Magyarország, 1992. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 3. szám
A német szakszervezetek tanácstalanok, hogyan mozgósítsák a tömegeket a bérkövetelések érvényesítésére, ha egyszer azt kell látniok, hogy a megkérdezett dolgozók húsz százaléka egyáltalán nem akar béremelést, a többség legfeljebb hatszázalékos emeléssel is megelégszik, nehogy a túlzott igények veszélyeztessék a konjunktúrát. A Wickert közvélemény-kutató intézet megállapítása szerint a foglalkoztatottaknak legfeljebb csak öt százaléka ért egyet a szakszervezetekkel, amelyek tízszázalékos vagy még nagyobb arányú béremelést sürgetnek. * * * Az atlaszok, az iskolai és a fali térképek készítőinek se éjjelük, se nappaluk. Az utóbbi hónapok politikai változásai rengeteg munkát adnak. Főleg a Szovjetunió széthullása, az új, független államok kialakulása kényszerítette választásra a térképszerkesztőket. Amerikában már nem vörös a térképeken az a hatalmas terület, ami korábban a Szovjetunió volt, s legfeljebb Oroszországnak hagytak meg egy rózsaszínt, viszont a német Westermann úgy döntött, hogy minden utódállam — zöld, egyik világosabb, másik sötétebb... Nyilvánvalóan magában az egykori Szovjetunióban igazán válságos a térkép- és atlaszhelyzet. A GUGK a világ legnagyobb térképkiadó vállalata, mintegy százezer embert foglalkoztat, ám valószínű, hogy a FÁK nem fogja elbírni ekkora mamutvállalat fenntartását. Ami a raktáraiban van, azt mind eldobhatják, zúzdába küldhetik. Ám ugyanígy a világ más tájain is át kell dolgozni mindent: a zsebnaptárakban az országok zászlajait, és nagyon sok kelet-európai és ex-szovjet város térképein új utcaneveknek kell üres helyet hagyni. Megoldás lehet az is, hogy a cégek — mondjuk — fél éven át nem csinálnak semmit, mert amit elkészítenének ez alatt, nyomban érvénytelenné válik... Viszont vannak kiadók, amelyek vállalják a kockázatot: a stuttgarti Maris most készülő térképein Szlovéniát és Horvátországot már önálló, független államként tünteti fel. * * * Mi a japán autógyártás titka? Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában mind több oldalról vizsgálják a gépkocsiipar összehasonlítható adatait. Ilyen megállapításokra jutnak: Japánban 16,8 munkaóra alatt készül el egy autó, az USA-ban 25,1 óra alatt, Nyugat-Európában 36,2 óra alatt. Összeszerelési hibát 25 százalékkal kevesebbet találnak japán autókon, mint az amerikai gépkocsikon, s 30 százalékkal kevesebbet, mint a nyugat-európai autókon. Egy alkalmazott betanítására Japánban 380 órát fordítanak, Amerikában csak 46-ot, Nyugat-Európában 173-at. Az összlétszámnak csak öt százaléka hiányzik betegség, szabadság vagy egyéb címeken a japán gyárakban, míg az Egyesült Államokban ez az arányszám 11,7 százalék, Nyugat-Európában 12,1 százalék. A japánok munkacsoportokban dolgoznak, e csoportok az összlétszám 69,3 százalékát teszik ki. Az USA- ban 17,3 százalékot érnek el a csoportok, Nyugat-Európában viszont még egy százalék sincs az így összedolgozó munkások és alkalmazottak aránya. * * * Elkészült Németországban a statisztika arról, hogy 1991-ben melyik politikusról készült karikatúra. Kohl kancellár fölényesen első, hiszen a német újságokban 1904 gúnyrajz ábrázolta. A pénzügyek irányítói követik: Weigel pénzügyminiszter 841 karikatúrával, míg a szabad demokrata Möllemann gazdaságügyi minisztert 528 rajzon figurázták ki. Az ellenzék messze lemaradt a statisztikában. Az SPD vezetője, Engholm csupán 352 alkalommal került ceruzavégre. * * * A szélsőjobboldali, félfasiszta vagy neonáci csoportok egyre szaporodnak Európában. A szomszédos Ausztriában is, ahol öt éve működik a törvényesen be nem jelentett, s ezért jogilag fel sem oszlatható (!) VAPO, a „Néphez Hű, Parlamenten Kívüli Ellenzék” elnevezésű, s most már ezernél több tagot számláló, szélsőjobboldali csoport. Vezetője egy 33 éves egyetemista, Gottfried Heinrich Küssel, akit a minap választottak meg Cottbusban valamenynyi német ajkú neonáci mozgalom és párt tömörülésének vezetőjéül. Addig „Gauleiter Ost”-nak tituláltatta magát... Küssel kijelentéseiből bőven idéz a bécsi Die Presse: az amerikai ABC televíziónak adott nyilatkozata szerint „Hitler Adolf a történelem egyik legnagyobb alakja” volt, „a gázkamrák csak rovarirtásra szolgáltak, nem pedig emberek megölésére”; ő járt a theresienstadti koncentrációs táborban, de csak „nevetnie” kellett az egészen, „osztrák nemzet pedig nem is létezik”. Küssel bécsi címe: Währingerstrasse 147. Nem messze onnan, a Votivkirche előtt áll egy Freud-emlékmű, amelyre