Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-15 / 37. szám

Szabad­idő Poros parti paradicsom Hibajegyzék a Rómairól Kék Duna — szürkén A nyári kánikulában enyhülést kereső rómaiak 25 kilométert utaz­nak, hogy Ostiában vízbe vethes­sék magukat, Párizsnak még en­nél távolabb sincs vízi üdülője. Kevés világváros büszkélkedhet olyan pompás, természetadta vízi­­sport-paradicsommal, mint Buda­pest. Az újpesti vasúti hídtól a főváros — pünkösdfürdői hajóállo­más fölötti — északi határáig ter­jedő, 5 kilométer hosszú budai Duna-szakasz, a Római-part nyári hétvégeken a főváros nyaralója, sok ezer ember evez, napozik, pi­hen és­­ bosszankodik itt. A Római-part a múlt században kapta nevét az ókori római telepü­lés emlékére. A közeliben ma is láthatók az egykori város és légió­tábor, Aquincum romjai, a Római­fürdő erdei strandjának forrásától induló vízvezetékrendszer marad­ványai, s bár magán a parton ró­mai tárgyi emlékekre nem bukkan­tak a kutatók, különböző források arra engednek következtetni, hogy a környéken híd és a római hadi­flotta hajókikötője állhatott. De az első dunai sportteljesítmény is a rómaiak nevéhez fűződik: Cassius Dio, jeles római történetíró fel­jegyzése szerint a II. században egy légionárius teljes fegyverzet­ben átúszta a Dunát, s olyan büszke volt erre, hogy „rekordjá­nak” históriáját sírkövére is fel­­vésette. Mezítelen festők A part ezután évszázadokig nem hallat magáról, mígnem a múlt század 80-as éveiben — Ráth-Végh István elbeszélése szerint — a „plein air”-piktúra néhány lelkes, ifjú művelője modelljeinek festé­séhez zavartalan és szép környe­zetet keresve rábukkant a mai Római-partra, s az olcsóbb közle­kedés végett dereglyét bérelve eveztek fel ide. Munka végeztével azután fürdőtrikóra „meztelenítve” magukat megfürödték a Dunában; innen kapták ezek a mind gyak­rabban ismétlődő dereglyetúrák a „mezítelen kirándulás” nevet. Azóta 50—60 év telt el, a Római kezd szűknek bizonyulni, ám az „ideiglenes” csónakházak máig is dacolnak az időjárás viszontagsá­gaival és a partkorszerűsítés ter­veivel, a Római-rajongók nem kis bosszúságára. A Római-parton jelenleg a mint­egy hetven vállalat, intézmény — többnyire modern — üdülője, vízi­­sport-telepe mellett a Sportléte­sítmények Vállalatnak 13 csónak­háza van. Ezekben 2699 csónakál­lás, 1393 öltözőszekrény és 1193 ka­bin áll a bérlők rendelkezésére. A 13 csónakház közül azonban csu­pán 3 épült a felszabadulás után, a Hattyú, az 1960-ban elkészült, 296 csónakos Sport és az 1961-ben átadott, 216 csónakot befogadó, reprezentatív Lidó. A többi rész­ben felújított, részben pedig olyan régi, rozzant épület (karbantartá­suk 8 év alatt 15 millió forintba került), hogy négyükre — Vöcsök, Vörös Zászló, Bíbic I., Brigád — már évekkel ezelőtt kimondták a lebontási ítéletet. A toldott-foldott deszkatákolmány, az 1966-os „száz­napos árvíz” óta gerendákkal tá­mogatott Vöcsök bérlői például már hat évvel ezelőtt felszólítást kaptak a roskatag, veszélyes csó­nakház azonnali elhagyására , s azóta is maradt minden a régiben. A Rómain ugyanis az igényekhez képest olyan kevés a csónakház, hogy a bontandó garázsokból nem lehetett volna sehová sem elvinni a hajókat. Az elavult csónakházak lebon­tásának és újak építésének ez ideig anyagi akadályai voltak. Bár az állam igen sokat áldozott az üdü­lők, evezősök kulturált pihenésé­nek biztosítására, a Sportlétesít­mények Vállalatnak adott évi 4 millió forintos anyagi támogatás is kevésnek bizonyult: csupán a Rómain levő 37 millió forint ér­tékű állóeszköz fenntartása tavaly 2,5 millió forintot emésztett fel. Rövidesen mégis mérséklődik a Római legfőbb gondja: az új gaz­dasági mechanizmus révén „önel­látóvá” vált Sportlétesítmények Vállalat — a bérleti díjak méltá­nyos rendezése következtében — évi 4 430 000 forinttal rendelkezik, s ügyes gazdálkodással évi 2 millió forintot tud fejlesztésre fordítani. Ezzel pedig végleg megpecsételő­dött a négy, lebontásra ítélt csó­nakház sorsa: jövő év végére — mintegy 6 millió forintért — el­készül a mostani Vörös Csillag te­rületén egy négyszintes, 60 szobás üdülő és 210 férőhelyes csónakga­rázs, s megkezdődött a Vörös Zászló és a Bíbic közti területre