Magyarország, 1976. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

r MAGYARORSZÁG „háztáji” hasábján már sokszor esett szó a nyomdászokról. Akik hosszabb idő óta olvassák la­punkat, alighanem szinte szemé­lyes ismerősüknek számítják a a Zrínyi Nyomda országos hírű lapbrigádját, tudják róla, hogy hatszor nyert „kiváló” címet, há­romszor teljesítette azokat a fel­tételeket, amelyeket az iparág szocialista címért versenyző bri­gádjai számára előírtak. Leg­utóbb az MSZMP XI. kongresz­­szusa tiszteletére meghirdetett munkaverseny legjobbjai között tüntették ki őket, s ebből az al­kalomból írtunk róluk. Mindezt csupán azért említ­jük, mert ezúttal azokról a nyomdászokról ejtünk szót, akik­nek a munkáját olyannyira magától értetődőnek tekintjük, hogy úgyszólván észre sem vesz­­szük. Pedig nélkülük sem az említett lapbrigád nem érhette volna el tiszteletre méltó ered­ményeit, s természetesen lapunk sem jelenhetne meg. Ők veszik elsőként kézbe a szerkesztőség­ből érkező kéziratokat, ők ol­vassák el először az egyes cik­keket, mégpedig szóról szóra, betűről betűre. Ők az elsők, akik fölhívják figyelmünket arra: egy név kétféleképpen szerepel a kéziratban; másik cikkünk­ben egy földrész, országrész, vagy város elnevezését máskép­pen írtuk, vagy az idézett szá­­mok-adatok félreérthetők. Hétről hétre előfordul: a szerdánként a nyomdában ügyeletet teljesítő munkatársunk előtt megjelenik a szedő, kezében az éppen munkában lévő kézirattal, amely­ben van valamilyen vitatható rész. Ekkor tudniillik még elejét lehet venni a későbbi javítások­kal járó átszedéseknek. (Miután ugyanis a kézirat szövegét ólombetűkből kiszedték, a hibás sorokat — akár egyetlen hiányzó vagy fölösleges írásjel, betű miatt — újból kell szedni, s az újraszedett sorokban nemritkán másféle, újabb hibák vannak.) Ezért fölbecsülhetetlen a szedő - mindezt megelőzendő — fi­gyelmeztetése. Lapunk kéziratait az első szám megjelenése óta a Gu­tenberg nevét viselő szedőbri­gád tagjai (Bergmann Béla bri­gádvezető, Apáti Miklós, Kertész Károly, Mucs Éva, Perity Péter) okos hozzáértéssel, lelkiismere­tes munkával öntik ólomsorokba. Az egyszerűnek tetsző dologról akkor alkothatunk valóságos ké­pet, ha meggondoljuk: egyetlen cikkünk mintegy 380 szedett sor­ból áll, egyetlen lapszámunk több mint 11 000-ből. Tehát az eddig napvilágot látott 649 szám nagyon is hozzávetőleges számí­tások szerint körülbelül 7 millió szedett sort tartalmaz. S mivel egy ólomsorban nagyjából 30 betű van, könnyű kiszámítani: eddig mintegy 210 millió betűt kellett kiszedni, azaz 210 millió­­szor kellett a szedőgép billen­tyűit leütni. A Gutenberg brigád szintén hatszor nyerte el a „kiváló” cí­met, és háromszor érdemelte ki a megtisztelő szocialista brigád elnevezést. Ezekben a napokban azért is illendő rájuk gondolni, mert évről évre ilyenkor rende­zik az évszázados múltra vissza­tekintő nyomdászjuniálist, a Já­­nos-napi ünnepséget, amely­ a könyvnyomtatás feltalálójának, az első nyomdásznak, Guten­berg Jánosnak az emlékét idézi.­­ Álláspontunk Európa nagy napjai Berlin a napokban arra emlékeztetett, amit Európa az el­múlt évtizedekben saját jó tapasztalatai alapján megtanult: a földrész békéjének, társadalmi felemelkedésének és a kommu­nisták harcának szoros kapcsolatára. Erről szóltak a második világháború krónikái, följegyezvén, hogy a fasizmus elleni küzdelem fő terhét a Szovjetunió viselte, s az európai kommunisták a legvadabb fasiszta terrorral is da­colva, minden áldozatot vállalva harcoltak a nácizmus ellen. A hidegháború éveiben is a kommunisták küzdöttek a legkö­vetkezetesebben a feszültség enyhüléséért. Elévülhetetlenek a kommunista pártok érdemei abban is, hogy az utóbbi években Európa jutott a legmesszebbre a béke és a biztonság útján. Az európai kommunista és munkáspártok június végi ber­lini tanácskozása tehát egyenes folytatása azoknak a sikeres erőfeszítéseknek, amelyeket földrészünk kommunistái már ed­dig is megtettek Európa és az egész világ békéjéért, társadalmi haladásáért, s e célok elérésére a legszélesebb, antiimperialista összefogás kialakítása érdekében. A körültekintő, demokratikus előkészítés után, 29 testvérpárt részvételével Berlinben összeült konferencia mégis sok tekintetben az újdonság erejével hatott a nemzetközi küzdőtéren. Ez magyarázható a kommunisták har­cának a tömegek által is felismert pozitív tapasztalataival, a kommunista mozgalom kiemelkedő világpolitikai szerepével és növekvő befolyásával, vagy a legmagasabb rangú kommunista politikusok találkozójának nagy súlyával. Mindez vitathatatla­nul igaz. Mégis hozzátehetjük: a berlini találkozó talán leg­inkább azzal vonzotta magára a figyelmet, hogy mind Európát, mind a kommunista pártokat illetően új helyzetben ült össze, következésképpen tartalma eredeti volt. A testvérpártok az NDK fővárosában egy olyan Európa ké­pét festették elénk, amelyen a történelmi jelentőségű változások dominálnak. Javultak a különböző társadalmi rendszerű álla­mok kapcsolatai. Eredményesen befejeződött az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet. Megkezdődtek a bécsi tár­gyalások a közép-európai haderőcsökkentésről. A berlini tanács­kozás volt az első, amelyen a szocialista és a tőkés Európában élő kommunisták a Helsinkihez vezetett útnak együttes mar­xista értékelését adták, s azon belül