Magyarország, 1976. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 1. szám

I­­s MAGYARORSZÁG második oldalának utolsó ha­sábja is érdekes olvasmány le­het. Elsősorban annak persze, aki Birminghamban, Caracas­ban, vagy Helsinkiben elő akar­ja fizetni lapunkat (mint ott olvasható, a szocialista orszá­gokban a megrendelés roppant egyszerű, a postahivatalokban kell előfizetni), de egészen bi­zonyosan van olyan olvasónk is, aki a belső munkatársak, meg a külföldi tudósítók névsorára is rápillant néha. Az utóbbiban mindjárt fel is hívjuk a figyel­met két névre. Az első név, Temesi János neve úgy került be a névsorba, hogy személycsere történt Szó­fiában a tudósítói poszton. A második név meg úgy, hogy új­ra betöltötték a bukaresti tudó­sítói posztot, és Kozma Mihály dolgozik a román fővárosban. Sokszor beszélünk arról, mi­lyen fontos az, hogy az élet minden területén álljanak be a sorba a legfiatalabbak, a pá­lyakezdők, és alighanem az új­ságírás területén is nagyon lé­nyeges dolog, hogy mind több és több ifjú kézben legyen toll. Új szófiai tudósítónk, Temesi János 27 éves, tehát tényleg az ifjú hírlapírók közé tartozik. Gyomron járt általános iskolába és gimnáziumba. 1968-ban a budapesti Eötvös Lóránt Tudo­mányegyetem bölcsészkarán kezdte meg tanulmányait az orosz—francia szakon, és hama­rosan felvette harmadik tárgy­ként a bolgár nyelvet és iro­dalmat. Többször járt ösztöndí­jasként Bulgáriában, és itthon jó néhányszor tevékenykedett bolgár tolmácsként. Az egyete­mi diplomával a kezében je­lentkezett a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztősé­gében, ott lett újságíró-gyakor­nok. 1975 júliusában fejezte be a MUOSZ újságíró-iskoláját. A bolgár nyelven kívül franciául, oroszul, angolul és németül be­szél. Bukaresti tudósítónk, Kozma Mihály 32 éves. Méhkeréken született. Gyulán érettségizett a­­ román gimnáziumban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ro­mán-orosz tanári diplomát szer­zett, majd az Országos Pedagó­giai Intézet tanársegéde volt.­­ 1971-től a magyarországi román lap, a „Foaia noastra” belső munkatársa volt. Diplomát szer­zett a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem nemzetközi és poli­tikai gazdaságtan szakán, vala­mint a MUOSZ újságíró-iskolán. A román nyelven kívül oroszul, olaszul és spanyolul beszél. A tudósítók rendszerint 3-4 évet töltenek állomáshelyükön. Ez az időszak alkalmas arra, hogy még friss szemmel, de már az eseményekhez közel kerülve, mélyrehatóan elemezve kísérjék figyelemmel az ország életét. Reméljük, hogy két új tudó­sítónk írásaival mihamarabb ta­lálkoznak majd olvasóink. . Tudósítói hálózatunkat rend­szeresen igyekszünk bővíteni, hogy olvasóinknak a világ mi­nél több pontjáról tudjunk hely­színi beszámolókkal, a helyi adottságok jobb ismeretében készült elemzésekkel szolgálni, így minden bizonnyal rövidesen még egy főváros neve, Hága. •'“’■ül majd a tudósítói posztok listájára egy új kollégánk ne­vével.­­ Álláspontunk Tovább az úton Az ENSZ és sok más nemzetközi szervezet okmányai, a nemzetközi jog tekintélyes dokumentumai megfogalmazták már: a háború nem lehet a vitás kérdések megoldásának eszköze. De vajon elég-e a háborút csak törvényen kívül helyezni? Tragikus tapasztalatok tanították meg a népeket arra, hogy nem elég. Ennél többre van szükség: ki kell küszöbölni a há­ború kitörésének lehetőségét is. Hogyan? Úgy, hogy nemzetközi egyezmények alapján felszámolják a háború folytatásának anya­gi eszközeit. Röviden: a biztosíték — a leszerelés. A Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikája kö­vetkezetesen törekszik e cél elérésére. Gondoljunk csak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok egyezményére az atomháború megelőzéséről, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásá­ról, a föld alatti atomfegyver-kísérletek szabályozásáról. De az 1968-ban kötött atomsorompó-szerződés, amelyhez több mint száz állam csatlakozott, szintén a kívánt irányba hat. De mindez nem elég, s a szocialista diplomácia újabb kez­deményezéseket indított útjára. Lépéseket tett a leszerelési vi­lágkonferencia összehívásának meggyorsítására. Az ENSZ-ben javaslatokat terjesztett elő az atomfegyver alkalmazásának egy­idejű, végérvényes eltiltására, a Biztonsági Tanács tagállamai katonai költségvetésének 10 százalékos csökkentésére. A Szov­jetunió az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszaka elé terjesztette „Az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szer­ződés” tervezetét. Ezek a törekvések a politikai enyhülés mai szakaszában egy kiáltó ellentmondás megszüntetését célozzák. Miközben ugyanis az államok közötti kapcsolatokban mindinkább teret nyer a békés egymás mellett élés, aközben jelenleg a világon — a leg­szerényebb számítások szerint is — évente 250 milliárd dollárt költenek fegyverekre. „A népek válláról levenni a fegyverkezési verseny terhét, s az arra fordított rendkívüli méretű eszközöket békés célokra fel­használni, s ezzel radikálisan csökkenteni a háborús veszélyt” — így fogalmazta meg Gromiko a szovjet leszerelési politikát. S ez olyan