Magyarország, 1988. július-december (25. évfolyam, 27-53. szám)
1988-08-05 / 32. szám
---------------------------------------- MAGYARORSZÁG szerkesztősége megint gyászol. Fájdalmasan érintett bennünket a hír, ahogy az elmúlt hét szerdáján, hosszú szenvedés és súlyos műtét után, 76 éves korában elhunyt lapunk alapítása óta volt kollégánk és munkatársunk, egy a „régi gárda” tagjai közül: Magyar Tibor. Ilyen szomorú alkalmaikkor a leggazdagabb életút is elfér egy tenyérnyi helyen, néhány sorsban, halála most hosszú és tartalmas újságírói pálya után tett pontot.Magyar Tibor 1912 novemberében született és középiskoláinak elvégzése után rövidesen újságíróként kezdett dolgozni különböző lapoknál. 1931-től jelentek meg írásai a Magyar Közgazdaságban, az Újságban, az Esti Kurírban, mígnem a háborús vihar őt is a legsúlyosabb megpróbáltatások elé állította, s mintegy két esztendeig a frontra sodorta. A felszabadulás után ismét megtalálta helyét a sajtóban. Szentesen, a Magyar Alföld című lapnál, majd Győrben, a Dunántúli Szabad Népnél dolgozott, később a Kossuth Népe, a Szabadság, utóbb pedig a pécsi Dunántúli Napló munkatársa lett. A továbbiakban az MTI Külföldi Sajtószolgálatánál, a filmpropagandában, a Vidám Színpadnál tevékenykedett, s innen ismét visszakanyarodott útja a sajtóhoz: a Magyar Nemzetnél működött egy ideig, majd a Világgazdaság olvasószerkesztője volt, míg 1974-ben nyugdíjba vonult. Mindemellett —e kanyargós hírlapírói pálya pihenőiben sikeres kabarészerző is volt, sok ilyen munkáját sorozatban adták elő a műfaj különböző fórumain. Amikor negyedszázaddal ezelőtt lapunk első szerkesztőségi stábja összeállt, úgy gondoltuk, szükségünk lesz valakire, egy műveit, olvasott, jól tájékozott kollégára, aki „nagyítóval” nézi majd a szedéseket, levonatokat, s kíméletlenül irtja a hibákat, elírásokat, magyartalanságokat, a pontatlan adatokat. Nagy felkészültséget, tárgyi tudást, stíluskészséget feltételező feladatkör. Magyar Tiborra esett a választásunk, s ő ezt a roppant figyelmet igénylő munkát csaknem 24 éven át nagy odaadással végezte. Ami persze nem azt jelenti, hogy mindig el tudta volna hárítani a nyomda ördögét. Hetvenötödig születésnapján főszerkesztőnk meleg hangú köszönetet mondott neki ezért a gondos és sokszor áldozatkész munkáért, s az ünneplés tréfás hangulatában hozzátette: „Köszönjük neked, Tibor, a zajtóhibákat.” Nagyot nevettünk, és jószívvel ürítettük poharunkat barátunk egészségére. Jókívánságunkat nem teljesítette a sors. Barátunk betegsége egyre inkább elhatalmasodott, egy évvel ezelőtt már csak taxin tudott bejárni a szerkesztőségbe, hogy ellássa a dolgát. Néhány héttel ezelőtt pedig egy tragikus műtét végképp megszakította személyes kapcsolatunkat, csak üzenni tudtunk, mesterkélt vidámságot magunkra erőltetve. Életében milliónyi deleatur jelet kellett használnia a levonatokon; a nála is könyörtelenebb korrektor most őt törölte végképp a sorból. Emlékét megőrizzük! ___________________ Álláspontunk Biztosíték: a törvény Ha nálunk többen akarnak élni az állampolgári illetékességet biztosító alkotmányos lehetőségekkel, s ennél fogva erősödnek a gyülekezési, egyesülési törekvések, ha nagyobb az igény a demokratikus véleménynyilvánításra, s ezen belül a politika iránti bizalom, támogatás vagy éppen a vele kapcsolatos elégedetlenség kifejezésére, ez kedvező vagy kedvezőtlen jelenség-e társadalmunkban? Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a lakosság túlnyomó többsége erre a kérdésre azt a választ adja, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén is megfogalmazott: ez a közéleti tevékenység élénkülésének örvendetes jele. Hiszen minden érdekünk a jobbító szándékú közéleti aktivitás bátorításához fűződik és legnagyobb ellenségünk a közöny, a passzivitás, a tehetetlenség. A közös gondolkodás és cselekvés számos formát ölthet, ezek egyike a gyülekezés és az egyesülés jogának szabad gyagyakorlása. Az állampolgárok és a hatóságok számára egyaránt fontos, hogy ezen a téren tiszta, világos, egyértelmű, törvényes viszonyok uralkodjanak. Mindenki pontosan ismerje jogait és kötelességeit, a jogok garanciáit éppúgy, mint a kötelességszegés, a jogsértés szankcióit. Véget kell vetni a „se nem szabad, se nem tilos”állapotoknak, mert ezek szükségszerűen bizalmatlanságot szülnek és kiszámíthatatlanná tesznek folyamatokat, reakciókat. Ezt az egyértelmű rendezést szorgalmazta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július közepén, kifejezve az általános közvéleményt: legyenek törvényes biztosítékai a gyülekezési és az egyesülési jog érvényesítésének. Erről ma sok helyen vitatkoznak és hallhatók ellenvetések is. Egyesek attól tartanak, hogy a jövőben nagyobb lehetőség kínálkozik majd az állampolgári elégedetlenség kifejezésére. Ez igaz. De miért kell ettől félni? Vajon jobb lenne a politikai helyzet attól, hogy leplezzük vagy visszautasítjuk a valós elégedetlenséget? „Éppen ellenkezőleg — válaszolta erre Fejti György, a Központi Bizottság titkára. " Arra kell törekednünk, hogy az elégedetlenség tényleges okait minél pontosabban megismerjük és az állampolgárok közreműködésével, ha módunkban