányi László, Szendrő József, meg a többiek mókázva tanítanak, tanítva mókáznak. A magyar nyelvtan száraz szabályaiba is lelket lehel az ötlet: Laci bácsi, a „professzor” (Márkus László színész) a Szóklinika műtőjében megoperálja a hibás szavakat, amelyeket szómentő autók szállítanak be a kórházba. Csak a pedagógus a megmondhatója, mennyi energia, küzdelem árán lehet íeyélbe ütni egyetlen osztály tanulmányi kirándulását. Képernyő tanár urat csak be kell kapcsolni és az „élővilág” óra nézői már Egerben vannak a szőlőben, a „környezetismeret” óra részvevői maguk előtt látják a Meteorológiai Intézetet, a pályaudvart, a repülőteret, az Ikarusz-gyárat stb. (Varga Tibor igazgató, Szőkedencs, leveléül: „...az előadások sokkal érdekfeszítőbbek, mint annak a nevelőnek az előadása, aki lehetséges, hogy a bányáról beszél, de még nem látott közelről bányát, amit viszont a tv képernyőjén már magunk előtt láttunk”.) A rosszmájúak szerint a gyermekek azért is szeretik a tv-órákat, mert a képernyő süket, nem feleltet és nem osztályoz. És mégis, éppen ezért felelnek! A legkiválóbb pedagógusok, akik többnyire a jó színész fesztelenségével mozognak a kamera előtt (Csiky Gergelyné, kémia; Imrecze Zoltánná, matematika; Puhán István, fizika; Pásztor Lajos, élővilág stb.) értik a módját, hogyan kell foglalkoztatni a nézőket. Amikor az iskolatelevízió adása megjelenik a képernyőn, a nézők kiforrott egészet kapnak. Pedig hosszú ISKOLA-TV FÜZETEK 15 ORSZÁGBÓL Zeus testi valóságában jelenik meg MAGYARORSZÁG 1 966/9 21 Televízió Képernyő tanár úr 1 2 év, 20 ezer perc „Sohasem túl késő”— olaszul az út a produkcióig. Már a tematika összeállításánál pedagógusokból, minisztériumi szakértőkből, kutatókból álló bizottság működik közre. Legkevesebb tíz ember szellemi munkája és 10—20 ember egyéb tevékenysége érleli az ötletet adássá.Már baleseti sebesültje is volt az iskolatelevíziónak. Az egyik pályaudvari külső felvételnél Darvas Iván lába megsérült.) Siker ide, siker oda, az iskolatelevízió még mindig kísérleti stádiumban van, viharos ifjúságának korát éli, hiszen maga a televízió is fiatal, pedig előbb született, mint az iskolai adás. (Nem mindenütt, mert például Indiában, ahol még csak kísérleti programot sugároznak, éppen iskola tv-ként látta meg a napvilágot. Az Új-Delhi-i televízióklubokban afféle állampolgári tanfolyamot kapnak a nézők az utcai közlekedésről, a higiéniáról, az élelmiszerhamisításról, a köztulajdonról stb.) A kísérleti jelleg nemcsak Magyarországra érvényes, ahol kitéves múlt áll mögötte, hanem még az angolokra is, akik 11 esztendeje tanítanak a képernyőn, vagy 'jfel&fihokra, akik a második programban több mint nyolc órát sugároznak, s ebben színes adás is van. A Szovjetunióban Moszkva harmadik műsora csak az oktatást szolgálja, a lengyelek 1961-ben kezdték és merész ötletek sorozatával rukkoltak ki. (Fogadónap közvetítése a Jagelló-királyi udvarból.) Hogy meddig tart még az iskolatelevízió Sturm und Drang-korszaka, mikorra kristályosodnak ki a legjobb módszerek, nehéz megmondani, valószínűleg sohasem, mert mindkét szülője — a pedagógia és a televízió — is örökösen fejlődni, változni fog. A tokiói 1964-es világkonferencia is csak a mozgó helyzetet mérhette fel, hiszen hónapról hónapra új televíziós országok lépnek be és kezdik meg adásaikat Azt azonban már ott is konstatálhatták, hogy olyan államokban, mint Kongó (Brazzaville), Ghana, Elefántcsontpart, Kenya, Uganda, megindult az iskolatelevíziózás. Brazília adója analfabétáknak sugároz. Kanada a főiskolai hallgatókat oktatja, Chilében a valparaisói és santiagói egyetem diákjai részesülnek tv-stúdiumban. Még a kis Salvadorban is, ahol a lakosság 70 százaléka analfabéta , tervezik, hogy a televízióval segítenek ezen a társadalmi nyavalyán. Oktatási rendszerünknek nincsenek efféle elementáris bájai, gondjaink, mint említettük, más természetűek, de akármilyenek is, a televíziót — a legszuggesztívabb, legmozgékonyabb oktatót — nem nélkülözhetjük. Pedagógiai szakértelemben és televíziós invencióban nincs is