Magyarország, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-30 / 48. szám

Nemesfémipar Nem mind arany A pénz az utolsó a sorban Nyolckarátos kompromisszum Hosszú, kicsit kopott épület az Üllői út 102., az egykori lovassági laktanya. Nagy kapuján egy két­forintos és egy kancsó dombor­műve — a cégér — arra hívja fel a járókelők figyelmét: a magyar nemesfémipar fellegvára előtt jár­nak. Ezen a helyen 1926 óta mű­ködik az üzem. Azt megelőzően a csepeli Weiss Manfréd gyárnak egyik műhe­lyében álltak azok a gépek, ame­lyek még Körmöcbányáról, a ma­gyar pénzgyártás ősi szép helyé­ről érkeztek. Ott már az Árpád­házi királyok uralkodása alatt is foglalkoztak pénzveréssel. S azért éppen ott, mert a körmöci és a selmeci arany- és ezüstbányászat szolgáltatta akkoriban a nyers­anyagot a garasok, a dénárok és a forintok veréséhez. Királyi fogat * * * * * * * * * * * 12 A jogutód, az Állami Pénzverő, ma már a legkevesebbet a pénz­ből készíti. Csak a kopott, a sé­rült érmék pótlására vernek úja­kat. Fő tevékenységük az arany és az ezüst dísztárgyak, ékszerek készítése. S nem is akármilyen színvonalon. Köztudomású, hogy az ötvösművészet évezredes ha­gyományokkal rendelkezik Ma­gyarországon. A múzeumok szerte az országban őrzik az Árpád-kor­ból s­­a későbbi évszázadokból származó ötvösök remekeit. S hogy melyik stílus uralkodik ma, hogy miért keresik annyira a magyar ötvösremekeket? A szá­zad első felétől a napjainkig ter­jedő időszakig különböző stílusok keveredtek. A reneszánsz éppúgy megtalálható, mint az erdélyi ba­rokk, az olasz vagy a bizánci zo­mánctechnika. 1945 után tíz-tizen­öt év kellett, amíg a különböző műhelyek egyesüléséből, az Álla­mi Pénzverő falain belül kiala­kult az a stílus, amely ma világ­szerte keresett. S nem is akármi­lyen árat fizetnek meg érte. Egy ezüstből készült ötvösremek ká­véskészlet pontosan annyit ér, amennyit egy SIMCA 1000-es gép­kocsi. És sokkal többet adnak azért a sakk­ készletért is, amilyent talán sehol­ máshol a világon nem gyár­tanak. Jó tizenöt évvel ezelőtt történt, hogy Oberfrank Ferencet, aki ötvösből lett az ezüst- és aranytárgyak exportjának kiváló szakértője (ma az ARTEX külke­reskedelmi vállalatnál foglalkozik ezzel a „bolttal”), a műhelyben egyik kollégája arra kérte: ren­deljen meg egy ezüst sakk-készletet a vállalattól, mert neki nagy ked­ve lenne ilyet készíteni. Az öt­letből üzlet lett, s azóta sorozat­ban készülnek — de sohasem egy­formák — a sakk-készletek. A leg­kisebb három kilogramm súlyú, s mai áron számolva 3500, a leg­nagyobb 10 kilogrammot nyom és 12 700 dollárt ér. Mendemondák tárgya az ékszer. A pénzverő remekeiről is sok hír kering. Mondják, hogy egy-egy da­rabjuk ott van a világ leggazda­gabb embereinek páncélszekré­nyeiben. Mint a legtöbb hírnek, ennek is van némi alapja. Az ARTEX-től bizományosok, nagyke­reskedők vásárolják meg az árut, vevő csak ritkán jut el az Üllői útra. Az is biztos viszont, hogy például az angol királyi udvarban ott van a gyémántokkal kirakott, ezüstlovak húzta ezüsthintó, amelyet a királyi fogat mintájára készítettek az itthoni ötvösök. Svájc legelegánsabb óra- és ék­szerkereskedő cégei közt tartják számon a zürichi Meister Sylvert és a genfi Collet céget. Náluk vá­sárol a pénzvilág, a régi és az új gazdagok zöme. Ezek a cégek az ARTEX állandó megrendelői kö­zé tartoznak. Megrendelések a világ 35 orszá­gából érkeznek. A legnagyobb ve­vő az NSZK, de Svédország majd minden komolyabb kereskedőjét is állandó partnerként tartják szá­mon. Az USA-piacokra eddig még — közvetlenül — nem sikerült be­jutni, mert a vámtilalmak ezt megakadályozták. Amióta pedig ezek már megszűntek, azóta a Hunt fivérek kegyetlen tőzsdei „ezüsttréfája” miatt nem megy a dolog. (Tudvalevő, hogy a múlt évben a milliárdos Hunt fivérek felvásárolták a tőzsdén található összes ezüstöt, s ezzel az egekig verték fel a nemesfém árát.) Ezüstmanipuláció Pedig sok nemesfémre lenne szükség, mert az ipar is sokat használ. A Kontakté, a Bakony Művek, a Videoton, a Forte csak néhány azokból a nagyvállalatok­ból, amelyek kapcsolatban állnak a Pénzverővel. A galvanizált arany- s ezüstbevonatú lemezek, szalagok, huzalok a híradástech­nika fontos alapanyagai. Ezek is itt készülnek, akárcsak a kemény­forrasztáshoz szükséges nemesfém tartalmú forrasztóanyag és a film­gyártáshoz használt ezüstnitrát. A vállalat 1600 dolgozót foglal­koztat. Árucikkeinek termelési ér­téke meghaladja az évi egymil­­liárd forintot. Termékeinek 85 szá­zalékát belföldön értékesíti. Kö­zülük az egyik legkelendőbb