tervezett másik 210 férőhelyes csónakház­­tetején közös öltözővel) 2 millió forintos építési munkála­tainak előkészítése is. A két új csónakház az időközben folyamatosan lebontandó házak hajóit fogadja majd be, de az új igénylőknek is ad helyet. Közel sem annyit azonban, ahányan hasztalan ostromolják évek óta a Sportlétesítmények Vállalatot; a tárolóhely még így is nagyon ke­vés. Hiába szeretnének több szá­zan „rómaisok” lenni, s hiába lenne képes a Csillaghegyi Faipari és Csónaképítő KTSZ megkétsze­rezni jelenlegi termelését , a Ró­main pillanatnyilag egyetlen új csónak számára sincs hely. F­ürdőző-bosszantók I 1. Nemrég készült el 80 000 forin­tos beruházással a Bíbic, a Vörös Csillag és a Béke csónakházak korszerű vízparti lejárója, s rövi­desen megszűnik a Lidóban a me­legvízellátás gyakori zavara is. A Római-rajongóknak nemcsak a sok rozoga csónakház okoz gon­dot, hanem újabban az is, hogy a III. kerületi Tanács — az Egész­ségügyi Minisztérium rendeletének végrehajtásaként — üdülőhelyi díjat vetett ki a kabinbérlőkre. Minden egyes kabinban alvónak esetenként vagy 2 forintot, vagy — mivel az ott alvók száma nem el­lenőrizhető rendszeresen — a bér­leti díj 15 százalékát kell befizet­nie az üdülőhely használata fejé­ben. Ez a rendelkezés több mint ezer családot érint, s mivel közü­lük nagyon sokan egyetlen éjszaka sem veszik igénybe­­bérleményüket, sérelmesnek minősítik az intézke­dést, kivált amikor az öt kategó­riába osztályozott kabinok bérleti díja amúgy is meglehetősen magas. Az üdülőhelyi díjak méltányosabb rendezése vagy a megnyugtató vá­lasz­­ egyelőre várat magára. Akárcsak a partmenti sétány kö­rüli viták rendezése. A parton az autósok, motorosok törnek sok borsot a csónakosok, napozók orra alá. Nincs teljes behajtási tilalom, csupán az átmenő forgalom tilos, s a járművek gyakran dübörögnek végig a sétányon, a napolajjal le­kent emberekre, frissen mosott vagy lakkozott csónakokra zúdítva a homokos, salakos út porát, aka­dályozva egyben a csónakok víz­part és garázs közötti szállítását is. Vagy ki kellene tiltani a gépjár­műveket a sétányról (a sétány neve szerint is sétáló-, nem pedig autóút) vagy a Római északi sza­kaszához, a Kossuth Lajos üdülő­­parthoz hasonlóan a Római-partot is betonozni kell. A Római-part rendjének, szép­ségének megőrzése persze nemcsak a hivatalos szervek, hanem a nagy­­közönség feladata is. A Duna­­kioszk füves-bokros környéke azonban egy-egy nyári vasárnap este valóságos szeméttelep, de so­kan tekintik a Dunát is­­ szemét­ládának. A vízbe dobott sörösüve­gek, konzervdobozok komoly ve­szélyt jelentenek a fürdőzőkre: a Vöröskereszt III. kerületi egész­ségügyi állomásának tavaly nyá­ron 752 alkalommal kellett első­segélyt nyújtania jórészt üvegszi­lánk okozta láb- és kézsérültek­nek. Az apróbb-nagyobb bosszúságok ellenére a „dunai bennszülöttek” derűlátók, hiszen az utóbbi évek­ben sok minden változott a Ró­main: javult a közlekedés, gyara­podtak a partmenti büfék, a Gyer­mekélelmezési Vállalat Béke­strandnál épített kitűnő önkiszol­gáló étterme egycsapásra megol­dotta sok száz nyaraló étkezési gondját, s a távlati tervek is biz­tatóak. Monstre rendezés A városrendezés elsőrendű fel­adata az ártéren levő üdülőpartot védő gátrendszer és a csatornázás kiépítése. Az előzetes tervek rend­kívül impozánsak: az árvédelmi gát a Római teljes hosszában, a jelenlegi partvonaltól 40—100 mé­terre a Duna sodorirányában ha­ladna, vagyis ennyivel nagyob­bodna a part és szűkülne a folyó, ami egyúttal az esedékessé vált, hajózási lehetőségeket javító fo­lyamszabályozást is megoldaná. A víztől „elcsent” sávon autóút, ven­déglátóipari üzemek, úszómeden­cék kapnának helyet. A gát men­tén húzódna az esővíz- és szenny­vízgyűjtő csatorna is. Jelenleg ugyanis a Rómainak nincs gyűjtő­­csatornája, így az üdülők, vízi­­sp­ort-telepek — saját beömlőkön át — teljes hosszában szennyezik a partmenti vizet, szürkévé pisz­­kítva a „kék Dunát”. Az új csa­torna összegyűjtve, a Római-part alatt, az Aranyhegyi ároknál jut­tatná a vízbe a szennyet, s így tiszta maradna a Római-parti Duna-szakasz. MÉSZÖLY GÁBOR CSÚCSFORGALOM A RÓMAI-PARTON Sírkövére vésette a rekordot MAGYARORSZÁG 1 968 3 7

Next