Magyarország, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A karácsonyi, újévi üzenetek, nyilatkozatok 1984 végén bo­­rúsabbak voltak, mint a sokévi átlag. A pesszimizmus csak divat lenne? Vagy ellenkezőleg: a megannyi sötéten látó figyelmez­tetését igenis meg kellene szívlel­ni? Az 1984-es esztendő várható eseményei mindenképp eligazít­hatják majd a világot, hiszen jó néhány dátum jó előre ismert: ja­nuár 17-én összeül a stockholmi konferencia, márciusban folytatja munkáját az ENSZ 38. közgyűlé­se és így tovább, egészen novem­ber 6-ig, az amerikai elnökválasz­tás napjáig. 3 perccel 12 előtt A látványos borúlátásra jó pél­da a nemzetközi atomtudomány­nak egy, 1945 óta megjelenő szak­­folyóirata, a The Bulletin of the Atom Scientists­ címlapján mindig óra látható, amelynek mutatói azt jelzik, hogy a nemzetközi helyzet állása szerint mennyire van a vi­lág­­ a világvégétől. Utolsó előt­ti számában 4 perccel 12 előttet, utolsó számában már 3 perccel 12 előttet jelzett. Ruth Adams, a Bulletin kiadója hozzáfűzte, hogy a fegyverkezési verseny éleződése fokozza ennyire a veszélyt. A vi­lág egyre növekvő mértékben mi­­litarizálódik. A kitűzött célt, a biztonság fenntartását már­ csak fegyverek és stratégia segítségével kívánják elérni. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára év végi sajtókonferenciáján azt mondta, hogy 1983 egyik leg­félelmetesebb fejleménye a két nagyhatalom közötti légkör meg­romlása volt. Ez minden téren ne­gatívan hatott a világszervezet le­hetőségeire és az ő személyes erő­feszítéseire is, amelyekkel a béke ügyét kívánta szolgálni. Az ENSZ főtitkára nem állt ki a közgyűlés elnökének, a panamai Jorge Illue­­cának a javaslata mellett, aki azt vetette fel, hogy a­­Biztonsági Ta­nácsban képviselt országok csúcs­szintű találkozója vihetné előbbre a világméretű problémák megol­dását. Illueca szerint a Biztonsági Tanács tagjainak csúcsértekezlete lehetőséget kínálna Jurij Andro­pov és Ronald Reagan találkozá­sára. A panamai diplomata ötle­tével nyilván azért is hozakodott elő, mert január 1-től a Biztonsá­gi Tanácsnak ismét tagja India, s így az általa szorgalmazott csúcs­­találkozón megint ott lehetne In­dira Gandhi is. Az ENSZ 38. közgyűlésén egyéb­ként eddig 18 államfő és mint­egy­­100 külügyminiszter vett részt. Emlékezetes, hogy az államfőket éppen Gandhi asszony hívta New Yorkba. (A szovjet—amerikai vi­szony romlása nyomán nem vált lehetővé, hogy magán az ENSZ- közgyűlésen a Szovjetuniót And­rej Gromiko képviselje. Szinte az egész világot megdöbbentő módon New York és New Jersey államok helyi vezetői mondtak ki leszállá­si tilalmat a szovjet külügyminisz­tert hozó repülőgépre. A nemzet­közi jogot sértő, az USA-nak az ENSZ-szel szemben fennálló köte­lezettségeit semmibe vevő döntés ürügye a dél-koreai repülőgép-in­cidens volt.) A világszervezet közgyűlése nem kevesebb, mint 63 különböző ha­tározatot hozott a leszerelés tárgy­körében. Ezt a tényt cinikus és kétkedő megfigyelők úgy minősí­tették, mint „leszerelési litániát”, holott nyilvánvaló, hogy mi sem bizonyítja jobban a téma fontos­ságát és időszerűségét, mint a kísérlet. Különben Keleten,Nyu­gaton egyformán pozitív tényként értékelték, hogy az ENSZ tovább­ra is nyitva áll minden fél szá­mára tárgyalási, érintkezési fó­rumként. A világban és Európában is je­lentkező feszültség ellenére bizo­nyos fokig reménytelinek minő­síthető a tény, hogy Helsinkiben a kitűzött határidő előtt sikerrel befejeződött az a szakértői tanács­kozás, amelynek az volt a fel­adata, hogy előkészítse a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések­kel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferenciát. (Érdemes emlékeztetni arra, hogy a svéd fővárosba, január 17-re összehí­vott konferencia a madridi talál­kozó részvevőinek egyetértő aka­rata szerint jön létre. Egyáltalán: a madridi találkozó sikeres befe­jezése és az ott elfogadott ajánlá­sok megvalósításának megkezdése bebizonyította, hogy a 33 európai és a két észak-amerikai ország érdekelt a normális államközi kap­csolatok fenntartásában. Madrid­ra utalt Genscher nyugatnémet külügyminiszter a minap Bonnban dr. Várkonyi Péter látogatásakor is, mondván, hogy a madridi talál­kozó eredményes befejezése meg­mutatta: még súlyos nemzetközi megterhelések közepette is képes együttesen haladást elérni a Nyu­gat és a Kelet türelmes tárgyalá­sokon.) Mi várható Stockholmban? Jó­zan és mértéktartó vélekedés sze­rint egyrészt nem léphet a 35 or­szág küldötteinek tanácskozása az egyéb fórumokon folyt leszerelési tárgyalások helyébe, másrészt az sem várható, hogy rövid időn be­lül átfogó megállapodások jöjje­nek létre a svéd fővárosban felál­lított tárgyalóasztal mellett. Még­is: a stockholmi tárgyalássorozat fontos szerepet kap a helsinki eny­hülési folyamat életképességének az igazolásában. S természetesen az is igaz, hogy bizonyos kontak­tust teremt olyan felek között, akik egyébként több más tárgyalás meg­szakadása, illetve lehetetlenné vá­lása után nemigen találkoznak. A nyugati sajtó a stockholmi megnyitó előtt főleg azzal foglal­kozik,­­milyen szinten jön létre az első találkozás? A NATO brüssze­li ülésén elhatározták, hogy az at­lanti államokat külügyminisztereik fogják képviselni. Ez a döntés be­leillett abba a taktikai és propa­ganda-elképzelésbe, amely szerint a rakétatelepítés megkezdése okoz­ta kedvezőtlen közhangulat ellen­­súlyozására az USA-nak és szö­vetségeseinek a legnagyobb tár­gyalási készséget kell hangsúlyoz­niuk. Ugyanakkor a­­NATO brüsszeli folyosóin annak is híre járta, hogy a propagandakampány fokozatosan élesedni fog, így például megjósol­ták, hogy az Egyesült Államok rö­videsen azzal fogja vádolni a Szovjetuniót: nem tartja be a kü­­löböző fegyverzetkorlátozási meg­állapodásokat. Az új év elején az amerikai kongresszus elé kerül egy ilyen szovjetellenes összeállí­tás, tele súlyos vádakkal. MX és „lézerpuska” Az amerikai fegyverkezés hívei minden bizonnyal örömmel vennék, ha nem kellene magukat semmi­lyen fegyverzetkorlátozási megál­lapodás érvényének alávetni. Az új év küszöbén is számos hír ér­kezett az USA-,ből fegyverekről. Az amerikai légierő például szin­te karácsonyi ajándékként közölte az Egyesült Államok polgáraival, hogy az új interkontinentális ra­kétával, az MX-szel sikeres kí­sérletet hajtottak végre. A tíz atomrobbanófejet szállítani képes rakéta a Csendes-óceán fölött 7900 kilométeres utat tett meg. Ez volt a harmadik kísérleti fellövése az összesen tervezett 20 kísérletből. És a „lézerpuska”? A Washing­ton Post sietett beszámolni olvasói­nak, hogy új, hordozható lézer­­fegyvert kísérleteztek ki, amelynek katonai rövidítése CCL.AW. (Close Combat Laser Assault Weapon.) Magyarul: közelharcban használ­ható támadó lézerfegyver. Egy mérföldre, másfél kilométerre „hord”, azaz megvakít mindenkit, aki e lézerfényforrás felé néz. Az ellenséges gyalogság soraiban éppúgy, mint a harckocsik sze­mélyzetében, ha azok közül valaki optikai rendszert használ megfi­gyelésre. A fegyverkezés veszélyei a tö­megek fokozódó ellenállását vált­ják ki. A háborúellenes mozgalom, a nukleáris fegyverkezési hajsza elleni tiltakozás világpolitikai té­nyezővé lett. Kevés jobb friss pél­dát találni erre, mint a kanadai keresztény egyházak közös nyilat­kozatát, amelyet Trudeau minisz­terelnökhöz juttattak el. Ebben a nukleáris fegyverek csökkentését, majd teljes kiiktatását követelik. A kanadai egyházak vezetői alapo­san leszedték a keresztvizet a reagani politikáról, mondván, hogy az amerikai elnök nem a Szovjet­unióval való katonai egyensúlyt akarja megteremteni, hanem az USA katonai hegemóniáját pró­bálja kiharcolni. Ez pedig „a vi­lágot a pusztulásba vezeti”! Kana­da éppen azért, mert partnere, szövetségese az Egy­esült Államok­nak, nem burkolózhat hallgatásba az ilyen amerikai politika láttán. Visszaszorítás II. János Pál pápa karácsonyi üzenetében a fegyverkezés ellen abból a szempontból, emelt szót, hogy a katonai kiadások miatt nem jut pénz a szegények és az éhezők megsegítésére. (A fegyve­rekre elpazarolt százmilliárdok és a gazdasági válság összefüggésére közvetve és ki nem mondva utalt a tőkés világ gazdasági együttmű­ködési és fejlesztési szervezete, az OECD is, amikor kiadta 1984-re szóló előrejelzését. Gazdasági meg­élénkülés addig nem lesz, míg a kormányok nem javítják meg a beruházási feltételeket, ennek ér­dekében a költségvetés hiányát kellene mérsékelniük. Azt már nem mondja ki nyíltan az OECD, hogy a költségvetési hiányban mekkora része van a fegyverke­zésnek. Mindenesetre az köztu­dott, hogy az USA költségvetésé­ben van a legnagyobb hiány, s ott a legmagasabb a fegyverkezés költsége is ...) Feszültségekkel terhes a világ az esztendő fordulóján. Meglehet, hogy a Fehér Házban úgy vélik: a rakétatelepítés elkezdésével el­érték pillanatnyi céljaikat, viszont bizonyos az is, hogy a világmére­tű társadalmi, politikai, katonai, gazdasági küzdelem folytatódik a konfrontációs politika visszaszorí­tására. S ebben a szocialista orszá­gok ellenintézkedései, párosulva a tárgyalásos rendezést célzó lépé­seikkel, továbbá a békemozgalom mind hatékonyabb megnyilvánulá­sai és a tőkés államok világosan látó politikusainak tényleges szán­dékai a megállapodásra, együttvé­ve lehetővé teszik, hogy 1984 még­se az legyen, aminek a pesszimis­ták jósolták. pálfy József Világpolitika Stockholm előtt Csak „leszerelési litánia”? Kanadai egyházak tiltakoznak ! ESTI LÉGI FELVÉTEL A SVÉD FŐVÁROSRÓL A stockholmi tárgyalássorozat fontos szerepet kap . MAGYARORSZÁG 1984/1

Next