Magyarország, 1976. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-04 / 27. szám
r MAGYARORSZÁG „háztáji” hasábján már sokszor esett szó a nyomdászokról. Akik hosszabb idő óta olvassák lapunkat, alighanem szinte személyes ismerősüknek számítják a a Zrínyi Nyomda országos hírű lapbrigádját, tudják róla, hogy hatszor nyert „kiváló” címet, háromszor teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az iparág szocialista címért versenyző brigádjai számára előírtak. Legutóbb az MSZMP XI. kongreszszusa tiszteletére meghirdetett munkaverseny legjobbjai között tüntették ki őket, s ebből az alkalomból írtunk róluk. Mindezt csupán azért említjük, mert ezúttal azokról a nyomdászokról ejtünk szót, akiknek a munkáját olyannyira magától értetődőnek tekintjük, hogy úgyszólván észre sem veszszük. Pedig nélkülük sem az említett lapbrigád nem érhette volna el tiszteletre méltó eredményeit, s természetesen lapunk sem jelenhetne meg. Ők veszik elsőként kézbe a szerkesztőségből érkező kéziratokat, ők olvassák el először az egyes cikkeket, mégpedig szóról szóra, betűről betűre. Ők az elsők, akik fölhívják figyelmünket arra: egy név kétféleképpen szerepel a kéziratban; másik cikkünkben egy földrész, országrész, vagy város elnevezését másképpen írtuk, vagy az idézett számok-adatok félreérthetők. Hétről hétre előfordul: a szerdánként a nyomdában ügyeletet teljesítő munkatársunk előtt megjelenik a szedő, kezében az éppen munkában lévő kézirattal, amelyben van valamilyen vitatható rész. Ekkor tudniillik még elejét lehet venni a későbbi javításokkal járó átszedéseknek. (Miután ugyanis a kézirat szövegét ólombetűkből kiszedték, a hibás sorokat — akár egyetlen hiányzó vagy fölösleges írásjel, betű miatt — újból kell szedni, s az újraszedett sorokban nemritkán másféle, újabb hibák vannak.) Ezért fölbecsülhetetlen a szedő - mindezt megelőzendő — figyelmeztetése. Lapunk kéziratait az első szám megjelenése óta a Gutenberg nevét viselő szedőbrigád tagjai (Bergmann Béla brigádvezető, Apáti Miklós, Kertész Károly, Mucs Éva, Perity Péter) okos hozzáértéssel, lelkiismeretes munkával öntik ólomsorokba. Az egyszerűnek tetsző dologról akkor alkothatunk valóságos képet, ha meggondoljuk: egyetlen cikkünk mintegy 380 szedett sorból áll, egyetlen lapszámunk több mint 11 000-ből. Tehát az eddig napvilágot látott 649 szám nagyon is hozzávetőleges számítások szerint körülbelül 7 millió szedett sort tartalmaz. S mivel egy ólomsorban nagyjából 30 betű van, könnyű kiszámítani: eddig mintegy 210 millió betűt kellett kiszedni, azaz 210 milliószor kellett a szedőgép billentyűit leütni. A Gutenberg brigád szintén hatszor nyerte el a „kiváló” címet, és háromszor érdemelte ki a megtisztelő szocialista brigád elnevezést. Ezekben a napokban azért is illendő rájuk gondolni, mert évről évre ilyenkor rendezik az évszázados múltra visszatekintő nyomdászjuniálist, a János-napi ünnepséget, amely a könyvnyomtatás feltalálójának, az első nyomdásznak, Gutenberg Jánosnak az emlékét idézi. Álláspontunk Európa nagy napjai Berlin a napokban arra emlékeztetett, amit Európa az elmúlt évtizedekben saját jó tapasztalatai alapján megtanult: a földrész békéjének, társadalmi felemelkedésének és a kommunisták harcának szoros kapcsolatára. Erről szóltak a második világháború krónikái, följegyezvén, hogy a fasizmus elleni küzdelem fő terhét a Szovjetunió viselte, s az európai kommunisták a legvadabb fasiszta terrorral is dacolva, minden áldozatot vállalva harcoltak a nácizmus ellen. A hidegháború éveiben is a kommunisták küzdöttek a legkövetkezetesebben a feszültség enyhüléséért. Elévülhetetlenek a kommunista pártok érdemei abban is, hogy az utóbbi években Európa jutott a legmesszebbre a béke és a biztonság útján. Az európai kommunista és munkáspártok június végi berlini tanácskozása tehát egyenes folytatása azoknak a sikeres erőfeszítéseknek, amelyeket földrészünk kommunistái már eddig is megtettek Európa és az egész világ békéjéért, társadalmi haladásáért, s e célok elérésére a legszélesebb, antiimperialista összefogás kialakítása érdekében. A körültekintő, demokratikus előkészítés után, 29 testvérpárt részvételével Berlinben összeült konferencia mégis sok tekintetben az újdonság erejével hatott a nemzetközi küzdőtéren. Ez magyarázható a kommunisták harcának a tömegek által is felismert pozitív tapasztalataival, a kommunista mozgalom kiemelkedő világpolitikai szerepével és növekvő befolyásával, vagy a legmagasabb rangú kommunista politikusok találkozójának nagy súlyával. Mindez vitathatatlanul igaz. Mégis hozzátehetjük: a berlini találkozó talán leginkább azzal vonzotta magára a figyelmet, hogy mind Európát, mind a kommunista pártokat illetően új helyzetben ült össze, következésképpen tartalma eredeti volt. A testvérpártok az NDK fővárosában egy olyan Európa képét festették elénk, amelyen a történelmi jelentőségű változások dominálnak. Javultak a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatai. Eredményesen befejeződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Megkezdődtek a bécsi tárgyalások a közép-európai haderőcsökkentésről. A