Magyarország, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 3. szám

Repülőgépmotorok Nem húznak füst csikét „Tiszta” repülőgépek Új típusú égéskamra Nagy-Britanniában társadalmi bizottság alakult, s oldalas újsághirdetésekkel igyekszik befolyásolni a közvéleményt, azzal a céllal, hogy törvényhozási úton tiltsák meg a hangsebességnél gyorsabban közlekedő polgári gépek forgalmát. Az aggodalmaskodók feltételezik ugyanis, hogy a hajtóművek égéstermékeinek hatására keletkező vízgőz a 18—20 kilométeres repülési magasságban felhősödést idézhet elő, s így a forgalom várható sűrűsége mellett nagy magasságban az egész földtekére kiterjedő állandó felhőtakaró képződhet, ami minden bizonnyal visszahatna a földfelszín hőmérsékleti viszonyaira. Tény, hogy szén vagy kőolajszármazék elégetésekor az elégett anyag mennyiségének másfélszeresére rúgó vízgőz keletkezik. Ez azonban egészen elenyésző ahhoz a páratömeghez képest, amely állandóan részt vesz a víz természetes körforgásában. Hiszen percenként több mint 30 millió tonna vízgőz jut a levegőbe a tengerek és a szárazföldek felszínéről, és ugyanekkora az a menynyiség, amely csapadék formájában a földre, tengerekre visszahull. Ha a világ ismert kőolajkészleteit egyszerre égetnék el, akkor is csak annyi vízgőz keletkeznék, amennyi Földünk felszínéről 24 nappali óra alatt párolog el. Tegyük fel, hogy a polgári szuperszonikus géppark 400 egységből állna. Kiszámították, ha enynyi gép naponta négy repülést hajtana végre, akkor nyomukban 150 ezer tonna vízgőz keletkeznék, azaz kevesebb, mint amennyit egyetlen trópusi vihar juttat a sztratoszférába (meteorológiai feljegyzések szerint bolygónkon a viharok száma napi 3000—6000 között váltakozik). Ámde a fosszilis üzemanyagok elégetése nemcsak az egészségre ártalmatlan vízgőzzel, hanem mérgező anyagokkal is szennyezi a levegőt. Ezek: korom, széndioxid, különféle szénhidrogének, nitrogénoxidok, kénvegyületek, s az üzemanyaghoz kevert adalékok égéstermékei (például ólomtetraetil). Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatalának megbízásából a Boeing Műveknél mélyreható elemzést végeztek a légkörszennyezés jelenségéről, s a vizsgálat mindenfajta szennyező folyamatra kiterjedt, a közlekedési eszközökre, az iparra és a füstre egyaránt. A szennyezés mértéke az elfogyasztott üzemanyag egy tonnájára vetítve a következő: gépkocsi 260, motoros repülőgép 170, Diesel-vontatású gyorsvonat 55, óceánjáró 30, szuperszonikus sugárhajtású repülőgép 7, szubszónikus sugárhajtású gép 6,5 kilogramm. Az ismertetett adatok tanúsága szerint a levegőszennyezést tekintve legideálisabb közlekedési eszköz ma a sugárhajtású repülőgép. Még a nagy forgalmú repülőterek környékén, a fel- és leszállásoknál kibocsátott szennyezés mértéke sem éri el más szennyezőforrások „teljesítményét”. New Yorkban a Brooklyn nevű lakónegyed például két és félszer anynyi szennyezőanyagot kap, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőtere, a Kennedy légikikötő. Ennek ellenére a repülőgépmotorok tervezői azon vannak, hogy megszüntessék a füstcsíkokat, amelyeket a felszálló gépek hajtóművei húznak maguk után. A számítások azt mutatják, hogy minél tágasabb az égéstér, és minél tökéletesebb a porlasztás, annál „tisztábban” dolgozik a hajtómű. Ha tehát gyűrűs égéskamrákkal, előpárologtató rendszerekkel és egyéb műszaki megoldásokkal sikerül tovább tökéletesíteni az égést, és ilyen módon növelni a hajtómű termodinamikai teljesítményét, ezzel szükségképpen csökken a szabad szemmel látható égéstermékek mennyisége is. