Magyarország, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-02 / 1. szám

r -­ MAGYARORSZÁG közvélemény-kutatásának első eredményei már rendelkezésünk­re állanak. Azoknak a kedves olvasóinknak a jóvoltából, akik vállalták, hogy hétről hétre meg­mondják a véleményüket egy­­egy lapszámról, már tudjuk, hogy miként is vélekedtek az 1971/51. szám tartalmát, formáját stb. il­letően. Íme a százalékos meg­oszlás: 31 százalék érdekesebb­nek tartotta, mint az előzők vol­tak, 24 százalék elemzőbbnek minősítette a korábbiaknál, a többséggel szemben el nem ha­nyagolható a kisebbség ellen­zéki véleménye: a válaszadók 13 százaléka éppen hogy elnagyol­­tabbnak ítélte meg az 51. lap­számot, 11 százalék szerint unal­masabb is volt — a két tábor közötti semlegesek (21 százalé­kot tesznek ki!) a megszokott színvonalúnak látták ezt a lap­számunkat. Külön nyilatkoztak a címoldal­ról, amelyen a Biztonsági Tanács üléséről és a Bangla­desh har­cosairól közöltünk képet. Tipikus­nak mondható egy olvasónknak ez a megfogalmazása: „Az új­ságíró-iskolán bizonyára nem fogják sem jó, sem elrettentő példaként felhasználni . .." A beérkezett válaszok tanú­sága szerint a legnagyobb ér­deklődéssel olvasóink Gömöri Endre „Peking és Pakisztán" cí­mű cikkét fogadták, a válasz­adók 72 százaléka említette ezt az írást, 35—35 százalék dicsérte pekingi tudósítónk „A kínai piac" című sorozatát, illetve az Arab-öböl „mini-háborújáról” szóló beszámolót, 29 százalék vette fel a szívesen olvasott cik­kek listájára a „Berlin és Hel­sinki" című cikket A hátsó lap­részből az egyik tudományos cikknek jutott az olvasottság pál­mája. Az „öt világrész száz lapjá­ból” fölöslegesnek tartották idézni az Agnew amerikai al­­elnök sorsára vonatkozó News­­week-cikket, s az angliai erő­szakkultuszt tárgyaló Daily Telegraph-írást. Annál nagyobb sikere volt az Economist-tudósí­­tásnak a Pekingben folyó hatal­mi harcról. Számos érdekes javaslat szin­tén befutott a közvélemény-ku­tatási íveken. (Mondanunk sem kell, hogy ezeket munkatársaink mind elolvassák, mert nemcsak a százalékos megoszlások mond­hatnak valamit, hanem minden­nél inkább az olvasó személyes véleménye, az a mód, ahogyan vélekedését megfogalmazza stb., stb.) A javaslatok között feltűnő, hogy többen kérték: írjunk a parlamentarizmus kialakulásáról, érdekes parlamenti szokásokról, az ügyrendek különbözőségeiről stb. Többen várnak cikket a fo­tóművészetről vagy az UFO-ról. (Emlékeznek-e olvasóink arra, hogy mi is ez a rövidítés? S ha azt mondjuk: repülő csészealj?) A közvélemény-kutató íveken olvasóink ünnepi jókívánságai­val is találkoztunk. Köszönjük és itt viszonozzuk nekik, s termé­szetesen a MAGYARORSZÁG egész olvasótáborának. Az új esztendőben teljék még több örömük lapunkban. Ezúton kí­vánunk minden kedves olvasónk­nak boldog, békés, eredményes és vidám 1972-es esztendőt! Álláspontunk Háztartásunk Az állam háztartása mindig könnyíteni kíván a család ház­tartásán. Jövedelmét igyekszik úgy elosztani, hogy a gazdaság növekedésének arányában mind többet juttasson a dolgozó em­bereknek. Erre sokféle útja-módja van. Emeli a béreket, fedezi egyes cikkek árának meghatározott részét, anyagilag hozzájárul a közétkeztetéshez, magára vállalja az oktatás, az egészségügyi ellátás terheit, hogy csak néhány módszert említsünk. Az állam tehát nemcsak azzal igyekszik könnyíteni a gondokon, hogy töb­bet tesz a fizetési borítékba, hanem azzal a sok száz forinttal is, amelyet borítékon kívül, a különböző társadalmi juttatásokon keresztül ad a dolgozó embernek. A Parlament legutóbbi ülésén a pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a