mostanában ismeretlenek ezt firkálták fel: „Öljétek meg a zsidókat!” Az osztrák neonácik lapokat is kiadnak: a Sieg vagy a Halt postán jut el a főleg fiatal olvasókhoz. Ha zárt borítékba teszik, az osztrák postának (ilyen a demokrácia!) nincs joga felbontani és visszatartani — jegyzi meg a bécsi lap. * * * Nem tudni, totó- vagy tőzsdei tippnek felel-e meg a Tottenham Hotspurs sikerére számítani? A londoni befektetők mindenesetre megkockáztathatják fontjaikat azáltal, hogy Spurs-részvényeket vásárolnak. A Tottenham Hotspurs értékpapírjai egy év és két hónap szünet után ismét foroghatnak a tőzsdén. Amikor jegyzésüket felfüggesztették, 91 penny volt egy részvény. A labdarúgó egyesület részvényesei hétmillió font sterlinges tőkeemelést határoztak el, ezt az összeget az új részvények tőzsdei jegyzéséből várják. * * * A Coca Cola készítésének hétpecsétes titokként kezelt receptjét a konszern most kiadta egy rabbinak — írja az izraeli Ma’ariv. A magyarázat kézenfekvő: Moshe Landau rabbi a recept alapján igazolást adott arról, hogy az üdítőital olyan anyagokból készül, amelyek alapján kósernek minősül, s így a legszigorúbb vallási előírások szerint élők is fogyaszthatják. * * * A brit kormány áruba kíván bocsátani 870 atombombabiztos óvóhelyet. Az egyenként húsz négyzetméteres óvóhelyeken két ágy, WC és önálló áramfejlesztő van. Ha nem találnak vevőkre, befalazzák a bunkereket. Jobb időkre. * * * A fiatalabb korosztály tagjai aligha ismerik már Angela Davis nevét. A most 48 esztendős amerikai néger tanárnő huszonöt évesen — párizsi és hamburgi tanulmányai után — a San Diego-i egyetemen filozófiát tanított, s az USA kommunista pártjának tagjaként bekapcsolódott a Fekete Párducok mozgalmába. 1970-ben börtönbe került, két év múlva szabadult. 1980-ban a párt alelnöke lett, és még az amerikai elnökválasztáson is indult, persze, a „futottak még” kategóriában végezve. Most azt a hírt hozta róla a londoni Guardian, hogy eltávolították a párt vezetőségéből, mert „demokratikus megújhodást” sürgetett. Ez pedig nem volt a főtitkár, Gus Hall ínyére. A 82 éves pártvezér inkább azt állítja, hogy a Szovjetunió problémáinak Gorbacsov hibás politikája volt az okozója. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának egyébként még tizenkétezer tagja sincs, a tagság nagyobbik fele színes bőrű. * * * Hazai és külföldi befektetők számára, tanácsadó cégeknek is rendkívül hasznos segítséget jelent az Állami Vagyonügynökség és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közös kiadványa, amely az ipar és a belkereskedelem területén kínálkozó privatizációs lehetőségeket veszi számba. Mintegy háromszáz magyar vállalat bemutató anyagát tartalmazza a két kötet ötszázharminc oldalon. Az eddigieknél jóval szélesebb körű tájékoztatás segíthet abban, hogy a jövőbeli üzleti partnerek megtalálhassák a legvonzóbb befektetési területeket. A vállalati mutatók számítása már jelentős mértékben igazodik a világbanki követelményekhez: a vállalatoknál megjelenik a likviditási mutató éppúgy, mint az állóeszközök forgási sebessége, vagy például a belkereskedelmi vállalatoknál az árukészletek mozgását napokban kifejezve jelzi a forgási sebesség. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium informatikai főosztályán külön tájékoztatási ügynökség működik, amelynek adatbázisából megannyi információt szerezhetnek az odafordulók: ki mit gyárt, mit exportál, és hova, mit importál, és honnan, mi a címe harmincezer magyar gazdálkodó szervezetnek, és így tovább, egészen a negyedéves prognózisokig. Gazdálkodó szervezetek, képviseletek, befektetés iránt érdeklődők, vállalkozók és magánszemélyek is szerezhetnek ismereteket a tájékoztatási ügynökség jóvoltából az ipar, az építőipar és a belkereskedelem különböző területeiről. Atlasz zöld utódállamokkal Akinek Adolf nagy ember volt Autó — 16,8 óra munkával Atombiztos óvóhely eladó FORRÓ DRÓT Magyarország legpatinásabb országos napilapja a százötven éve, 1841-ben alapított Pesti Hírlap Az első számokat Kossuth Lajos jegyezte, mint főszerkesztő. A század elejétől a II. világháborúig a Légrády testvérek tulajdonában volt, s a magyar szellemi élet legjavát fogta össze. Legújabb kori történelmünk viharai sem pusztították el a Pesti Hírlap szellemiségét, amely meghatározói a polgárosodás, a vállalkozás, a korrekt információk, hasznos tudnivalók, az európai életszemlélet és a magyar tradíciók. Ezt az eseményt és célt szolgálja írásaival nap mint nap a Pesti Hírlap. érték a mérték 2 . 1992. január 17. HETI MAGYARORSZÁG