a szocialista közösség erő­teljes békeoffenzívájának, valamint a jelenlegi európai hely­zetnek. De nagyot lépett előre Európában a kommunista mozgalom is. Pontosan visszatükrözte ezt a szocialista országokban működő néhány testvérpárt, elsősorban az SZKP XXV. kongresszusa; ezek a tanácskozások bemutatták, hogy a marxista-leninista pártok sikeresen vezetik a szocializmus, a kommunizmus épí­tését hazájukban. A mozgalom nyugat-európai fellendüléséről tanúskodnak például a legutóbbi olasz választások, amelyen a kommunista párt növelte szavazóinak, s ezen keresztül mandá­tumainak számát. A Francia Kommunista Párt is mind na­gyobb súllyal vesz részt a monopóliumok hatalma elleni küz­delemben. Gyökeresen megváltozott a Portugál és a Görög Kom­munista Párt helyzete, jobbak a Spanyol Kommunista Párt har­cának kilátásai is. Európa és a mozgalom új helyzetéből fakadt a berlini ta­lálkozó legfőbb mondanivalója: az elért eredményekre építve, következetesen harcolni egy olyan Európáért, amelyben a bék­e, a biztonság és az együttműködés Helsinkiben is felvázolt vi­szonyai között feltartóztathatatlanul folytatódik a társadalmi haladás is. Berlinben tehát európaiak Európáról tanácskoztak, de még­sem csak Európához szóltak. Amikor a földrész kommunistái megvitatták közös dolgaikat és elhatározták, hogy még szoro­sabban összefognak az együttesen megfogalmazott célok eléré­sére, akkor ezzel a nemzetközi kommunista mozgalom egyik igen fontos területén léptek előre az egység útján. Amikor a pártok meghirdették a kontinens szebb, nyugodtabb jövőjének egységes platformját, akkor az egész világ népeinek békeharcát is gazdagították egy iránymutató okmánnyal. S amikor ennek megvalósításáért küzdenek, akkor egyben támogatást nyújtanak mindazoknak, akik szabadságukért és függetlenségükért, orszá­guk biztonságáért harcolnak bármely földrészen. A kommunis­ták Berlinben nem szűk kommunista érdekek szószólói voltak. Platformjuk a legszélesebb együttműködés lehetőségét tárta a földrész legkülönbözőbb társadalmi és politikai körei elé és együttes cselekvésre hívta fel őket a legnemesebb célok — a béke, a haladás, minden nép felvirágoztatása­­ érdekében. A magyar kommunisták a berlini tanácskozáson is hitet tettek a kommunista pártok internacionalista egysége, az euró­pai béke és társadalmi felemelkedés ügye mellett. A magyar társadalom megnyugvással vette tudomásul, hogy az európai testvérpártok berlini értekezlete teljesítette küldetését: közös akaratból kovácsolt fegyvert adott azok kezébe, akik eddig is odaálltak minden jó ügy mellé, és ezentúl is készek cselekedni Európa és a világ boldogabb jelenéért és jövőjéért.­ ­­­ A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitikai Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Gellért Gábor (főmunkatárs; politikai sorozatok, sport) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (belpolitikai munkatárs) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (Peking) Barabás János (Varsó) Bochkor Jenő (Bonn) Bokor Pál (Moszkva) Dr. Dobsa János (Párizs) Éliás Béla (Tokió) Heltai András (Washington) Király Ferenc (Havanna) Kis Csaba (Brüsszel) Kozma Mihály (Bukarest) Magyar Péter (Róma) Nyárádi Róbert (Belgrád) Oltványi Ottó (Bécs) Patak Károly (London) Dr. Pinczési Pál (Berlin) Dr. Simó Endre (Lisszabon) Temesi János (Szófia) E számunk képei: MTI Fotó: MTI Kül­földi képszolgálat, továbbá dr. Batkó Iván (32. oldal) felvétele. A lapot a Magyar Posta terjeszti, elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (KHI) Budapest V., József ná­dor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, ne­gyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Kül­földi terjesztőnk a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat (H - 1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubía Book Com­pany, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hun­garian Bookshop 694-696 George St. Sydney. NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, Caixa Postal 7943. 01000 Sao Paulo; CA­NADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannónia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station „B", Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DANI A: Hunnia Books and Music, Nor­­'ebrogade Hí. I tv, Kobenhavn; FINN­ORSZÁG : Akateeminen Klrjakauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZAG: Sódét* Balaton, 12, Ruo de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Ouoliton, Prinsen­­itraot 2«. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kSIcsönkünyvtár, Nesi Clona u. 4. Tel A»ls; Gondos Sándor, Halfa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Mlslca broj 1., Növi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSA­SÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Ver­lag, Szerda, Sándor, Telchweg 16, CH­­•142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordíska Bokhandeln, Alströmer­­gatqn 22, 101 10 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120; VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Igle­­sla Ed. Vlllorla, Apt. 21-105. C. 24. Ca­racas. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj (évente 15 dollár, vagy az ennek megfelelő összegű más devi­za) átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚ­RA 024/7 számú számlájára-V________________/

Next