hiány, készülékben annál inkább. Sok iskolából még hiányzik a tv, nem beszélve arról, hogy egy készülék valószínűleg nem is elég egy iskolának, ezért a pedagógusoknak szervezési bravúrokat kell végrehajtaniuk, hogy minél több osztálynak jusson belőle, ami figyelembe véve, hogy a tv-készülék nem parenyica sajt — meglehetősen bajos. NOVOBÁCZKY SÁNDOR Tíz író neve — és a tizenegyedik; a 10 név kezdőbetűiből állítható össze, megfelelő sorrendben a megfejtés: a 16. század magyar prózairodalmának kiemelkedő alakja, lutheránus prédikátor. Egész 3 életműve a reformáció és a humanizmus szintézise, §1 élesen antifeudális. Balassi Bálint nevelője volt. Béig küldendő a tíz író neve és a tizenegyedik név is! 1. író, műfordító, esztéta, színigazgató, kritikus, §§ újságíró. Regényeiben (legjelentősebb: „Midas kisrály”, 1891) már a kialakuló polgári Magyarországot s ábrázolja. 1917—22: a Nemzeti Színház igazgatója. II A Sorbonne-on a francia irodalmat tanulja, Balzac, s Flaubert, Maupassant, Anatole France fordítója. Az író (1861—1932) neve? g 2. A vers 1834-ben íródott, az elbukott lengyel szabadságharcnak állít emléket. Utolsó strófája: „S ahol legtöbb honfivér lepé / A harci síkokat, / A népszabadság ott tenyészt / legszebb virágokat.” Ig A költő (lapszerkesztő is volt!) neve? 3. Budapesten jár a költő, a hegyvasúti padkán ülve jut eszébe — valamikor a felszabadulás előtt: „... ha egy parasztfiúnak is tán / kedve támadna is e kis utazásra, / csak a jegyért egy álló napig ásna. / Mert nálunk hetven fillér most a napszám.” A költő neve? 4. Verseire, Heine-fordításaira, amelyek korában H oly népszerűek voltak, ritkán emlékszünk. De kuli ■ ruc-nótáit ma is olvassák. Mint irodalomtörténész is jelentős volt, egyik legérdekesebb műve: „Petőfi 3 napjai a magyar irodalomban.” Az író (1850—1920) ig neve? 5. Az Ady-Móricz-nemzedék egyik legnagyobb prózaírója. Kíméletlenül éles, szatirikus hangrétegű „Képtelen természetrajz” című kötete a felszállbadulás óta több kiadásban is megjelent, összegyűjtött műveit is kiadták. Az író (1883—1954) neve? H 6. Született Debrecenben, meghalt Debrecenben. §1 Költő, író, irodalomtörténész. Juhász Gyula felhíva: álljon a Holnap költőinek sorába; ezt elutasít IRÓK ÉS MŰVEK ül. ..."",mu tatta. Rákosi Jenő a század első évtizedében meg- próbálta Ady ellen kijátszani. Több verses regényt is írt, novelláiban megkapóan ábrázolja a debre-ceni szegényember életét. Az író (1881—1942) neve? 37. Ady, Móricz, Kosztolányi, Juhász Gyula ked- Eves költője volt, vitába lépett „a kozmopolita körítészet” dolgában Arany Jánossal. Legnépszerűbb 3 verse, ,Pán halála”, legolvasottabb regénye az „Apaiörökség” volt. A költő neve?8. Magyar regényíró, publicista. A pesti kispol-gárság életét rajzolta írásaiban, mint költő, a Nyugat második nemzedékének volt jeles alakja. Néhány regénye: „Kínos ügy”, „A Wesselényi utcai össze- esküvés”, „Kilenc koffer.” Neve?-9. Tragikus körülmények között elhunyt magyar író. 1955-ben kapott Kossuth-díjat „Verébdűlő” c. E kötetéért. 1962-ben műve körül zajlott a felszaba-dulás utáni évek egyik legnagyobb irodalmi vitája. A „Körhinta” c. filmje világsiker. Neve? 10. Csak néhány, kevéssé ismert adat egy nagy íróról. A század elején tisztviselő, előbb a kultusz- minisztériumban, majd a statisztikai hivatalban. Az „Újság” munkatársaként a gyermekrovatban dologzik vagy tudományos társaságok üléseiről tudósít.§ 1903—1908 között népdalokat és népmeséket is gyűjt, s 1909-ben jelenik meg egy novelláskötete, amely el- ig indítja az írói magasságok felé. Egyik könyvének angol címe: „Be faithful into Death”. Az író neve? Vigyázat: tizenegy nevet kell beküldeni! , 'L sor Az „írók és művek (I.)” megfejtése: 1. Lélekbúvár — Illyés Gyula; 2. Írás közben — Radnóti Miklós; 3. Az ivó — Juhász Gyula; 4. Négy apának egy jó leánya — Móra Ferenc; 5. Téli éjszaka — Józsefs Attila; 6. Optimisták — Sinkó Ervin. A kezdőbetűk- 3 ből: 7. Tolnai Lajos. Könyvjutalmat nyertek: Buzinkay Géza, Bp. Laigri utca 19.; Soóky László, Ócsa; Tóth Katalin, Bp. I., Hattyú utca 8/a. It