az ezüstlánc. A lánckészítő műhely­­é­ben gépek sora kattog, s gyűlik a nyakbavaló. Évente ezerötszáz kg-nyi. Tíz éve „sztárja” ez a cikk az üzemnek, s most ez is gondot okoz. Korábban egy-egy lánc négy grammot nyomott. Az új árak miatt —hogy versenyképesek ma­radhassanak — le kellett szállíta­ni a lánc súlyát, de úgy, hogy a szakítószilárdság megmaradjon. Olyan probléma volt ez, amit fel­tétlen meg kellett oldani, mert a a sakk-készletből egy évben csak 20—25 darabot lehet eladni, de láncból sok száz kg-ot. Az asztali­­ezüstáru-termelés sem hagyott alább. A magyar jellegű ötvös­áruk — zenélő dobozok díszórák, féldrága- és drágakövekkel díszí­tett, zománcozott verklik és zon­gorák —, amelyek „egyeduralmat” teremtettek maguknak már ko­rábban, a válság napjaiban is ve­vőre találtak. S a Pénzverő szak­emberei ezt az időszakot használ­ták ki arra is, hogy feltöltsék a raktárakat. Megváltoztak az elmúlt évben az aranytárgyak is. Hogy elérhető áron lehessen forgalmazni őket, karátszámukat csökkentették. Pénzügyminiszteri rendelet tette lehetővé az év elején, hogy ne csak 14 és 18 karátos aranyból készüljenek ékszerek, hanem nyolckarátosból is, természetesen jóval olcsóbban. Ez, persze, csak hazánkban újdonság, mert Svéd­ország kivételével — ahol ragasz­kodnak a 14 karátoshoz — szerte Európában elfogadott a nyolcka­rátos aranydísz. A Pénzverő is ilyen ékszereket exportált már jó néhány éve, csak az itthoni áru­sítás késett, bár egyszer — a negy­venes évek végén — már forga­lomban voltak. Az idősebbek ta­lán emlékeznek rá, hogy a hábo­rú előtt még hatkarátos aranyból is készült karikagyűrű. Most pe­dig, amikor megsokszorozódott az arany ára és hazánkban is sor­ban állnak az ékszerüzletek előtt, érdemes arra is gondolni, hogy ez­zel a megoldással két-háromszor annyi aranytárgy készülhet. Ez azért is kívánatos, mert a nyolc­karátos tárgyak nem az érték­­gyűjtőknek, a felvásárlóknak ked­veznek, hanem a reális használati igényeket elégíti ki. A több mint nyolcezer termék között, amely az Üllői úton ké­szül, számszerűleg talán a legtöbb az érdemrend, a kitüntetés. Pon­tosan nem is tudják megmondani, hogy jelenleg hányfélét készítenek Itt készülnek emellett az összes „egyenruhás” szervezetek gombjai és jelvényei. De hosszú az út odá­ig, ameddig egy kitüntetés a se­­­lyemmel béléti tokba kerül. Az alapítók kérését figyelembe véve, először is meg kell terveztetni őket. Világhírűek a magyar öt­vösművészek éremtervei is. Több idegen ország, köztük Bul­gária, Lengyelország, s egy sor af­rikai állam készítteti itt legmaga­sabb kitüntetéseit. A bank pincéi S hogy honnan mindehhez az arany s az ezüst? Magyarországon a nemesfém-kereskedelem a Ma­gyar Nemzeti Bank monopóliuma. A bank keretgazdálkodást foly­tat, ami annyit jelent, hogy a fel­használó vállalatok igényeiket mindig az előző év október 31-ig be kell hogy jelentsék, s a bank ehhez mérten vásárol a különböző — svájci, londoni, New York-i — piacokon. Nem is kis mennyiséget. Hiszen csak az OMKER évente húsz kilogramm aranyat oszt szét a fogtechnikusok között A nemes­fémet különleges biztonsági intéz­kedések között szállítják haza a MALÉV gépein, s a Nemzeti Bank pincéiben őrzik. De a Nemzeti Bank is ad el nemesfémet a pénz alakban. Az idén például négy­ érmét bocsá­tanak ki. Az egyik közülük a Rá­­kóczi-érme, ebből 30 000 készül, felét exportálják. Ezen kívül há­rom művész arcképével „pénzér­mesort” is vernek — összesen 60 000 darabot —, ennek jelentős része szintén külföldre kerül. Az úgynevezett fantáziatermékek cso­portjában az idén Anna Frank-ér­mét bocsát ki a Pénzverő, ezüst­ből. Erre eddig több mint 25 000 darabos megrendelés van. A fan­tázia-pénzérme gyártását igen nagy mértékben befolyásolja a vi­lágpiaci ezüst- és aranyár ingado­zása. Lényegében ennek függvé­nye a késztermék ára. A fiata­lokból álló formatervező gárda — a régi mesterektől átvett évszá­zados tudással — csak akkor arat­hat sikert és hozhat dollárban is mérhető bevételt, ha van elég, le­hetőleg olcsón megvásárolt ne­mesfém. JUSZT LÁSZLÓ 1. HMS- EZÜSTPÉNZ - ALKALOMRA A legnagyobb 10 szelogrammot nyom, és 12 700 dollárt ér MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137-660. Telex: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF ,szerkeszti: GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tár 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE igazgató 80.2310/2-40. Zrínyi Nyomda, Budapest F. u.: BOLGÁR IMRE Vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1980. NOVEMBER

Next