Magyarország, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-23 / 4. szám

A Science-fiction klasszikusa, Verne Gyula nagyszabású fantasztikus regényeiben egész sor tudományos találmány eljövetelét sejtette meg. De zse­niálisan, kitűnő érzékkel „ráhibá­zott” a technikai fejlődés egyes mozzanataira is, így például az alumínium hihetetlenül gyors karrierjének bekövetkeztére. Az alumíniumot ma, a XXI. század közeledtével gyakran ne­vezzük „a jövő század fémjé”-nek. Verne már száz évvel ezelőtt megsejtette, milyen nagy szerepet kap az alumínium az űrkutatás­ban. „Utazás a Holdba” című re­gényének egyik érdekes részében arról vitatkoznak az Ágyú Klub tagjai, hogy miből készüljön a Holdra embert szállító ágyúlöve­dék. Vasöntvényből? Bronzból? Rézből? „Nem, mindez túl nehéz. Ennél sokkal jobbat javasolok. Alumíniumot! — mondotta az Ágyú Klub elnöke. Alumíniumot? De hát az megfizethetetlenül drá­ga — aggodalmaskodtak többen is.” A jövő század fémje Csakugyan, nagyon drága volt az alumínium még abban az idő­ben, amikor Verne megírta regé­nyét, alig néhány évvel későbben, hogy Henri Saint-Claire-Deville­­nek, a híres francia vegyésznek sikerült 1854-ben tömör állapot­ban alumíniumot előállítania. III. Napóleon császár idejében az alu­míniumot még rendkívül magas ára és különleges tulajdonságai miatt ékszerek készítésére hasz­nálták. Ez az értékes fém olyan fehér, mint az ezüst, éppúgy nem oxidálódik, mint az arany, olyan ellenállóképes, mint a vas, köny­­nyen olvad, mint a réz, és olyan könnyű, mint az üveg. Az alumínium felfedezése utá­ni időkben egy font alumínium 280 dollárba került, majd 27 dol­lárra esett, még később már csak 18 dollár volt az ára. Persze hogy egyhangúan az alumínium mellett döntöttek, hiszen úgy is „ömleni fog hozzánk a pénz”. A világ alumíniumtermelése csak a múlt század utolsó évei­ben közelítette meg az ezer ton­nát, 1904-ben meghaladta a tíz­ezer tonnát, 1916-ban a százezer és 1941-ben az egymillió tonnás mennyiséget. Ma már a világ alu­míniumössztermelése megközelíti a tízmillió tonnát, de az alumínium­szükséglet még ma is lényegesen gyorsabban nő, mint amilyen ütemben az ipar termelése átlago­san emelkedik. Ez a megállapítás vonatkozik hazai alumíniumiparunk fejlődé­sére is. Amikor a tragikus sorsú Balás Jenő bányamérnök fárad­hatatlan kutatómunkája során a húszas évek elején a Vértes hegy­ségben felfedezte a „vörös agyag” hazai előfordulását, majd 1925- ben a Fejér megyei Gánt község határában külszíni fejtéssel meg­kezdődött a bauxitbányászat, a legmerészebb álmodozók sem re­mélték volna, hogy a bauxit hatal­mas ipari fejlődés alapját teremti meg az országban. Nincs tehát még ötven éve sem, hogy megkezdődött a hazai bauxitbányászat, amely az első években csak külföldi feldolgozás­ra termelt, mert meglehetősen megkésve, csupán 1934-ben indult meg a hazai timföldgyártás Ma­­gyaróvárott. Ma pedig három tim­földgyárban — a magyaróvári, az almásfüzitői és az ajkai üzemben — termelnek timföldet, s a tervek szerint 1972-ben üzembe helyezik az évi 240 000 tonna kapacitású új ajkai timföldgyárat. Nem egé­szen négy évtizedes múltra tekint tehát vissza a magyar timföld­­gyártás és alumíniumipar, amely­nek alapanyagát bauxitbányásza­tunk termeli ki. Magyar föld mélyén A hazai bauxitbányászat fejlő­dését — természetesen a timföld­­gyártásét és az alumíniumiparét is — meghatározza az 1962-ben meg­kötött magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény műszaki és gazdasági hatása. A hazai timföld­­gyártás nagyarányú növelése — az almásfüzitői és az ajkai timföld­gyár jelentős bővítésével, vala­mint az új ajkai timföldgyár meg­építésével — szükségessé teszi a bauxitbányászat erőteljes fejlesz­tését Mint dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója mondja: mind a hazai, mind a külföldi igények in­dokolják az iparág intenzív fej­lesztését, amelynek alapja tovább­ra is a magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény. A timföldtermelés a következő öt évben további 300 000 tonnával emelkedik. E fejlesztés alapja a bauxittermelés növelése. A tervek szerint a negyedik ötéves terv időszakában két új bánya feltárá­sát kezdik meg a Bakonyban és összesen egymillió tonnával nő a kibányászott érc mennyisége a ne­gyedik ötéves terv folyamán. A bauxit nagyobb részét ma már mélyműveléssel bányásszák, 200— 300 méter mélységű aknákban. (Dr. Barnabás Kálmán, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt fő­geológusa: „Magyarországon a bauxitlelőhelyek többnyire a fel­szín alatt vannak. Hogy milyen mélyen keressük a bauxitot, annak határt szab a mélység. A 600 mé­ternél mélyebben fekvő bauxit ki­termelése nem gazdaságos.”­ Ahhoz, hogy a kutatómunka eredményes legyen, gondos föld­tani térképezésre van szükség. A fúrások helyének kijelölését ala­pos geológiai és geofizikai vizsgá­latok előzik meg. Ez utóbbi mun­kálatokat a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet végzi. A vállalat évente mintegy 60 000 fo­lyóméter kutatófúrást végez, vagy­is 500—600 fúrólyukat telepít. Ez meglehetősen nagy szám. Sajnos, a mi bauxitlelőhelyeink túlnyomó része eléggé mélyen van, s ezek­ből csak mélyműveléssel lehet ter­melni, ami lényegesen költsége­sebb és munkaigényesebb, mint a külszíni fejtés. Másik nagy hátrá­nya: a karsztvíz. Nyírád vezet Ma hazánkban a bauxit 15 szá­zalékát külszíni fejtéssel termelik ki, a másik 85 százalékot mélymű­veléssel. A legtöbb kutatófúrást a Bakonyban végzi a Bauxitkutató Vállalat, vannak bauxitelőfordulá­­sok a Vértesben és a Gerecsében, valamint Mány, Pilisszántó és Nagyharsány környékén is. A Bauxitkutató Vállalat ma mintegy 700 dolgozót foglalkoztat. A né­hány éve Balatonalmádiban épült telepen korszerű laboratóriumok­ban folyik a kőzetek ásványtani és vegyi vizsgálata. A legkedve­zőbb alumíniumtartalma a nyírá­­di bauxitnak van. A Fejér megyei Bauxitbányák területén jelenleg a Kincses II. bányában és a József III. bányá­ban folyik termelés. Most van fel­tárás alatt a Rákhegy II. bánya, ahol mintegy 270 méter mélység­ben bányásznak majd. A másik nagy bauxittermelő a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, amelynek bányái Halimbán, Nyírádon, Sző­­cön és Kislődön vannak. A Halim­­ba II. bánya több mint 15 éve ter­mel. A Halimba III. bánya feltá­rás alatt van, ez lesz az ország legnagyobb, korszerűen gépesített bauxitbányája, amelynek évi ter­melése 1973-ban 600 000 tonná­ra emelkedik. Az Ajkán meg­épülő új timföldgyár főleg a Ha­limba III. bánya bauxitját dolgoz­za fel. Nyírádon üzemben van az Izamajor II. bánya és a Düh­nyí­­resbánya, feltárás alatt van az Izamajor I. és a Darvastó II. bá­nya, előkészítés alatt pedig a Deá­­ki-bánya. Ehhez a vállalathoz tar­tozik a kislődi bánya is, évi 150 000 tonna termeléssel. Szovjet kohókban A Bakony új bauxitbányája a Pápa közelében levő Fenyőfőn nyílik majd. Itt több millió ton­nányi bauxitvagyon létezését álla­pították meg. Egyelőre Fenyőfő a bauxitbányászat nagy tartalék­földje, úgy tervezik, hogy 1975— 76-ban kezdődik meg a bánya fel­tárása. Bakonyszentlászló község rendezési tervében már figyelembe vették a feltárás előtt álló bányá­ra vonatkozó igényeket. A bauxitbányászat és timföld­termelés nagyarányú növelése el­lenére sem indokolt — mint dr. Dobos György, a tröszt vezérigaz­gatója kijelentette — a hazai alu­míniumkohászat jelentősebb bőví­tése, csupán a meglevő üzemek intenzitását fokozzák. A ma­gyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény értelmében ugyanis a kitermelt timföldből a Szovjet­unióban olcsó villamos energiával való kohósítás útján kapott alumí­niumot hazánkban félkész- és készárunak dolgozhatjuk fel. Ezt szolgálja már a múlt év végén üzembe helyezett Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hen­germűve is. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményben lefektetett együttműködés, amely lehetővé tette a magyar alumí­niumipar dinamikus fejlődését az utóbbi évtizedben, jó alapot adott a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesz­tését szolgáló komplex program­hoz, amelyet a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 25. ülés­szaka fogadott el. KÖRNYEI ELEK MAGYARORSZÁG 1972/42 Ásványi kincs Bakony, bánya, bauxit Vita az Agyú Klubban Tartalékban Fenyőfő KÜLSZÍNI BAUXITBÁNYA a BAKONYBAN Ékszerek készítésére használták /I 10%0S. N ARímEomwi AO A2<1ifStííít> fBKEK’FEHER AMATöRMUtiKA Kiootmásám MARCIUS31IG OFOTÉRT

Next