Magyarország, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 2. szám

Sport Hogyan futottak? Zökkenők a tenyészetben ! Miért nem veszik? Krúdyt idézve: elmúltak az őszi versenyek — most az értékelés kö­vetkezik. A Magyar Lóverseny Vállalat igazgatója, dr. Fehér De­zső szerint tavaly jól futottak a versenylovak. A galopp- és ügető­versenyek százötven versenynap­ján a forgalom közel tíz száza­lékkal emelkedett az előző évihez képest. Tíz évvel ezelőtt a válla­lat kétszázmillió forintot forgalma­zott, 1980-ban már félmilliárdot. A lóverseny nyereséges: kifize­tik a 18 tulajdonosnak , a lóte­nyésztő állami gazdaságoknak, ter­melőszövetkezeteknek és áfészek­­nek — a lovak használati díját. A bevétel fedezi a két versenypálya és az alagi tréningpálya, valamint a 950 versenyló fenntartási költsé­geit, s fel lehet belőle újítani az elhasznált gyepszőnyeget, új istál­lókat is lehet építeni. Például Andor Hogyan futottak tehát a lovak? A magyar lóversenyzés több mint másfél évszázados fennállása óta volt arany-, ezüst-, sőt gyémánt­kor is. 1980-ban a versenyekre többen jártak ki, több pénzt koc­káztattak, nagyobb volt a nyere­ség, de ez elmondható a világ csaknem valamennyi versenypá­lyájáról: megnőttek a fogadások, emelkedett a forgalom. Ez azonban csupán a dolgok gazdasági része. A nemzetközi eredményeket te­kintve a lovak jobban futottak, mint bármikor az elmúlt tizenöt év alatt. (Néhány eredmény a si­kerekből: 1980. június első vasár­napján az osztrák derbyn három és fél hosszal győzött az Andor nevű mén. 1968-ban jegyeztek fel utoljára magyar derbygyőzelmet Bécsiben. A­ berlini hoppegarteni pályán Tern­én nyert 12 000 már­kás díjat június elején, s még eb­ben a hónapban a nemzetközi Kincsem-díjban Aréna győzött könnyedén, lengyel és NDK-beli lovak előtt. Augusztus derekán, az itáliai Meranóban Burda­­meg­nyerte az 5 millió lírás Premio Bolzanót. Később — szeptember végén — a magyar lovak részt vettek a Stockholm Kupán. Ebben az első kategóriás versenyben Aréna ugyan csak negyedik lett, de így is 12 000 koronát nyert. Előzőleg, ugyancsak Stockholmban a hároméves Hencegő győzött egy 12 000 koronás futamon. Az 1980-as ősz eseménye volt még a hagyományos Ausztria-díj Bécs­­ben. Ezen két magyar ló is in­dult, Lejtő negyedik helyen vég­zett. Ugyanezen a napon, a két­évesek 1400 méteres versenyében, a Goldelfe Rennen során Laikus győzött.) A nemzetközi eredmények lehet­­őségeket adnak a viszonyításra. A galoppsportban meglehetősen nehéz az összehasonlítás, mert az időeredmény legtöbbször csak tá­jékoztató jellegű. Hiszen, ha a pesti pályán a derby távját két perc harminc másodperc alatt futják, az rendkívül jó eredmény. De a Párizs meletti Longchamp-on már közepesnek, az amerikai Bel­­montban kifejezetten gyengének számít. Ugyanakkor a legrango­sabb epsomi pályán fennállásának kétszáz éve alatt soha nem futot­tak ezt megközelítően jó időt sem. Tehát pályája válogatja, s ez az összehasonlításhoz nem elegen­dő. Mégis, az eredmények jelzik: valami megmozdult a telivérver­­senyzésben, s ha nem lehet is új aranykorról szólni, de a korábbi évek szerény szerepléséhez képest figyelmet érdemlő javulásról igen. Handicapszámok A sikerek ellenére nehéz reális képet festeni arról, a nemzetközi mezőny melyik felében találjuk a magyar lovakat. A képesség meg­állapítására a lóversenyzésnek év­százados rendszere van, ez az egy­máshoz viszonyítható handicap­­szám, amely hivatalosnak tekint­hető. Eszerint a jelenlegi verseny­lóállomány alig üti meg az ötve­nes értéket, tehát középszerű, összehasonlításul, a legutóbbi har­mincöt év legjobb magyar ver­senylova, Imperiál 95-ös számot ért el, de az elmúlt években a többi derbynyerő is 75—82-es han­dicap értéket mutatott. Érdekesség: 1980-ban egyetlen Imperiál után nevelt versenyló sem jutott el a 70-es, első osztá­lyú szintig. Van persze más mód is a képesség meghatározására, például a nyert összeg szerinti so­rolás, de ez korántsem helytálló. (Andor bécsi győzelme az átszámí­tás szerint 320 000 forint volt, míg Aréna magyar derbygyőzelme 160 000 forintot ért.) A pénznél maradva: a lóver­senyzés alapja a tenyésztés, ahol évszázados hagyományok érvénye­sülnek, s mindez pénzben is kife­jeződik. Minden