Magyarország, 1974. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-29 / 39. szám
z internacionális siker titka épp abban áll, hogy ne akarjunk internacionális sikereket aratni... Ha valaki saját hazájában nem lehet próféta, másutt sem lehet az” — mondotta Kodály Zoltán. Zenéje azért válhatott világszerte népszerűvé, mert magyarságát mélyen megőrizve tudott egyúttal európai lenni. Itthoni bemutatkozása után alig néhány héttel később külföldön is előadták első darabjait, s így egyszerre vált prófétává saját hazájában és a nagyvilágban. Bár a prófétaság , illetve az egyöntetű siker ekkor még kérdéses, hiszen bemutatkozó hangversenyét a konzervatív kritika értetlenül, sőt ellenségesen fogadta, csupán egy-két haladó szellemű kritikus volt képes felmérni e művek jelentőségét és értékét. Hasonlóképpen megoszlott a külföldi kritikusok véleménye is. Bartók levelében pedig arról tudósít, hogy Párizsban „Kodálynak óriási sikere volt. Valósággal szenzáció volt estre, hiszen egy eddig teljesen ismeretlen ember tűnt fel benne, mint a legelsők egyike.” A zürichi bemutatóról kedvezően nyilatkozik a Die Musik és az Allgemeine Musikzeitung is. Nyugaton ettől kezdve Kodályt és Bartókot az „ifjú barbárok” jelzővel emlegették. Bartók és Kodály Az itthoni bemutatkozás 1910. március 17-én volt (két nappal előbb mint Bartók első szerzői estje). A zongoradarabokat Bartók szólaltatta meg; egyedül ő vállalkozott az új művek szószólójául. Az első vonósnégyes előadására pedig négy lelkes fiatal muzsikus kvartettet alapított. Ma már bizonyára kevesen tudják, hogy az azóta világhírűvé vált Waldbauer—Kerpely vonósnégyes erre az alkalomra verbuválódott. (Az együttes a koncert után külföldi szerződést kapott, s évtizedekig szolgálta az új magyar zene terjesztését egész Európában. A zürichi és a párizsi bemutató után még abban az évben megszólalt a vonósnégyes Hollandia több városában és Berlinben is. Az együttes mélyhegedűse, Molnár Antal pedig cikkeiben méltatta Kodály és Bartók jelentőségét.) A Psalmus Hungaricus itthon 1923-ban egyöntetű sikert aratott, ám külföldi bemutatójára csak három év után került sor. 1926- ban Zürichben Volkmar Andreae vezényelte Szabolcsi Bence német fordításában. Ekkor indult világszerte hódító útjára a Zsoltár; a következő évben előadták Hollandia, Anglia, Németország, Ausztria és az Egyesült Államok több nagyvárosában. Azóta tíz nyelvre lefordítva bejárta a világot s egyike a legnépszerűbb műveknek. Tolmácsolására olyan mesterek vállalkoztak, mint Toscanini, Mengelberg, Ernest Ansermet, Doráti Antal, Wilhelm Furtwängler, Szergej Kuszevickij, Ormándy Jenő, Vittorio de Sabata, Reiner Frigyes. A Psalmus 1927-es amszterdami bemutatójához fűződik Kodály karmesteri pályafutása: itt vezényelte először művét és tiszteletére a kórus megtanulta a magyar szöveget. (A szólista Székelyhídi Ferenc volt.) Bizonyára a személyes tolmácsolás varázsa is emelte a mű sikerét, hiszen ugyanekkor Hollandiában két hét alatt ötször adták elő, háromszor pedig a Háry-szvitet. Ugyancsak ebben az évben volt a bécsi bemutató, november 6-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tizedik évfordulójának előestéjén a Munkás Szimfonikus Hangversenyek rendezvényén egy bécsi munkásénekkar előadásában. (Ezen a hangversenyen mutatta be Bartók első zongoraversenyét is.) Toscanini 1928-ban Milánóban vezényelte a Zsoltárt A mester barátsága ösztönzőül szolgált a zeneszerzőnek; az ő tanácsára vette elő és dolgozta át a több mint húsz éve félretett Nyári estét Kodály. „Az ő példája és munkára szólító szava rázta fel újra bennem azt a felelősségérzetet, azt az örök elégedetlenséget, amely szeretne mindent elölről kezdeni.” Ezt a művet Toscanini Budapesten is dirigálta 1930-ban a Városi Színházban, majd pedig a New York-i Filharmonikusok élén az Egyesült Államokban. Toscanini buzdítására keletkeztek a Szimfónia első vázlatai is; az 1961-ben befejezett összefoglaló mű alcíme: „In memoriam Arturo Toscanini.” (A mű ősbemutatója 1961-ben Luzernben volt és másfél év alatt ötven előadást ért meg szerte a világban.) Toscanini ihletésére készült el a Marosszéki táncok zenekari átirata, a Négy olasz madrigált pedig egy különleges alkalom ihlette. Toscanini következő budapesti látogatásakor ugyanis itt tartották leánya esküvőjét, Kodályt kérték fel tanúnak. Kodály a régi olasz költők verseire készült kórusműveket nyújtotta át nászajándékul, s közülük az első meg is szólalt Kodályék lakásán az esküvő után. Puccini leánya A milánói Psalmus előadás sikere készítette elő Kodály dalművének, a Székely fonónak bemutatóját a Scala színpadán. A nevezetes esemény 1933-ban volt, a közönség soraiban Puccini leánya is helyet foglalt. („Atyám halála óta ez az első muzsika, mely egész mélyen megragadta szívemet” — mondta az előadás után ) Napjainkban szinte lehetetlen követni az egyes Kodály-művek útját, mindenütt a világon állandóan játsszák. Hogyan oszlik meg az érdeklődés a teljes repertoáron belül? Legnépszerűbb a Háry János — mindkét formájában, az operaszínpadi változat éppúgy, mint a zenekari szvit. Tavaly a berlini Komische Oper tűzte műsorára Felsenstein rendezésében, jövőre pedig a Norvég Opera szándékozik bemutatni. A Háry után a leggyakrabban játszott művek között van a Galántai táncok, a Páva variációk, a Psalmus Hungaricus, majd a Marosszéki táncok és a Missa Brevis. A dalok és a kamaraművek népszerűsége most van emelkedőben. A londoni BBC rádió tavasszal Kodály-hetet rendezett, ahol a megszólaltatott műveken kívül előadások, műelemzések is elhangzottak. A Decca hanglemezgyár Doráti Antal vezényletével felveszi Kodály összes zenekari művét, köztük egy kiadatlan Magyar rondót is. Nemcsak a zeneszerző, a pedagógus Kodály is felkeltette a világ érdeklődését, hiszen hangversenykörútjai során gyakran tartott előadásokat is; különböző társulatok, zenei intézmények kérték fel, hogy munkájukhoz segítséget nyújtson. New Yorkban az Amerikai Zeneszerzők Szövetségében „A komolyzene népszerűsítése” címmel tartott előadást. Moszkvából hazaérve a Tudományos Akadémia közgyűlésén mondta el tapasztalatait arról, milyen példaadóan segíti, támogatja a Szovjetunió tudósait és művészeit. 1948- ban a Stockholmban rendezett nemzetközi tankönyvkiállításon Ádám Jenővel közreadott általános iskolai énekeskönyve első díjat nyert és Párizsban az UNESCO művészi neveléssel foglalkozó konferenciáján adta azóta elterjedt válaszát arra a kérdésre: mikor kezdődjön a gyermek zenei nevelése? — „kilenc hónappal a születése előtt”. Már Kodály életében is gyakran keresték fel külföldi pedagógus delegációk a magyarországi énekzenei általános iskolákat, s az ő módszerein, elvein alapuló zeneoktatás jó híre hamarosan elterjedt a világban. Az Egyesült Államok művészeti tanácsa jelentős összeget szavazott meg arra, hogy tanárait ösztöndíjjal Magyarországra küldje, s a magyar zenetanárok is gyakran kapnak külföldi meghívásokat a világ minden tájáról. Jelenleg az Egyesült Államokban ötven egyetemen tartanak nyaranta Kodály-kurzusokat. Kecskeméten is Évek óta működik Bostonban és Tokióban Kodály Intézet, s tavaly alakult Kanadában. Mindegyik intézet más módszerekkel, programmal dolgozik, mindenki azt választja ki a kodályi életműből, ami számára fontos, vagy amit helyi viszonyaira leginkább tud alkalmazni. (A japánok például az óvodai zenei nevelésre helyezik a súlyt, s a gyermekeket éppúgy irányítják saját zenei anyanyelvük elsajátítására, mint nálunk. Ennek érdekében széles körű munka folyik eredeti dalkincsük felkutatására, tanárok képzésére.) A Magyarországon eddig két ízben rendezett Kodályszemináriumon is nagyobb japán csoportok vettek részt, de érkeznek hozzánk továbbképzésre tanárok évekre is. Az amerikai intézet a munkát az általános iskolában kezdi. Itt azonban több irányú tevékenység folyik; saját speciális folklór anyagukra építenek a fehér és a néger iskolákban. Kutatási programjukban a transzfer hatást vizsgálják; a zenetanulás pozitív hatását a többi tárgy elsajátítására s a gyermek teljes személyiségére. A három külföldi intézet után alakult meg Magyarországon Kodály szülővárosában, Kecskeméten is a pedagógiai intézet. Célja a külföldről érkező pedagógusok továbbképzése, s a külföldön működő intézetek munkájának segítése, ellenőrzése, összehangolása. (Magyarország, 1973/49.) A világszerte megszólaló Kodályművek, az alkotásait méltató tanulmányok, a nevét viselő pedagógiai intézetek munkája mind az ő programjának megvalósítását célozza: „Legyen a zene mindenkié!” KORDA ÁGNES Zene Kodály nászajándéka Mi a nemzetközi siker titka? In memóriam Arturo Toscanini ! KODÁLY ZOLTÁN TOSCANINIVEL 1928-BAN Az „ifjú barbárok" jelzővel emlegették MAGYARORSZÁG