cél, amelyért minden szocialista ország, minden béke­szerető nép erejét nem kímélve kész munkálkodni. Kilátások Új év kezdődik, mindenki gazdasági fejlődésünk kilátásait latolgatja. Sokan sokféle véleményt mondanak, de közülük csak azok a hitelesek, amelyek a megtett és a követendő út reális megítélésére támaszkodnak. Az utóbbi időkben érthetően sok szó esett a változó nem­zetközi gazdasági körülményekről, amelyek közepette kell biz­tosítanunk a népgazdaság előrehaladását. Tudjuk, hogy a tőkés világban bekövetkezett gazdasági válság sok tekintetben szá­munkra kedvezőtlenül befolyásolta a világpiaci helyzetet. De vajon ebből az következik-e, hogy kilátásaink egyenes arány­ban függnek a külső gazdasági feltételek javulásától? Pontosab­ban: ha jó irányban alakulnak a külső tényezők, akkor telje­síteni tudjuk terveinket, ha nem, akkor tőlünk független okok miatt elmaradunk terveink mögött? Így nem lehet feltenni a kérdést, mert ez így nem igaz. Kétségtelen, hogy a világpiaci helyzet alakulása a jövőben is befolyásolja majd gazdálkodásunkat. De nem vagyunk kiszol­gáltatva a külső körülményeknek, s terveink teljesítésének leg­főbb biztosítéka a hazai építőmunka, a sikeresen végrehajtott gazdaságpolitika. Ez a politika pedig alapvető stabilitása mel­lett, az új követelményeknek megfelelően változik, elvi követke­zetessége rugalmassággal párosul. Ily módon a változó külső körülmények láttán is helyes irányt szab fejlődésünknek. Ha tehát jobban akarunk alkalmazkodni a külső gazdasági feltételekhez, akkor itthon kell sok mindent másként csinál­nunk. A vállalatok gazdálkodását például arra kell ösztönözni, hogy termékeik jobban állják a versenyt. A termelés feljeszté­­sében szem előtt kell tartani az ésszerű export-importgazdálko­­dás követelményeit. Korszerűsíteni kell a termelés szerkezetét a meglevő erőforrások fokozottabb kihasználására, a nem­zetközi kapcsolatok bővítésére van szükség, s erre tekintettel kell lenni a belső felhasználás szabályozásában is. Még sorolhatnánk tovább a tennivalókat, de talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy értelmetlen dolog lenne tétlenül várni a külső feltételek megjavulására, vagy minden nehézsé­günket azokkal magyarázni. Hazai erőforrások és szocialista gaz­dasági együttműködés — erre a két alapra építve már az új év első napjaiban hozzá kell kezdenünk az új ötéves terv teljesíté­séhez. Mert ez a terv cselekvést követel — a tervtörvényt idéz­ve — „a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági alap­jának megteremtésére”. S ennek révén gyarapodik a nemzeti vagyon, emelkedik a nép jóléte. Vagyis: magunknak dolgozunk. r T ---------------------------------------------­A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Gellért Gábor (főmunkatárs; politikai sorozatok, sport) Nyerges Ágnes („Öt világrész száz lapjából") Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (Peking) Barabás János (Varsó) Bochkor Jenő (Bonn) Bokor Pál (Moszkva) Dr. Dobsa János (Párizs) Éliás Béla (Tokió) Heltai András (Washington) Király Ferenc (Havanna) Kis Csaba (Brüsszel) Kozma Mihály (Bukarest) Magyar Péter (Róma) Nyárádi Róbert (Belgrád) Oltványi Ottó (Bécs) Patak Károly (London) Dr. Pinczési Pál (Berlin) Dr. Simó Endre (Lisszabon) Temesi János (Szófia) E számunk képei. MTI Fotó: MTI Kül­földi képszolgálat, továbbá Péterffy István (20. oldal) és Tóth György (21. oldal) felvétele. A lapot a Magyar Posta terjeszti, elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (KHI) Budapest V., József ná­dor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, ne­gyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,- Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Kül­földi terjesztőnk a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat (H — 1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Com­pany, 58, Chatsworth Road, London NW 2 40D; AUSZTRÁLIA: Globe Hun­garian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua­l de Abril, Caixa Postal 7943, 01000 Sao Paulo; CA­NADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannónia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station „B", Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DÁNIA: Hunnia Books and Music, Nor­­rebrogade 182, I tv, Kobenhavn; FINN­ORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bateliere, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsen­­straat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Novi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTARSA­­SAG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Ver­lag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Alströmer­­gatan 22, 101­­0 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Igle­­sia Ed. Vittoria, Apt. 21-105. C. 24. Ca­racas. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H.1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj (évente 12 dollár, vagy az ennek megfelelő összegű más devi­za) átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1880 Budapest), a KULTÚ­RA 02477 számú számlálóra. _______________________________|

Next