Magyarország, 1984. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1984-07-15 / 29. szám

Nyaralás Bolti gondolák Üzletek a Velencei-tó környékén Kényszer szülte megoldások Ismét felröppentek a vitorlák, és a karcsú ha­jócskák százai sze­lik a Velencei-tó vizét. Kinyitot­tak az alkalmi boltok is a­­hagyo­mányosok mellett. Hosszú sor­ban kígyózik a tömeg szinte minden bolt előtt, legyen az akár fagy­laltos, akár ABC-áruház. Különö­sen vasárnap és a hétvégéken van ez így, bár a kereskedelem rendben és idejében felkészült, tőle telhetően a vendégek kiszol­gálására. Akkor hát mi a­­baj? A Velencei-tó mindig mosoly­gós „boltosgazdája”, Dénes László áfész-elnök homlokát így nya­ranta súlyos gondok­­barázdálják. A szövetkezet ellátási területén szezon idején a 41 500 állandó la­koson kívül mintegy 40 000 nya­ralóval rendelkező üdülővendég és hétvégeken — az időjárás függ­vényében — 30—40 000 egy-két napos kiránduló ellátásával kell számolni. Ez nagyjából 100 000 ember. Hét közben 80 000. A kis­kereskedelmi bolti ellátás viszont az állandó lakossággal számol, de a felduzzadt tömeg igényeit is tel­jesíti. Természetesen zökkenők­kel, sorban állással, tülekedéssel. Jelen van itt az áfész ven­déglőinek egész sora, az álla­mi vendéglátóipar, a termelőszö­vetkezeti és a magánszektor is. Az áfészeknek olyan luxusigényt is kielégítő egységei is vannak, mint a Lidó, a Vadász, a Cápa, a Szunyogszigeti csárda és még sorolhatnánk. Csúcsidőben is helyt tudnak állni, kielégítve minden igényt. Háttér: Fehérvár A kiskereskedelem azonban más. A hazánk második legnagyobb természetes üdülőtavát felkereső közönség legnagyobb része vagy a fővárosból, vagy Székesfehér­várról jön a tóhoz üdülni, így ma­gasabb — városi szintű — keres­kedelmi ellátáshoz van szokva és itt is azt igényelné. A Velencei-tó környéke ÁFÉSZ azon van, hogy meg is kapja. De milyen áron! Az utóbbi öt esztendőben az áfész kapott — pályázat útján — az Országos Idegenforgalmi Ta­nácstól 13 milliót a hálózat fej­lesztésére.­­Ebből megépült két ABC-áruház, kettő pedig jelentő­sen bővült és felépült a minden vonatkozásiban igen korszerű, 500 személy egyidőben való leülte­tésére alkalmas vendéglátó kom­binát, a Lidó. De ez pár csepp csak a tengerben. A nagy szélső értékek ingado­zása folytán a szövetkezet gaz­dálkodási menete is széles érté­keket mutat. A boltok és ven­déglők forgalmának ingadozásáról csak néhány adat: januárban — 1983. évi adatok­ — a boltháló­zat 20,9 milliót forgalmazott, jú­liusban pedig 53 milliót. A ven­déglátóipar az év első hónapjá­ban 6 milliót, a hetedik hónap­ban pedig 12,3 milliót. Természe­tesen ha a téli sportoknak ked­vez az időjárás a tavon, a téli forgalom is előnyösen változhat. Mindezt a forgalmat egy és ugyanaz a személyzet bonyolítja le. Csúcsidőben növelni kellene a kiszolgáló létszámot, de miiből? A legtöbb bolti dolgozó nő, az üdülési szezonban a munkaidő napi tíz óra — még vasárnap is nyitva tartanak az üzletek —, és sem szabadnapot, sem szabadsá­got ez idő alatt senki nem vehet ki, tehát sokan otthagyják az áfészt. Szerencsére eddig még si­került az eltávozottak helyére új munkaerőt alkalmazni. Persze, a szakképzettséggel sok esetben baj van, jó, ha betanított munkássá képezhetik az új­­belépőt. Pénzt és megbecsülést Az üdülő népségnek csak any­­nyi fogalma van az áfész erőfe­szítéséről, hogy adott esetben sor­ba kell állnia. Azt azonban alig­ha tudja, hogy két és fél hónapig milyen emberfeletti munkát kell végeznie azoknak, akik a pult mögött serénykednek. A bolti dolgozók havi átlagkeresete 3246 forint, ehhez jön a túlórákért já­ró túl­juttatás. Ezt egyelőre az áfész saját keretéből fedezi. (Cik­künk írása idején folynak a tár­gyalások arról, hogy állami szerv­től az áfész bizonyos kiegészítő bérpreferenciát kap­­az idén is, mint az előző­­két évben, amikor a Fejér megyei Tanács 200 000 forint havi hozzájárulást adott a kereskedelmi dolgozók túlmunká­jának honorálására.) Az idegfe­szítő munkát azonban még így sem lehet pénzben megfizetni. Legtöbb gondot, vergődést az áruellátás személyi feltételei okoz­zák. Az áfész végső megoldásként felvesz diákokat is. Valamint a szünidőben az iskolakonyhák dol­gozóit is a pult­­mögé állítja. Szükségmegoldás, s ennek van­nak visszaütői, mert a jóformán segédmunkási teendőket végző dolgozó végeredményben nem emeli túl magasra a mércét. A bolti kereskedelmen kívül egyéb­ként az áfésznek munkaerőgondjai nincsenek. A nyári üdülési idény kereske­delmi ellátásának nagy szélsősé­geihez aránylag az árubeszerzés terén tudnak a legjobban alkal­mazkodni. Mintegy 80 nagykeres­kedelmi és egyéb vállalattól, ter­melőszövetkezettől és egyéb ter­melőüzemtől, gyártótól szereznek be rendszeresen árut. A partner­­vállalatok komolyan veszik ezt a szerződést, és igyekeznek annak mindenben eleget tenni. Egy ki­fogás azért akad: legtöbben a ke­nyérre panaszkodnak, ami vagy későn érkezik, vagy nem meg­felelő minőségben. És még egy probléma, de az állandó és úgy látszik, elhárít­hatatlan: a Budapest környéki TÜZÉP nem veszi tudomásul, hogy a Velencei-tó kiemelt fej­lesztésű terület, ahol a folyamat­ban levő üdülőtelek-parcell­ázás miatt ma is állandóan építkez­nek. Ennek megfelelőnek kellene lennie az építőanyag-ellátásnak is. Sajnos, ez csak döcög. A Velencei-tó környéke ÁFÉSZ nemrégiben felújíttatta, illetve bő­víttette a martonvásári húsüzemét, ahol évente 10 000 sertést vágnak le, és tőkehús, valamint 30-féle húskészítmény formájában az üdülőterület és a többi község el­látására adja. Ugyancsak felújí­tották a kápolnásnyéki sörpalac­kozót és nemrégiben adták át az új — Agárdon épített — cukrász­­üzemet, amely ugyancsak az egész ellátási körzetbe szállít friss sü­teményeket, édességeket. Hol száll meg ekkora tömeg, ha a hétvégéken 100—120 000 em­ber nyüzsög a tó körül? Akinek van nyaralója, nem fel­­hőzi gond a fejét. Akinek nincs, annak már nehezebb a dolga. Az igényesebb — főként külföldi — vendégeknek egész évben rendel­kezésére áll az agárdi Touring Hotel 132 férőhellyel, a velencei autós kemping, az Agárd­­Hotel, az Idegenforgalmi Hivatal keze­lésében levő Nemeskócsag kem­ping és a Cápa motel. A fiatalok számára az úttörőtábor. A szál­lás- és férőhelyekkel kapcsolat­ban mind Mészáros József (Gár­dony városi joggal felruházott nagyközség tanácselnöke), mind­­pedig Marjanek József (a Velen­cei-tavi Intéző Bizottság főtitká­ra) szűkében vannak mindkettő­nek. Lehetne a bajon segíteni, mert hiszen terület rendelkezésre állna a további kempingek léte­sítéséhez, pénz azonban nincsen. Újabban mind élénkebb érdek­lődés mutatkozik a fizetővendég­szolgálat iránt, amellyel a Coop­­tourist és a Velencei-tavi Költ­ségvetési Üzem foglalkozik inten­zívebben. A különféle vállalati üdülőkben mintegy 1500 ember fér el, ez azonban a vállalati kol­lektívákon túl a nagyközönség számára nem hasznosítható. A Velencei-tavi Intéző Bizott­ság az utolsó három évben 350— 380 millió forintot költött az üdü­lőterület fejlesztésére, csinosítá­sára. Hosszú volna elsorolni, mi mindent végeztek ebben a tér­ségben. Csak néhányat: folyik az üdülőkörzetben a melioráció, to­vábbi területeket erdősítenek, az északi parton az üdülőtelkek par­cellázása megy, az idén már hat strandon fürödhetnek a vendégek, összesen 55 000-en. Parkolóínség Van egy égető gondja a Velen­cei-tónak, illetve a vele foglal­kozó és érte felelős közsületeknek: a parkolók kérdése. Kevés! A ta­nács és az intéző bizottság azon van, hogy­­minél több parkoló épüljön, a fürdővendégek azon­ban úgy vannak vele, hogy ha messze van a parkolói hely a strandtól, nem veszik igénybe, hanem inkább a parkokat tönk­­retéve a strand közelében „vi­rágok közt” állítják le gépkocsi­jaikat. A büntetés ezért kevés. Vannak nehézségek a szolgál­tatással is. Egy-két székesfehér­vári szövetkezet nyitott ugyan részleget az üdülőterületen, ez azonban kevés. Szaporodnak — ha nem is kellő iramban — a magánkisiparosok műhelyei. A személyi szolgáltatásban szívesen látnák a szabókat, órásokat, gép­­k­ocsi javít­ókat. Sajnos, éppen az idényjelleg miatt kevesen kötnek ki ezen a tájon. A horgászoknak kedvezőbb a helyzete. Négy horgászegyesület­nek 8250 tagja mereszti szemét a vízre, remélve a jó kapást, ami nem is marad el. Az agárdi Bikavölgyben felfe­dett termálvíz felhasználására már javában készül a meleg vizű strand. A fürdő műszaki átadása az ősszel lesz és a teljes nyitás jövő tavasszal. Természetesen az igényeknek megfelelően­­a termál­fürdőt bővítik és ellátják a szük­séges kereskedelmi és egyéb ki­szolgálóegységekkel. BALOGH JÓZSEF VELENCE, LIDÓ ÉTTEREM Legtöbben a kenyérre panaszkodnak MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137-660. Telez: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GÁRDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató 84.2310/20-29 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1984. JÚLIUS 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék