Magyarország, 1993. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1993-07-02 / 27. szám
Nagyobb hangsúlyt a mesterségbeli felkészültségnek! Dr. Rókusfalvy Pál a pedagógusképzés megújításáról Hosszas előkészítő folyamat, egyeztető tárgyalások sorozatának eredményeként parlamenti elfogadásra vár — az ellenzéki pártok bejelentése szerint, ha a módosító indítványok kegyetlen tűzpróbáját kiállja — az oktatási törvény. Szakmai és politikai egyezkedések kereszttüzében áll a Nemzeti Alaptanterv. A törvényhozás hajszolt programja ellenére is van esélye annak, hogy még a nyár folyamán megszülessen a felsőoktatási törvény. A magyar szellemi életet remények szerint gyökeresen megújító átszabályozás újabb állomásaként a kulturális tárca megbízására alakult bizottság összeállította és megvitatta azt a tervezetet, melynek címe: A közoktatás megújítását segítő pedagógusképzés és -továbbképzés koncepciója. A bizottság elnöke dr. Rókusfalvy Pál, akinek neve, kiemelkedő szaktudósi munkássága mellett, az utóbbi időkben elsősorban a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ügyeinek irányítása kapcsán került az érdeklődés fénykörébe. A terjedelmes tanulmánynyal kapcsolatos első kérdésünk az volt, hogy mintha az égető szükség egyik napról a másikra varázsolta volna elő az említett tanulmányt... — A legkevésbé sem hirtelen szükség szülte ezt a szakmai koncepciót. Ellenkezőleg: egy sok évvel ezelőtt megindult, több-kevesebb sikerrel folyó, majd elakadt előkészítő folyamat jutott el most befejező szakaszához. Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy bizottságunk nem tett egyebet, mint felfigyelt az adott kérdés megoldásának sürgető igényére, összegyűjtötte a korábban körültekintően kimunkált, megvitatott szakértő elképzeléseket, s azokat hivatalos megbízatása szerint egy egységes, kormányzati előterjesztésre kész szakmai koncepcióvá gyúrta-alakította. Az egyes részanyagok kidolgozásában a különféle egyetemek, tanárképző főiskolák képviselői, az ország legkiválóbb szakemberei vettek részt, s a jelenlegi bizottság tagjai valamennyien valamely előkészítő munkabizottságot vezettek, több évtizedes felsőoktatási tapasztalattal. Minden véleményre igyekeztünk tekintettel lenni, s elképzelésünket az egyeztetések többszörös szűrőjén tisztáztuk a mai formájáig. — Mindez természetesen nem mond ellent annak a szigorú ténynek, hogy az oktatás egészének megújítását szorgalmazó törvények — a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés „átszabályozása" — szó szerint megkövetelik a pedagógusképzés és — továbbképzés korszerűsítését. Bevezetőjében erre éppúgy utal a tervezet, miként arra is, hogy a mai gyakorlattól merőben eltérő képzés célja, megnövekedett hangsúllyal, az ún. „pedagógusszemélyiség” kialakítása. — Dolgozatunk elején magunk is leszögezzük, hogy többszörös kötöttségű koncepcióról van szó, amely természetesen veszi figyelembe a közoktatásra, a szakképzésre, a felsőoktatásra vonatkozó törvénytervezeteket, s ezeket is tekintve jelöli ki a feladatokat. Ám ezektől függetlenül is nyilvánvalóvá vált, hogy a pedagógusképzés korszerűtlen, nem felel meg a kor kihívásainak, gyökeres kiigazításra szorul. Legkirívóbb fogyatékosságnak azt tekinthetjük, hogy a pedagóguspályán megfogyatkoztak a mesterségükre sokoldalúan felkészült tanítók, tanárok. Következményeként annak, hogy a képzésben korábban életellenesen szétvált az oktatás és a nevelés, túlhangsúlyozódott a szaktárgyi felkészítés, háttérbe szorult a pedagógusmesterség kimunkálása. Hiányoznak — kihaltak? —a pedagógusszemélyiség kialakítására képes, iskolateremtő tanáregyéniségek a felsőfokú képzésből. Holott nyilvánvaló, hogy ki, hogyan oktat, azáltal nevel is: bármilyen kiváló szaktudás sem pótolhatja az „egész ember” alakításakor a pedagógiai és a pszichológiai felkészületlenséget vagy érzéketlenséget. Azt jelentené ez, hogy az inga ellenoldalra lendül, s a jövőben súlytalanabbá válik a pedagógusok szakmai, szaktudományi felkészítése a főiskolákon, az egyetemeken? — Erről természetesen szó sincs. A cél változatlanul a komplex képzés. Hogy milyen pedagógusszemélyiségre gondolunk, azt a koncepció első alapelveként pontosan megfogalmaztuk, ehhez rendeltük hozzá a tartalmi és a szervezeti kérdéseket. A mesterségbeli készségek fejlesztését valóban kiemelt rendűnek tekintjük, de fel sem merülhet, hogy a szaktudományi felkészültség ezáltal háttérbe szorulna. A koncepció rögzíti, s törvényi megerősítést kell nyerjen, hogy mindenféle pedagógusdiploma csakis szaktudományos alapképzést igazoló államvizsga, diploma birtokában érvényes. Egyszerűen visszaáll az életszerű arány: a felkészítésben óraszámszerűen is jelentősebbé válnak a pedagógiai és pszichológiai alapképzés, a személyiség- és képességfejlesztő, az ún. külső nevelési-oktatási gyakorlatok. — Számol-e a koncepció azzal, hogy a jóváhagyás előtt álló oktatási törvény feloldja a „nyolc osztályos általános után négy osztályos középfokú iskola” merev hierarchiáját? Szigorú elvei, a képzés tartalmára, szerkezetére, típusaira vonatkozó „előírásai" nem sértik-e a pedagógusképző intézmények autonómiáját? — Egyik alapvető kérdés volt számunkra, hogy megtaláljuk a korszerű követelményekhez igazodó formákat. Az iskolarendszer várható átalakulásával valóban elavult az a felfogás, hogy a tanítók a gyermeknek tízéves koráig, a középiskolai tanárok pedig 14 éves korától kezdődő tanítására készüljenek fel. Terveink szerint a jövőben az óvóképzés a 3—6 éves, a tanítóképzés a 6—(10)12 éves korosztályt veszi figyelembe (mindkettőt főiskolai szinten). Az 5—6. osztályban tanítóknak egy szakon kiegészítő képzettséget kell szerezniük. A tanárképzés a (10)12—18 évesek oktatására-nevelésére képesít, s különféle szintű követelmények fokozatos T 4 • 1993. július 2. HETI MAGYARORSZÁG A HÉT INTERJÚJA Részletek a koncepció egyes fejezeteiből „A cél a pedagógusszemélyiség azon értékeit állítja a képzés folyamatának középpontjába, amelyek birtokában képessé válik eredményes oktató-nevelő tevékenységre. Ez a cél: olyan érett, gyermekszerető, az egyetemes, az európai és a nemzeti értékekkel azonosuló, alkotóképes pedagógusszemélyiség kibontakoztatása, aki korszerű műveltséggel, továbbépíthető szakmai tudással képes a jövő alakítására alkalmas gyermekek (ifjak) fejlesztésére és önmaga folyamatos megújítására.” „...a pedagógus diploma mindenütt csak a szaktudományi képzettséget igazoló oklevéllel együtt érvényes.” „Az egységes alapkövetelmények megállapítása a képzés tartalmában, területein és a minősítés rendszerében nem zárja ki, hanem lehetővé teszi, hogy a pedagógusképző intézmények, élve autonómiájukkal, sajátos tárgyi, személyi feltételeik, körülményeik alapján önállóan alakítsák ki tanterveiket, tantárgyi rendszerüket, programjaikat, szervezeti formáikat és módszereiket... Ezt megköveteli a diplomák egyenértékűsége, az intézmények, szintek, szakok közötti átjárhatóság.” „A pedagógusképzés hatékonyságának legfőbb biztosítéka a képzést végzők emberi, szakmai minősége... A minőség elve érvényesítendő a pedagógusjelöltekre is, akikkel szemben magas emberi és szakmai követelményeket kell támasztani.” „...a képzési idő jelentős részét az egyéni tapasztalatszerzés feldolgozását igénylő kiscsoportos módszerek teszik ki. Fontos szerepet kapnak a képzésben a külső gyakorlatok különböző formái.” „Az óvodapedagógus és tanítói szakokon az oklevél megszerzéséhez államvizsgát kell tenni, amely egyben képesítő funkciót is betölt. A tanárszakon a tanári képesítő vizsga nyomán szerezhető pedagógusi képesítés, amely a szaktudományi végzettséget igazoló oklevéllel együtt jogosít tanári munkakör betöltésére... Törvény alkotása szükséges, amely a pedagógusok képzéséről, továbbképzéséről és képesítéséről rendelkezik... A törvény életbe lépéséig bármely egyetemen, ill. főiskolán szerzett tanári diploma továbbra is érvényes a végrehajtási utasításban meghatározott feltételek szerint.” „Az egyetemeken a pedagógusképzés nincs megfelelően képviselve az intézmények vezetésében. Mivel a tanárképzés feladatainak optimális megvalósítása meghaladja a tanárképzésben részt vevő egyes egységek kompetenciáját, koordinálásukra magasabb szintű intézményi — esetleg intézményközi — szervezeti egység létrehozása szükséges. Ezt a szerepet egy önálló fakultásként működő Tanárképző Intézet oldhatja meg.”