Magyarország, 1988. július-december (25. évfolyam, 27-53. szám)

1988-08-05 / 32. szám

----------------------------------------­ MAGYARORSZÁG szerkesztősége megint gyászol. Fájdalmasan érintett bennünket a hír, ahogy az elmúlt hét szer­dáján, hosszú szenvedés és sú­lyos műtét után, 76 éves korá­ban elhunyt la­pun­k alapítása óta volt kollégánk és munka­társunk, egy a „régi gárda” tagjai közül: Magyar Tibor. Ilyen szomorú alkalmaikkor a leggazdagabb életút is elfér egy tenyérnyi helyen, néhány sorsban, halála most hosszú és tartalmas újságírói pálya után tett pontot.­­Magyar Tibor 1912 novembe­rében született és középiskolái­nak elvégzése után rövidesen újságíróként kezdett dolgozni különböző lapoknál. 1931-től je­lentek meg írásai a Magyar Közgazdaságban, az Újságban, az Esti Kurírban, mígnem a há­borús vihar őt is a legsúlyo­sabb megpróbáltatások elé állí­totta, s mintegy két esztendeig a frontra sodorta. A felszaba­dulás után ismét megtalálta he­lyét a sajtóban. Szentesen, a Magyar Alföld című lapnál, ma­jd Győrben, a Dunántúli Sza­bad Népnél dolgozott, később a Kossuth Népe, a Szabadság, utóbb pedig a pécsi Dunántúli Napló munkatársa lett. A to­vábbiakban az MTI Külföldi Sajtószolgálatánál, a filmpropa­gandában, a Vidám Színpadnál tevékenykedett, s innen ismét visszakanyarodott útja a sajtó­hoz: a Magyar Nemzetnél mű­ködött egy ideig, majd a Világ­­gazdaság olvasószerkesztője volt, míg 1974-ben nyugdíjba vonult. Mindemellett —­e ka­nyargós hírlapírói pálya pihe­nőiben­­ sikeres kabarészerző is volt, sok ilyen munkáját so­rozatban adták elő a műfaj különböző fórumain. Amikor negyedszázaddal ez­előtt lapunk első szerkesztőségi stábja összeállt, úgy gondol­tuk, szükségünk lesz valakire, egy műveit, olvasott, jól tájé­kozott kollégára, aki „nagyító­val” nézi majd a szedéseket, levonatokat, s kíméletlenül irt­ja a hibákat, elírásokat, ma­gyartalanságokat, a pontatlan adatokat. Nagy felkészültséget, tárgyi tudást, stíluskészséget fel­tételező feladatkör. Magyar Ti­borra esett a választásunk, s ő ezt a roppant figyelmet igénylő munkát csaknem 24 éven át nagy odaadással végezte. Ami persze nem azt jelenti, hogy mindig el tudta volna hárítani a nyomda ördögét. Hetvenötö­dig születésnapján főszerkeszt­­őnk meleg hangú köszönetet mondott neki ezért a gondos és sokszor áldozatkész munkáért, s az ünneplés tréfás hangulatá­ban hozzátette: „Köszönjük ne­ked, Tibor, a z­ajtóhi­bákat.” Na­gyot nevettünk, és jószívvel ürí­tettük poharunkat barátunk egészségére. Jókívánságunkat nem teljesí­tette a sors. Barátunk betegsé­ge egyre inkább elhatalmaso­dott, egy évvel ezelőtt már csak taxin tudott bejárni a szerkesztőségbe, hogy ellássa a dolgát. Néhány héttel ezelőtt pedig egy tragikus műtét vég­képp megszakította személyes kapcsolatunkat, csak üzenni tudtunk, mesterkélt vidámságot magunkra erőltetve. Életében milliónyi de­leatur jelet kellett használnia a levonatokon; a ná­la is könyörtelenebb korrektor most őt törölte végképp a sor­ból. Emlékét megőrizzük! ___________________ Álláspontunk Biztosíték: a törvény Ha nálunk többen akarnak élni az állampolgári illetékessé­get biztosító alkotmányos lehetőségekkel, s ennél fogva erősöd­nek a gyülekezési, egyesülési törekvések, ha nagyobb az igény a demokratikus véleménynyilvánításra, s ezen belül a politika iránti bizalom, támogatás vagy éppen a vele kapcsolatos elé­gedetlenség kifejezésére, ez kedvező vagy kedvezőtlen jelen­ség-e társadalmunkban? Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a lakosság túlnyomó többsége erre a kérdésre azt a választ adja, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén is meg­fogalmazott: ez a közéleti tevékenység élénkülésének örvendetes jele. Hiszen minden érdekünk a jobbító szándékú közéleti ak­tivitás bátorításához fűződik és legnagyobb ellenségünk a kö­zöny, a passzivitás, a tehetetlenség. A közös gondolkodás és cselekvés számos formát ölthet, ezek egyike a gyülekezés és az egyesülés jogának szabad gya­­gyakorlása. Az állampolgárok és a hatóságok számára egyaránt fontos, hogy ezen a téren tiszta, világos, egyértelmű, törvényes viszonyok uralkodjanak. Mindenki pontosan ismerje jogait és kötelességeit, a jogok garanciáit éppúgy, mint a kötelességsze­gés, a jogsértés szankcióit. Véget kell vetni a „se nem szabad, se nem tilos”állapotoknak, mert ezek szükségszerűen bizalmat­lanságot szülnek és kiszámíthatatlanná tesznek folyamatokat, reakciókat. Ezt az egyértelmű rendezést szorgalmazta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július közepén, ki­fejezve az általános közvéleményt: legyenek törvényes biztosí­tékai a gyülekezési és az­ egyesülési jog érvényesítésének. Erről ma sok helyen vitatkoznak és hallhatók ellenvetések is. Egyesek attól tartanak, hogy a jövőben nagyobb lehetőség kínálkozik majd az állampolgári elégedetlenség kifejezésére. Ez igaz. De miért kell ettől félni? Vajon jobb lenne a politikai helyzet attól, hogy leplezzük vagy visszautasítjuk a valós elé­gedetlenséget? „Éppen ellenkezőleg — válaszolta erre Fejti György, a Központi Bizottság titkára. " Arra kell töreked­nünk, hogy az elégedetlenség tényleges okait minél pontosabban megismerjük és az állampolgárok közreműködésével, ha mó­dunkban áll, megszüntessük. Vagyis az emberi elégedetlenséget okos, hiteles politikával a változtatások hajtóerejeként kell fel­használnunk.” S ha egyesek nemcsak elégedetlenek, hanem a párt hiva­talos álláspontjától többé-kevésbé eltérő nézeteket is megfogal­maznak, vagyis úgynevezett alternatív elgondolásokat képvisel­nek? Ha ez az alkotmányosság, a törvényesség, az elemi loja­litás és konstruktivitás talaján fejlődik ki, akkor e személyek, csoportok nézeteit, törekvéseit is kamatoztatni lehet a közérdek szolgálatában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy bár igen szűk bázisra tá­maszkodva, de van az országban kifejezett szocializmus- és rendszerellenesség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebe­csülni, akár túlértékelni. Vannak olyan személyek és csoportok, akik és amelyek — bár szavaikban mást hangoztatnak — né­zeteikkel és főleg cselekedeteikkel kirekesztik magukat a társa­dalmi párbeszédből. A párt központi bizottsága — miként az előadói beszédből is kitűnt — azon a véleményen van, hogy „ezeknek a személyeknek és csoportoknak a törvény ne bizto­sítson legális mozgásteret”. A mai magyar valóság néhány mozzanatának felvillantása is mutatja, milyen bonyolult feladatok megoldására kell vál­­lalkozniok a törvényhozóknak. Vajon lehet-e valamiféle álta­lános rendezőelvet, mondhatni „jogi kapaszkodót” találni ah­hoz, hogy az állampolgár és a hatóság egyaránt biztosan el­igazodhasson az egyesülési és a gyülekezési jogszabályokban. A párt vezető testületének véleménye szerint igen. Ehhez az szükséges, hogy a törvény tegye egyértelművé: e jogok gya­korlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, külpolitikáját, nemzetközi szerződésben vállalt kötele­zettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöket, illetve mások jogait és sza­badságát. Az idők jele, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásával nem zárja le, hanem ellenkezőleg, ösztönzi a legszélesebb körű demokratikus törvényalkotói munkát. Felkérte a Miniszterta­nácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. Ez nem formai, hanem nagyon is tartalmi jellegzetessége a párt mostani tevékenységének. Alap­ja pedig az a gondolatmenet, amelyet a KB ülésén Fejti György így fejtett ki: „Ha elfogadjuk, hogy társadalmunkban érdek­es véleménypluralizmus létezik, akkor el kell fogadnunk a kü­lönböző nézetek, vélemények, érdekek nyílt konfrontációját is, természetesen a közmegegyezés, az érdekek kompromisszumok révén történő közelítésének reményében. Ez a megszokottól el­térő politikai munkát igényel mind a párt-, mind az államigaz­gatási szervektől.” I-K­U MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika, rovatvezető-helyettes) Árvay Sándor (nemzetközi politika) Várkonyi Endre (belpolitika, rovatvezető) Horváth Ágnes (belpolitika, munkatárs) Nyárády Gábor (tudomány, rov. vez.) Bános Tibor (kultúra, rovatvezető) Dr. Novobáczky Sándor (rovatvezető, idegenforgalom, levelezés) Juhani Nagy János (főmunkatárs, „Öt világrész száz lapjából­’) Bedecs Éva (nő- és családrovat, rovatvezető) Dr. Kocsis Ferencné (archívum vezető) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Dorogi Sándor (Moszkva) Eszes Tibor (Kairó) Éliás Béla (Peking) Fábián Ferenc (Brüsszel) Flesch István (Bonn) Garzó Ferenc (Róma) Kis Csaba (Washington) Köves Tibor (London) Láng Judit (Prága) László Balázs (Párizs) Márkus Gyula (Belgrád) Meruk József (Madrid) Nagy Károly (Szófia) Oltványi Ottó (Bukarest) Pach Ferenc (Berlin) Rácz Péter (Új-Delhi) Simárdi Tamás (Havanna) Simó Endre (Buenos Aires) Szántó András (Moszkva) Tamássy Sándor (Moszkva) Dr. Trom András (Tokió) Zsebesi Zsolt (Varsó) E számunk képeit az MTI Fotó: az MTI képszolgálata és Várnai Ferenc (7. oldal) készítették. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő Postahivatal­nál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizeté­si és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900­­, közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi jel­zőszámra. Postacím: HELIR Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 26,- Ft, negyed évre 78,- Ft, fél évre 156,— Fb, egész évre 312,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.). Lapunk megrendelhető: ANGLIA: Hungarian Book Agency, Mrs. Klara Adams, 87 Sewarastone J. and E. Forbat, 108 Chapel St. Road London, E2 9HN; AUSZTRÁLIA: Windsor, Vic. 3181; AUSZTRIA: LIBRO­­DISCO Ungarische Bücher und Schall­platten aus Wien, Domgasse 8, A-1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q H2X 1S4; Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B” Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V62 IMA, DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhauen NSZK: Újváry-Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hun­­garica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaup­­pa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 13; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köll­csönkönyvtár. Nesz Ciona u. 4., Tel- Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nor­­vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6, SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Färlag P. O. Box. 62. S.101­20 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. San- New York N. Y. 10028; Otto’s Import dor Paski c/o Corvin 251E. 82. Street Store 2320 W. Clark Ave. Burbank CA 91506; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest, a KULTÚRA 024/7 számú számlájára, ____________________)

Next