Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-10 / 45. szám

száz lapjából , öt világrész száz lapjából . München az 1972-es olimpiára készül Mfca.. THE SUNDAY TIMES „Megállapodtunk a me­xikóiakkal, hogy amíg tar­tanak az olimpiai játékok, nem sokat­­beszélünk Mün­chenről” — mondotta Her­bert Kunze, az 1972-es olimpiai játékok szervezé­séért felelős olimpiai bi­zottság főtitkára. Amint azonban leeresztették az olimpia zászlaját Mexikó­ban, a brosúrák, a cikkek, a filmek és a hirdetések áradatát akarják zúdítani a világra, hogy négy év múltával Münchenbe vonz­za a sportrajongókat. A bajor fővárosban már­is az állványzatok sűrű er­deje, a daruk, dömperek és bulldózerek sokasága lát­ható. Az építkezési munkálatok megtervezésére és irányí­tására korlátozott fe­lelősségű társaság alakult. Amint a társaság egyik ve­zetője kijelentette, meg akarják szívlelni a tokiói és a mexikói olimpia ta­nulságait. Az olimpiai játé­kok színhelyének kiépíté­séhez nem egyetlen tervet vettek alapul, hanem va­lamennyi díjnyertes terv legjobb aspektusait egye­sítették egy tervezetbe. 300 építész és mérnök különböző munkacsoportok­ba tömörülve egyidejűleg dolgozik a terveken és több mint 30 vállalat vesz részt az építési és tájter­vezési munkálatokban. Közben a becslések sze­rinti költségek gyorsabb ütemben emelkednek a ma­gasba, mint az épületek. E becslések jelenleg csaknem 50 százalékkal magasabbak, mint kezdetben, mindössze 24 hónappal ezelőtt vol­tak, és összesen több mint 80 millió font körül mo­zognak. A város központjától mindössze 3 mérföldnyire létesítendő olimpiai falu felállításának költsége 24 ■millió font. A fő stadion, amelyet 130 ezer néző be­fogadására terveznek, mint­egy 12 millió fontba fog kerülni. A további sport­­csarnokok megépítése 6 millió fonttal, egyéb sport­­létesítmények 7 millió font­tal és a már használatban levő épületek és létesítmé­nyek tökéletesítése és át­alakítása 1,5 millió fonttal növeli a kiadásokat. Még mindig fontos prob­lémát jelent a megfelelő repülőterek hiánya. Amint Heinz Strobl, a müncheni idegenforgalmi hivatal ve­zetője kijelentette, még egyetlen megfelelő kifutó­pályát és repülőgép-leszál­lóhelyet sem létesítettek 1972-re. Az elszállásolási lehetőségeket illetően azon­ban Strobl optimistábban nyilatkozott. A szállodatulajdonosok­nak más problémáik van­nak. Walter Westendorf, a Regina-Palast Hotel igaz­gatója kijelentette: „Szo­morú ébredés várhat a szállodatulajdonosokra az olimpiai játékok után. A fő veszély az, hogy túlépít­keznek. Magam hallottam arról, hogy legalább 15 épí­tendő szálloda tervét vizs­gálták meg, és ezek egy­némelyeké ezerágyas len­ne. Csupán az kell, hogy az olyan nagymenők, mint Hilton, megjelenjenek Mün­chenben. Ebben az esetben már 1973 előtt egy sor szál­loda csődbe fog jutni.” Amint München megkap­ta az 1972-es olimpiai já­tékok megrendezésének jo­gát,­­ az egyik utazási iroda táviratot küldött Westen­­dorfnak, amelyben fel­ajánlotta, hogy 10 000 dol­lár letét mellett lefoglalja a szállót az olimpiai játé­kok egész időtartamára. Ez azonban csak az első volt az ajánlatok áradatában. A szállodatulajdonosok társa­sága a városi tanáccsal együttműködésben úgy dön­tött, hogy 1971-ig egyálta­lán nem fogad el szoba­­foglalásokat. A mini és a gyöngy Mainiczi Daily News Koki­i Mikimoto a világ „gyöngykirálya” nemrégi­ben még boldogan dicse­kedett: miként ékesítik a világ szépasszonyainak nya­kát csodálatos gyöngysorai. A miniszoknya divatja azonban, amely ma már az egész világon elterjedt, ko­moly csapást mért Miki­moto híres-nevezetes gyön­gyeinek exportjára. Megmagyarázhatatlan okoknál fogva az a meg­győződés alakult ki a nők­ben, hogy a gyöngysorok nem „mennek” a rövid szoknyához. Ennek követ­keztében az utóbbi években egyre halmozódnak az el­adatlan igazgyöngy-készle­tek. Esett magának a gyöngy­nek és a tenyésztett kagy­lóknak ára is. 1966-ban a mesterségesen tenyésztett gyöngyexport 23 milliárd yent hozott, viszont az idén nem érte el a 15 mil­­liárdot sem. Miért halt meg Alain Delon „gorillája”? LEUROPEO ■Nathalie és Alain Delon nevét véres bűntény kap­csolta ismét össze. A pári­zsi rendőrség 16 órán át hallgatta ki a két színészt, miután Stefan Markovic, Alain volt dublőrje, titkára és testőre gyilkosság áldo­zata lett. A bűntény rejtelmességét fokozta, hogy Milos Milo­sevic, Delon előző dublőrje is tragikus módon