Magyarország, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-08 / 45. szám

Városrendezés Híd a Váci utca fölött Az üzletközpont építési programja Kezdés: 1972 nyarán Korszerű city, méltó városcentrum Jó másfél év múlva, 1972 júliusa táján az ÉVM Középületépítő Vál­lalatának óriásdaruja — amekkora jelenleg a Martinelli téren dolgo­zik — felmagasodik majd a Vá­ci utca 20. számú telek udvarán, és az addig lebontott földszintes üzletsor helyén megépült alapzat­ra ráemeli az első betonelemet. Ezzel a főváros rendezési terve és szorosabban a belváros rekonstruk­ciós programja keretében megkez­dődik a belvárosi üzletközpont, az oly sokat vitatott mini-city felépí­tése. A Petőfi Sándor utca—Régi­posta utca—Galamb utca—Pesti Barnabás utca—Váci utca—Kígyó utca határolta területről van szó. (Egy maliciózus író egyszer bizo­nyos korszak irodalmát a német családi házakon gyakran látható felirattal jellemezte: Klein, aber mein — ide is találó cím.) 1970 első negyedére elkészül a Váci utca 20. számú üzlet-lakóház. Időközben a daru már kelet felé fordulva a Petőfi Sándor utca 14— 16. közötti beugrót lezáró héteme­letes házat építi, majd a kész Váci utca 20. fölött átnyúlva a Váci ut­ca 19—21-es üzlet-lakóház paneljeit kezdi felrakni (1972 IV.—1974 III. negyedév). Azután hátrál a Régi­posta utca felé, beemeli a 20. számú ház mögötti üzletudvar elemeit, végül a Váci utca és a Régiposta utca sarkáról az ide ter­vezett sarokházat húzza fel (1974 III.—1975 IV.). Egyidejűleg, 1974— 1975-ben a Vasudvar, 1975—1976- ban pedig az üzletközpontot átszö­vő passzázsok át-, illetve megépí­tése folyik. Így szól a szervezési terv. (Mindez összhangban van a kö­zel három éve folyó belvárosi üz­let- és portálépítési munkálatok­kal, amelyek az érintett körzetben az új építkezések megkezdéséig remélhetőleg befejeződnek. Kevés­bé megnyugtató a ház­felújítási munkák egyeztetése a tervvel. Eszerint például a Váci utcában a foghíjak beépítésének idejére vé­dőtetőt kell építeni az úttest fölé, az útburkolatcsere pedig szaka­szos lezárást követel. Következés­képp 1971 végéig, 1972 tavaszáig le kellene bonyolítani az utca e részén a még hátralevő tatarozási feladatokat. Később sem a felvo­nuláshoz, sem az állványozáshoz nem lesz hely.) Elnapolhatatlan igény Nehéz megérteni, hogy miért hú­zódott ilyen sokáig a szűkebb bel­város rendezése, helyreállítása, holott az élet nap mint nap bi­zonyította, hogy ez a hagyományos üzleti városmag változatlanul meg­őrizte az egész fővárosra kiterjedő vonzerejét, és nem pótolható a szétszórt városrész-központok sem­milyen rendszerével. Centrális fek­vése folytán „eldugni” sem lehet a szem elől, hiszen itt vezet át min­den fő közlekedési irány átmenő forgalma is. Az idegenforgalom számára pedig valóságos „búcsú­járóhely”; a külföldiek mindenütt a város szívében alkotnak képet maguknak az egészről. Maszek-pa­radicsom — alighanem ez az elő­ítélet akadályozta leginkább, hogy a belváros újjáépítésére kinyissuk a bukszánkat. De hol van az az idő! A körzet üzletbérlői szinte az utolsó szálig kicserélődtek az el­múlt évtizedekben (egyébként a lakosság is). Ne szaporítsuk a szót, ma már senkit sem kell meggyőz­ni, hogy az ügy megfelelő anyagi eszközöket érdemel, és tovább nem halasztható. A szóban forgó területen még a háború ütötte sebek éktelenkednek, ezek eltüntetésének terve szélese­dett ki az új üzletközpont megte­remtésének gondolatává, a belvá­rosi rekonstrukció súlypontjaként. S a már elnapolhatatlan igény és a kivételes lehetőség szerencsés ta­lálkozása szárnyakat adott a ter­vezői képzeletnek. Az 1967. évi tervpályázat nyertesei, Kapsza Miklós és Schall József — akik­hez utóbb még Vedres György csatlakozott — a meglevő épüle­tekkel jól harmonizáló, de ugyan­akkor napjaink szemléletét tükrö­ző, korszerű, igényes építészeti együttest alakítottak ki, a felső szinteken vertikális hatású, a kör­nyezet homlokzatrendszereinek léptékét átvevő fém-kő-üveg archi­tektúrákkal, lent nagy üvegfelüle­tekkel. Ezen a környéken a szá­zadforduló idején sok szép, klasszi­cista építmény esett áldozatul a meggondolatlan városrendezésnek. Most nem lesz ilyen áldozat, csak a városkép nagy nyereségéről le­het beszélni. (Az előzményekhez tartozik még, hogy a Fővárosi Tanács 1968 jú­liusában bízta meg a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatot — BVTV — a beruházási javaslat elkészítésével. 