Magyarország, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-01 / 1. szám
A karácsonyi, újévi üzenetek, nyilatkozatok 1984 végén borúsabbak voltak, mint a sokévi átlag. A pesszimizmus csak divat lenne? Vagy ellenkezőleg: a megannyi sötéten látó figyelmeztetését igenis meg kellene szívlelni? Az 1984-es esztendő várható eseményei mindenképp eligazíthatják majd a világot, hiszen jó néhány dátum jó előre ismert: január 17-én összeül a stockholmi konferencia, márciusban folytatja munkáját az ENSZ 38. közgyűlése és így tovább, egészen november 6-ig, az amerikai elnökválasztás napjáig. 3 perccel 12 előtt A látványos borúlátásra jó példa a nemzetközi atomtudománynak egy, 1945 óta megjelenő szakfolyóirata, a The Bulletin of the Atom Scientists címlapján mindig óra látható, amelynek mutatói azt jelzik, hogy a nemzetközi helyzet állása szerint mennyire van a világ a világvégétől. Utolsó előtti számában 4 perccel 12 előttet, utolsó számában már 3 perccel 12 előttet jelzett. Ruth Adams, a Bulletin kiadója hozzáfűzte, hogy a fegyverkezési verseny éleződése fokozza ennyire a veszélyt. A világ egyre növekvő mértékben militarizálódik. A kitűzött célt, a biztonság fenntartását már csak fegyverek és stratégia segítségével kívánják elérni. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára év végi sajtókonferenciáján azt mondta, hogy 1983 egyik legfélelmetesebb fejleménye a két nagyhatalom közötti légkör megromlása volt. Ez minden téren negatívan hatott a világszervezet lehetőségeire és az ő személyes erőfeszítéseire is, amelyekkel a béke ügyét kívánta szolgálni. Az ENSZ főtitkára nem állt ki a közgyűlés elnökének, a panamai Jorge Illuecának a javaslata mellett, aki azt vetette fel, hogy aBiztonsági Tanácsban képviselt országok csúcsszintű találkozója vihetné előbbre a világméretű problémák megoldását. Illueca szerint a Biztonsági Tanács tagjainak csúcsértekezlete lehetőséget kínálna Jurij Andropov és Ronald Reagan találkozására. A panamai diplomata ötletével nyilván azért is hozakodott elő, mert január 1-től a Biztonsági Tanácsnak ismét tagja India, s így az általa szorgalmazott csúcstalálkozón megint ott lehetne Indira Gandhi is. Az ENSZ 38. közgyűlésén egyébként eddig 18 államfő és mintegy100 külügyminiszter vett részt. Emlékezetes, hogy az államfőket éppen Gandhi asszony hívta New Yorkba. (A szovjet—amerikai viszony romlása nyomán nem vált lehetővé, hogy magán az ENSZ- közgyűlésen a Szovjetuniót Andrej Gromiko képviselje. Szinte az egész világot megdöbbentő módon New York és New Jersey államok helyi vezetői mondtak ki leszállási tilalmat a szovjet külügyminisztert hozó repülőgépre. A nemzetközi jogot sértő, az USA-nak az ENSZ-szel szemben fennálló kötelezettségeit semmibe vevő döntés ürügye a dél-koreai repülőgép-incidens volt.) A világszervezet közgyűlése nem kevesebb, mint 63 különböző határozatot hozott a leszerelés tárgykörében. Ezt a tényt cinikus és kétkedő megfigyelők úgy minősítették, mint „leszerelési litániát”, holott nyilvánvaló, hogy mi sem bizonyítja jobban a téma fontosságát és időszerűségét, mint a kísérlet. Különben Keleten,Nyugaton egyformán pozitív tényként értékelték, hogy az ENSZ továbbra is nyitva áll minden fél számára tárgyalási, érintkezési fórumként. A világban és Európában is jelentkező feszültség ellenére bizonyos fokig reménytelinek minősíthető a tény, hogy Helsinkiben a kitűzött határidő előtt sikerrel befejeződött az a szakértői tanácskozás, amelynek az volt a feladata, hogy előkészítse a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferenciát. (Érdemes emlékeztetni arra, hogy a svéd fővárosba, január 17-re összehívott konferencia a madridi találkozó részvevőinek egyetértő akarata szerint jön létre. Egyáltalán: a madridi találkozó sikeres befejezése és az ott elfogadott ajánlások megvalósításának megkezdése bebizonyította, hogy a 33 európai és a két észak-amerikai ország érdekelt a normális államközi kapcsolatok fenntartásában. Madridra utalt Genscher nyugatnémet külügyminiszter a minap Bonnban dr. Várkonyi Péter látogatásakor is, mondván, hogy a madridi találkozó eredményes befejezése megmutatta: még súlyos nemzetközi megterhelések közepette is képes együttesen haladást elérni a Nyugat és a Kelet türelmes tárgyalásokon.) Mi várható Stockholmban? Józan és mértéktartó vélekedés szerint egyrészt nem léphet a 35 ország küldötteinek tanácskozása az egyéb fórumokon folyt leszerelési tárgyalások helyébe, másrészt az sem várható, hogy rövid időn belül átfogó megállapodások jöjjenek létre a svéd fővárosban felállított tárgyalóasztal mellett. Mégis: a stockholmi tárgyalássorozat fontos szerepet kap a helsinki enyhülési folyamat