Magyarország, 1972. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)

1972-07-30 / 31. szám

nalomig elcsépelt fotótéma a kánikulában' a fővárosi strandok medencéje ' színül­tig töltve napon sült emberhús­sal,­­ s a víz csak nyomokban ... A napra, levegőre és a felüdülést hozó lubickolásra áhítozó buda­pestiek hosszú évtizedek óta a „Gellázs”-t, a „Palá”-t vagy a Széchenyi strandot, azaz a város belterületén levő, korlátozott be­fogadóképességű uszodákat láto­gatják, holott ezek éppen a túl­zsúfoltság miatt csak bosszúságot okoznak, a hűsölés, felüdülés örö­mét aligha. A múlt év nyári idényében csak a Fővárosi Fürdőigazgatóság keze­lésében levő állandó vagy idény­jellegű fürdők, strandok és uszo­dák látogatottsága 3 és fél millió volt (s ebben a számban nem szerepel a Magyar Testnevelési és Sporttanácshoz tartozó Sportuszo­da és Császárfürdő népes közönsé­ge), 74 százalékuk a Gellért, Széchenyi, Szabadság és Palatínus strandok közönsége volt, a tízegy­néhány tágasabb és kellemes zöld­övezeti strandot viszont lényege­sen kisebb létszám, csupán 1,3 millió fürdőző kereste fel. Eljutni odáig... Nem mutat lényeges változást az idei nyári szezon indulása sem. Az egyik júniusi szombat—vasár­napi csúcs-vendégszám 142 000 volt, s ebből 64,4 százalék jutott a négy belvárosi strandra, 13 száza­lékkal pedig a varázslatosan szép csepeli strand rukkolt elő, jelezve azt az igényt, hogy többen mene­külnek el a városból, nőtt a gép­kocsi-tulajdonosok száma és a gyorsvasúttal, egyszeri átszállással a csepeli strand jól megközelíthe­tő. Semmivel sem mostohább a közlekedés a kempinglehetőséget is kínáló, nagyon kulturált Római­fürdői strandhoz, vagy a 2—3 sze­mélyes hétvégi házakkal övezett, ugyancsak nagyon szép környezet­be épült csillaghegyi és pünkösd­fürdői strandokhoz sem, ezek lá­togatottsága mégis érthetetlenül kevés: csupán 6,7—2,5, illetve 4,1 százalékot képviselt a júniusi ká­nikulai hétvége csúcsforgalmában. Budapest nem mondvacsinált fürdőváros: fürdőinek története az ókorban kezdődött, s a rómaiak, majd — jóval később — a törö­kök alapozták meg hírnevüket. Több mint 60 forrás és kút ontja naponta 50 000 köbméter ásvány­vizét és 16—17 Celsius hőfokú gyógyító hatású vízzel táplálja fürdőinket. Nátrium, kalcium, magnézium, hidrokarbonát, klorid és szulfátionokon kívül jelentős mennyiségű a gyógyító kén, jód, bróm és fluor is található ezekben a vizekben, sőt a gellérthegyi hé­vízforrások még közepes radioakti­­vitásúak is. Tiszta vizet a medencébe! A század elején, amikor a gyógyforrások kihasználására a főváros vette kézbe a fürdők fej­lesztését, az 1913-ban megépített Széchenyi-, majd az 1918-ban elké­szült Gellért-gyógyfürdő és szállo­da megnyitásával kezdődött el Budapest fürdőkultúrájának tuda­tos fejlesztése. A Gellért hullám­fürdő 1927-ben, a pezsgőfürdő 1934-ben nyílt meg, a szigeti Pa­latínusz a Tanácsköztársaság ide­jén létesítették. A főváros legfia­talabb s egyik legszebb strandját a Csepel Vas- és Fémművek 1961- ben adta át a közönségnek. A zöldövezeti vagy ha úgy tet­szik: peremkerületi strandok — a már említetteken kívül a pestlő­rinci, a kispesti, a cinkotai, a Csabagyöngye vagy az albertfalvai strand — ha villamossal-autóbusz­­szal nehezen is, de gépkocsival annál gyorsabban megközelíthető, ősfákkal, nagy és szépen ápolt pázsittal, virágparádéval és főleg (a kisebb forgalom miatt is) jó­val tisztább, kulturáltabb strando­lási lehetőséggel valóban pihenést és felüdülést jelentenek a városi kőrengeteg kazánhőségéből mene­külő t­estiek számára. A strandolás az egészséges na­pozás, légfürdőzés és a kellemes hőfokú vízben való testmozgás együttesét jelenti. A belterületi strandokat ellepő tömeg azonban kizárja ennek az igénynek a tény­leges kielégítését. A medencékben az előírás szerint óránként 4 szá­zalékkal kell cserélni a vizet, ez azonban kevés. A „mechanikus piszok” — a strandolás előtti ala­pos tisztálkodás és zuhanyozás hiányában — ellepi a medencék vizét, amit még tetéznek a hosz­­szú hajú férfiak és nők elhullatott hajszálai és a napolaj néha már milliméter vastagságú rétege. Az egészségügyi hatóságoknak a rendszeres vízmintavételek alap­ján végzett vizsgálata eléggé el­szomorító képet ad a zsúfolt strandok vizéről, amelyek amúgy sem sterilek, „normál baktériumo­kat” tartalmaznak, amelyek az egészségre még ártalmatlanok, de az „ember ember hátán” zsú­foltság esetén már tömeges a vi­zekben a baktériumfajták és ví­rusok jelenléte. Ez pedig gyakran okoz nyálkahártyagyulladásokat, bőrelváltozásokat, s nőknél nő­­gyógyászati megbetegedéseket. Gyakori panasz a szem kötő­hártyájának kivörösödése vagy hurutos megbetegedése az erre hajlamos fürdőzőknél, ez azonban nem azonos az úgynevezett uszo­da-kötőhártya betegséggel. Ez utóbbit az adeno­vírus vagy több­nyire a „záradéktest” fertőzése okozza. Gyógykezelése: sulfona­­mid-kenőcs. (1934-ben, amikor még magánkézben volt a Palati­­nus-strand, egy anya „apasági ke­resetet” nyújtott be 15 éves leá­nyának állapotossága miatt, mond­ván, hogy a meleg medence 37—38 fokos vizében a spermák életké­pesek maradnak és leánya ily módon esett teherbe érintetlenül. Bár ez biológiailag lehetetlen, a Margitsziget Rt. a per nyilvános­ságát kerülendő, jobbnak látta a harcias mamával való kiegyezést.) Tény, hogy kevés a beruházási keret a strandok fejlesztésére. Sürgősen cserélni kellene az el­avult vízforgató berendezéseket, új burkolatokra is szükség van, emelni kell a szolgáltatások szín­vonalát. Külön gondot — nem is keveset — jelent a Fővárosi Für­dőigazgatóságnak, hogy jó néhány felszabadulás előtt épült medence és öltözőépület bauxitbetonból ké­szült. Majdnem 9 millióba került csak a Palatínus főbejáratának rendbehozatala, de az öltözők fe­letti födém, az oszlopok és a me­dencék is bauxitbetonból készül­tek, sürgető a gyors renoválás. Nem jobb a helyzet a Gellért strand medencéinél sem. A pezs­gőfürdőt már nem lehet légbefú­­vással pezsegtetni, mert megre­megteti a bauxitbetonból épült medencét. Statikusok véleménye szerint a gondosan elvégzett me­­dence-aládúcolással és aláfalazás­sal a közvetlen veszélyt elhárí­tották ugyan, de ez a helyzet nem tartható sokáig. Ha hegymozgás­ból vagy más okból bekövetkez­hető repedés folytán a pezsgő- és hullámfürdő hatalmas mennyisé­gű vize megszökik, a fürdő és a szálloda szint alatti helyiségeit árasztja el a víz. Ha az átalakí­tásra sor kerülhet, a fővárosiak sokáig nélkülözhetik majd a tö­rök hódoltság idején is kedvelt és akkor Acsik Iliésének nevezett Gellért hullám- és pezsgőfürdőt. Panaszok és javaslatok Tizenháromezer törzsvendégnek osztott ki kérdőíveket a Fővárosi Fürdőigazgatóság, hogy kikérje a véleményüket és közvetlenül tájé­kozódjék a „fogyasztók” igényei felől. A több mint négyezer rész­letes válaszból kiderült, hogy a szolgáltatások közül legtöbben a sportmasszázst hiányolják, de rek­lamálják az előfürdők hiányát és a zuhanyozók kis számát vagy hi­bás működését is. Panaszkodnak a vendégek a fürdőszemélyzet bor­­ravaló k lesésére, az ehhez mért ud­varias vagy udvariatlan bánás­módra: jobb kabint vagy szek­rényt csak külön juttatásért lehet kapni, holott a január 1-én életbe léptetett ösztönzőbb bérezés ko­rántsem indokolja a személyzet borravalóéhségét. Főváros Strandok Az a 64,4% 13 000 kérdés Követelik a fürdővendégek a medencék nagyobb tisztasága ér­dekében a fürdősapka-viselés kö­telezettségének szigorúbb ellenőr­zését is. Hosszú hajú férfiak és nők gyakran a medencében mossák és áztatják hajtincseiket. Kifogásol­ják az öltözők kétes tisztaságát, a futószőnyegek elhasználtságát, ami sűrűn okoz lábgomba-fertőzéseket. (A WC-k enyhén szólva használ­hatatlanok, kevés a szemétgyűjtő, sok az eldobott csikk és papírhul­ladék.) Sok kifogás merült fel a büfék ellen: az árak magasak, a válasz­ték kicsi, kevés a hűtött üdítő ital, annál nagyobb a szeszkínálat. A sorban állás italbolt jelleget ad a büféknek. Kevés helyen lehet me­leg ételhez jutni, s ahol lehet, ott a kiszolgálás lassú, a pincérek „kánikulai idegességre” hivatkoz­va gorombák. A Széchenyi fürdő­ből több panasz érkezett, hogy a büfé állandóan tele van részeg vendégekkel, a nők nem is mer­nek oda bemenni. Javasolják a törzsvendégek, hogy több gépi szolgáltatást vezessenek be a für­dőkben, így például legyen haj­szárító és cipőtisztító masina is. Sokan szeretnék, ha a fürdés ide­je alatt lehetne ruhát tisztíttatni és vasaltatni. Erélyes intézkedése­ket sürgetnek a homoszexuális vendégek ellen, főleg a Király fürdőben, és annak megakadályo­zására, hogy a fiatalok hangosko­dással, fröcsköléssel és gyakran veszélyes produkciókkal zavarják az idősebb, érettebb vendégek nyugodt, pihentető fürdőzését. RÁTHONYI JÁNOS 21 MAGYARORSZAG 1972/31 PESTEN, A VÍZBEN, VASÁRNAP DÉLBEN Óránként 4 százalékkal kell cserélni a vizet

Next