Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

Film A MÉZGA CSALÁD FORGATÓKÖNYVÉNEK 39. OLDALA 26 000 rajzra volt szükség Fantázia, papír, ceruza I Mézga M» «.*.« A siker küszöbén G usztávot talonba teszik, vagy a trükkasztalon marad? Mostanában gyakran kérde­zik ezt egymástól a Pannónia Film­stúdió népszerű rajzfilmsorozatá­nak szerzői: Nepp József, Gargay Attila és Jankovics Marcell, de ve­lük együtt annak a több mint száz tagú kollektívának tagjai is, akik hetedik esztendeje rajzolják, festik, fotografálják hősük új meg új ka­landjait, szurkolnak érte, s egy-egy bemutató után kíváncsian várják a közönség véleményét. Így kerekedett ki a sorozat leg­utóbbi — egyesek szerint egyben a legutolsó!, — hatvannyolcadik da­rabja. Gusztáv után Már az ötvenedik Gusztáv-film felé közeledve — mesélik az alko­tók, —, valami érezhetően megvál­tozott az aránytalanul nagy fejjel és cingár végtagokkal felruházott hős körül. Az a lelkesedés, amely az első években magával ragadta a szerző- és rajzolókollektívát, egy­szeriben megcsappant, sőt türelmet­lenségbe csapott át. (Nepp József: „Ma már bizonyos értelemben ru­tin-feladatnak számít a Gusztáv, ötletünk van bőven és talán lesz is még, ez azonban nem minden. Bennünket a műfaj új lehetőségei izgatnak, azok a megoldások, ame­lyeket új sorozatok és új hősök megteremtésével tudnánk a közön­ség számára is bemutatni. Persze, ha lesz hazai vagy külföldi meg­rendelés, akkor bizonyára elkészül majd a századik Gusztáv-film is. Igazából mégis az új feladatok ér­dekelnek.”) Hamarosan megismerkedhet a közönség ezekkel az új feladatok­kal is, amelyek — remélhetően — ugyanolyan fontos állomásai lesz­nek a fiatal magyar rajzfilmművé­szetnek, mint a hét évvel ezelőtt debütált Gusztáv volt. Befejezéshez közeledik a hazai rajzfilm-műhely eddigi leghosszabb vállalkozása — Nepp József 13 részből álló, egyen­ként 26 perc vetítési időtartamú so­rozata, a Mézga család. Az új soro­zat főszereplői: Mézga Géza és négytagú családja, egy-egy macs­kával és kutyával kiegészítve, to­vábbá egy távoli utóduk a XXX. századból... Ez a különös összetételű família, az alkotók: Nepp József és Romhányi József számára jó alkalmat bizto­sít fantáziájuk kötetlen esapongá­­saihoz. Ugyanakkor céljuk az is, hogy a napjainkban divatos tudo­mányos-fantasztikus irodalmat kö­zelebb hozzák a műfajhoz (még azon az áron is, hogy annak vad­hajtásait, túlméretezettségét per­­sziflálják!). A sorozat alapötlete: Mézgáék éle­tében olyan dolgok történnek, ame­lyekre egymaguk képtelenek meg­oldásokat találni. Végső elkeseredé­sükben rádiós kapcsolatot terem­tenek távoli utódukkal, aki fény­­posta segítségével igyekszik kive­zetni őket a képtelen szituációkból. A műfaj hazai történetében talán nem hoz forradalmi változásokat Mézgáék bemutatkozása a televízió képernyőjén (a Pannónia Filmstú­dió rajz- és animációs főosztálya a Magyar Televízióval közösen készí­ti ezt a sorozatot), néhány vonatko­zásban azonban jelentősnek ígérke­zik a vállalkozás. Mindenekelőtt a film terjedelme indokolja ezt a fel­­tételezést: első ízben történik a magyar rajzfilmgyártás történeté­ben, hogy közel félórányi produk­ciókat