Magyarország, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-09 / 45. szám
Autópálya Hatvan M 45 A második, Biztonságos Annak idején, amikor az első magyar autópálya építésének híre járt,sokan ellene voltak, hogy a balatoni útra esik a választás. Az ellenzők egy része fontosabbnak tartotta volna az M 1-es, Hegyeshalom felé vezető főútvonal kiépítését, lévén ez az ország nyugati kapuja, modernizálása már csak reprezentatív okokból is indokolt lett volna. Még többen azonban a „miskolci utat” szerették volna autópályának látni. Ez az ország legforgalmasabb útvonala, a teher- és személyforgalom egyaránt sűrű, a balesetek gyakoriak, a haladási sebesség a közbeeső falvak és városok miatt rendkívül lassú. Ipari és turista A választás akkor mégis a Balatonra esett — helyesen. A robbanásszerűen megnőtt hazai automobilizmus, a lakosság szabad idejének növekedése, a Balaton körül épülő nyaralók nagy száma és az évente milliókkal szaporodó idegenforgalom teljesen igazolta a döntést. Előbb-utóbb azonban sort kellett keríteni az M—3-asra, a Miskolc felé vezető autópályára is. Most már két sztrádánk van: az M—7- es, a „turista autópálya” és az M—3-as az „ipari autópálya”, önkényes elnevezések és nem is szabatosak, mert az M—7-en is van tehergépkocsi-forgalom és az M— 3-asnak is van idegenforgalmi jelentősége. Nagyjából azonban igaz, hogy míg az elsőt turisztikai, addig a másodikat ipari-mezőgazdasági érdekek miatt kellett megépíteni. A 3-as számú főút az ország északi-északkeleti területének ipari, mezőgazdasági és idegenforgalmi központjait köti össze a fővárossal. A Budapestről kiinduló főutak közül a teherforgalom aránya itt a legnagyobb. Elég volna csak az ország második legnagyobb városára, Miskolcra és a környék hatalmas ipari objektumaira utalni. Az M 3-as vonzáskörzete távolabbi régiókra is kiterjed, lényegében az ország egész északi részét befogja. Innen vezet az út a salgótarjáni ipari medence felé, a nógrádi szénbányákhoz, innen tér el az út Egerbe (e város nemcsak turisztikailag, de iparilag is jelentős), ezen haladnak a Mátra és a Bükk felé igyekvők és sokan a Csehszlovákiába utazók közül. Szabolcs megye keleti felét, a Felső-Tisza vidékét is részben az M 3-ason közelítik meg. Az idősebbek még jól emlékeznek a gödöllői halálkanyarra, ahol havonta jó néhányszor súlyos szerencsétlenségek fordultak elő. (A felszabadulást közvetlenül követő zavaros időkben az elvétve előforduló autókat még fegyveres fosztogatók is megállították.) A halálkanyar már régen eltűnt, azt elsőnek kiegyenesítették, de kanyar, szintbeli kereszteződés, falu, vá- 3-as kopóréteg rés és egyéb akadály éppen elég maradt a legutóbbi időkig. Már a fővárosból kijutni is valóságos kaland volt a túlzsúfolt Kerepesi úton, Kistarcsán, Kerepesen és Gödöllőn keresztül. Mire az autós Aszódot elérte, alaposan megizzadt, pedig még hátra volt a java. Az első igazi megkönnyebülés csak Hatvannál következett be, innen kezdve érezhette csupán a volánnál ülő, hogy országúton autózik. Falvak nélkül ■ Hatvanról mindenki tudja, milyen messze van a fővárostól, a város nevel árulkodik. Most már ez sem igaz, ez is mehet a régi hiedelmek világába. Az október 31 -i útavatás óta Hatvant akár Negyvenötnek is lehetne hívni, ugyanis az új autópálya a Budapest—Hatvan közötti távolságot 44,9 kilométerre csökkentette. A nyereség mégsem csak az út megrövidítésében van, hanem az utazás meggyorsításában is. Azzal, hogy a fővárostól Gödöllőig vezető kezdeti szakaszon teljesen eltértek a régi út vonalától és az autópályával betörtek a Mogyoród- Fót közötti térségbe, csaknem egyenes vonalat kaptak a főváros és Hatvan között, a gödöllői dombságot pedig legkeskenyebb szakaszán vágták át. A mostanáig elkészült szakaszon az autópálya (hiszen ezért autópálya) egyetlenegy községet, várost sem érint, de letérőivel valamennyit bekapcsolja a pálya forgalmába. A fővároson kívül az első, úgynevezett trombita formájú forgalmi csomópont a Vác-gödöllői összekötő út kereszteződésénél van. Innen le lehet térni Gödöllőre, Vácra, Isaszegre, illetve a volt 3-as számú útra, amely most a 30-as számot kapta. A következő csomópont a 39. kilométernél található. Erről az úgynevezett bagi csomópontról közelíthető meg Észak felé Aszód. Dél felé a Galga-völgyi községek: Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Túra. Meglehet, korainak tűnik az ünneplés, hiszen az M 3-as autópályának még a fele sem készült el. Ami azonban elkészült