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban hosszú ideig osztott égéskamrákkal kísérleteztek, csak legújabban tértek át a gyűrűs megoldásra. Az angol—francia szuperszonikus gép Olympus— 593 típusú hajtóműveit a Rolls Royce gyár készíti. Ehhez új megoldású, gyűrűs égéskamrát fejlesztettek ki, amely egy francia előpárologtató rendszert hasznosít (16 kettős befecskendező nyílás szolgálja az előpárologtatást). Ettől a megoldástól azt várják, hogy végleg kiküszöböli majd a Concorde elég erős füstölését. Az amerikai Pratt és Whitney cég, amelynek JT 8 D típusú gázturbinás hajtóműveivel van felszerelve a legtöbb amerikai sugárhajtású személyszállító repülőgép (Boeing 727 és 737, DC—9, Super-Caravelle), újabban a meglevő hajtóművekhez is használható füstmentes égéskamrát fejlesztett ki. Ennek teljesítményét oly módon mutatták be, hogy több hajtóműves gépen a hajtóművek egyikét az új égéskamrákkal szerelték fel, s amikor a gép felszállt, csak ez utóbbi nem húzott füstcsíkot maga után. A látványos bemutatók hatására sok város vezetősége kötelezte a repülőtereit használó légitársaságokat, hogy szereltessék fel gépeiket az új típusú égéskamrákkal. Jelenleg mintegy 3000 darab JT 8 D hajtómű van üzemben, egyenként 9 égéskamrával, s ezek átszerelése 1972 végéig fog tartani. Egyébként a JT 9 D, továbbá a General Electric és a Rolls Royce új, nagy teljesítményű hajtóművei már eleve füstölésmentesek. ELEK ISTVÁN AZ ÚJ TÍPUSÚ ÉGÉSKAMRA BEMUTATÓJA (BALRÓL A MÁSODIK) Oldalas újsághirdetésekkel igyekszik befolyásolni Lebilincselő olvasmány a Nyelvtudományi értekezések új kötete, amely a II. Névtudományi Konferencia előadásait teszi közkinccsé. Csak úgy szinte vaktában ragadunk ki érdekességegeket a vaskos kötetből. Kálmán Béla tanulmánya például az amerikai magyar helynevekről szól. A viszonylag nem nagy létszámú Kossuth-emigráció sok nyomot hagyott Amerika névanyagában — írja. — Iowa állam legészakibb megyéjének Kossuth (Kossut) a neve, Kossuth nevét viseli egy-egy község Indiana, Mississippi, New York és Pennsylvania államban. Általános névadási szokás volt, hogy kezdetben nev előtaggal, később anélkül egy-egy óhazai város nevét adták az első megtelepülők az új községnek. Ilyen jellegű névadásnak köszönheti eredetét New Buda (Iowa), Buda (Texas és Illinois), Budapest (Georgia), Tolna (Észak-Dakota). Minnesota államban Balaton nevű helység van. Van egy Koszta nevű község Iowában és Esterházy Kanadában. Másutt a községet alapító vagy a névadó híres személy nevéhez hozzákapcsolták a „város”, „falu” jelentésű utótagot. Ilyen típusú, magyar vonatkozású helynevek: Haraszthyville (Wisconsin), Kossuthville (Florida), Szantoville (Virginia) stb. Rácz Endre a becézőnevek képzésével foglalkozik. Honnan ered a Manci név? Az -nci kétségtelenül képzős alakulatnak számít, akár a Mária, Manka, akár a Magdolna, Manda becézőformán át alakult ki. Ez a képző annyira önállósult már, hogy olyan becenevek is alakult Nyelvtudományi értekezések 70. sz. Névtudományi előadások, szerkesztette: Kázmér Miklós és Véghi József, Akadémiai Kiadó, 1970. 396 oldal. Ara: 64,— Ft.I --------------BÖNGÉSZŐ hattak vele, amelyek alapnevében az n-nek nincs semmi nyoma, mint az Editből az Edinci, Dinci. A szerző vizsgálja a Sanyi becenév kialakulását is, itt a Santőhöz járult az i képző, s azután az n palatizálódott. Bojtor Rozália közlése alapján megemlíti, hogy Nagyigmándon hasonló átalakulás folytán lett a Józsefből — egyebek között — Jónyi, a Kálmánból pedig Kanyi. Hajdú Mihály szerint az András beceneveinek 36 változatából 17 nem foglalható a ma használatos becézőnév-rendszerekbe. Ilyen a Bander Vésztőn, a Bunca Kunszentmiklóson, a Bambó és Bambó Egerben, a Bandzsó Csongrádon. Az 1958-ban rendezett I. Névtudományi Konferencia óta névtani kutatásunk jelentős eredményeket ért el kivált a földrajzi és a személynevek területén. Akkor mindössze két tudományos előadás hangzott el, ezúttal már 76. Igaz ugyan, hogy a névtudomány új termésében nem annyira szintézisek, hanem inkább részlettanulmányok születtek, ám ezek nagy témakört fognak át, s rendkívül sok jelenség vizsgálatára terjednek ki. Jellemző tendencia a kutatások egyre fokozódó társadalmi hasznossága: az ismeretterjesztésen túl az államigazgatás, a kartográfia, a mindennapi névadási gyakorlat, a névízlés fejlesztése látja közvetlen hasznukat. (Benkő Loránd: „Az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében vagy valamelyik arra alkalmas egyetemi tanszékünk mellett létre kellene hoznunk a névtudomány valamiféle kisebb szervezeti egységét, munkacsoportját, amely egykét fontosabb alapkutatás végzése mellett az e területen annyira szükséges szervező munkát is ellátná.”)