készítenek. Talán már nincs messze az idő, amikor elkészül az első, egész estét betöltő magyar rajz- és animációs film, hiszen a technikai eszközök biztosítottnak látszanak. Dr. Matolcsy György főosztályve­zető: „Valóban nagy utat tettünk meg az elmúlt években. Tíz évvel ezelőtt mindössze félórányi rajz- és bábfilm készült stúdiónkban, aztán ahogy gyarapodott fiatal, tehetséges művészeink száma, úgy nőttek az igények. Szerencsénkre nem csupán belső törvényszerűségek voltak ezek, ezzel párhuzamosan itthon is, külföldön is szinte felfedeztek bennünket. 1968-ban 540 perc idő­tartamú filmek készülnek stúdiónk­ban. Ennek a gazdag termésnek összetétele is változatos. Leggyako­ribbak nálunk az ötven másodper­ces mini-filmek, ebbe a kategóriába tartoznak például a reklámfilmek is, amelyek fontos részét képezik munkánknak. Jövőre azonban sze­retnénk tovább lépni', nagy formá­tumokkal is dolgozni. Ügy érezzük, hogy alkotógárdánk már az egész estét betöltő filmekkel is meg tud birkózni. Két forgatókönyvet ké­szítünk elő: Kovásznai György »Ta­nárnő, kérem« című rajzfilmjét és Nepp József élő- és bábszereplők­kel kombinált történetét, ennek cí­me: »Titán baba«. Megvalósul-e két vállalkozásunk valamelyike, esetleg mind a kettő? Ez elsősor­ban a forgalmazó cégeken múlik, amelyek — a játékfilmekhez ha­sonlóan — a mi munkánkat is fi­nanszírozzák. A játékfilmekével kb. azonos összegbe, 2—3 millió forint­ba kerülne egy-egy egész estét be­töltő produkció.” A költségvetés azonossága mellett azonban alapvető különbség van a két műfaj között. A rajzfilmekhez például — szemben á szöveges iro­dalmi forgatókönyvvel — úgyneve­zett képes forgatókönyv készül, amelynek bal oldalán egy-egy rajz­kocka segítségével megelevenedik az egész film. Úgynevezett főrajzok ezek, amelyekből — filmkészítés közben — száz meg száz újabb rajz készül. (A Mézga család képes for­gatókönyvének 39. oldalán látható négy rajzkockából például össze­sen 135 úgynevezett végleges raj­zot kellett készíteniük. A sorozat minden egyes darabjához pedig 26 000 rajzra volt szükség. Minden kockát kiilön-külön rögzítenek a trükkasztalon.) Nehéz megszólalni Persze ezzel még nem érnek vé­get a rajzfilmgyártás nehézségei. Legalább ennyire bonyolult dolog megszólaltatni a rajzfigurákat. Volt ugyan egy irányzat, amely az embe­ri hangot és beszédet elhagyta a rajzfilmekből, a gondok azonban ezzel a módszerrel fokozódtak. Ha ugyanis a fajzfilm-hős úgynevezett gondolat-felhőkben, vagyis rajzban közli szándékát, elhatározását stb., akkor újabb értékes tizedmásodper­­ceket rabol el a filmtől, amelynek amúgy is villámtréfa-hosszúságú a nemzetközileg elfogadott terjedel­me. Mennyivel egyszerűbb — gondol­hatnánk —, ha mindezt dialógusok­kal oldják meg, vagyis ha a hős megszólal. De a rajzolók számára ez sem tartozik az egyszerű megol­dások közé. Ebben az esetben azt a módszert követik, hogy a film szövegét hangjátékszerűen felve­szik. Minden kiejtett szónak a hangsúlya, a mondatok színezete stb. további feladatot ad, hiszen a rajzokat ezekhez kell formálni, ala­kítani. (A trükkasztal mellett rend­szerint ott van a magnetofon, mely­nek szalagját — az előre rögzített