életképességének az igazolásában. S természetesen az is igaz, hogy bizonyos kontaktust teremt olyan felek között, akik egyébként több más tárgyalás megszakadása, illetve lehetetlenné válása után nemigen találkoznak. A nyugati sajtó a stockholmi megnyitó előtt főleg azzal foglalkozik,milyen szinten jön létre az első találkozás? A NATO brüsszeli ülésén elhatározták, hogy az atlanti államokat külügyminisztereik fogják képviselni. Ez a döntés beleillett abba a taktikai és propaganda-elképzelésbe, amely szerint a rakétatelepítés megkezdése okozta kedvezőtlen közhangulat ellensúlyozására az USA-nak és szövetségeseinek a legnagyobb tárgyalási készséget kell hangsúlyozniuk. Ugyanakkor aNATO brüsszeli folyosóin annak is híre járta, hogy a propagandakampány fokozatosan élesedni fog, így például megjósolták, hogy az Egyesült Államok rövidesen azzal fogja vádolni a Szovjetuniót: nem tartja be a külöböző fegyverzetkorlátozási megállapodásokat. Az új év elején az amerikai kongresszus elé kerül egy ilyen szovjetellenes összeállítás, tele súlyos vádakkal. MX és „lézerpuska” Az amerikai fegyverkezés hívei minden bizonnyal örömmel vennék, ha nem kellene magukat semmilyen fegyverzetkorlátozási megállapodás érvényének alávetni. Az új év küszöbén is számos hír érkezett az USA-,ből fegyverekről. Az amerikai légierő például szinte karácsonyi ajándékként közölte az Egyesült Államok polgáraival, hogy az új interkontinentális rakétával, az MX-szel sikeres kísérletet hajtottak végre. A tíz atomrobbanófejet szállítani képes rakéta a Csendes-óceán fölött 7900 kilométeres utat tett meg. Ez volt a harmadik kísérleti fellövése az összesen tervezett 20 kísérletből. És a „lézerpuska”? A Washington Post sietett beszámolni olvasóinak, hogy új, hordozható lézerfegyvert kísérleteztek ki, amelynek katonai rövidítése CCL.AW. (Close Combat Laser Assault Weapon.) Magyarul: közelharcban használható támadó lézerfegyver. Egy mérföldre, másfél kilométerre „hord”, azaz megvakít mindenkit, aki e lézerfényforrás felé néz. Az ellenséges gyalogság soraiban éppúgy, mint a harckocsik személyzetében, ha azok közül valaki optikai rendszert használ megfigyelésre. A fegyverkezés veszélyei a tömegek fokozódó ellenállását váltják ki. A háborúellenes mozgalom, a nukleáris fegyverkezési hajsza elleni tiltakozás világpolitikai tényezővé lett. Kevés jobb friss példát találni erre, mint a kanadai keresztény egyházak közös nyilatkozatát, amelyet Trudeau miniszterelnökhöz juttattak el. Ebben a nukleáris fegyverek csökkentését, majd teljes kiiktatását követelik. A kanadai egyházak vezetői alaposan leszedték a keresztvizet a reagani politikáról, mondván, hogy az amerikai elnök nem a Szovjetunióval való katonai egyensúlyt akarja megteremteni, hanem az USA katonai hegemóniáját próbálja kiharcolni. Ez pedig „a világot a pusztulásba vezeti”! Kanada éppen azért, mert partnere, szövetségese az Egyesült Államoknak, nem burkolózhat hallgatásba az ilyen amerikai politika láttán. Visszaszorítás II. János Pál pápa karácsonyi üzenetében a fegyverkezés ellen abból a szempontból, emelt szót, hogy a katonai kiadások miatt nem jut pénz a szegények és az éhezők megsegítésére. (A fegyverekre elpazarolt százmilliárdok és a gazdasági válság összefüggésére közvetve és ki nem mondva utalt a tőkés világ gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezete, az OECD is, amikor kiadta 1984-re szóló előrejelzését. Gazdasági megélénkülés addig nem lesz, míg a kormányok nem javítják meg a beruházási feltételeket, ennek érdekében a költségvetés hiányát kellene mérsékelniük. Azt már nem mondja ki nyíltan az OECD, hogy a költségvetési hiányban mekkora része van a fegyverkezésnek. Mindenesetre az köztudott, hogy az USA költségvetésében van a legnagyobb hiány, s ott a legmagasabb a fegyverkezés költsége is ...) Feszültségekkel terhes a világ az esztendő fordulóján. Meglehet, hogy a Fehér Házban úgy vélik: a rakétatelepítés elkezdésével elérték pillanatnyi céljaikat, viszont bizonyos az is, hogy a világméretű társadalmi, politikai, katonai, gazdasági küzdelem folytatódik a konfrontációs politika visszaszorítására. S ebben a szocialista országok ellenintézkedései, párosulva a tárgyalásos rendezést célzó lépéseikkel, továbbá a békemozgalom mind hatékonyabb megnyilvánulásai és a tőkés államok világosan látó politikusainak tényleges szándékai a megállapodásra, együttvéve lehetővé teszik, hogy 1984 mégse az legyen, aminek a pesszimisták jósolták. pálfy József Világpolitika Stockholm előtt Csak „leszerelési litánia”? Kanadai egyházak tiltakoznak ! ESTI LÉGI FELVÉTEL A SVÉD FŐVÁROSRÓL A stockholmi tárgyalássorozat fontos szerepet kap . MAGYARORSZÁG 1984/1