áll, megszüntessük. Vagyis az emberi elégedetlenséget okos, hiteles politikával a változtatások hajtóerejeként kell felhasználnunk.” S ha egyesek nemcsak elégedetlenek, hanem a párt hivatalos álláspontjától többé-kevésbé eltérő nézeteket is megfogalmaznak, vagyis úgynevezett alternatív elgondolásokat képviselnek? Ha ez az alkotmányosság, a törvényesség, az elemi lojalitás és konstruktivitás talaján fejlődik ki, akkor e személyek, csoportok nézeteit, törekvéseit is kamatoztatni lehet a közérdek szolgálatában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy bár igen szűk bázisra támaszkodva, de van az országban kifejezett szocializmus- és rendszerellenesség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebecsülni, akár túlértékelni. Vannak olyan személyek és csoportok, akik és amelyek — bár szavaikban mást hangoztatnak — nézeteikkel és főleg cselekedeteikkel kirekesztik magukat a társadalmi párbeszédből. A párt központi bizottsága — miként az előadói beszédből is kitűnt — azon a véleményen van, hogy „ezeknek a személyeknek és csoportoknak a törvény ne biztosítson legális mozgásteret”. A mai magyar valóság néhány mozzanatának felvillantása is mutatja, milyen bonyolult feladatok megoldására kell vállalkozniok a törvényhozóknak. Vajon lehet-e valamiféle általános rendezőelvet, mondhatni „jogi kapaszkodót” találni ahhoz, hogy az állampolgár és a hatóság egyaránt biztosan eligazodhasson az egyesülési és a gyülekezési jogszabályokban. A párt vezető testületének véleménye szerint igen. Ehhez az szükséges, hogy a törvény tegye egyértelművé: e jogok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, külpolitikáját, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöket, illetve mások jogait és szabadságát. Az idők jele, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásával nem zárja le, hanem ellenkezőleg, ösztönzi a legszélesebb körű demokratikus törvényalkotói munkát. Felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. Ez nem formai, hanem nagyon is tartalmi jellegzetessége a párt mostani tevékenységének. Alapja pedig az a gondolatmenet, amelyet a KB ülésén Fejti György így fejtett ki: „Ha elfogadjuk, hogy társadalmunkban érdekes véleménypluralizmus létezik, akkor el kell fogadnunk a különböző nézetek, vélemények, érdekek nyílt konfrontációját is, természetesen a közmegegyezés, az érdekek kompromisszumok révén történő közelítésének reményében. Ez a megszokottól eltérő politikai munkát igényel mind a párt-, mind az államigazgatási szervektől.” I-KU MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika, rovatvezető-helyettes) Árvay Sándor (nemzetközi politika) Várkonyi Endre (belpolitika, rovatvezető) Horváth Ágnes (belpolitika, munkatárs) Nyárády Gábor (tudomány, rov. vez.) Bános Tibor (kultúra, rovatvezető) Dr. Novobáczky Sándor (rovatvezető, idegenforgalom, levelezés) Juhani Nagy János (főmunkatárs, „Öt világrész száz lapjából’) Bedecs Éva (nő- és családrovat, rovatvezető) Dr. Kocsis Ferencné (archívum vezető) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Dorogi Sándor (Moszkva) Eszes Tibor (Kairó) Éliás Béla (Peking) Fábián Ferenc (Brüsszel) Flesch István (Bonn) Garzó Ferenc (Róma) Kis Csaba (Washington) Köves Tibor (London) Láng Judit (Prága) László Balázs (Párizs) Márkus Gyula (Belgrád) Meruk József (Madrid) Nagy Károly (Szófia) Oltványi Ottó (Bukarest) Pach Ferenc (Berlin) Rácz Péter (Új-Delhi) Simárdi Tamás (Havanna) Simó Endre (Buenos Aires) Szántó András (Moszkva) Tamássy Sándor (Moszkva) Dr. Trom András (Tokió) Zsebesi Zsolt (Varsó) E számunk képeit az MTI Fotó: az MTI képszolgálata és Várnai Ferenc (7. oldal) készítették. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő Postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: HELIR Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 26,- Ft, negyed évre 78,- Ft, fél évre 156,— Fb, egész évre 312,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.). Lapunk megrendelhető: ANGLIA: Hungarian Book Agency, Mrs. Klara Adams, 87 Sewarastone J. and E. Forbat, 108 Chapel St. Road London, E2 9HN; AUSZTRÁLIA: Windsor, Vic. 3181; AUSZTRIA: LIBRODISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A-1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q H2X 1S4; Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B” Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V62 IMA, DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhauen NSZK: Újváry-Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hungarica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 13; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köllcsönkönyvtár. Nesz Ciona u. 4., Tel- Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Norvesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6, SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Färlag P. O. Box. 62. S.10120 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. San- New York N. Y. 10028; Otto’s Import dor Paski c/o Corvin 251E. 82. Street Store 2320 W. Clark Ave. Burbank CA 91506; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest, a KULTÚRA 024/7 számú számlájára, ____________________)