Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-08 / 45. szám
Városrendezés Híd a Váci utca fölött Az üzletközpont építési programja Kezdés: 1972 nyarán Korszerű city, méltó városcentrum Jó másfél év múlva, 1972 júliusa táján az ÉVM Középületépítő Vállalatának óriásdaruja — amekkora jelenleg a Martinelli téren dolgozik — felmagasodik majd a Váci utca 20. számú telek udvarán, és az addig lebontott földszintes üzletsor helyén megépült alapzatra ráemeli az első betonelemet. Ezzel a főváros rendezési terve és szorosabban a belváros rekonstrukciós programja keretében megkezdődik a belvárosi üzletközpont, az oly sokat vitatott mini-city felépítése. A Petőfi Sándor utca—Régiposta utca—Galamb utca—Pesti Barnabás utca—Váci utca—Kígyó utca határolta területről van szó. (Egy maliciózus író egyszer bizonyos korszak irodalmát a német családi házakon gyakran látható felirattal jellemezte: Klein, aber mein — ide is találó cím.) 1970 első negyedére elkészül a Váci utca 20. számú üzlet-lakóház. Időközben a daru már kelet felé fordulva a Petőfi Sándor utca 14— 16. közötti beugrót lezáró hétemeletes házat építi, majd a kész Váci utca 20. fölött átnyúlva a Váci utca 19—21-es üzlet-lakóház paneljeit kezdi felrakni (1972 IV.—1974 III. negyedév). Azután hátrál a Régiposta utca felé, beemeli a 20. számú ház mögötti üzletudvar elemeit, végül a Váci utca és a Régiposta utca sarkáról az ide tervezett sarokházat húzza fel (1974 III.—1975 IV.). Egyidejűleg, 1974— 1975-ben a Vasudvar, 1975—1976- ban pedig az üzletközpontot átszövő passzázsok át-, illetve megépítése folyik. Így szól a szervezési terv. (Mindez összhangban van a közel három éve folyó belvárosi üzlet- és portálépítési munkálatokkal, amelyek az érintett körzetben az új építkezések megkezdéséig remélhetőleg befejeződnek. Kevésbé megnyugtató a házfelújítási munkák egyeztetése a tervvel. Eszerint például a Váci utcában a foghíjak beépítésének idejére védőtetőt kell építeni az úttest fölé, az útburkolatcsere pedig szakaszos lezárást követel. Következésképp 1971 végéig, 1972 tavaszáig le kellene bonyolítani az utca e részén a még hátralevő tatarozási feladatokat. Később sem a felvonuláshoz, sem az állványozáshoz nem lesz hely.) Elnapolhatatlan igény Nehéz megérteni, hogy miért húzódott ilyen sokáig a szűkebb belváros rendezése, helyreállítása, holott az élet nap mint nap bizonyította, hogy ez a hagyományos üzleti városmag változatlanul megőrizte az egész fővárosra kiterjedő vonzerejét, és nem pótolható a szétszórt városrész-központok semmilyen rendszerével. Centrális fekvése folytán „eldugni” sem lehet a szem elől, hiszen itt vezet át minden fő közlekedési irány átmenő forgalma is. Az idegenforgalom számára pedig valóságos „búcsújáróhely”; a külföldiek mindenütt a város szívében alkotnak képet maguknak az egészről. Maszek-paradicsom — alighanem ez az előítélet akadályozta leginkább, hogy a belváros újjáépítésére kinyissuk a bukszánkat. De hol van az az idő! A körzet üzletbérlői szinte az utolsó szálig kicserélődtek az elmúlt évtizedekben (egyébként a lakosság is). Ne szaporítsuk a szót, ma már senkit sem kell meggyőzni, hogy az ügy megfelelő anyagi eszközöket érdemel, és tovább nem halasztható. A szóban forgó területen még a háború ütötte sebek éktelenkednek, ezek eltüntetésének terve szélesedett ki az új üzletközpont megteremtésének gondolatává, a belvárosi rekonstrukció súlypontjaként. S a már elnapolhatatlan igény és a kivételes lehetőség szerencsés találkozása szárnyakat adott a tervezői képzeletnek. Az 1967. évi tervpályázat nyertesei, Kapsza Miklós és Schall József — akikhez utóbb még Vedres György csatlakozott — a meglevő épületekkel jól harmonizáló, de ugyanakkor napjaink szemléletét tükröző, korszerű, igényes építészeti együttest alakítottak ki, a felső szinteken vertikális hatású, a környezet homlokzatrendszereinek léptékét átvevő fém-kő-üveg architektúrákkal, lent nagy üvegfelületekkel. Ezen a környéken a századforduló idején sok szép, klasszicista építmény esett áldozatul a meggondolatlan városrendezésnek. Most nem lesz ilyen áldozat, csak a városkép nagy nyereségéről lehet beszélni. (Az előzményekhez tartozik még, hogy a Fővárosi Tanács 1968 júliusában bízta meg a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatot — BVTV — a beruházási javaslat elkészítésével. 1969 júniusában hagyta jóvá a javaslatot, s utasította a BVTV-t, hogy most már állítsa össze a végleges programot, és tegye meg az előzetes lépéseket a beruházás végrehajtására. Ezután még rengeteg kiegészítő ötlet, kívánság vetődött fel különböző szervek, tanácsi osztályok részéről, s ezek figyelembevételével született meg a végső terv, amely az idén áprilisban vált határozattá. Lebonyolítását is a BVTV intézi Győri László igazgató irányításával.) A leglátványosabb pont Beépített területen ilyen nagy volumenű építkezés, egy átfogó koncepció érvényesítése nem képzelhető el bizonyos szanálási előfeltételek nélkül. Egyetértéssel állapíthatjuk meg, hogy itt csak a legszükségesebb mértékre szorítkoznak. Szanálásra kerül 45 üzlet, műhely, raktár, valamint 30 lakás (ezekben jelenleg 28 család, összesen 75 személy lakik). Az igénybe veendő terület 8300 négyzetméter. Jóllehet a kisajátítás már megkezdődött, gondolnak arra, hogy az érintett üzletek a karácsonyi vásárban még zavartalanul részt vehessenek. Hanem azután fokozatosan szabaddá kell tenni a csákányhalálra ítélt helyiségeket, hogy a bontómunkások dologhoz láthassanak. Lebontják a Váci utca 16. és 20. számú földszintes üzletházakat és a 18. számú ház hátsó traktusát (ami a földszinten csak a Dauerszalon egy részét érinti, az Illatszerboltot nem). Bontásokkal jár majd a Vasudvar átalakítása és a passzázsok építése is. A szanálások befejezésének határideje: 1974 I. negyedév. Időközben már javában folyik az építőmunka is. Az egész terület leglátványosabb pontja a Váci utca 20. és 19—21. számú, egymással kissé átlósan szemben fekvő telkekre tervezett, hét emelet magas, hidakkal összekötött épületegyüttes lesz. Az utca mindkét oldalán a földszintek nyitottak maradnak, az utcai sarkokon átforduló kirakatokkal (itt halad át ugyanis a főpasszázs a Petőfi Sándor utca és a görögkeleti templom kertjének megnyitásával a Duna-part között). Így erre is, arra is teljes betekintés kínálkozik majd a téglalapformájú udvarokat két szinten körülzáró üzletekre. A széles átjárókból egy-egy gyalog-körrámpán vagy mozgólépcsőkön lehet kényelmesen feljutni az emeleti gyalogforgalmi területekre, mindkét házban az eszpresszókhoz, az udvar emeleti üzleteihez vagy a másik épületbe átvezető hídhoz, amely az említett főpasszázs emeleti szintjeit köti össze. Itt is, ott is a földszintről, kis előtéren át, a ruhatárak mellett lehet majd felmenni a második emeleti éttermekbe; ezek végigfutó teraszait ugyancsak híddal, kétsávú kiülő terasszal kötik össze. Feljebb — valószínűleg boardinghouse-szerű — lakószintek következnek, amelyeket a földszinti étterem-bejárókkal átellenben, lépcső-lift blokkokban lehet megközelíteni. (Megjegyzendő, nálunk a közönség nincs hozzászokva az emeleti elhelyezésű éttermekhez, s így egy ideig gondot okozott, hogy akad-e vállalkozó e hideg- és grill-konyhás „vendéglátóipari egységek” üzemeltetésére. Azóta már több vállalat jelentkezett.) A Váci utca 18. hátsó részének helyén felépülő ház felső emeletein az üzletközpont szociális és adminisztratív részlegeit helyezik el, itt, a háttérbe húzódva működik majd az egész terület diszpécser-szolgálata, a szállítás, a kertészet, a karbantartás, a reklámvilágítás stb. központja. Előtérben lesz viszont a Váci utca 16. számú telekre tervezett hétemeletes objektum. Abból a célból, hogy előtte és oldalán kis tér képződjék — a Régiposta utcából a mainál szélesebb rálátást kínálva a Régiposta utca—Váci utca sarkán álló szép, klasszicista stílusú házra —, a beépítés frontja a Petőfi Sándor utca irányában lépcsőzetesen visszahúzódik. Négy-öt autó parkolhat majd mellette egy kútszobor és néhány fácska árnyékában. Az alsó három szint (földszint, galéria, első emelet) a kereskedelemé lesz, sportruházati, gyermekruha bolt és ruházati kisáruház kap itt helyet. Feljebb részben nagyméretű, 6— 8 tagú családoknak alkalmas lakások lesznek, részben garzonlakások 30 négyzetméternél kisebb alapterülettel. (A különböző lakástípusok részaránya még nem dőlt el, csak annyi, hogy az egész körzetben az új lakások száma 149 lesz, körülbelül 8800 négyzetméter alapterületen.) Fordítókorongos rakodó A Petőfi Sándor utca 14—16. között már meglevő, utca-jellegű indítás két széle a főpasszázs részeként szolgál majd, középső útpályája pedig a tervekben 14/a. számmal szereplő új épület pinceszintjére vezet. Itt lesz a Váci és a Régiposta utcáig terjedő egész tömb üzleteinek rakodótere (fordítókorongos megoldással, egyidejűleg három gépkocsi részére). A fölötte emelkedő 14/a-ban — amelynek szárnya a Régiposta utcáig nyúlik — a földszint, a galériaszint és az első emelet üzleteknek ad helyet, és kapcsolódik az emeleti gyalogközlekedési rend- AZ ÜZLETKÖZPONT MAKETTJE, KÖZÉPÜTT A VÁCI UTCA Ma már senkit sem kell meggyőzni