Magyarország, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-02 / 1. szám
MAGYARORSZÁG olvasói ugyanezen az oldalon, a jobb oldali hasábon állandó munkatársainkként felsorolva találják meg a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítóinak nevét. Huszadik évfolyamába lépő lapunknak kezdetétől hagyományává vált, hogy az MTI tudósítói hálózatára is támaszkodik, és az is hagyományos, hogy a tudósító új állomáshelyének elfoglalása előtt belátogat szerkesztőségünkbe, egyeztetni elképzeléseinket, kívánságainkat. Ez az együttműködés is akkor is töretlen, ha egyik-másik kollégánk neve esetleg ritkábban jelenik meg önálló cikk aláírásaként. (Ennek oka rendszerint az, hogy állomáshelye viszonylag békésebbnek bizonyul a világesemények feszültségekkel és gyakran fegyveres összecsapásokkal terhes fogvatagában.) Ám ilyenkor is állandó tájékoztatásul szolgálnak távirati jelentései, alapvető forrást jelentenek az utalásoknál, az összefoglaló elemzéseknél. Sokszor viszont éppen a pergő események, a különleges feltételek teszik - szinte fizikailag — lehetetlenné, hogy kollégánk szorosan vett „hivatalos" feladatai mellett a Magyarország olvasóinak külön is adjon tájékoztatást, így például a Lengyelországról szóló írásainkhoz állandóan mentettünk a varsói tudósító jelentéseiből, bár Kelejmen István barátunk neve külön kiemelten nem jelent meg , lapunk hasábjain. Munkássága azonban alkalmat ad arra, hogy pár sorban megismertessük olvasóinkat annak nehézségeivel a rendkívüli viszonyok között. A LEMP központi bizottságának plénuma, a szejm ülése, sajtótájékoztatók, utcai megmozdulások - a tudósítónak mindezt figyelemmel kell kísérnie. Nem lehet akadály sem a rohamrendőrök sorfala, sem a kővel hajigáló tüntetők, sem a könnygáz - az MTI tudósításának még lapzárta előtt el kell jutnia a lapok szerkesztőségeibe. Ilyen körülmények között sokat számít a kint dolgozó kollégák segítsége, és megnő a család szerepe. Kelemen Istvánná, Erzsiké a telexgépen, férje diktálására is képes írni, s a családi figyelőszolgálatban fontos helye van kislányuknak, a nyolcéves, de lengyelül tökéletesen értő Annának is. Egy ízben a lengyel tévéhíradó hét órakor kezdődő belpolitikai blokkja után a Kelemen házaspár már átvonult a géphez (mert ha idejében leadják az anyagot, az már a magyar tévéhíradóban is szerepelhet), amikor a kis Anna riasztotta őket, hogy a külpolitikai események között lengyel vonatkozású is szerepel, így erről a hírről sem maradt le az MTI. Ami Varsóban dolgozó kollégáink egyéb gondja (a jegyrendszer, a sorbanállás), az már nem több mint egy átlagos lengyel állampolgáré. De azért erről is érdemes tudni, amikor egy hír így kezdődik: „Az MTI tudósítója jelenti . . Más. Huszadik évfolyamát kezdő lapunk ez alkalommal szakít — de csak átmenetileg hagyományaival. Anyagtorlódás miatt a 11. oldalról kimaradt a megszokott „Emlékeztető", legközelebb megjelenik. Álláspontunk Munkánk a valutánk Mostanában gyakran hallani: nehéz év vár ránk. Rögtön rákérdezhetünk: melyik esztendő volt könnyű az elmúlt évtizedekben? Egyik sem. Csak mindegyik másként volt nehéz, mert mások voltak a körülmények és a közvetlen feladatok. A népi hatalom kivívása és megszilárdítása, a szocialista fejlődés megindítása, az ellenforradalom leverése és az új politikai irányvonal , megvalósítása, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése, a fejlett szocialista társadalom építésének kibontakoztatása — vajon, ts ezek ,közötte, egyetlen könnyen elérhető cél? Igen ám, de most a nemzetközi körülmények kedvezőtlenek — teszik hozzá sokan. S a második világháború utáni nyugati próbálkozások a népi demokratikus iforradalmak , atjanara ,eltorr.laszolására, a hidegháború dermesztő jdppfeiig, azellenfómi lázadások szítása és segítése, a’ el zsarolás politikája, az antikommunisták,újítás,jUsmBbt látón, éveken át nem mérgezte fejlődésünk h^^fcétkiáá ^örnS'czfetet? S mi mindezek mellett, sőt mindéfcefc, éltedé^ Sfefiünk, dolgoztunk, és amit elértünk, nem kell szégyellnünk. Igaz, sem a gazdálkodásban, sem a demokrácia fejlesztésében, sem életünk sok más területén nem vagyunk még a csúcson, de annyi bizonyos, hogy lehetőségeinkhez képest minden időszakban megbirkóztunk az éppen előttünk tornyosult feladatokkal. Számunkra tehát nem újdonság, nem is váratlan jelenség, s még kevésbé kétségbeejtő helyzet, hogy nehézségekkel találjuk szemben magunkat akkor, amikor — elveinket, céljainkat, programunkat fel nem adva — többre, jobbra törünk. Az idők során megtanultuk, hogy problémáinkon akkor tudunk úrrá lenni, ha józanul igyekszünk megválaszolni az adott helyzetben felvetődő új kérdéseket és meghaladjuk korábbi teljesítményünket. Az országos programról az utóbbi hetekben sok szó esett. Tárgyalt róla a párt Központi Bizottsága és az országgyűlés is. Ki ne tudná az idei jelszót: megőrizni az ország fizetőképességét, megszilárdítani a népgazdaság külső egyensúlyát és ezen az alapon biztosítani az adott körülmények között lehetséges és észszerű előrehaladást! Ezek reális célkitűzések, mert fejlődésünket várhatóan a jövőben is lényegesen befolyásolják a világgazdasági változások, amelyek rendkívüli veszteségeket okoztak. (A magyar népgazdaságot a legutóbbi 10 évben mintegy 400 milliárd forint árveszteség érte!) Bizonyos károkat a következő években sem tudunk elkerülni. Találóan fogalmazott Havasi Ferenc a parlamentben: „Olyan világban élünk, amely a jövőben is tartogathat előre nem látható eseményeket, s amelyekre nehéz felkészülni. Olyan országban élünk, amely adottságai miatt nem fejlődhet szélesebb világgazdasági kapcsolatok nélkül. A világgazdaságot olyannak kell vennünk, amilyen a feltételekhez nekünk kell alkalmazkodnunk, mivel azok a jövőben sem lesznek tekintettel ránk.” De mire kötelezik ezek a nagy, átfogó, országos tervek egyegy munkahely kollektíváját? Mit tehet egy vállalat, üzem, vagy brigád a fizetőképesség megtartásáért, vagy az életszínvonal megőrzéséért? Mert az, hogyan indul az idei év, nagyban függ a helyi kérdések konkrét megválaszolásától. S erre az 1983. évi terv ismeretében van lehetőség. Kiindulhatunk ugyanis abból, hogy a termelésnek növekvő mértékben kell hozzájárulnia a külkereskedelmi mérleg javításához. Következésképpen mindenütt az elsődleges feladat felkutatni és kiaknázni az exportképesség növelésének tartalékait. S ezt nem lehet országos szinten megtenni, erre minden egyes gyárban, üzemben lehet csak vállalkozni. De elegendő-e önmagában növelni az exportot? A tapasztalatok szerint nem, mert nem mindegy, hogy milyen minőségű árut és milyen áron kínáljuk eladásra. Ennélfogva ezen a téren is előtérbe kerül a hatékonyság, amely egyebek között a ráfordítások mérséklésével növelhető. S ismét egy olyan feladathoz jutottunk, amelyet nem „fent”, hanem „lent” tudnak csak megoldani. De sorolhatnánk még tovább az országot előrevivő helyi tennivalókat. A műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet hozzáigazítása a kereslethez, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználása, az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása , mind-mind olyan feladatok, amelyek teljesítésében a vállalati vezetők szakértelmének, kockázatvállalásának, a gyári-intézményi kollektívák kezdeményezőkészségének és tenniakarásának, a munkahelyi légkörnek és demokratizmusnak döntő szerepe van. Ma tehát nem elég jól ismeri az ország dolgait, alapos tájékozottság szükséges a helyi körülményeket illetően is. S aki erre törekszik, az nem kíváncsiskodó, hanem a feltételek ismeretében cselekedni kívánó dolgozó. S belőle most sok, nagyon sok kell. Mert a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott részvételünk révén nyert lehetőségeink, barátaink segítsége, partnereink együttműködése is csak akkor kamatozódik, ha mi megtesszük, ami tőlünk telik. Legértékesebb valutánk a munkánk, amellyel kis országként is állni akarjuk és fogjuk az idei esztendő próbatételeit. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika; sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizsi Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Horváth Júlia (Moszkva) Kelemen István (Varsó) Király Ernő (Róma) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Dr. Pék Miklós (Szófia) Pietsch Lajos (Tokió) Rákos György (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Sebestyén Tibor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó, az MTI Külföldi Képszolgálata, valamint Balogh József (21. oldal) és Füst György (26. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési dija egy hónapra 10,— Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,— Ft, egész évre 240,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 56 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kildo Vic. 3182; Globe and Co. 694-696 George St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A-1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rual de Abril, 01000 Sao Paulo, KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B” Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM; DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182 S. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry-Griff Titurelstr. 2, 8000 München 181; Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hungarica Rumannstr. 4, 8 München 40 FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Societe Balaton 12, Rue de la Grande-Bateliere 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Treneste, P. O. Box .6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 Münchenstein ; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Farlag P. O. Box. 62. S.10120 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sándor Piski c/o Corvin 1590 2nd Avenue . New York N. Y. 10028. VENEZUELA* Idols Taresov. Calle Iniesta ed VMIorin Ant. ?i. 105. C. 24- Carac««? JUGOSZLÁVIA: Forum. Voivode Misica bro| i. 21000 Novi Sod. EGYESÜLT All A- MOk: Otto's Imnort Sove 2320 W. Clak Ave, Burbank,. CA 91504. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. |