berlini tanácskozás volt az első, amelyen a szocialista és a tőkés Európában élő kommunisták a Helsinkihez vezetett útnak együttes marxista értékelését adták, s azon belül a szocialista közösség erőteljes békeoffenzívájának, valamint a jelenlegi európai helyzetnek. De nagyot lépett előre Európában a kommunista mozgalom is. Pontosan visszatükrözte ezt a szocialista országokban működő néhány testvérpárt, elsősorban az SZKP XXV. kongresszusa; ezek a tanácskozások bemutatták, hogy a marxista-leninista pártok sikeresen vezetik a szocializmus, a kommunizmus építését hazájukban. A mozgalom nyugat-európai fellendüléséről tanúskodnak például a legutóbbi olasz választások, amelyen a kommunista párt növelte szavazóinak, s ezen keresztül mandátumainak számát. A Francia Kommunista Párt is mind nagyobb súllyal vesz részt a monopóliumok hatalma elleni küzdelemben. Gyökeresen megváltozott a Portugál és a Görög Kommunista Párt helyzete, jobbak a Spanyol Kommunista Párt harcának kilátásai is. Európa és a mozgalom új helyzetéből fakadt a berlini találkozó legfőbb mondanivalója: az elért eredményekre építve, következetesen harcolni egy olyan Európáért, amelyben a béke, a biztonság és az együttműködés Helsinkiben is felvázolt viszonyai között feltartóztathatatlanul folytatódik a társadalmi haladás is. Berlinben tehát európaiak Európáról tanácskoztak, de mégsem csak Európához szóltak. Amikor a földrész kommunistái megvitatták közös dolgaikat és elhatározták, hogy még szorosabban összefognak az együttesen megfogalmazott célok elérésére, akkor ezzel a nemzetközi kommunista mozgalom egyik igen fontos területén léptek előre az egység útján. Amikor a pártok meghirdették a kontinens szebb, nyugodtabb jövőjének egységes platformját, akkor az egész világ népeinek békeharcát is gazdagították egy iránymutató okmánnyal. S amikor ennek megvalósításáért küzdenek, akkor egyben támogatást nyújtanak mindazoknak, akik szabadságukért és függetlenségükért, országuk biztonságáért harcolnak bármely földrészen. A kommunisták Berlinben nem szűk kommunista érdekek szószólói voltak. Platformjuk a legszélesebb együttműködés lehetőségét tárta a földrész legkülönbözőbb társadalmi és politikai körei elé és együttes cselekvésre hívta fel őket a legnemesebb célok — a béke, a haladás, minden nép felvirágoztatása érdekében. A magyar kommunisták a berlini tanácskozáson is hitet tettek a kommunista pártok internacionalista egysége, az európai béke és társadalmi felemelkedés ügye mellett. A magyar társadalom megnyugvással vette tudomásul, hogy az európai testvérpártok berlini értekezlete teljesítette küldetését: közös akaratból kovácsolt fegyvert adott azok kezébe, akik eddig is odaálltak minden jó ügy mellé, és ezentúl is készek cselekedni Európa és a világ boldogabb jelenéért és jövőjéért. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitikai Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Gellért Gábor (főmunkatárs; politikai sorozatok, sport) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (belpolitikai munkatárs) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (Peking) Barabás János (Varsó) Bochkor Jenő (Bonn) Bokor Pál (Moszkva) Dr. Dobsa János (Párizs) Éliás Béla (Tokió) Heltai András (Washington) Király Ferenc (Havanna) Kis Csaba (Brüsszel) Kozma Mihály (Bukarest) Magyar Péter (Róma) Nyárádi Róbert (Belgrád) Oltványi Ottó (Bécs) Patak Károly (London) Dr. Pinczési Pál (Berlin) Dr. Simó Endre (Lisszabon) Temesi János (Szófia) E számunk képei: MTI Fotó: MTI Külföldi képszolgálat, továbbá dr. Batkó Iván (32. oldal) felvétele. A lapot a Magyar Posta terjeszti, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H - 1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubía Book Company, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hungarian Bookshop 694-696 George St. Sydney. NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, Caixa Postal 7943. 01000 Sao Paulo; CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannónia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station „B", Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DANI A: Hunnia Books and Music, Nor'ebrogade Hí. I tv, Kobenhavn; FINNORSZÁG : Akateeminen Klrjakauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZAG: Sódét* Balaton, 12, Ruo de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Ouoliton, Prinsenitraot 2«. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kSIcsönkünyvtár, Nesi Clona u. 4. Tel A»ls; Gondos Sándor, Halfa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Mlslca broj 1., Növi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerda, Sándor, Telchweg 16, CH•142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordíska Bokhandeln, Alströmergatqn 22, 101 10 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120; VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesla Ed. Vlllorla, Apt. 21-105. C. 24. Caracas. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj (évente 15 dollár, vagy az ennek megfelelő összegű más deviza) átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára-V________________/