Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-02 / 9. szám

A maxi húzta a rövidebbet Mi a helyzet a légne­­vesítőkkel? Frankfurter Rundschau Éveken át tartotta ma­gát a hiedelem: ha a fűtési időszakban szaporodnak a megfázások és influenzás fertőzések, akkor ennek a száraz teremlevegő az oka. Mindenki emiatt panaszko­dott, és ellentmondást nem tűrő hangon követelte a nedvesség fokozását Olyan nagy volt a hajlandóság a sokszor nem is nagyon ol­csó légnedvesítők megvá­sárlására, hogy új iparág is keletkezett. Most a lég­nedvesítés fanatikusai bi­zonyára nem örülnek an­nak, amit svájci tudósok évekig tartó vizsgálatok alapján megállapították: ezek a berendezések kevés kivételtől eltekintve telje­sen feleslegesek. Dr. Serati, a Svájci Szö­vetségi Vasút (SBB) és a berni szövetségi központi igazgatás orvosi szolgála­tának vezetője H. Wüthe­­rich-hel, a svájci posta (PTT) kutató és kísérleti osztályának munkatársával karöltve 15 éven át vizs­gálta a légnedvesítők ha­tását. A két tudós vélemé­nye szerint az ilyen beren­dezések felszerelését nem is volna szabad engedé­lyezni. Ugyanis a mestersé­gesen nedvesített kísérleti termekben kétszer annyian betegedtek meg, mint a többi irodában! Ezek sze­rint túlzott a követelés, hogy a fűtött munkater­mekben legalább 40 száza­lékos levegőnedvességnek kell lennie. A kísérletezők szerint a levegő nedvessé­gének azonban nem szabad hosszabb ideig 25 százalék alá süllyednie. Legjobb, ha átlagban 30 százalék körül mozog. A kutatók azt is felfedez­ték, hogy a kellemetlen te­remlevegő legfőbb oka a poros fűtőtest. Ha az ilyen fűtőtestek hőmérséklete el­éri a 80 Celsius fokot, a zo­máncfesték és a lerakodott por izzani kezd. Az eköz­ben keletkező illanó vegyü­­letek izgatják a melegtől amúgy is kiszáradt nyálka­hártyákat és fokozzák a ki­száradást. Ezért Serati és Wütherich a téli hónapok­ra a következőket javasol­ja: Legyen az irodatermek­ben 20—21 fokos hőmér­séklet, s az alkalmazottak ennek­ megfelelően öltöz­ködjenek. Alapos takarítással szün­tessék meg az összes por­forrásokat. Naponta többször rövid ideig szellőztessék ki a ter­meket. RIVÁLISOK Magasabbra csúsznak szem­ A téli vásárokon Európa­­szerte felszínre kerültek az utolsó eladatlan maxi­szoknyák is. Megnyugtató hír a miniszoknya hívei számára, hogy a maxi — legalábbis egyelőre — el­vesztette a harcot a mini­vel szemben. „Azzal számoltunk, hogy a nők 3 százaléka maxit vásárol majd —, mondot­ta az egyik ismert düssel­dorfi divatszalon tulajdo­nosa — de ez a szám is túl magasnak bizonyult.” Üzletileg kiábrándító eredményekkel járt a ma­xi-törekvés még Angliában is, ahol eredetileg kezde­ményezték. A nyári idényre tehát biztos: a szoknyák rövi­­debbek lesznek és előrelát­hatólag még az eddiginél is magasabbra csúsznak, ezt már képünk is előreve­títi ... Vége az angolok fegyelmezettségének ? 