Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-02 / 9. szám
A maxi húzta a rövidebbet Mi a helyzet a légnevesítőkkel? Frankfurter Rundschau Éveken át tartotta magát a hiedelem: ha a fűtési időszakban szaporodnak a megfázások és influenzás fertőzések, akkor ennek a száraz teremlevegő az oka. Mindenki emiatt panaszkodott, és ellentmondást nem tűrő hangon követelte a nedvesség fokozását Olyan nagy volt a hajlandóság a sokszor nem is nagyon olcsó légnedvesítők megvásárlására, hogy új iparág is keletkezett. Most a légnedvesítés fanatikusai bizonyára nem örülnek annak, amit svájci tudósok évekig tartó vizsgálatok alapján megállapították: ezek a berendezések kevés kivételtől eltekintve teljesen feleslegesek. Dr. Serati, a Svájci Szövetségi Vasút (SBB) és a berni szövetségi központi igazgatás orvosi szolgálatának vezetője H. Wütherich-hel, a svájci posta (PTT) kutató és kísérleti osztályának munkatársával karöltve 15 éven át vizsgálta a légnedvesítők hatását. A két tudós véleménye szerint az ilyen berendezések felszerelését nem is volna szabad engedélyezni. Ugyanis a mesterségesen nedvesített kísérleti termekben kétszer annyian betegedtek meg, mint a többi irodában! Ezek szerint túlzott a követelés, hogy a fűtött munkatermekben legalább 40 százalékos levegőnedvességnek kell lennie. A kísérletezők szerint a levegő nedvességének azonban nem szabad hosszabb ideig 25 százalék alá süllyednie. Legjobb, ha átlagban 30 százalék körül mozog. A kutatók azt is felfedezték, hogy a kellemetlen teremlevegő legfőbb oka a poros fűtőtest. Ha az ilyen fűtőtestek hőmérséklete eléri a 80 Celsius fokot, a zománcfesték és a lerakodott por izzani kezd. Az eközben keletkező illanó vegyületek izgatják a melegtől amúgy is kiszáradt nyálkahártyákat és fokozzák a kiszáradást. Ezért Serati és Wütherich a téli hónapokra a következőket javasolja: Legyen az irodatermekben 20—21 fokos hőmérséklet, s az alkalmazottak ennek megfelelően öltözködjenek. Alapos takarítással szüntessék meg az összes porforrásokat. Naponta többször rövid ideig szellőztessék ki a termeket. RIVÁLISOK Magasabbra csúsznak szem A téli vásárokon Európaszerte felszínre kerültek az utolsó eladatlan maxiszoknyák is. Megnyugtató hír a miniszoknya hívei számára, hogy a maxi — legalábbis egyelőre — elvesztette a harcot a minivel szemben. „Azzal számoltunk, hogy a nők 3 százaléka maxit vásárol majd —, mondotta az egyik ismert düsseldorfi divatszalon tulajdonosa — de ez a szám is túl magasnak bizonyult.” Üzletileg kiábrándító eredményekkel járt a maxi-törekvés még Angliában is, ahol eredetileg kezdeményezték. A nyári idényre tehát biztos: a szoknyák rövidebbek lesznek és előreláthatólag még az eddiginél is magasabbra csúsznak, ezt már képünk is előrevetíti ... Vége az angolok fegyelmezettségének ? 3Merladrichten Régebben joggal állították az angolokról, hogy rendkívül fegyelmezett nép, nagyra tartja a polgári erényeket, engedelmeskedik az előírásoknak, és ha szükséges, csodálatraméltó türelemmel áll sorban. Az utóbbi években azonban az erkölcsök meglehetősen elvadultak. Növekedett az erőszakos cselekmények száma, a vandalizmus a vonatokon, a filmszínházakban és minden nyilvános helyen. Az utakon már távolról sem zajlik oly fegyelmezetten a forgalom, mint régen, bizonyos londoni városnegyedekben nyíltan árulják a pornográf nyomdai termékeket és újabban a színházcenzúra megszüntetésével a színpadon is mind gyakoribbá válik az öncélú meztelenkedés. Michéle Morgan a miniről MARIE CLAIRE Michéle Morgan harmincévi filmpályafutása után sem vesztett semmit méltóságteljes tartásából, amely a filmvászon egyik legkiemelkedőbb dámájává tette. Az utóbbi időben azonban mindinkább háttérbe szorítja a filmet egy olyan tevékenységért, melynek minden szeretetét és lelkesedését szenteli. Egyre inkább foglalkoztatják a női divat kérdései. Már jó néhány kiállítást és modern kollekciót hoztak nyilvánosságra a divatalkotók, melyekhez az ő neve is fűződik. Ezen túlmenően a „Star” című magazinban rendszeresen jelennek meg divattanácsai és modelljei. — Hobbyja a divattervezés? — hangzott első kérdésünk. — Nem hobby ez. Inkább azt mondanám: kenyeret adó munka. Most legfőbb tevékenységemnek a divattervezést tekintem. Három éve kezdtem. Munkámban természetesen tapasztalt segítőtársaim is vannak. Elsősorban társam, France Décaud, az ismert divattervező. Meg kell azonban említenem Gabrielle-t is, a rajzolónőt. — Mi az ön szerepe? • — Én „fűszerezek”. Javasolok, vitatkozom, jóváhagyok, bírálok. — Hírek szerint új divatkollekciót készít? — Néhány napja fogtunk hozzá az anyagok és rajzok válogatásához. Ha ezen túlesünk, hozzáfogunk a kidolgozáshoz. A dolog nagyon fárasztó és rendkívüli pontosságot igényel. Kollekciónkat 1969 áprilisában mutatjuk be. Terveink már az 1969—1970-es télre szólnak. — Miért egy évvel előbb ? — Igen, ez egy kissé bolondos dolog. Ehhez „szimat” kell, el kell tudni találni, mi lesz a divat jövő télen vagy tavasszal. Ez a hatodik kollekciónk. Évente kettőt készítünk: egyet őszre-télre, a másikat tavaszra-nyárra. — Emiatt az új pálya miatt kénytelen kissé lemondani a filmről is? — Nem hagytam abba a filmezést, csak lassítottam. — És mi a véleménye a miniszoknyáról? — Azt hiszem, még évekbe telik, míg meghosszabbodik. A nők szeretik a rövid ruhát. Fiatalos. De amikor ezt mondom, nem azokra a miniszoknyákra gondolok, amelyek szabadon hagyják a combokat. Ilyesmit csak bakfisok viselhetnek, igazi nők soha. öt világrész száz lapjából NOUVELLE ROUMANIE, román, idegen nyelveken megjelenő folyóirat Az idézett lapok a közlés sorrendjében: NATION, amerikai polgári radikális folyóirat IL GIORNO, olasz polgári napilap NEWSWEEK, amerikai polgári liberális hírmagazin DER SPIEGEL, nyugatnémet polgári liberális hírmagazin FIGARO, francia konzervatív napilap NIN, jugoszláv hetilap TRIBUNA DA IMPRENSA, brazil polgári radikális napilap WASHINGTON POST, amerikai polgári liberális napilap AUX ÉCOUTES, francia hetilap V___________________________________ FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugatnémet, a szociáldemokratákhoz közelálló napilap FINANCIAL TIMES, angol konzervatív pénzügyi napilap SUNDAY EXPRESS, angol konzervatív vasárnapi lap STUTTGARTER ZEITUNG, nyugatnémet polgári napilap STERN, nyugatnémet polgári liberális képeslap MARIE-CLAIRE, francia női képeslap BASLER NACHRICHTEN, svájci polgári liberális napilap ______________________