Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-02 / 27. szám
— A MAGYARORSZÁG címoldalán látható felvételt a versailles-i kastélyban történt pokolgépes merénylet pusztításáról szinte lapzártakor kaptuk. Félre is tettük az addig a címlapra tervezett képeket. Időnk már nem volt arra, hogy egész oldalas cikket, részletes beszámolót kérjünk párizsi tudósítónktól, csupán azt tehettük meg, hogy nemzetközi lapszemlénkben, az öt világrész száz lapjából című rovatunkban egy egészen friss francia lapvéleményt adjunk a tudósítónk telexen érkezett fordításában. Egyébként e számunkban újabb sorozat közlését kezdjük, a téma: a tíz évvel ezelőtti diáklázadások, általában pedig a 60-as esztendők ifjúsági mozgalmai. Bizonyos időszerűséget az ad a kérdésnek, hogy valószínűleg nem alaptalan a feltevés: a mai terrorizmus egyik eredője a tízegynéhány esztendeje eluralkodott balos, álforradalmár elmélet és gyakorlat. Természetesen sokkal összetettebb volt a kép egy évtizede. A diákmegmozdulásokban nagyon sok pozitív elem akadt: gondoljunk csak vissza arra, hogy a vietnami háború elleni, világméretű tiltakozás élvonalában éppen a fiatalok haladtak. Az is bizonyos, hogy az ifjak többsége őszintén akart küzdeni a társadalmi változásokért, a tőkés rend ellen. Viszont a negatívumok közé tartozott, hogy sok zűrzavaros elmélet talált követőkre. Kezdve azon, hogy ,,a diákok a forradalom professzorai", egészen odáig, hogy Cohn- Bendit, a párizsi diáklázadás egyik hangadója ,,a kommunizmus aggkórsága ellen erőszakos gyógymódot" sürgetett. A forrongó fiatalságra néha és néhol értetlenül tekintettek a felnőttek, ami a nemzedéki ellentét éleződéséhez vezetett. Sokan mondogatták: „A diák tanuljon, ne politizáljon. Az állam sokat költ az egyetemekre, tessék annak a diáknak ezt meghálálnia!” A műveletlenek szemében mindig meglevő értelmiségellenes magatartás is azt diktálta sokaknak, hogy lenézzék az útkereső diákokat. Vagy egy másik divatos vélekedés: „Ezek a mai fiatalok el vannak kényeztetve, nem úgy, mint mi voltunk. El is puhultak! Semmi sem érdekli őket, csak a szeretkezés, a beat-, a pop- és egyéb zene, a kábítószer, no meg a végén a randalírozás ...” Az egyetemi oktatás reformját idézték elő számos országban a diákmegmozdulások, hiszen addig eléggé vaskalapos volt az oktatás a főiskolákon. Ezen a téren érte el leghamarabb a legkézenfekvőbb eredményeket a tíz évvel ezelőtti ifjúsági küzdelem. Érdekes megfigyelni, mi lett az egy évtizeddel ezelőtti bálványokból, a dutschkékból, vagy az akkor divatos filozófusból, Marcuse-ból. A sorozatokat - tudjuk - olvasóink egy része igényli és kedveli. Egyrészt bővebb információkkal szolgálnak, mint amennyit egy cikk adhat, másrészt heteken át a szokott oldalon található egy bizonyos témájú, egy bizonyos stílusú írás. Lélektanilag és ezt pszichológusok kimutatták, ez megnyugtató hatású. Még akkor is, ha olyan izgalmas témáról szól a sorozat, mint az ifjúsági mozgalmak. ________________________________/ Álláspontunk Kettősség Éppen azokban a kérdésekben, amelyekben a legnagyobb szükség van a nyílt, őszinte, egyértelmű állásfoglalásra, ott a legkétértelműbb a vezető tőkés országok politikája, a béke és a háború kérdésében. Sőt, egészen nyilvánvaló kettősség, Janusarcúság jellemzi magatartásukat ezen a téren. Gondoljunk csak arra, hogy míg az ENSZ rendkívüli ülésszakán egyes államférfiak a békéről szónokolnak, addig ugyanabban az időben legmagasabb rangú politikusaik a NATO-országok vezetőinek washingtoni csúcsértekezletén a fegyverkezésről, hadseregeik megerősítéséről határoztak. De a nemzetközi viszonyok alakulása szempontjából döntő szovjet—amerikai kapcsolatokban is hamisan „játszanak”. Amikor szovjet részről a közelmúltban rámutattak, hogy az amerikai kormány irányvonala ellentmondásba került az enyhülés érdekeivel, Washington válasza a lényeget megkerülve ködösített. Egyfelől készséget mutatott a Szovjetunióval szükséges további intenzív leszerelési tárgyalásra, másfelől azonban erősen leplezte, mi az Egyesült Államok álláspontja a sürgető megoldást követelő kérdésekben. Így hát jogos az a feltételezés, hogy az amerikai „válasz” mögött hátsó szándékokat kell keresni: „megnyugtatni” a washingtoni politika veszedelmes tendenciái miatt aggódó amerikai- és világközvéleményt. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy miközben a NATO egyes vezető országai nagy hanggal beszélnek a Szovjetunióval való kapcsolatok elsődleges fontosságáról, aközben — mikint Brezsnyev a napokban megjegyezte — „magas szinten és meglehetősen cinikus formában próbálják kijátszani a »kínai kártyát« a Szovjetunió ellen”. A fenti példákkal illusztrált kettősség rövidlátó és veszélyes politika. Akadályozza, nehezíti az államok közötti bizalomteli kapcsolatok kialakulását, vagy fenntartását, gátolja a konstruktív tárgyalásokat, ennélfogva keresztezi az enyhülés útját. A világpolitika békés fejlődéséért küzdő erők harcához kedvező feltételeket teremt az a tény, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi fellépése egyértelmű, világos, pontosan követhető. Ez ma, a NATO-politika Janus-arcúságával szemben különösen jól látható. A szocialista külpolitika tiszta szándékai a „szilárd elv — realista magatartást előrevivő cselekvés” logikai sorba foglalhatók. Vegyük például a békés egymás mellett élés elvét, amely a szocialista közösség országait a jószomszédi kapcsolatok erősítésére, a háború megakadályozására ösztönzi. Ebből logikusan következett, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán átfogó, messzire tekintő és reális programot terjesztett elő a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól. Emellett hatékonyan támogatott minden más javaslatot, amelynek megvalósításával a kormányok konkrét megállapodásokra juthatnának a tartós béke érdekében. Ez a magatartás nem korlátozódik csupán tárgyalótermi állásfoglalásokra. Messzemenő készséget mutat azonnali konkrét lépésekre is. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdeményezése a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Hogy az mit eredményezne a gyakorlatban, azt egyetlen részlettel illusztrálhatjuk. Ha a kezdeményezés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődik, akkor a Szovjetunió egy éven belül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen értékű kötelezettséget kell vállalnia természetesen az Egyesült Államoknak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta Leonyid Brezsnyev a minap —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevőjének sincs joga mások háta mögé rejtőzve kitérni a csapatcsökkentés elől, még kevésbé növelni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökkentés számlájára.” Hazánk — ahogy idehaza mondani szoktuk — önmagában nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának. Minthogy azonban ott van a világ sorsát formáló erők között, mert tagja a szocialista államok közösségének, külpolitikájában is egyértelmű vonalvezetésre törekszik. Ennek lényegét a párt és a kormány már többször kifejtette: mindenki számára legyen világos és félreérthetetlen, hová tartozunk, milyen célokat követünk. A gyakorlatban ez három — egymástól elválaszthatatlan — magatartást igényel. Legyünk továbbra is a szocialista országok hű szövetségesei, a nemzeti szabadságukért, fejlődésükért küzdő volt gyarmati népek őszinte barátjai, és a fejlett kapitalista országok korrekt partnerei. Ennek a magatartásnak következetes szószólója volt Kádár János legutóbb Debrecenben is. „. . . politikánk egyik elemét sem tehetjük ki ingadozásoknak — mondotta. — Éppen, mert számítanak ránk, bíznak bennünk, számolnak velünk, nem tehetjük, hogy egyszer ezt, egyszer azt mondjuk. Ezért maradtunk hűek már több mint két évtizede irányvonalunkhoz, s tartunk ki a jövőben is szilárdan mellette.” TITFT m l ’rr'TTTTTFlITT'TtTF'inTTTrnTiriTTtr' - r— — A----------------------------------------^ MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Dömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatársi levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztői „öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika, sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Barabás János (Varsó) Baracs Dénes (Párizs) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Heltai András (Washington) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) Temesi János (Szófia) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálata készítette. A lapot a Magyar Posta terjeszti, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda: 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (HD 1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubius Book Company, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hungarian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rual de Abril, Caixa Postal 7943, 01000 Sao Paulo; CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannónia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station „B", Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikko and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DANIA: Hunnia Books and Music, Norrebragade 182. Iv, Kobenhavn; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2. S1-00100 Helsinki 10. FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Novi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; Harry Münchberg, Wissenschaftliche Versandbuchhandlung, Postfach 3394 Langelsheim 2., BRD; SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Alströmergatan 22, 101 10 Stockholm 1.; USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204. Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120 VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed. Villoria, Apr. 21-105. C. 24. Caracas. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlálóra. - ----------------------------- 1