ősszel rekordok dőlnek az angliai newmarketi, s az amerikai lexingtoni és keen­­landi árverési csarnokokban. Nem is olyan régen még feltűnést kel­tett, ha több százezer dollárt adtak egy ménért. Ma másféléves csi­kókért viaskodnak a vevők: nem egyszer többszázezer fontot is haj­landók fizetni értük. Ez év októ­berében, az Arc de Triomphe győztes Detroit féltestvérét 530 000-ért adták el, s ez még nem rekord. A múlt évben egy Lyp­hard-csikóért 625 000-et fizettek Newmarketben. Nyilvánvaló ezek­kel az árakkal nehéz versenyre kelni. A magyar tenyésztők — el­sősorban a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát — aligha tudna száz­ezreket adni egy apaménért vagy másféléves csikóért. Persze, a te­nyésztés elképzelhetetlen a rend­szeres utánpótlás vagyis import nélkül. Genetikailag értékes Az elmúlt harmincöt évben a magyarhoni tel­i­vértenyésztésiben tulajdonképpen két név volt ural­kodó jellegű. Elsősorban az i be­tűsök, azaz Intermezzo II. és Im­periál számított féltett kincsnek. Imperial egyedülálló rekordot tart fenn: ivadékai hét magyar derbyt nyertek. Ezenkívül az NSZK-ból bérelt Nostradamus ugyancsak ki­váló tenyészeredménnyel dicseked­hetett. A hazai tenyésztők a hatvanas évek elejétől kezdve különböző ké­pességű telivéreket vásároltak Angliából. A megfelelő import fontosságát bizonyítja, hogy húsz tenyészverseny közül az NSZK-ban született Indikátor ivadékai hetet nyertek meg. Aréna négyet, Tern­­én hármat. Rendkívül érdekes In­dikátor „családfája”: apai féltest­vére Nostradamusnak és az 1968- ban­­bécsi derbyt nyert Seebirk. (Egy másik példa a jó importra: az 1975-ben 15 000 fontért vásá­rolt Jolly Jet ivadékai négy te­­nyészversenyt nyertek, tőle szár­mazik a bécsi derb­ygyőztes An­dor, valamint a kancadíjat és Mil­lenniumi díjat nyert Minaret is. Az elmúlt évben még Jolly Jet volt a legeredményesebb hazai versenyló. Az ugyancsak Angliá­ból vásárolt Sky — amely 1970- ben magyar derbyt nyert — után nevelt Hencegő két tenyészver­­senyen győzött.) Dr. Fehér Dezső szerint is csak behozatal révén várható, hogy a magyar tenyésztés színvonala emel­kedjen. Különös figyelmet érdemel a két Imperiál utáni mén, Rus­­tán, amely osztrák tulajdonú és bérletben fedez, valamint Isztopi­­rin. Kétséges, hogy Jolly Jet egye­dül képes-e az igények kielégíté­sére. Szükséges lenne egy hasonló képességű fedező mén tenyésztésbe állítása, hiszen az öreg Imperiálra s az ugyancsak idős Indikátorra már aligha lehet számítani. Ugyan­akkor az is megállapítható, hogy seregnyi gyenge, rontó hatású mén is fedez az országban. Jó néhányat nem is próbáltak ki megfelelően. Ugyanakkor sok ménesben számos kiváló kanca akad, amelyek nem találkoznak a nekik megfelelő apaménekkel, mert azokat máshol tartják, s a konzervatív elmélet szerint Magyarországon a kancákat nem szokás mozgatni. 25000 dollár Az import után az exportról is szót kell ejteni, mert az utóbbi időben megcsappant az érdeklődés a magyar lovak iránt. A tavalyi alagi árverésre például egyetlen külföldi sem jött el versenylovat vásárolni. Ugyanakkor Hencegő stockholmi futása után a három­éves ménért azonnal kifizettek vol­na 25 000 dollárt. Kétségtelen te­hát, hogy az eredmény, még ha nem is világra szóló, fölkelti az érdeklődést. A magyarországi le­hetőségek nyilván korlátozottak, senki sem gondolja, hogy a fran­cia és angol árverésekkel verseny­re lehetne kelni. De a nemzetkö­zi szereplés felkeltheti az osztrák, nyugatnémet és skandináv ver­senylótenyésztők figyelmét a ma­gyar állomány iránt. Ez azért is fontos, mert a kancaanyag geneti­kailag megfelelő. Most már csak arra lenne szükség, hogy kidolgo­zott párosítási rendszerrel, a ne­velés javításával és kifogástalan edzésmunkával a versenylovak tö­kéletes képességét is kifejlesszék. SCHIFFER FERENC ANDOR GYŐZELME BÉCSBEN Az eredmény fölkelti az érdeklődést MAGYARORSZÁG 1981/2 __________ A MAGYAR TUDOMÁNY januári számából Pál Lénárd: A tudomány újat teremtő hivatása Kiss Dezső: Az elemi részek kutatásának néhány sajátossága Cigánykérdés és társadalompolitika Az 1980. évi Nobel-díjak Vita ... interjú ... kutatásszervezés ... a MAGYAR TUDOMÁNY új számában ---­(lliiSiilil! | ' Wlrmmn/ AKADÉMIAI KIADÓ Budapest 8

Next