máris nagy nyereség és becslések szerint az utazási időt Hatvanig legalább huszonöt-harminc százalékkal megrövidíti. A következő, a Hatvan—Gyöngyös közötti autópályaszakasz építése már 1977-ben megkezdődött és 1983-ban fejeződik be a gyöngyösi nyugati csomópontnál. Az idén megkezdték a Gyöngyöst elkerülő fél-autópálya építését is. A következő szakasz átadásáig az autópálya és a 3-as számú főút forgalma együtt halad át a hatvani vasúti felüljárón. Az előtte lévő csomópontban azonban a forgalom kisebb lesz a jelenleginél, mivel a Budapest—Salgótarján (és vissza) irány letér a 21-es számú főútra és így nem terheli a 3-as úti csomópontot. A két főút csomópontjánál jelzőlámpák szabályozzák, hogy a 21-es vagy a 3-as számú út forgalma haladható át. Miskolc felé az autópályáról — amíg az új szakasz el nem készül — a 21-es számú útra kell lehajtani, s így lehet elérni Hatvan belterületét a 3-as számú főutat. Megfordító Miskolc felől Hatvan után a 3-as számú főút Kerekharasztinál kiágazó összekötő útján egy hurokágon keresztül lehet felhajtani az autópályára. Aki Budapest felől Salgótarjánba igyekszik, az ideiglenes végcsomópontnál balra fordul. Megfordítva a 21-es főútról hasonlóképpen a végcsomópontnál lehet felhajtani. A közlekedésirányítók a Mátrába utazóknak a végcsomópontnál a 21-es számú főútra térve a Pásztó felé vezető utat ajánlják. 1978-ban adták át a forgalomnak a pálya első, Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres szakaszát. Már akkor kitapintható volt a pálya neuralgikus pontja, a fővárosba bevezető szakasz. Végleges megoldás még most sincs, de nem sok választ már el tőle. Ideiglenesen a XV. kerületben, a Felszabadulási útjánál szintbeni csomópontban fut be az autópálya a városi úthálózatba. A Felszabadulás útja és a XIV. kerületi Hungária körút között kétszer három sávos, hat kilométer hoszszú főút épül. Egy 28 méteres széles, száz méter hosszú, három nyílású felüljáró fogja keresztezni a Felszabadulás útját. A rákos- Dalotai körvasút vágányai felett ível át a 13 nyílású, 28 méter széles, több mint négyszáz méter hosszú körvasúti felüljáró. Ennek egyik pályája jelenleg már forgalomban van. A további vonalvezetés: felüljáró a Teleki Blanka utca vonalában, ez vezeti át a Nagy Lajos király útját a 3-as számú főút felett. Végül az utolsó csomópont építése szemünk láttára folyik a Hungária körút — Kacsóh Pongrác út kereszteződésében, ez legkésőbb 1982-ben készül el teljesen. (Nem hallgathatjuk el a megjegyzést, hogy ha előrelátóbb útépítési tervek lettek volna, annak idején már az M—3- as autópálya beszámításával lehetett volna megépíteni a Hungária körúti felüljárót, megkímélve a költségvetést a felesleges terhektől, és a környék lakosságát a felfordulástól.) Aszfalt vagy beton ? Jól emlékszünk még az M—7-es autópálya építése idejéből a beton kontra aszfalt vitára. Úgy tűnik, a vita az aszfalt javára dőlt el. Nemcsak az M—7-es korszerűsített szakaszát borítja már beton helyett aszfalt, de az M—3-as is az aszfalt dicséretét zengi. Vagy inkább a magyar útépítőkét, akik — sok gond, baj, kudarc, félsiker és siker után — egyre inkább megtanulják az autópálya-építés fortélyát. Hatmillió köbméter föld megmozgatásával 1 220 000 négyzetméter burkolatfelületet készítettek Budapest és Hatvan között. A külföldről beszerzett gépek (Respecta cementstabilizáló, Vögele és Marini finiser stb.) működtetése és kiszolgálása nagy szervezettséget igényelt. A közlekedés biztonságát a legkorszerűbb technológiával készült, úgynevezett kopóréteg növeli. Az autópálya — az M—3-as is — nemcsak utat jelent, de hidakat, pihenőhelyeket, benzintöltő állomásokat is. Ezen a pályán negyvenöt híd, illetve felüljáró épült, vagyis minden kilométerre jut egy. A pihenőhelyeken kívül a 12. kilométernél Shell-töltőállomás lesz bisztróval. Ide később étterem, motel és Autóklub javítóállomás is kerül. A 36. kilométernél étterem, az 51.-nél ÁFOR- benzinállomás épül. Az M 3-as vezérkara a gödöllői autópályamérnökségen üti fel főhadiszállását. Itt lesz az autópálya-rendőrség, innen segítik a bajba jutottakat. Novobaczky Sándor AZ M 3-AS Nagy nyereség a MAGYARORSZÁGi politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vili., Gyulai P. u. 14. 1045 Telefon: 137-660. Telei: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE Igazgató 40.2310/2-45. Zrínyi Nyomda, Budapest F. u.: BOLGÁR IMRE vezérigazgató Ind.: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1980. NOVEMBER 9.