Magyarország, 1975. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-06 / 27. szám
------------------------------- MAGYARORSZÁG jelen számának tizedik oldalán Latin-Amerikáról írunk. Többször is felbukkan a cikkben ez a rövidítés: AÁSZ. Az Amerikai Államok Szervezete, az Organisation of American States történetéről szólva gyakran azt mondják: ezt a szervezetet tulajdonképpen nyolcvanöt eszesztendővel ezelőtt, 1890. áprilisában alapították meg az amerikai államok I. nemzetközi konferenciáján, Washingtonban, amikor is létrejött az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Szövetsége. (Ez aztán egy nem politikai állandó szervet hozott létre, egy kereskedelmi hivatalt.) Ez azonban nem igaz. Bár az amerikai államoknak még jó néhány konferenciája volt, egy ideig működött az úgynevezett Pánamerikai Unió is, amely laza szervezetként, afféle időnként összeülő, konferenciázó társa- ságként működött - az AÁSZ megalakulására csak 1948-ban került sor. Az Egyesült Államok kezdeményezte a szervezet megalakulását, tagul meghívott húsz latin-amerikai és közép-amerikai országot, Washingtonban megfogalmazták az alapokmányt, és úgy tűnt, hogy a gazdag Egyesült Államok és a latin-amerikai földrész országai az erősebb USA irányítása alatt működnek majd együtt. A forradalmi Kuba elleni első washingtoni fellépések mutatták meg, hogy tulajdonképpen milyen elképzelésekkel néz az AÁSZ-ra az Egyesült Államok. 1960-ban sikerült elérni, hogy Kubát kizárják az AÁSZ védelmi tanácsából, 1962-ben pedig Havannát - amely egyébként már korábban bejelentette, hogy kilép az USA irányítása alatt működő szervezetből - kizárták az AÁSZ-ból. Még 1961-ben történt, hogy az AÁSZ a Punta del Esteben tartott egyik konferenciáján a tagok elfogadták az USA által javasolt „Szövetség a haladásért" nevű programot. Erről a későbbiek során kiderült, hogy bár Washington 1961 és 1971 között húszmilliárd dollár „pénzügyi segélyt” ígért a latin-amerikai országoknak — tulajdonképpen törvényesítette a latin-amerikai országok alárendelt helyzetét, ugyanis már ekkor évente 1,5 milliárd dollár vesztesége volt a latin-amerikai országoknak az amerikaiakkal egyenlőtlen feltételekkel folytatott kereskedelemből. Tíz esztendővel ezelőtt, 1965-ben az AÁSZ lobogója alatt alapították meg az Amerika-közi „békehaderőt”, amelynek legfőbb feladata az volt, hogy 1966-ban elnyomja a Dominikai Köztársaságban az alkotmányos erők demokratikus fellépését. Az AÁSZ az elmúlt esztendőkben mindinkább Washington elképzeléseivel szemben fejlődött. Még 1974 őszén, a quitói találkozón világosan kiderült, hogy mind több latin-amerikai ország fordul szembe a washingtoni parancsszóval: ekkor már tizenkét latin-amerikai ország szavazott a Kuba-ellenes határozatok megszüntetése mellett. Ezen az értekezleten jelentette ki Kolumbia külügyminisztere: „Az Egyesült Államoknak nincs megfelelő politikája a latin-amerikai új realitásokhoz." Ezek az új realitások azóta is az USA-politikával szemben érvényesülnek. _________________| Álláspontunk A jó irány Hányszor próbálták már rásütni a tőkésországokban harcoló kommunistákra a nemzetellenesség bélyegét? Az antikommunista uszító propaganda régi módszere, hogy igyekszik bizonygatni: a kapitalista országokban a kommunista pártok valamiféle „nemzetközi vörös összeesküvés” ügynökei és nem tartják szem előtt a nemzet érdekeit. Kiváltképpen hangos volt — s sajnos még mindig hallható — ez a rágalom az Egyesült Államokban, ahol ezt a hivatalos politika is táplálta, amikor „Amerika-ellenesnek” nyilvánított minden tisztességes, demokratikus, haladó megnyilvánulást. Az idő azonban nem a rágalmazóknak dolgozott. A fejlett tőkés világban megerősödött a kommunista mozgalom, nőtt tömegbázisa, mert a népek keresztülláttak a manipuláció ködfüggönyén: felismerték, hogy tényleges létérdekeiket a legkövetkezetesebben a kommunisták képviselik. Ezt bizonyították például az olasz vagy a Francia Kommunista Párt választási sikerei. A tömegek megnyerésének legjobb módját választották az amerikai kommunisták is, amikor a közelmúltban lezajlott chicagói kongresszusukon teljes őszinteséggel tárták fel a maguk alternatíváit a burzsoá pártok és kormányzat politikájával szemben. Kimondták, hogy az Egyesült Államok népének az USA világcsendőri szerepe csak szégyent hozott és a tényleges nemzeti érdek a békés egymás mellett élés elfogadását és gyakorlását követeli. A kongresszuson uralkodó volt az a gondolat, hogy a dolgozók létérdekeiért vívott küzdelem elválaszthatatlan a békéért, a fegyverkezési hajsza ellen, a csillagászati összegekre rúgó katonai költségvetések csökkentéséért vívott harctól. Az amerikai kommunisták jól látják a követendő irányt és helyes utat mutatnak. A monopoltőke minden erejével akadályozza, hogy szélesíthessék befolyásukat. Ennek ellenére a párt az amerikai baloldal legéletképesebb és leggyorsabban fejlődő ereje. Mert azt nyújtja az amerikaiaknak, amit egyetlen burzsoá párt sem: a leplezetlen igazságot a kapitalizmus jelenéről és jövőjéről. Például: India Sajtónk nyomon követte az utóbbi napok indiai eseményeit. Hírül adta a reakció mesterkedéseit a kormányzat, s személy szerint Indira Gandhi miniszterelnök ellen, tájékoztattak a kormány ellenlépéseiről. Az események menete azt mutatja: a miniszterelnök asszony pártjának és kormányának sikerül úrrá lennie a jobboldali szervezkedők fölött. A történtek mégsem merülhetnek ilyen könnyen feledésbe. Igaz, hogy az események a felszínen az 1971-ben tartott választások „felmelegített” megóvása körül robbantak ki, de egy pillanatig sem volt kétséges, hogy valójában a reakció indult ismételt támadásba a Nemzeti Kongresszus haladó programja ellen. Ha csak a szorosan vett indiai belpolitikát nézzük, akkor is végig kell tehát gondolnunk, milyen éles és állandó harcban kell megvédeni, megvalósítani a fejlődő országokban azt a politikát, amely — bizonyos korlátok között, s olykor ellentmondásokkal terhelten — új úton, a gyarmati örökségeket maga mögött hagyva akarja vezetni az országot. India politikai irányvonala azonban nemcsak belpolitikai kérdés, hanem kihat az egész térségre, Ázsia biztonságára, ezen keresztül a világpolitikai küzdelemre is. Jogos az a megállapítás, hogy a jobboldali kampány az indiai külpolitika ellen is irányult. Nem véletlen, hogy a belső reakció akkor indult támadásba, amikor az Egyesült Államok katonailag terjeszkedik az Indiai-óceán térségében, amelynek békéjéért, biztonságáért, a katonai támaszpontok és tömbök ellen oly következetesen lép fel Indira Gandhi kormánya. Erre az összefüggésre egészen közvetlenült utalt Ramesh Chandra, a Béke-világtanács indiai főtitkára, mondván, hogy „a CIA jelentősen kiterjesztette tevékenységét Indiában, dollármilliókat bocsát az indiai reakció és a neofasiszta elemek rendelkezésére”. Az indiai események tehát arra is rávilágítottak, hogy a nemzetközi feszültség enyhüléséért és enyhülése ellen fellépő erők rendkívül széles fronton állnak szemben és csapnak össze. Párviadaluk nemcsak a szocialista és a kapitalista országok, nagyhatalmak közvetlen ellentéteiben ad jelt magáról, hanem mindenütt, ahol a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erői ostromolják az imperializmus és a neokolonializmus hadállásait. A gyarmati uralom alól felszabadult államokban az önálló nemzeti lét megszilárdítása, a nemzeti felemelkedés, vagyis a szó teljes értelmében a nemzeti felszabadulás csakis a belső és a külső reakció elleni egyidejű harcban bontakozhat ki. Erre sok ázsiai, afrikai, latin-amerikai állam a tanú. Például India. r ~~ íi MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Gellért Gábor (főmunkatárs; politikai sorozatok, sport) Nyerges Ágnes („Öt világrész száz lapjából”) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (Peking) Ambrus István (Szófia) Barabás János (Bukarest) Bochkor Jenő (Bonn) Bokor Pál (Moszkva) Dr. Dobsa János (Párizs) Hajduk Lajos (Prága) Király Ferenc (Havanna) Kis Csaba (Brüsszel) Köves Tibor (Washington) Magyar Péter (Róma) Márkus Gyula (Varsó) Nyárádi Róbert (Belgrád) Oltványi Ottó (Bécs) Patak Károly (London) Dr. Pinczési Pál (Berlin) E számunk képei. MTI Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat felvételei és Erb János (22. oldal) fényképe. A lapot a Magyar Posta terjeszti, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap írójánál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1. Távbeszélő: 180-150 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 30,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H - 1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Com-Spony, 58, Chotsworth Road, London NW2 400; AUSZTRÁLIA: Globe Hungarian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novak GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livrario D. Landy Ltda, Rual de Abril, Caiza Postal 7943, 01000 Sao Paulo, CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que., Pannónia Books, P. O. Boz. 1017, Postal Station „B”, Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian lidea and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norebrogade 182. Iv, Kobenhavn. FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2. SI-00100 Helsinki 10. FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bataliere, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Printenstraat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Gena u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Miska broj 1., Novi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Mönchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Alströmergatan 22, 101 10 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Igletia Ed. Villoria, Apt. 21-105. C. 24. Caracas. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H.1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díjévente 12 dollár, vagy az ennek megfelelő összegű más deviza) átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. (_________________)