Magyarország, 1972. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1972-07-30 / 31. szám
nalomig elcsépelt fotótéma a kánikulában' a fővárosi strandok medencéje ' színültig töltve napon sült emberhússal, s a víz csak nyomokban ... A napra, levegőre és a felüdülést hozó lubickolásra áhítozó budapestiek hosszú évtizedek óta a „Gellázs”-t, a „Palá”-t vagy a Széchenyi strandot, azaz a város belterületén levő, korlátozott befogadóképességű uszodákat látogatják, holott ezek éppen a túlzsúfoltság miatt csak bosszúságot okoznak, a hűsölés, felüdülés örömét aligha. A múlt év nyári idényében csak a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében levő állandó vagy idényjellegű fürdők, strandok és uszodák látogatottsága 3 és fél millió volt (s ebben a számban nem szerepel a Magyar Testnevelési és Sporttanácshoz tartozó Sportuszoda és Császárfürdő népes közönsége), 74 százalékuk a Gellért, Széchenyi, Szabadság és Palatínus strandok közönsége volt, a tízegynéhány tágasabb és kellemes zöldövezeti strandot viszont lényegesen kisebb létszám, csupán 1,3 millió fürdőző kereste fel. Eljutni odáig... Nem mutat lényeges változást az idei nyári szezon indulása sem. Az egyik júniusi szombat—vasárnapi csúcs-vendégszám 142 000 volt, s ebből 64,4 százalék jutott a négy belvárosi strandra, 13 százalékkal pedig a varázslatosan szép csepeli strand rukkolt elő, jelezve azt az igényt, hogy többen menekülnek el a városból, nőtt a gépkocsi-tulajdonosok száma és a gyorsvasúttal, egyszeri átszállással a csepeli strand jól megközelíthető. Semmivel sem mostohább a közlekedés a kempinglehetőséget is kínáló, nagyon kulturált Rómaifürdői strandhoz, vagy a 2—3 személyes hétvégi házakkal övezett, ugyancsak nagyon szép környezetbe épült csillaghegyi és pünkösdfürdői strandokhoz sem, ezek látogatottsága mégis érthetetlenül kevés: csupán 6,7—2,5, illetve 4,1 százalékot képviselt a júniusi kánikulai hétvége csúcsforgalmában. Budapest nem mondvacsinált fürdőváros: fürdőinek története az ókorban kezdődött, s a rómaiak, majd — jóval később — a törökök alapozták meg hírnevüket. Több mint 60 forrás és kút ontja naponta 50 000 köbméter ásványvizét és 16—17 Celsius hőfokú gyógyító hatású vízzel táplálja fürdőinket. Nátrium, kalcium, magnézium, hidrokarbonát, klorid és szulfátionokon kívül jelentős mennyiségű a gyógyító kén, jód, bróm és fluor is található ezekben a vizekben, sőt a gellérthegyi hévízforrások még közepes radioaktivitásúak is. Tiszta vizet a medencébe! A század elején, amikor a gyógyforrások kihasználására a főváros vette kézbe a fürdők fejlesztését, az 1913-ban megépített Széchenyi-, majd az 1918-ban elkészült Gellért-gyógyfürdő és szálloda megnyitásával kezdődött el Budapest fürdőkultúrájának tudatos fejlesztése. A Gellért hullámfürdő 1927-ben, a pezsgőfürdő 1934-ben nyílt meg, a szigeti Palatínusz a Tanácsköztársaság idején létesítették. A főváros legfiatalabb s egyik legszebb strandját a Csepel Vas- és Fémművek 1961- ben adta át a közönségnek. A zöldövezeti vagy ha úgy tetszik: peremkerületi strandok — a már említetteken kívül a pestlőrinci, a kispesti, a cinkotai, a Csabagyöngye vagy az albertfalvai strand — ha villamossal-autóbuszszal nehezen is, de gépkocsival annál gyorsabban megközelíthető, ősfákkal, nagy és szépen ápolt pázsittal, virágparádéval és főleg (a kisebb forgalom miatt is) jóval tisztább, kulturáltabb strandolási lehetőséggel valóban pihenést és felüdülést jelentenek a városi kőrengeteg kazánhőségéből menekülő testiek számára. A strandolás az egészséges napozás, légfürdőzés és a kellemes hőfokú vízben való testmozgás együttesét jelenti. A belterületi strandokat ellepő tömeg azonban kizárja ennek az igénynek a tényleges kielégítését. A medencékben az előírás szerint óránként 4 százalékkal kell cserélni a vizet, ez azonban kevés. A „mechanikus piszok” — a strandolás előtti alapos tisztálkodás és zuhanyozás hiányában — ellepi a medencék vizét, amit még tetéznek a hoszszú hajú férfiak és nők elhullatott hajszálai és a napolaj néha már milliméter vastagságú rétege. Az egészségügyi hatóságoknak a rendszeres vízmintavételek alapján végzett vizsgálata eléggé elszomorító képet ad a zsúfolt strandok vizéről, amelyek amúgy sem sterilek, „normál baktériumokat” tartalmaznak, amelyek az egészségre még ártalmatlanok, de az „ember ember hátán” zsúfoltság esetén már tömeges a vizekben a baktériumfajták és vírusok jelenléte. Ez pedig gyakran okoz nyálkahártyagyulladásokat, bőrelváltozásokat, s nőknél nőgyógyászati megbetegedéseket. Gyakori panasz a szem kötőhártyájának kivörösödése vagy hurutos megbetegedése az erre hajlamos fürdőzőknél, ez azonban nem azonos az úgynevezett uszoda-kötőhártya betegséggel. Ez utóbbit az adenovírus vagy többnyire a „záradéktest” fertőzése okozza. Gyógykezelése: sulfonamid-kenőcs. (1934-ben, amikor még magánkézben volt a Palatinus-strand, egy anya „apasági keresetet” nyújtott be 15 éves leányának állapotossága miatt, mondván, hogy a meleg medence 37—38 fokos vizében a spermák életképesek maradnak és leánya ily módon esett teherbe érintetlenül. Bár ez biológiailag lehetetlen, a Margitsziget Rt. a per nyilvánosságát kerülendő, jobbnak látta a harcias mamával való kiegyezést.) Tény, hogy kevés a beruházási keret a strandok fejlesztésére. Sürgősen cserélni kellene az elavult vízforgató berendezéseket, új burkolatokra is szükség van, emelni kell a szolgáltatások színvonalát. Külön gondot — nem is keveset — jelent a Fővárosi Fürdőigazgatóságnak, hogy jó néhány felszabadulás előtt épült medence és öltözőépület bauxitbetonból készült. Majdnem 9 millióba került csak a Palatínus főbejáratának rendbehozatala, de az öltözők feletti födém, az oszlopok és a medencék is bauxitbetonból készültek, sürgető a gyors renoválás. Nem jobb a helyzet a Gellért strand medencéinél sem. A pezsgőfürdőt már nem lehet légbefúvással pezsegtetni, mert megremegteti a bauxitbetonból épült medencét. Statikusok véleménye szerint a gondosan elvégzett medence-aládúcolással és aláfalazással a közvetlen veszélyt elhárították ugyan, de ez a helyzet nem tartható sokáig. Ha hegymozgásból vagy más okból bekövetkezhető repedés folytán a pezsgő- és hullámfürdő hatalmas mennyiségű vize megszökik, a fürdő és a szálloda szint alatti helyiségeit árasztja el a víz. Ha az átalakításra sor kerülhet, a fővárosiak sokáig nélkülözhetik majd a török hódoltság idején is kedvelt és akkor Acsik Iliésének nevezett Gellért hullám- és pezsgőfürdőt. Panaszok és javaslatok Tizenháromezer törzsvendégnek osztott ki kérdőíveket a Fővárosi Fürdőigazgatóság, hogy kikérje a véleményüket és közvetlenül tájékozódjék a „fogyasztók” igényei felől. A több mint négyezer részletes válaszból kiderült, hogy a szolgáltatások közül legtöbben a sportmasszázst hiányolják, de reklamálják az előfürdők hiányát és a zuhanyozók kis számát vagy hibás működését is. Panaszkodnak a vendégek a fürdőszemélyzet borravaló k lesésére, az ehhez mért udvarias vagy udvariatlan bánásmódra: jobb kabint vagy szekrényt csak külön juttatásért lehet kapni, holott a január 1-én életbe léptetett ösztönzőbb bérezés korántsem indokolja a személyzet borravalóéhségét. Főváros Strandok Az a 64,4% 13 000 kérdés Követelik a fürdővendégek a medencék nagyobb tisztasága érdekében a fürdősapka-viselés kötelezettségének szigorúbb ellenőrzését is. Hosszú hajú férfiak és nők gyakran a medencében mossák és áztatják hajtincseiket. Kifogásolják az öltözők kétes tisztaságát, a futószőnyegek elhasználtságát, ami sűrűn okoz lábgomba-fertőzéseket. (A WC-k enyhén szólva használhatatlanok, kevés a szemétgyűjtő, sok az eldobott csikk és papírhulladék.) Sok kifogás merült fel a büfék ellen: az árak magasak, a választék kicsi, kevés a hűtött üdítő ital, annál nagyobb a szeszkínálat. A sorban állás italbolt jelleget ad a büféknek. Kevés helyen lehet meleg ételhez jutni, s ahol lehet, ott a kiszolgálás lassú, a pincérek „kánikulai idegességre” hivatkozva gorombák. A Széchenyi fürdőből több panasz érkezett, hogy a büfé állandóan tele van részeg vendégekkel, a nők nem is mernek oda bemenni. Javasolják a törzsvendégek, hogy több gépi szolgáltatást vezessenek be a fürdőkben, így például legyen hajszárító és cipőtisztító masina is. Sokan szeretnék, ha a fürdés ideje alatt lehetne ruhát tisztíttatni és vasaltatni. Erélyes intézkedéseket sürgetnek a homoszexuális vendégek ellen, főleg a Király fürdőben, és annak megakadályozására, hogy a fiatalok hangoskodással, fröcsköléssel és gyakran veszélyes produkciókkal zavarják az idősebb, érettebb vendégek nyugodt, pihentető fürdőzését. RÁTHONYI JÁNOS 21 MAGYARORSZAG 1972/31 PESTEN, A VÍZBEN, VASÁRNAP DÉLBEN Óránként 4 százalékkal kell cserélni a vizet