Magyarország, 1996. július (33. évfolyam, 27-29. szám)
1996-07-05 / 27. szám
Politikai élet Napirend előtt Beszédes arányeltolódások Miről szóltak a képviselők? ! A parlamenti színjáték talán legvonzóbb mozzanata a napirend előtti felszólalások egy-két órája. Nem véletlen, hogy háború tört ki miatta a koalíció és az ellenzék között. Az ellenzéki politikusok időben felismerték a nyilvános szereplésben rejlő lehetőségeket, egyesek éltek, mások visszaéltek sorozatosan a parlamenti demokráciának ezzel az eszközével. A Házszabályok szerint napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben szólalhatnak fel a frakciók arra jogosult képviselői, de éppenséggel ez a nagyvonalú megfogalmazás teszi lehetővé, hogy minden politikus vagy frakció maga dönthesse el, mi az számára, ami országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli. Torgyán, az éllovas A szocialista honatyákat már a kezdetek kezdetén, vagyis új parlamenti ciklus első napjaitól bosszantotta, hogy értékelésük szerint a sok napirend előtti hozzászólás miatt kevés idő maradt az érdemi munkára, most viszont úgy tűnik, a szabaddemokraták elégelték meg a napirend előtti, soha véget nem érő műsort, és javasolták a Házbizottságnak, hogy heti egy alkalomra korlátozzák a napirend előtti hozzászólások számát. Ez annyira sértette az ellenzéket, hogy a pártfrakciók közös sajtótájékoztatón jelentették be tiltakozásukat, kilátásba helyezve, amennyiben sor kerül a módosításra, testületileg elhagyják az országgyűlést, így fejezve ki tiltakozásukat a demokratikus jogszabályok sérelme miatt. Nehéz eldönteni, kinek van igaza. A következőkben ismertetjük az 1994. július 4. és 1995. június 30. között elhangzott napirend előtti főbb felszólalásokat és az olvasóra bízzuk, döntse el, mennyire volt érdemi a munka. Nyolcvannégy ülésnapon szerepeltek a képviselők napirend előtti MAGYARORSZÁG 1996/27 hozzászólásokkal. A pálmát Torgyán József (FKGP) viszi, aki 65- ször kért szót általa rendkívülinek tartott ügyben. Mentségére szolgáljon, hogy mind a 84 napon nem tudott felszólalni, mert például két hetet a távoli Tajvanon töltött, így Győriványi Sándor frakcióvezető-helyettes adta elő a hozzászólásokat. Az országgyűlés 1994. évi nyári rendkívüli ülésszakának első ülésnapján Csépe Béla (KDNP) a kolozsvári Mátyás-szobor veszélyeztetése ügyében kért szót, erre kontrázott Torgyán József, emlékeztetve a képviselőket, hogy a témával kapcsolatosan az FKGP frakciója már benyújtott egy határozati javaslatot. Torgyán József országos jelentőségű ügyként kezelte a fiatal erdélyi, Vass Kiss Előd öngyilkosságát, és az ország nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy nem kizárható a politikai gyilkosság, mert az ifjú részt vett a zetelaki és oroszhegyi eseményekben, amiért bebörtönözték Romániában... Vagy a Securitate, vagy pedig Magyarország közönye gyilkolta meg. - közölte a kisgazdák első embere. Morvai Ferenc (FKGP) vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta a Gyöngyös környéki földalap elosztásának tárgyában. 1994. szeptember 12-én Torgyán József kifogásolta, hogy a Magyar Televízió nem közvetítette Kiss Sándor parasztpolitikus emléktáblájának koszorúzási ünnepségét, és ezért az FKGP mindaddig nem vesz részt a médiatárgyalásokon, amíg le nem váltják a tévé vezetőit. Dobos Krisztina (MDF) a média képviselőit tette felelőssé azért a téves közlésért, hogy az egyházi iskolák kiemelt szerepet és támogatást kaptak. Morvai Ferenc (FKGP) sürgette az expo ügyének napirendre tűzését, ugyanakkor nemtetszését fejezte ki, mert a hazai bankok nem támogatják kellőképpen a magánvállalkozókat. Egy héttel később Torgyán József halaszthatatlannak minősítve az ügyet, arról beszélt, hogy az FKGP-nek soha nem volt közös telekügylete Thürmer Gyulával (Munkáspárt). 1994. szeptember 21-én a kisgazda Morvai Ferenc napirend előtti hozzászólásában elmondta, hogy a magyar vállalkozók képesek megrendezni az expót, ha a kormány hitelt és segítséget ad. Az importja kérdését is napirendre tűzte, szorgalmazva, hogy az erre szakosodott vállalkozók kapjanak 30-60 napos fizetési haladékot. Lányi Zsolt (FKGP) felszólította a parlamenti képviselőket, hogy közös adakozásból vegyenek egy légzőkészüléket a Szent László Kórház gyermek intenzív osztályának. Ellenzéki összefogás Szeptember 28-án Torgyán József a biotermelők nevében sürgette, hogy az állam függessze fel adósságainak behajtását. Dávid Ibolya (MDF) azt fejtegette, hogy az ellenzéki szerkesztőségeket immár tettlegesen is megfélemlítik, íme szétverték az Új Demokrata című hetilap berendezését. Október 3-án Kónya Imre napirend előtti hozzászólásában tiltakozott, mert a kormányzat megváltoztatta az alkotmányt, a választójogi törvényt és az önkormányzati rendszert. Érdekességként említjük, hogy az ellenzéki pártok képviselői először ezen az ülésnapon fogtak össze és jól időzítve, kiegészítve egymás mondanivalóit, össztűz alá vették Kuncze Gábor belügyminisztert. Október 4-én Szabó Iván Horn Gyula miniszterelnök egy héttel korábban elhangzott beszédére reagált, Giczy György (KDNP) pedig azért tiltakozott, mert bezúzták az Esti Hírlap egy számát a vezércikk miatt, amelyben Horn Gyula parlamenti beszédét bírálta a publicista. Egy hét után ismét Torgyán Józsefé volt a szó, aki feltette a kérdést: igaz-e, hogy Csépi Lajos havi 650 ezer forintot keresett az Állami Vagyonkezelő Rt. vezetőjeként? Továbbá kifogásolta, hogy felmentették az ÁV Rt. igazgatótanácsának nyolc vezető munkatársát. Október 11 -én Torgyán József aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyesek helyénvalónak tartanák a termőföld idegen kézbe adását. Személy szerint támadta Raskó Györgyöt (MDF) és Juhász Pált (SZDSZ), akik úgy nyilatkoztak egy lapban, hogy amennyiben kereslet van rá - véleményük szerint - akár idegenek is megvásárolhatnák a magyar termőföldet. Torgyántól megtudhattuk, hogy a FKGP az „édes magyar földben szeretne nyugodni”. Október 17-én, 18-án és 31-én napirend előtt csak Torgyán József emelkedett szólásra, arra kérve Horn Gyulát, hogy lépjen fel a feketegazdaság ellen, szóvá tette a magyar paprikatermelők lehetetlen helyzetét, és felhívta a figyelmet: Ózdon robbanásveszély alakult ki a szociális gondok, valamint a munkanélküliség miatt. November elsején a kisgazdák Torgyán József szinte minden nap szükségét érezte... (Fotó: MTI - Kegyes András) ...Gál Zoltán, a házelnök és helyettesei nem tudtak mit kezdeni a helyzettel (Fotó: MTI - Kovács Attila) .