Magyarország, 1981. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 2. szám

C­sak vezetéknevük van. Idegesítő monotóniával beszélgetnek pénzről és technikáról, elegáns nemtörő­dömség jellemzi őket. Bár van köztük két nő is, az egymáshoz fűződő kapcsolataikban nincs jelentőségük a nemeknek, kizá­rólag a szolgálati hierarchia számít. Ilyen a jövő elképzelt kozmi­kus szállítójárművének a le­génysége. A hajó a Nostromo nevet viseli, akárcsak Joseph Conrad híres regénye. Az egye­zés állítólag­ véletlenszerű, még­is nehéz nem felfigyelni rá. Kíméletlen játék A nyolcadik utas:­­a Halál, Ridley Scott korábbi filmjéhez (A párbajozók, Conrad-adaptá­­ció) hasonlóan stresszhelyzetben lévő, a túlélésért küzdő ember viselkedését elemzi. Az űrha­jóba kívülről behatol egy titok­zatos lény, az „idegen”, amely megfoghatatlan, állandóan vál­toztatja megjelenési formáját, félelmet kelt — a pusztulást je­lentő erő megszemélyesítője. A kétórás film kíméletlen játékká válik, a figurák egymás után tűnnek el, és a megdöbbenés minden alkalommal erősebb, mert a film alkotói kitűnően értenek a félelemkeltéshez. Mert két ragyogó ötlet hatá­rozottan kiemeli Ridley Scott alkotását a hasonló filmek so­rából; az egyik az első áldozat vacsora közben bekövetkezett halálának megdöbbentő jelene­te, a másik pedig az „idegen” változó külseje. Először valami kapaszkodó tengeri ráknak lát­szik, majd hirtelen eleven acél­szoborrá válik. Mennyiben nevezhető science­­fiction filmnek A nyolcadik utas: a Halál? A kiindulópont jól ismert: zárt, klausztrofób tér, az áldozatok az ismeretlen­nel szemben a racionalizmus csalóka fegyveréhez folyamod­nak. A szállítóhajó gótikus vár­ra emlékeztet, a folyosók és a fedélzetek végeérhetetlen labi­rintusa funkcionális: semmi okunk sincs kételkedni az alko­tóknak abban a kijelentésében, hogy a Nostromo összes elekt­ronikus berendezése valóban működött. Az emberek nem mesterséges dekorációban el­vesző statiszták, hanem a tisztán mechanikus tevékenysé­get nagy odaadással végző fi­gurák, és ezt a film majdnem dokumentáris pontossággal rög­zíti. Horrorelemek találkoznak a science fictionnel, a fantázia meggyőző világát hozva létre. Egyikük robot A hasonló filmek szabályai szerint a bestiát, mihelyt azono­sították, üldözni kell. Ez ebben a filmben is így történik, de nagyon nehéz nyomon követni valamit, aminek még körvona­lai sincsenek .. Isaac Asimov — a műfaj egyik kiváló mestere — mond­ta egyszer: „A science fiction hősei intelligenciára vannak kárhoztatva”. A Nostromo le­génysége azonban nem igazolja ezt. Elsősorban átlagos, hétköz­napi emberek, reagálásaik és megnyilvánulásaik is ilyenek. Uniformizáltak is az űrhajó fe­délzetén uralkodó katonás fe­gyelem hatására. Az egyikük­ről kiderül, hogy robot, de a többiek is nyugodtan lehetné­nek azok. Az ember és a robot összehasonlítása arra utal, hogy a negatív utópia egyik válfajá­val van dolgunk, azzal az irányzattal, amelyet a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom bi­zonyos hivalkodással ma már elvetett. A műfaj kimerülésére utaló vélemények is voltak, de ezekre hamarosan rácáfoltak az emberiség régi mítoszainak új­szerű értelmezésére irányuló Film A titokzatos lény Félelemkeltés és eszközei Az idegen behatoló I igényes kísérletek. Példa erre a Csillagok háborúja, a maga nagyszabású kalandos történe­tével, vagy a valóban tudomá­nyos-fantasztikumot hordozó Harmadik típusú találkozások. A velük való összehasonlításban Ridley Scott filmje csalódást kelthet, mert látszólag, mint­egy a véres jelenetek ismétel­getésével, a fenyegetettség sé­máját adja. Ez az értékelés azonban­ nem lenne igazságos. Nem csupán kétórás félelemkeltésről és lé­legzetelállító szakmai virtuozi­tásról van szó. Igaz, hogy az űrhajó csak kelepce, a rém­álom gondosan felépített szín­tere — de fokozatosan feltárul a történet belső logikája. A Nostromo legénységének elsze­mélytelenedett tagjai olyan mértékben nyerik vissza embe­ri mivoltukat, amilyen mérték­ében cserbenhagyja őket a tech­nika. A számítógép — amely az „Anya” nevet viseli — lakoni­kusan közli: nincs elegendő adat. A személyzet reagálásá­nak elemei: félelem és tehetet­lenség, majd elszántság és cse­lekvés. Megpróbálják megmen­teni önmagukat és a fedélzeten levő macskát. Ezek a technok­raták emberi módon az ösztö­neikre hagyatkoznak. Lenyűgöző képek Scott nagyon következetesen olyan helyzetet épít fel, amely­ben a csak önmagára utalt, minden egyéb támasztól meg­fosztott ember a legnagyobb kockázatot kénytelen vállalni. Nem torpan meg, mert a vég­sőkig tartó aktivitás az egyik alapvető emberi tulajdonság. A film a szépség látványát is ígéri. Lenyűgöző gondossággal tervezték és fényképezték. Pom­pás képet nyújt a Nostromo a csodálatos folyosókkal. A szül­és anyaggazdag űrruhákból, bár nem tűnnek praktikusnak, még­is olyan sebezhetetlenség árad, hogy szinte vonzóbbak, mint bennük az emberek. A film világszerte Az idegen címmel vált ismertté. Ebben a címben az angol rendező — no­ha a film a Fox társaság alko­tása, s producere, írója és a sze­replői is amerikaiak — sziget­lakó nézőpontja tükröződik, az idegenektől, az inváziótól való lidércnyomás. (x) A FENYEGETETTSÉG IRRACIONALIZMUSA A rémálom gondosan felépített színtere KÉP­­A FILMBŐL A csak önmagára utalt ember MAGYARORSZÁG 1981/2

Next