1969 júniusában hagyta jóvá a javaslatot, s utasí­totta a BVTV-t, hogy most már állítsa össze a végleges programot, és tegye meg az előzetes lépése­ket a beruházás végrehajtására. Ezután még rengeteg kiegészítő öt­let, kívánság vetődött fel külön­böző szervek, tanácsi osztályok ré­széről, s ezek figyelembevételével született meg a végső terv, amely az idén áprilisban vált határozattá. Lebonyolítását is a BVTV intézi Győri László igazgató irányításá­val.) A leglátványosabb pont Beépített területen ilyen nagy volumenű építkezés, egy átfogó koncepció érvényesítése nem kép­zelhető el bizonyos szanálási elő­feltételek nélkül. Egyetértéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy itt csak a legszükségesebb mértékre szorít­koznak. Szanálásra kerül 45 üzlet, műhely, raktár, valamint 30 lakás (ezekben jelenleg 28 család, össze­sen 75 személy lakik). Az igénybe veendő terület 8300 négyzetméter. Jóllehet a kisajátítás már megkez­dődött, gondolnak arra, hogy az érintett üzletek a karácsonyi vá­sárban még zavartalanul részt ve­hessenek. Hanem azután fokozato­san szabaddá kell tenni a csákány­halálra ítélt helyiségeket, hogy a bontómunkások dologhoz láthassa­nak. Lebontják a Váci utca 16. és 20. számú földszintes üzletházakat és a 18. számú ház hátsó traktu­sát (ami a földszinten csak a Dauerszalon egy részét érinti, az Illatszerboltot nem). Bontásokkal jár majd a Vasudvar átalakítása és a passzázsok építése is. A sza­nálások befejezésének határideje: 1974 I. negyedév. Időközben már javában folyik az építőmunka is. Az egész terület leglátványosabb pontja a Váci ut­ca 20. és 19—21. számú, egymással kissé átlósan szemben fekvő tel­kekre tervezett, hét emelet magas, hidakkal összekötött épületegyüttes lesz. Az utca mindkét oldalán a földszintek nyitottak maradnak, az utcai sarkokon átforduló kiraka­tokkal (itt halad át ugyanis a fő­passzázs a Petőfi Sándor utca és a görögkeleti templom kertjének megnyitásával a Duna-part között). Így erre is, arra is teljes betekin­tés kínálkozik majd a téglalap­formájú udvarokat két szinten kö­rülzáró üzletekre. A széles átjárók­ból egy-egy gyalog-körrámpán vagy mozgólépcsőkön lehet kényel­mesen feljutni az emeleti gyalog­forgalmi területekre, mindkét ház­ban az eszpresszókhoz, az udvar emeleti üzleteihez vagy a másik épületbe átvezető hídhoz, amely az említett főpasszázs emeleti szint­jeit köti össze. Itt is, ott is a földszintről, kis előtéren át, a ruhatárak mellett lehet majd felmenni a második emeleti éttermekbe; ezek végigfu­tó teraszait ugyancsak híddal, két­­sávú kiülő terasszal kötik össze. Feljebb — valószínűleg boarding­­house-szerű — lakószintek követ­keznek, amelyeket a földszinti ét­terem-bejárókkal átellenben, lép­cső-lift blokkokban lehet megkö­zelíteni. (Megjegyzendő, nálunk a közönség nincs hozzászokva az emeleti elhelyezésű éttermekhez, s így egy ideig gondot okozott, hogy akad-e vállalkozó e hideg- és grill-konyhás „vendéglátóipari egységek” üzemeltetésére. Azóta már több vállalat jelentkezett.) A Váci utca 18. hátsó részének helyén felépülő ház felső emele­tein az üzletközpont szociális és adminisztratív részlegeit helyezik el, itt, a háttérbe húzódva műkö­dik majd az egész terület diszpé­cser-szolgálata, a szállítás, a ker­tészet, a karbantartás, a reklámvi­lágítás stb. központja. Előtérben lesz viszont a Váci utca 16. számú telekre tervezett hétemeletes ob­jektum. Abból a célból, hogy előt­te és oldalán kis tér képződjék — a Régiposta utcából a mainál szé­lesebb rálátást kínálva a Régiposta utca—Váci utca sarkán álló szép, klasszicista stílusú házra —, a be­építés frontja a Petőfi Sándor utca irányában lépcsőzetesen visszahú­zódik. Négy-öt autó parkolhat majd mellette egy kútszobor és néhány fácska árnyékában. Az al­só három szint (földszint, galéria, első emelet) a kereskedelemé lesz, sportruházati, gyermekruha bolt és ruházati kisáruház kap itt helyet. Feljebb részben nagyméretű, 6— 8 tagú családoknak alkalmas la­kások lesznek, részben garzonlaká­sok 30 négyzetméternél kisebb alapterülettel. (A különböző lakás­típusok részaránya még nem dőlt el, csak annyi, hogy az egész kör­zetben az új lakások száma 149 lesz, körülbelül 8800 négyzetméter alapterületen.) Fordítókorongos rakodó A Petőfi Sándor utca 14—16. kö­zött már meglevő, utca-jellegű in­dítás két széle a főpasszázs része­ként szolgál majd, középső útpá­lyája pedig a tervekben 14/a. számmal szereplő új épület pince­szintjére vezet. Itt lesz a Váci és a Régiposta utcáig terjedő egész tömb üzleteinek rakodótere (fordí­tókorongos megoldással, egyidejű­leg három gépkocsi részére). A fölötte emelkedő 14/a-ban — amelynek szárnya a Régiposta ut­cáig nyúlik — a földszint, a galé­riaszint és az első emelet üzletek­nek ad helyet, és kapcsolódik az emeleti gyalogközlekedési rend- AZ ÜZLETKÖZPONT MAKETTJE, KÖZÉPÜTT A VÁCI UTCA Ma már senkit sem kell meggyőzni

Next