Magyarország, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 2. szám
Csak vezetéknevük van. Idegesítő monotóniával beszélgetnek pénzről és technikáról, elegáns nemtörődömség jellemzi őket. Bár van köztük két nő is, az egymáshoz fűződő kapcsolataikban nincs jelentőségük a nemeknek, kizárólag a szolgálati hierarchia számít. Ilyen a jövő elképzelt kozmikus szállítójárművének a legénysége. A hajó a Nostromo nevet viseli, akárcsak Joseph Conrad híres regénye. Az egyezés állítólag véletlenszerű, mégis nehéz nem felfigyelni rá. Kíméletlen játék A nyolcadik utas:a Halál, Ridley Scott korábbi filmjéhez (A párbajozók, Conrad-adaptáció) hasonlóan stresszhelyzetben lévő, a túlélésért küzdő ember viselkedését elemzi. Az űrhajóba kívülről behatol egy titokzatos lény, az „idegen”, amely megfoghatatlan, állandóan változtatja megjelenési formáját, félelmet kelt — a pusztulást jelentő erő megszemélyesítője. A kétórás film kíméletlen játékká válik, a figurák egymás után tűnnek el, és a megdöbbenés minden alkalommal erősebb, mert a film alkotói kitűnően értenek a félelemkeltéshez. Mert két ragyogó ötlet határozottan kiemeli Ridley Scott alkotását a hasonló filmek sorából; az egyik az első áldozat vacsora közben bekövetkezett halálának megdöbbentő jelenete, a másik pedig az „idegen” változó külseje. Először valami kapaszkodó tengeri ráknak látszik, majd hirtelen eleven acélszoborrá válik. Mennyiben nevezhető sciencefiction filmnek A nyolcadik utas: a Halál? A kiindulópont jól ismert: zárt, klausztrofób tér, az áldozatok az ismeretlennel szemben a racionalizmus csalóka fegyveréhez folyamodnak. A szállítóhajó gótikus várra emlékeztet, a folyosók és a fedélzetek végeérhetetlen labirintusa funkcionális: semmi okunk sincs kételkedni az alkotóknak abban a kijelentésében, hogy a Nostromo összes elektronikus berendezése valóban működött. Az emberek nem mesterséges dekorációban elvesző statiszták, hanem a tisztán mechanikus tevékenységet nagy odaadással végző figurák, és ezt a film majdnem dokumentáris pontossággal rögzíti. Horrorelemek találkoznak a science fictionnel, a fantázia meggyőző világát hozva létre. Egyikük robot A hasonló filmek szabályai szerint a bestiát, mihelyt azonosították, üldözni kell. Ez ebben a filmben is így történik, de nagyon nehéz nyomon követni valamit, aminek még körvonalai sincsenek .. Isaac Asimov — a műfaj egyik kiváló mestere — mondta egyszer: „A science fiction hősei intelligenciára vannak kárhoztatva”. A Nostromo legénysége azonban nem igazolja ezt. Elsősorban átlagos, hétköznapi emberek, reagálásaik és megnyilvánulásaik is ilyenek. Uniformizáltak is az űrhajó fedélzetén uralkodó katonás fegyelem hatására. Az egyikükről kiderül, hogy robot, de a többiek is nyugodtan lehetnének azok. Az ember és a robot összehasonlítása arra utal, hogy a negatív utópia egyik válfajával van dolgunk, azzal az irányzattal, amelyet a tudományos-fantasztikus irodalom bizonyos hivalkodással ma már elvetett. A műfaj kimerülésére utaló vélemények is voltak, de ezekre hamarosan rácáfoltak az emberiség régi mítoszainak újszerű értelmezésére irányuló Film A titokzatos lény Félelemkeltés és eszközei Az idegen behatoló I igényes kísérletek. Példa erre a Csillagok háborúja, a maga nagyszabású kalandos történetével, vagy a valóban tudományos-fantasztikumot hordozó Harmadik típusú találkozások. A velük való összehasonlításban Ridley Scott filmje csalódást kelthet, mert látszólag, mintegy a véres jelenetek ismételgetésével, a fenyegetettség sémáját adja. Ez az értékelés azonban nem lenne igazságos. Nem csupán kétórás félelemkeltésről és lélegzetelállító szakmai virtuozitásról van szó. Igaz, hogy az űrhajó csak kelepce, a rémálom gondosan felépített színtere — de fokozatosan feltárul a történet belső logikája. A Nostromo legénységének elszemélytelenedett tagjai olyan mértékben nyerik vissza emberi mivoltukat, amilyen mértékében cserbenhagyja őket a technika. A számítógép — amely az „Anya” nevet viseli — lakonikusan közli: nincs elegendő adat. A személyzet reagálásának elemei: félelem és tehetetlenség, majd elszántság és cselekvés. Megpróbálják megmenteni önmagukat és a fedélzeten levő macskát. Ezek a technokraták emberi módon az ösztöneikre hagyatkoznak. Lenyűgöző képek Scott nagyon következetesen olyan helyzetet épít fel, amelyben a csak önmagára utalt, minden egyéb támasztól megfosztott ember a legnagyobb kockázatot kénytelen vállalni. Nem torpan meg, mert a végsőkig tartó aktivitás az egyik alapvető emberi tulajdonság. A film a szépség látványát is ígéri. Lenyűgöző gondossággal tervezték és fényképezték. Pompás képet nyújt a Nostromo a csodálatos folyosókkal. A szülés anyaggazdag űrruhákból, bár nem tűnnek praktikusnak, mégis olyan sebezhetetlenség árad, hogy szinte vonzóbbak, mint bennük az emberek. A film világszerte Az idegen címmel vált ismertté. Ebben a címben az angol rendező — noha a film a Fox társaság alkotása, s producere, írója és a szereplői is amerikaiak — szigetlakó nézőpontja tükröződik, az idegenektől, az inváziótól való lidércnyomás. (x) A FENYEGETETTSÉG IRRACIONALIZMUSA A rémálom gondosan felépített színtere KÉPA FILMBŐL A csak önmagára utalt ember MAGYARORSZÁG 1981/2