Magyarország, 1981. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-05 / 27. szám
"s MAGYARORSZÁG olvasói már megszokták, hogy ezen a hasábon szerkesztőségünk belső életéről, gondjairól és örömeiről adunk hírt. Ezek a beszámolók gyakran önkritikusak, mint jelen esetben is. Egy kollégánk, gyermekkorára visszaemlékezve, elmesélte, hogy 1945-ben a háború befejeztének hírére csodálkozva kérdezte: „És most miről fognak írni az újságok?" Amint kiderült, aggodalma alaptalan volt, téma azóta is akadt bőven. Még nyáron is, ami pedig hírlapírókörökben hagyományosan „uborkaszezonnak” számított valamikor. A közelmúlt eseményeiből: választások Franciaországban és az NDK-ban, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a magyar Országgyűlésnek ülésezése. Merénylet Iránban és harcok Libanonban. Kongresszusi előkészületek Lengyelországban, esküvői hangulat Angliában. így esett, hogy szerkesztőségünk tizenegy, írással foglalkozó tagja közül ugyanazon a héten az egyik Franciaországba, a másik az NSZK-ba, a harmadik Csehszlovákiába, a negyedik az NDK-ba, az ötödik Ausztriába, a hatodik Spanyolországba utazott (ketten még útlevelükre várnak Lengyelországba, illetve Bulgáriába), egy éppen hazatért, egy másik pedig éppen elindult évi szabadságára, hiszen nyár van, s ha valaki beutalót kap azért illik azt fel is használni. A munka persze nem állhat meg, mindenkinek van egy beugró helyettese — néha egy ember három munkáját végzi egyhét, bizony nehéz hétig. A váltások azonban nem zárják ki az átfedéseket, és előfordul, hogy szerkesztési gondjaink „begyűrűznek", s aztán a terheket „áthárítjuk" az olvasókra, rossz szándék nélkül, akaratlanul is. Az „öt világrész száz lapjából" című rovatunkhoz például megszokott fordítógárdánk egy tagja ajánlott egy cikket a svájci Weltwochéből. Mivel az írás érdekes volt (a kínai gazdaság nehézségeivel foglalkozott), ügyeletes kollégánk meg is rendelte a fordítást. Az ám, de az őt másnaptól helyettesítő munkatársunk, megkapván reggel a szerkesztőségbe járó Die Weltwochét, maga is fölfedezte a cikket, és természetesen azonnal megkérte egy külső fordítónkat, tegye át magyarra a szöveget, amit elkészülte után sietve nyomdába is küldött, így jelent meg ugyanaz az anyag két egymást követő számban. És hogy miért nincs még egy ellenőrzés? Van, de a szuperrevíziót végző kollégák is váltották egymást, tartalmi kifogást pedig igazán nem volt miért emelniük. Igaza, van tehát Frideczky Frigyes levélírónknak mérges megjegyzéseivel - és még egy tucatnyi olvasónknak is észrevételeikkel —, de ha nem is a nyomda ördöge, mégis ördög incselkedett velünk, a nyár ördöge. És hibánkat nem menti az, hogy hasonló anyagkettőződés rendszeresen előfordul évente kettő-három, csak abból nem vesz észre semmit sem az olvasó, mert az ismétlődést természetesen kiszűrjük. A fejmosásnak amúgy sincs vége. Az újságírók belső szakmai lapjában, a Magyar Sajtóban is számíthatunk arra, hogy külföldről tudósító kollégánk tollhegyre tűzi az esetet — bár ő is javasolt tőlünk átvett cikket. Álláspontunk A világról itthon Nagyon kapósak manapság a külpolitikai előadók, az ország legkisebb településeinek lakói is igénylik, hogy tájékoztassák őket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, beszélgessenek velük a világról. A szóbeli információkat nem a televízió, a rádió, a sajtó nyújtotta szolgáltatások helyett kérik, hanem jórészt az ő figyelemfelkeltő hatásukra. Országszerte megnézik a TVHíradót, meghallgatják a rádió krónikaműsorait és elolvassák a lapokat, de ezek azon nyomban csak egyoldalú összeköttetést tesznek lehetővé, rögtön nem lehet visszakérdezni, nem lehet megvitatni a látottakat, hallottakat. Márpedig nálunk szeretnek kérdezni, vitatkozni az emberek, s elvárják, hogy kérdéseikre őszinte választ kapjanak. Ez a hazánkban uralkodó nyílt légkör bizonyítéka és egyben táplálója is. Ha statisztikát készítenénk a nemzetközi témájú eszmecseréken felvetődő kérdésekről, a legtöbb pontot a következő kapná: miért romlott a világpolitikai helyzet? Egyesek ezt az erőviszonyok alakulására vezetik vissza, de vannak, akik a hozzánk is beáramló ellenséges propaganda hatására a szocialista országok tevékenységében (például a Szovjetunió afganisztáni segítségnyújtásában) vélik megtalálni a magyarázatot. Az eszmecserék haszna, hogy vitatkozni lehet ezekkel a nézetekkel és támogatni lehet a túlnyomó többség véleményét: a helyzet az Egyesült Államok és a NATO politikájában, magatartásában megfigyelhető, élesen negatív irányú változások következtében romlott, s lényeg, hogy a kormányrudat kezében tartó amerikai nagytőke döntően katonai eszközökkel, erőpolitika révén akarja befolyásolni a világpolitikai események menetét. Az Egyesült Államok hadügyminisztere a minap már nyíltan hangoztatta a „két fronton folyó háborúra való felkészülés” szükségességét. A mai amerikai kormányzat és a szövetségeseire gyakorolt durva nyomás folytán az egész észak-atlanti tömb egyre kihívóbb és agresszívabb megnyilvánulásaiból vonta le a napokban az MSZMP Központi Bizottsága azt a következtetést, hogy „a nemzetközi helyzet alakulását továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják azok az imperialista törekvések, amelyek a fegyverkezési verseny fokozásával a katonai erőfölény megszerzésére irányulnak”. A második leggyakoribb kérdést a mai világpolitikai viszonyok miatti aggodalom, sőt helyenként félelem diktálja: útját lehet-e állni a kalandorkodásnak, el lehet-e kerülni a háborút? Erre őszintén csak az válaszolható: bízunk benne, hogy igen. S itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy ennek a bizakodásnak reális alapja van. Először is támaszkodhatunk mindarra, amit az imperialista politika visszaszorításában, az enyhülés előmozdításában már eddig elértünk. Másodszor pedig változatlanul számolhatunk azokkal az erőkkel a szocialista közösségben, a forradalmi, haladó, békeszervezetek szélesebb körében, a reálisan gondolkodó polgári politikusok csoportosulásaiban, amelyek révén javíthattuk az elmúlt években is a béke és a biztonság állásait. Ennek kapcsán hallani olyan véleményeket is, hogy napjainkban mintha nem részesülnénk kellő válaszban a tőkés nagyhatalmak agresszív törekvései. Ami a hangerőt, a stílust, a módszereket illeti, a szocialista közösség országai valóban nem folytatnak propaganda-ellenkapmányt a szélsőséges imperialista megnyilvánulásokkal szemben. De józanul mérlegelik a veszélyeket, higgadtan reagálnak a másik fél lépéseire, és ők állnak elő megvalósítható és előrevivő kezdeményezésekkel. Példa rá a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának programja és több más testvérpárt kongresszusi irányvonala. Pártunk Központi Bizottsága sem korlátozta legutóbbi ülésén mondanivalóját a reakciós külpolitikai törekvések bírálatára, hanem pozitív intézkedéseket szorgalmazott a fegyverkezési verseny megállítása, a helyi háborús tűzfészkek felszámolása, a vitás kérdések tárgyalásos úton történő rendezése, az enyhülés vívmányainak megtartása és megerősítése érdekében. Mit tehet Magyarország ezeknek a világpolitikai súlyú problémáknak a megoldásáért? — kérdezik gyakran az érdeklődők. Sokat — válaszolhatjuk meggyőződéssel. Először is támogathatja a nagyhatalmak békés célú érintkezéseit, jelenleg egyebek között a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások folytatását vagy az eurorakéták ügyében szükséges megbeszélések megkezdését. Aktív részese lehet az európai biztonság erősítésének, ez idő szerint a madridi tanácskozás sikerre vitelének. Érvényesítheti szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika haladó erőinek harcával, ennek soránkiállhat az indokínai népek újabb békekezdeményezései vagy a közel-keleti válság tartós és igazságos rendezése mellett. Erősítheti internacionalista kapcsolatait a szocialista közösség országaival, a kommunista pártokkal, minden más forradalmi erővel. S hazánk őrizheti az enyhülést úgy is, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök bevált elvei alapján építi kapcsolatait a tőkés államokkal. Így beszélünk a világról itthon. S csakis így érdemes: tiszta szándékainknak őszinte szóval teremtünk tömegtámogatást. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Dömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitikai sport Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Baracs Dénes (Párizs) Bokor Pál (Washington) Éliás Béla (Peking) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Kelemen István (Varsó) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Dr. Pék Miklós (Szófia) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) E számunk képeit az MTI Fotó, az MTI Külföldi képszolgálat, valamint Ajtós Éva (26. oldal), Máté Magda (27. oldal) és Oltványi Tamás (28. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 20,- Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,- Ft, egész évre 240,- Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H)1389 Budapest. Postafiók 149. Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Dalnubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kildo Vic. 3182, Globe and Co. 694-696 George St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schollplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B" Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VOZ IM, DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norrebregade 182 s. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry-Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hungarica Rumannstr. 4, 8 München 40, FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Societe Balaton 12, Rue de la Grange—Bateliere 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Treneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Förlag P. O. Box. 62, S.10120 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sándor Püski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028; VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Victoria Apt. 21, 105. C. 24, Caracas, JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára.