Magyarország, 1986. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-14 / 37. szám

Nincs annál megalázóbb, mint egy férfi alá kerülni, soha " többé nem akarok ilyen utálatos helyzetet átélni” — val­lotta egy 17 éves lány, aki úgy tűnik, végleg hátat fordított a másik nemnek, s lassan fél éve él együtt hasonló korú barátnőjé­vel. Választása zavarbaejtő, mert eltér a normálistól, véleménye azonban csöppet sem rendhagyó. Még akkor sem, ha tudjuk, né­hány keserű tapasztalat önmagá­ban soha nem vezet a homosze­xualitás kialakulásához. Ám a fér­fiak gyakori szexuális műveletlen­­sége, önzése és durvasága erőtel­jesen hozzájárulhat ahhoz, hogy egy fiatal lány a nemiség­e vak­vágányára tévedjen. A köztudat hajlamos arra, hogy a „hormonok üzenetéből” vagy a fiatalok szabadabb erkölcsi nor­máiból eredeztesse az előforduló kisiklásokat. A homoszexualitás biológiai hátteréről a szakemberek még ma is vitatkoznak, ám abban szinte valamennyien egyetértenek, hogy a hagyományos morállal el­lenkező, többnyire demonstratív jellegű megnyilvánulások olykor a serdülők nemiséggel kapcsolatos problémáit, félelmeit és szorongá­sait fedik. A félresiklott szexuális fejlődésformák elterjedésének — írja Buda Béla „A szexualitás mo­dern elmélete” című könyvében — a szexuális éréssel és személyiség­­fejlődéssel szorosan összefonódó pszichológiai és szociológiai ténye­zők háttérbe szorítása kedvez leg­inkább. A csábítás trükkje A valódi okok ugyanis jobbára a családi környezetben, a nemi­ségellenes nevelésben gyökerez­hetnek. A szexualitást titokzatos­sággal körülölelő merev, büntető nevelési módszerek, a szemérem álarcába burkolt tiltások vagy a túlzott szülői féltés, az anyai pá­­tyolgatás terelik a leghatékonyab­ban a serdülőket a nem kívánt szexuális viselkedés irányába. Az érzelemszegény családi környezet éppúgy kedvez a homoszexualitás kialakulásának, mint a szüntelen gondoskodás, a gúzsbakötő szülői szeretet. A gyermekkori szexualitás el­fojtása, a sok indokolatlan tilalom a várttal épp ellentétes hatást kelt a nemi késztetéseikkel küszködő serdülőkben. A másik nemmel ne­hezen, vagy sehogysem tudnak kapcsolatot teremteni, mert a vágy és a közeledés szorongással és fé­lelemmel, gátlással párosul. Mind­ez megteremti annak lehetőségét, hogy az azonos neműekkel való barátkozás, esetleg ártatlannak in­duló játék közben érje őket ero­tikus inger. Ha a nemi érés e kritikus és fo­gékony periódusában az izgalom­mal, feszültséggel, esetleg kielé­güléssel — legtöbbször kölcsönös onániával — járó élmény ismétlő­dik, akkor a kapcsolat e formája és módja oly erősen, reflexszerűen rögzülhet, hogy a fiatalkorú egy­re rendszeresebben és hevesebben kezd ragaszkodni az effajta kielé­güléshez, s megindul a homosze­xualitás fejlődésmenete. A tizenéves fiatalok között ki­alakuló tartós homoszexuális kap­csolat viszonylag ritka. A fiúk ese­tében gyakoribb, hogy az első él­ményt idősebb s tapasztalt fiú partnerral élik át. Ez történt az­zal a ma már 18 éves fiúval is, aki alig 15 évesen ismerkedett meg a homoszexuális csábítással. Szülei még gyermekkorában el­váltak, anyja sűrűn váltogatta partnereit, s így nevelésével a nagymama, s mint később kide­rült, a velük együtt élő unoka­bátyja törődött, ő vette rá, visel­tette el vele először a homosze­xualitás szelíd, csak a simogatá­­sig terjedő formáját. Mivel a fiú szinte gyermekien ragaszkodott a nála néhány évvel idősebb fiatal­emberhez, több alkalom múltán maga is szívesen vett részt az in­tim együttlétekben. A helyzet mind „melegebbé” vált, homosze­xuális kapcsolatuk pedig rendsze­ressé. Egészséges fejlődés esetén a kí­váncsiságból vagy csábításból fa­kadó homoszexuális élmény önma­gában nem elegendő, hogy mara­dandó változást okozzon a serdülő nemi életében. A zavaró tényezők sora azonban eltávolíthat a hete­­roszexualitástól, s torzulásokat okozhat. Egy 16 éves fiú édesanyja ha­lála után nevelőotthonba került, ahol idősebb társai megerőszakol­ták. Mivel megfenyegették, titok­ban tartotta a történteket. A meg­rázó erejű élményt követően a nevelőotthon egyik gyermekfel­ügyelője homoszexuális csábításá­nak esett áldozatul, aki, hogy könnyebben magához köthesse, ká­bítószerre is rászoktatta. Az egyen­lőtlen viszony azonban rövidesen önnön ellentétébe fordult. Bár az esetre akkor nem derült fény, a gyermekfelügyelőnek — más vét­ségek miatt — rövidesen el kel­lett távoznia az intézetből. Az idő­közben narkomániássá vált fiú fel­kereste új munkahelyén, s közel egy évig most már ő zsarolta, ha nem kapja meg a szükséges dro­got, leleplezi. A fiú, bár továbbra is részt vett homoszexuális kap­­­­csolatokban, az alkalmakat inkább­­ csak kihasználta, a másik nemmel való együttlétre képesnek és ér­zékenynek tartotta magát. A fiúk azonos neműek iránti ér­deklődésének bár sokféle változata van, a variációk többségére az jel­lemző, hogy a partnerek nem egyenrangúak, s a kétszemélyes hierarchiában hosszabb-rövidebb ideig a fiatalabb a kiszolgáltatot­tabb. Ugyanakkor jóval több ve­szélyforrással — féltékenységgel, zsarolással, kábítószer-fogyasztás­sal, esetleg bűnözéssel — terhe­sek ezek a viszonyok, mint a rit­kább, lányok közötti homoszexua­litás. A szexuálisan korlátozó környe­zet, a másik nemmel szemben ki­alakított gátlás jelentős szerepet játszik a lányok nemi identitásá­nak, azonosságtudatának megsérü­lésében is. Bár a felettük őrködő hagyományos nevelés a másik nemtől való illő tartózkodást véli kívánatosnak, ugyanakkor erőseb­ben kapcsolódik e folyamat a ne­müknek megfelelő szerep kialakí­tásához is. A szexuális vágyak ki­oltása és fékentartása elsősorban frigiditást idéz elő, s csak ritkán vezet serdülőkorban rögzülő ho­moszexualitáshoz. Az esetek több­ségében a férfiak okozta lelki sé­rülések váltják ki az azonos ne­műek iránti vonzódást. Az öröm­­telennek, sőt megalázónak érzett nemi élet, a férfiak nyers s ta­pintatlan szexuális viselkedése, kulturálatlansága érleli a nők ho­moszexuális késztetését. Leszbosz és szégyen Jól érzékelteti ezt a folyamatot annak a 17 éves lánynak az ese­te, aki erőszakos és durva élmé­nyek hatására undorodott meg a férfiaktól. 16 éves koráig apjával élt egy lakásban, aki szigorúan eltiltotta őt a válás után kicsa-­­pongó s rendezetlen életet foly­tató anyjától. A kevés szeretettel, annál több szigorral nevelt fiatal lány ennek ellenére vonzódott anyjához, mert sajnálta, s együtt érzett vele, ugyanakkor apját meg­vetette önzése, gyávasága és ki­felé irányuló túlzott tekintélytisz­telete miatt. Többször is megszö­kött otthonról, csavargott. 15 éves korában egy alkalommal három fiú megerőszakolta. A kórházi és pszichiátriai kezelés után egy ná­la jóval idősebb férfinál keresett menedéket, aki azonban perverz hajlamainak kiélését követően el is hagyta. Az újabb kórházi ke­zelés alatt szövődött az a szoros érzelmi viszony egy hozzá hasonló korú lánnyal, amely hamarosan leszboszi szerelemmé alakult. Szá­mára ez a testi-lelki közelség fel­oldódást, lelki biztonságot és ön­bizalmat adott. Az intim együtt­­létek ugyanis nemcsak szexuális örömöt okoztak, hanem partneré­től végre megértést, gyengédséget és szeretetet is kapott. A homoszexuális magatartás per­sze nem feltétlenül válik tartóssá s rögzül egy életre szólóan. Nem ritka, hogy csak hosszabb-rövidebb ideig tartó kényszerű kalandozás a „tribádok éjszakáján”. (Ilyen át­meneti kényszerhelyzet lehet pél­dául a katonaság, intézet vagy börtön.) A formálódó kapcsolatot kísérő bűntudat, a „másság” elleni­­belső tiltakozás vagy a szerepide­­genség gyakran erősebb, mint a késztetés. S a homoszexuális ki­ruccanás csak átmeneti formája a nemi feszültség levezetésének, később titkolt és felejteni való emlékké szelídül. Belenyugvás helyett Ez történt azzal a 19 éves lány­nyal is, aki sorra szakította meg fiúkapcso­latait, mert azok egyike sem nyújtotta számára a kívánt élményt. Egy házibulin, alkohol­­mámorban került először forró testközelbe barátnőjével. Játé­kukban egy közös fiú ismerősük is részt vett. Bár a biszexuális estéről az elkövetkező napokban még egymást közt sem beszélget­tek, az említett­­lány né­hány hét múlva újra kezdemé­nyezett — most már a felesleges­nek tűnő harmadik nélkül. Csak­hogy a második kísérlet már az elején kudarcba fulladt. Képte­lenek voltak egymásba feledkez­ve feloldódni. Bár feltehető, hogy a homosze­xuálissá válás biológiai okokra is visszavezethető, e magyarázat­formába való belenyugvás helyett fontosabb annak elismerése és tu­datosulása, hogy a szexuális za­varok létrejöttében a szűkebb és tágabb környezet, a családi és társadalmi légkör, az érzelmi tö­rődés és a helyes nevelési mód­szerek hiánya is meghatározó szerepet játszik. A tizenévesek egészséges nemi fejlődésének „akaratlan” korláto­zása, a fiatalok, no és a felnőttek kapcsolatteremtő kultúrájának ki­forratlansága éppúgy elősegíti a szexuális tévutak létrejöttét, mint az a tény, hogy a köztudat a sze­xuális érést és személyiségfejlő­dést még napjainkban is pusztán biológiai eseményként kezeli. A pszichoszexuális fejlődés azonban nem elszigetelt, belső folyamat, hanem a sokféle külső hatás kö­zött, gyakran a különböző embe­ri kapcsolatok kereszttüzében for­málódik, bontakozik ki. MEZŐVÁRI gyula Szexualitás Érzéki vakvágány Biológiai háttér Mitől rögzül a homoszexualitás? ! MEGHITT PILLANAT ,EGY MÜNCHENI HOMOSZEXUÁLIS BARBAN Egyre hevesebben kezd ragaszkodni az effajta kielégüléshez 29 MAGYARORSZÁG 1986/37

Next