Magyarország, 1974. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-04 / 31. szám
Természetvédelem A második puszta Tájak a Dunától a Tiszáig Árvalányhaj, szamárkenyérkóró Az ország második nemzeti nemzeti parkja a Természetvédelmi Hivatal elnökének ez év végén megjelenő határozatával 1975. január elsejei hatállyal a Duna— Tisza közén létesül. Az első a Hortobágy volt. A második területileg nem összefüggő és nem is egységes jellegű tájat foglal magában, összesen 13 kisebb-nagyobb, több száz vagy több ezer hektáros földdarabból tevődik öszsze, s egymástól sok-sok kilométernyire fekvő részei mindegyikének talajtani, s ennek következtében külső képe is különböző. Két megyére szóló nemzeti park lesz ez, Bács-Kiskun és Pest megyének egykor kunok által benépesített részein. A bugaci puszta éppen csak része lesz a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Betyárok rejteke Bugac, az ebben a században a puszta szélén alakult község, régebben is település volt, afféle tanyaközpont. Maga a puszta viszont egyáltalán nem volt kietlen terület. A sívóhomok ugyan ma is sokfelé kilátszik a zöld fűtakaró alól, de a legelőt lombos és tűlevelű fák határolják, erdőt képezve. Növényi ritkasága ennek a pusztának a kék szamárkenyérkóró, jellegzetes homokpusztai virág. Már csak azért is kevés található belőle itt és máshol is, mert termését egykor tűzcsiholásnál, az ezen a vidéken nem lelhető tapló helyett használták és csaknem kipusztították az emberek. Az ősi erdők jó búvóhelyet adtak a szomszédos megyékből ide futó betyároknak, akik tetteik után zsákmányukat is itt rejtették el. Rózsa Sándor is ezért fordult meg többször errefelé, ha a csongrádi pandúrok üldözték, azoknak itt már nem volt joghatóságuk. A betyárvilág emlékét néhány pusztai rész neve is őrzi: Tolvajos, Lófogó. Legelőin a ménesek, gulyák, nyájak rideg tartása a két világháború között elsorvadt, a második után meg is szűnt. Csak 1965 óta legelésznek ismét a bugaci pusztán a Városföldi Állami Gazdaság villás szarvú magyar szürkemarhái és rackanyájai, valamint a kiskunfélegyházi Lenin Tsz ménese idegenforgalmi látványosságként. (A ménes irányítója Abonyi Imre, a kocsihajtó világbajnok.) A puszta területe — négy község: Bugac, Orgovány, Bocsa és Kaskantyú határából — 12 000 hektárnyi. A másik, csaknem ugyanekkora, mintegy tizenegyezer hektáros része a parknak a Kiskunpuszta, részben Pest megyében (Apajpuszta), részben Kunszentmiklós határában van. Talaja meszes, szódás szik. Az egész terület eredeti érintetlenségében őrizte meg ősi, pusztai képét, egy-egy öreg fa, kisebb facsoport tarkítja ugyan néhol a láthatárig terjedő síkságot. Az apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaság ménese szintén idegenforgalmi látványosság, ahogy racka juhai is. ősi módon itt többnyire helybeli pásztordinasztiák sarjai foglalkoznak az állatokkal. Megőrizni az ősi pásztorkodást, ez is egyik célja a nemzeti parknak, de az újmódiról tökéletesen leszoktatni a manapság hivatalosan állatgondozói rangba sorolt pásztort azért már nem lehet. Kényelmesebb például a borjúszájú ingnél-gatyánál overállban dolgozni, s ha itatás után deleidre betereli a jószágot a karámba, motorkerékpáron, asszony főztjére haza vagy az üzemi étkezőbe karikázik ebédre. Nem tartózkodik már a pásztor hónapszámra odakint a pusztai legelőn, kisebb lett a puszta, meg a távolság is az otthontól. Ágyban hát, nem burkolózik már subába éjszakára, napközben is, csak ha az idő megkívánja, teríti a vállára eső, hó vagy hideg ellen. Az alpári csatamező A Kunpuszta egyébként arról nevezetes, hogy a Nyugat- és Közép-Európában már kipusztult, nálunk másutt is nagyon ritka túzok élőhelye. Persze, védett madár, sem elevenen befogni, sem vadászni rá eddig sem volt szabad. Készül a rendelkezés, hogy a bírságon felül még milyen öszszegű kártérítést kell fizetni a tilalmazott állatok elejtéséért, befogásáért. A tervezet szerint egyetlen túzokért ötvenezer forint lesz ez az összeg. Része lesz a nemzeti parknak a Lakitelek melletti Tőserdő, a Tisza szabályozása után megmaradt ritka szép ártéri erdőség és a Holt-Tisza medre, amelyben apró halfajok és különböző kétéltűek laknak, s virít vizében a mocsári nefelejcs, a békaliliom, a fehér tündérrózsa. A parton vén fák odvaiban ritka madarak élnek. Csatlakozik a parknak ehhez a részéhez Alpár határában is egy darab. A mező, ahol 895-ben a honfoglaló Árpád fejedelem megfutamodásra kényszerítette Zalánt. Ezen a környéken alakítják ki négyezer hektáron az alpári víztározót. Mesterséges tó lesz itt, s bizonyára tömegesen ellepik majd a víziszárnyasok, akkor ez is része lesz a nemzeti parknak. Szabadszállás és Fülöpszállás határában vagy háromezer hektárnyi területen szikes tavak (Kondor-, Pipás-, Zab-, Fehér-, Kelemen-, Zsíros-, Hattyúszék stb.) egész rendszere maradt fenn és lett ma a szikes madárvilág legnagyobb telepe az országban. Legalább nyolcvan madárfaj élőhelye. Aztán Fülöpháza mellett található egész Közép-Európa egyetlen mozgó homokbucka-vonulata, amelynek arculatát a szél naponta változtatja. Most már csak ezen a helyen maradt meg ez a valóságos mini-Szahara. A buckákon itt-ott moha vagy homoki szekfű, árvalányhaj és néhány más igénytelen növény között a homokpusztákon otthonos ritka madár, az ugartyúk futkos. A lecsapolás többnyire eltűntette a Duna—Tisza közi nádasokat, zsombékos réteket Kiterjedt nyomokban még megmaradt azonban Izsák határában a Kolontó, Orgovány mellett a török nevű Kargala. Tatárjáráskor, törökdúláskor az ilyen nádasok nyújtottak menedéket a környék lakosságának a biztos pusztulás elől. A most felsorolt hat törzsrész mellett még hét csatlakozó részből fog állani a második Nemzeti Park. A törzsterülete összesen 30 000, a csatlakozó hét terület további ötezer hektár terjedelmet jelent A legnagyobb csatlakozó rész az ócsai öregláp és Mádencia-erdő háromezer hektárt tesz ki, s északi nyúlványa Alsónémedi határának egy csücskét is magába foglalva, úgyszólván a fővárosig ér el. Dél felé a Dabasig húzódó láperdő szintén hozzá tartozik. Ócsa lakott területéből az Ófalu régi házai és a műemlékszámba menő öreg borospincék, valamint a ma is templomnak használt Árpád-kori évszázados műemléktemplom és közvetlen környéke. Még délebbre, már Bács-Kiskun megyében elszórt égeres-kőrises láperdő-maradványok is csatlakozó részei a parknak, így a Tabdi, Páhi, Csengőd melletti, aztán a kiskőrösi Szűcsi-erdő, valamint a kunfehértói tölgyes. Két, a Fülöpháza mellettinél jóval kisebb homokbuckás, az illancsi, meg a Kéleshalom térségéből levő is csatlakozó tartozéka lesz a Nemzeti Parknak. Tizenhárom terület Gyógyvizű fürdőhely is része lesz a parknak, éspedig Dunapataj határában az egyre híresebb Szelidi-tó, vizének különleges vegyi összetétele és mikrobiológiája miatt Szó van már most is róla, hogy később Bács-Kiskun délebbre fekvő szikes tavait mindkét megyében pedig a Duna ártéri erdőit de kisebb szigeteit is hozzácsatolják. Természetvédelmi táj. Nem lenne azonban tökéletes az ilyen szabadtéri múzeum a tájhoz tartozó ember lakhelye és tevékenysége eredetiségében megőrzött ősi formái nélkül Az apaji és a bugaci puszták rideg állattartását szilaj pásztorait már évek óta mutogatják az ilyen attrakcióra ezerszám özönlő külföldi és belföldi turistáknak. Most azt tervezik, hogy a földművelés régi eszközeit és módját is bemutatják, esetleg munka közben. Még ma is lófogatú ekével szánt kaszával arat errefelé néhány tanyai gazda. Fel szándékolták kérni őket hogy amíg erejükből telik, műveljék csak így továbbra is a földet Biztosra vehető, hogy a különböző szépségeket kínáló tizenhárom táj vonzani fogja a természetben gyönyört lelő embereket. Lesznek azonban lezárt csak a kutatók számára fenntartott területek, de olyanok is, amelyek szakszerű vezetéssel megtekinthetők. A park egy tekintélyes részébe viszont minden megkötöttség nélkül, bárki beléphet. A szó szoros értelmében, mert az autó- és motorközlekedés tilos lesz, csak gyalog, legfeljebb lovas kocsin, esetleg lóháton engedhető meg a közlekedés a parkon belül Tervezik egyébként több fából épült kilátó felállítását, hogy azokról távcsővel betekinthető legyen a kies táj. SZOKOLY ENDRE KIHAJTJÁK A SZILAJ MÉNEST Az üzemi étkezőbe karítázik MAOTARORSZAGi politikai és társadalmi hetilap Szetfveszteség: 1065 Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. Telefon: 137-660. Telex: 6331 redmc. Postacím: 1396 Budapest, Pf. 634. DR. PÁLFY JÓZSEF Angrifontf. GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. 1959 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Felerős kiadó: CSOLLÁNY FERENC iparge 74.2310/31. Zrínyi Nyomda. Budapest F. A.: BOLGÁR IMRE lexérigazgató. Inda: 25 606 1974. AUGUSZTUS 4.