családok a költség­­vetésből — a pénzbeni juttatásokon felül — átlagosan 7500 fo­rint értékű társadalmi szolgáltatást kapnak évente. Idén a családok helyzetének könnyítésére újabb lehetőségek mutatkoztak. S az állam egy percig sem habozott, hogy kihasz­nálja azokat főleg a több gyermekes családok fokozottabb támo­gatására. Sohasem az állam „jószívűségén” vagy „szűkmarkú­ságán” múlik a dolog, hanem azon, vajon az ország népe meg­termelte-e azokat a javakat, amelyeket azután el lehet osztani. Ha igen, az állam mindig a dolgozók érdekeit nézve, haladékta­lanul cselekszik. 1972-ben saját háztartásából 900 millió forintot ad át a családi háztartásoknak, ennyi a három- és több gyerme­kes családok gyermekenkénti pótlékának havi 100 forintos eme­lése, valamint az, hogy a családi pótlék azonos mértékű emelke­dése az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket is megilleti. A havi 100 forint országosan már évi 900 milliót jelent — ez pedig még az állam háztartásában is jelentős összeg. Érthető tehát, hogy csak fokozatosan kerülhet sor ilyen és hasonló élet­színvonaljavító intézkedésekre. Ezzel számol a párt és a kormány életszínvonal-politikája, amely következetes, reális, éppen ezért bízni lehet benne, őszinteségéhez sem férhet kétség. Nyers Rezső az idei költségvetés vitájában éppen arról beszélt, hogy a párt elvei ismertek, a kormány gyakorlata pedig az, hogy mindig idejében tájékoztatja a közvéleményt, s meg is indokolja, mit miért tesz. Ennek illusztrálására mindjárt ki is jelentette, hogy semmiféle­­hatósági árintézkedés sem születik bérintézkedésektől függetlenül, az elért életszínvonal rovására. De vajon termelünk-e annyit, amennyi a mai életszínvonal­hoz kell? Igen. A nemzeti jólét szintje összhangban van a nem­zeti termelés szintjével. De holnap jobban szeretnénk élni. Ennek ez a titka: becsületesen, tervszerűen, hatékonyabban dolgozni. Kuba útja Kuba szüntelenül az amerikai fegyveres provokációk cél­pontja. A bűncselekményeket ellenforradalmi bandák hajtják vég­re, amelyek mögött azonban ott áll a hivatalos Amerika, a CIA. Minderre most egy újabb provokáció irányította rá a világ figyelmét. Kuiba felségvizeire két olyan hajó hatolt be, amely rendszeresen részt vesz az ellenforradalmi támadásokban. A kubai hatóságok a betolakodókat természetesen elfogták. Nem nehéz megtalálni a provokációk indítékait. Washingtont Kuba útja izgatja, s semmitől sem riad vissza, hogy ezt az utat akadályozza, vagy legalábbis nehezítse. Ezzel persze beismeri, hogy többé már nincs hatalma megváltoztatni Kuba haladásának irányát. Ezt talán az Egyesült Államok számára a legfájóbban a latin-amerikai fejlemények bizonyították. Az amerikai kormány­taktika ugyanis az volt, hogy Kubát természetes szövetségeseitől, Latin-Amerikában elszigetelje. S most azt kell tapasztalnia a Fehér Háznak, hogy ez a földrész egyre barátságosabban néz Kubára és pozitívan reagál arra a havannai törekvésre, amelyet Castro így fogalmazott meg: „Kuba békében akar élni környe­zetével, a kariib-tengeri népekkel, baráti kapcsolatokra törekszik valamennyi országgal.” Washingtont nyugtalanítja Kuba erősödő kapcsolata a többi szocialista országgal, különösen a Szovjetunióval. Corticos elnök legutóbbi moszkvai tárgyalásai jól tükrözték ezt az erősödő szö­vetségi viszonyt. S az amerikai szándékokkal ellentétes Kuba belső fejlődése is. Az Egyesült Államok arra számított, hogy a kubai nép nem tud úrrá lenni az országfejlesztés gondjain, nehézségein. E tekin­tetben is csalódnia kell. Bár Kuba gazdasági helyzete nem prob­léma nélküli, a forradalom győzelme óta eltelt évek nagyobbat lendítettek előre Kubán, mint a korábbi évtizedek együttvéve, s népe szabadságból, emberségből, jogból többet kapott, mint valaha. Ezért az egész nép áll őrt Kuba partjainál. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gallért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest Vill., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudásíták: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyá­­rádi Róbert, BERLIN: Dr. Pinczési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Kop­­reda Dezső, DAR ES SAUVAM: Galla- Kovács Ágnes, HAVANNA: Király Ferenc, LONDON: Patak Károly, MOSZKVA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dénes, PRÁGA: Flesch István, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Már­kus Gyula, WASHINGTON: Köves Ti­bor, az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős Kiadó: Csollány Ferenc igazgató. Kiadóhivatal: Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,— Ft 71.4182/2 - Zrinyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bul­gáriában, Lengyelországban megren­delhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkeres­kedelmi Vállalatnál (Budapest 62, P. O. B. 149) vagy a következő címeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 78, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DGI AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182.; READ AND CO- 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS, Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstadtplatz 3, A-1200 WIEN; Ru­dolf NOVAK GmbH, Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A-1011 WIEN I., . BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A. Rue du Midim 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékey Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRÓDY LTDA. Caiza Postai 6366 SAO­­ PAULO, LIVRARIA D. LANDY Caiza Postai 79, SAO PAULO, DANIA­ , HUNNIA BOOKS AND MUSIC Unge­­mosever 37, BAGSVAERD, FINNOR­SZÁG: AKATEEMINEN KIRJAKAUPPA Keskuskatu 2. HELSINKI 10.; FRANCIA­­ORSZÁG : SOCIÉTÉ BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB QUALITON Prin­­senstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pollieterstr. 57. AMSTEL­­VEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM: GON­DOS SÁNDOR Herzl 16. Bét Hakranot HAiFA; HADASH KOLCSONKONYV­­TAR Nesz Ciena u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 63904). JUGOSZLÁVIA: FÓRUM Voivode Misica broj 1. NOVI SAD KANADA: DÉLIBÁB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. Q.: PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 179. Ont. NÉMET SZÖVET­SÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster: UJVARY-GRIFF Poin­­breitenstr. 4/0 8022 GRUNWALD , München, NORVÉGIA: TAMUM­DAMMER MEYER Karl Johansgt 41/K OSLO 1.8 OLASZORSZÁG: Av. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Gioie, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drott­­ningpatan 7—9. 101 10 STOCKHOLM 1.; A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sture­­gatan 8. 114 37 STOCKHOLM S.; SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MÜNCHEN­STEIN; USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 1538 Second Avenue NEW YORK, N. Y. 10028;­ HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Road CLEVELAND, Ohio 44120; VENE­ZUELA: LUIS TARCSAY Apartado: 50.892 CARACAS­ T MAGYARORSZÁG 1972/1. (414.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat, az MH Fotó, továbbá Péterffy István (25. ol­dal) felvételei. Karikatúrák: Puszta Pé­ter (20. oldal), Tettamanti Béla (22. oldal).

Next