halt ■meg. Delont először Saint Tropez-i villájában hall­gatták ki. Párizsban azután feleségével együtt újabb és hosszabb kihallgatásnak vetették alá, amely dél­előtt tizenegy órától haj­nali háromig tartott. „Csak tanúként hallgat­tuk ki őket, mivel jól is­merték az áldozatot” — kö­zölte a rendőrség. Stefan Markovic holttes­tét október 1-én fedezték fel egy jutazsákba kötözve, bezúzott koponyával, har­minc kilométerre Párizstól. A gyilkosság hivatásos bű­nözők művének látszott. Talán alvilági elemek bosz­­szúja, amelyekkel Marko­vicnak szoros kapcsolatai voltak. Vagy talán egy bér­gyilkos műve, akit Marko­vic zsarolásainak egyik ál­dozata bízott meg a gyil­kossággal. A jugoszláv származású, jóképű, 32 éves Markovi­­cot már két ízben ítélték el csalásért és lopásért. Kedvelt módszere volt, hogy gazdag, magányos hölgyeket csábított el, le­fényképezte őket intim helyzetekben, majd a fény­képekkel zsarolta őket. Markovic néhány hónap­pal ezelőtt hagyta el De­­lonék házát, ahol afféle mindenes titkári minőség­ben élt — Alain Delon testőre, dublőrje, bizalma­sa, kalandjainak társa volt. A színész 1966-ban fogad­ta fel. Alain Delont és felesé­gét, Nathalie Delont a meg­gyilkolt férfi egy levele vonta be közvetlenül az ügybe. Fivéréhez írott utol­só levelében Stefan Mar­kovic világosan megírta, hogy Nathalie Delon sze­relmes belé, és hozzátette: „Ha valami baj történne velem, kérjétek számon Alain Delontól.” Alain Delon előző dub­lőrjét, Milos Milosevicet is meggyilkolták. — Amikor szegény Milos meghalt — jelentette ki nemrég Párizsban Alain Delon —, én foglalkoztam mindennel, én hozattam haza saját költségemen a holttestét. Szerintem egy barát mindig barát marad, minden körülmények kö­zött. Alain Delonnak magának is kalandos múltja van. Egy zöldségeskofa fiaként nőtt fel egy rosszhírű pá­rizsi külvárosban. 17 éves korában önkéntesnek ment Algériába és Indokínába, ott maradt két évig, de az egyik évet börtönben töl­tötte. Miután visszatért Párizs­ba, először hordár volt a vásárcsarnokban, majd pin­cér lett a Colisée-ben a Champs Elysées-n. „Re­méltem, hogy majd csak megtetszem egy gazdag vendéghölgynek és így megoldódnak a problé­máim” - mondotta ő maga. Végül is bejutott a film­hez és nagy karriert csi­nált. Társadalmi és anyagi helyzete gyökeresen meg­változott, előkelő ismeret­ségeket kötött, de (talán akarata ellenére) sohasem tudta megszakítani kapcso­latait a múlttal, és a régi időkből maradt veszélyes barátságaival. A nyomozás még folyik. A DELON-HÁZASPÁR Jutazsaikba kötözve, bezúzott koponyával Értékes autogramok 3a pyFCHIOM Az Egyesült Államokban amint ismeretes, bármibe lehet tőkét fektetni. De mit tegyen az az ember, akinek nincs tőkéje, mégis szeretne meggazdagodni? A New York-i Charles Ha­milton, aki „autogram­­szakértőnek” nevezi magát, azt tanácsolja az ilyen em­bereknek, hogy gyűjtsék híres emberek fényképeit, az illetők saját kezű alá­írásával. Ezeket mindig nagy haszonnal lehet érté­kesíteni. Hamilton szerint az Egyesült Államokban ma a következő személyi­ségek autogramja különö­sen értékes: Hitleré (dara­bonként 98 dollár), Musso­linié (79 dollár), Churchillé (74 dollár), Eisenhoweré (74 dollár), Roosevelté (45 dollár), Trumané (33 dol­lár), Hessé (33 dollár). Kiemelik a Titanicot Die Presse Londonban új tervet kö­zöltek az 56 évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon elsü­ly­­lyedt angol Titanic nevű személyszállító hajó ki­emelésére. Douglas Woolley, a kieme­lés szervezője közölte: az első szakasz a munkálatok során a hajóroncs elhelyez­kedésének pontos megjelö­lése lesz. Feltevések szerint a Titanic Új-Fundlandtól délre, 4800 méter mélység­ben fekszik a tenger fene­kén. Sikeres kiemelése kö­rülbelül 2 millió fontba kerül majd. A hajóroncs megtalálása után a második szakasz a kiemelés lesz a nylon­gömbök segítségével. A gömböket a roncs különbö­ző helyeihez erősítik, aztán felpumpálják. Ezzel a módszerrel a Titanic vagy feljut a felszínre, vagy pe­dig széttörik. Amennyiben sikerül kiemelni hullám­­sírjából a Titanicot, akkor egyszer s mindenkorra vé­get vethetnek a katasztró­fa rejtélyes körülményeiről szóló híreszteléseknek. Köztudomású, hogy a 46 328 tonnás személyszál­lító hajó első útján Új- Fundlandtól délre összeüt­között egy jégheggyel és néhány órával később el­süllyedt. 2224 utasa közül 1513 vízbe fulladt. MAGYARORSZAG 1968/45

Next