3Mer­lad­rich­ten Régebben joggal állítot­ták az angolokról, hogy rendkívül fegyelmezett nép, nagyra tartja a polgári erényeket, engedelmeske­dik az előírásoknak, és ha szükséges, csodálatraméltó türelemmel áll sorban. Az utóbbi években azon­ban az erkölcsök meglehe­tősen elvadultak. Növekedett az erőszakos cselekmények száma, a vandalizmus a vonatokon, a filmszínházakban és min­den nyilvános helyen. Az utakon már távolról sem zajlik oly fegyelmezetten a forgalom, mint régen, bi­zonyos londoni városnegye­dekben nyíltan árulják a pornográf nyomdai termé­keket és újabban a színház­cenzúra megszüntetésével a színpadon is mind gya­koribbá válik az öncélú meztelenkedés. Michéle Morgan a miniről MARIE CLAIRE Michéle Morgan har­mincévi filmpályafutása után sem vesztett semmit méltóságteljes tartásából, amely a filmvászon egyik legkiemelkedőbb dámájává tette. Az utóbbi időben azonban mindinkább hát­térbe szorítja a filmet egy olyan tevékenységért, mely­nek minden szeretetét és lelkesedését szenteli. Egyre inkább foglalkoztatják a női divat kérdései. Már jó néhány kiállítást és mo­dern kollekciót hoztak nyilvánosságra a divatal­kotók, melyekhez az ő ne­ve is fűződik. Ezen túlme­nően a „Star” című ma­gazinban rendszeresen je­lennek meg divattanácsai és modelljei. — Hobbyja a divatterve­zés? — hangzott első kér­désünk. — Nem hobby ez. In­kább azt mondanám: ke­nyeret adó munka. Most legfőbb tevékenységemnek a divattervezést tekintem. Három éve kezdtem. Mun­kámban természetesen ta­pasztalt segítőtársaim is vannak. Elsősorban társam, France Décaud, az ismert divattervező. Meg kell azonban említenem Gab­­rielle-t is, a rajzolónőt. — Mi az ön szerepe? • — Én „fűszerezek”. Ja­vasolok, vitatkozom, jóvá­hagyok, bírálok. — Hírek szerint új di­vatkollekciót készít? — Néhány napja fog­tunk hozzá az anyagok és rajzok válogatásához. Ha ezen túlesünk, hozzáfogunk a kidolgozáshoz. A dolog nagyon fárasztó és rendkí­vüli pontosságot igényel. Kollekciónkat 1969 áprili­sában mutatjuk be. Ter­veink már az 1969—1970-es télre szólnak. — Miért egy évvel előbb ? — Igen, ez egy kissé bo­londos dolog. Ehhez „szi­mat” kell, el kell tudni ta­lálni, mi lesz a divat jö­vő télen vagy tavasszal. Ez a hatodik kollekciónk. Évente kettőt készítünk: egyet őszre-télre, a másikat tavaszra-nyárra. — Emiatt az új pálya miatt kénytelen kissé le­mondani a filmről is? — Nem hagytam abba a filmezést, csak lassítottam. — És mi a véleménye a miniszoknyáról? — Azt hiszem, még évek­be telik, míg meghosszab­bodik. A nők szeretik a rö­vid ruhát. Fiatalos. De ami­kor ezt mondom, nem azok­ra a miniszoknyákra gon­dolok, amelyek szabadon hagyják a combokat. Ilyes­mit csak bakfisok viselhet­nek, igazi nők soha. öt világrész száz lapjából NOUVELLE ROUMANIE, román, idegen nyelveken megjelenő folyóirat Az idézett lapok a közlés sorrendjében: NATION, amerikai polgári radikális fo­lyóirat IL GIORNO, olasz polgári napilap NEWSWEEK, amerikai polgári liberális hírmagazin DER SPIEGEL, nyugatnémet polgári li­berális hírmagazin FIGARO, francia konzervatív napilap NIN, jugoszláv hetilap TRIBUNA DA IMPRENSA, brazil polgári radikális napilap WASHINGTON POST, amerikai polgári liberális napilap AUX ÉCOUTES, francia hetilap V___________________________________ FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugat­német, a szociáldemokratákhoz közel­álló napilap FINANCIAL TIMES, angol konzervatív pénzügyi napilap SUNDAY EXPRESS, angol konzervatív vasárnapi lap STUTTGARTER ZEITUNG, nyugatnémet polgári napilap STERN, nyugatnémet polgári liberális képeslap MARIE-CLAIRE, francia női képeslap BASLER NACHRICHTEN, svájci polgári liberális napilap ______________________

Next