dialógusokat! — százszor és száz­szor lepergetik, amíg egy-egy fi­gurát végül is eltalálnak.) Kérdésünkre, hogy az egész estét betöltő filmek gyártásához kellő­képpen felkészültek-e, azt válaszol­ják, hogy: „Papír és ceruza korlát­lan mennyiségben rendelkezésünk­re áll.” S mert az ötletekben nincs hiány, bizonyára 1969 fordulatot hoz majd a magyar rajzfilmgyártás történetében. A papír meg a ceruza, vagyis a technikai feltételek mellett persze első az ötlet. Éppen ötletes megol­dásaik révén váltak híressé a hazai stúdióban készített rajz- és animá­ciós filmek, melyek közül az idén három díjat nyert egy-egy nem­zetközi fesztiválon. Az alkotó-kollektíva életében kü­lönösen fontos volt az a megállapo­dás, amelyet nemrégiben kötöttek a televízióval. Ennek a műfajnak életképességét mindenekelőtt az biztosítja, ha új meg új rendelése­ket kapnak, olyan „nagyétkű” fo­gyasztóra van szükség, mint a te­levízió. Dr Frof. Agy Szabó-Sipos István „szerzői” rajzfilmsorozata, amelyet az év vége felé tűz műsorára a televízió, például az új gazdasági mechaniz­mus fogalmainak népszerű, min­denki számára érthető magyaráza­tára vállalkozik (Ennek a 10 rész­ből álló sorozatnak központi figu­rája — Dr. Prof. Agy — nehéz té­teleket, közgazdasági fogalmakat stb. igyekszik könnyed előadásban mulatságosan érthetővé tenni.) Bá­lint Ágnes népszerű mesesorozatá­nak hősei — Mazsola, Manócska stb. — is megelevenednek majd a filmasztalon. A 13 részből álló, egyenként 9 perc időtartamú soro­zat felvételeit a jövő év elején kez­dik meg. A hazai érdeklődés mellett jelen­tősek a stúdió külföldi megrendelé­sei is. Az UNICEF, a Nemzetközi Gyermekalap megbízásából Imre István készít rajzfilmet. La Fon­taine meséi elevenednek meg ab­ban a sorozatban, amelyet egy francia cég rendelésére állítanak elő. Jankovics Marcell az Air In­dia számára készített 10 perces rek­lámfilmet amelyből három külön­böző variációt is forgalomba hoz az indiai repülőtársaság. Reisenbüohler Sándor pedig (Har­sány! István operatőr társaságá­ban) nemrégiben fejezte be annak az animációs filmnek forgatását, amely — első látásra is — nagy díj-esélyes valamelyik jövő évi nemzetközi filmfesztiválon. Aligha­nem páratlan a rajzfilmgyártás történetében, ahogyan ez a két fia­tal művész 14 havi munkával el­készítette Juhász Ferenc elbeszélő költeményének (A Nap és a Hold elrablása) filmváltozatát. Vivaldi, Orff és mások zenéjének felhaszná­lásával arról szól ez a kis remek­mű, hogy egy torz szörnyalak meg­jelenik a világ felett és előbb a Na­pot, aztán a Holdat is elnyeli, meg­szűnik tehát az élet földünkön. Em­ber és növény elpusztul. A termé­szet, de az emberi akarat is a vé­gén győzedelmeskedik, megtörik a szörny ereje és a világ „visszarab­­lásának” drámai erejű pillanatai kö­vetkeznek. Mindezt Reisenbüchler Sándor olyan eredetien adja elő, hogy a film diadalútját — itthonit és külföldit — nem nehéz megjó­solni. * Száz munkatárs (rendező, tervező, rajzoló, kifestő, operatőr stb.) dol­gozik 4 trükkasztalon két és három műszakban, lényegében tehát éjjel­nappal, hogy a rajz- és animációs filmek útját egyengessék. BÁNOS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék