Magyarország, 1997. január-június (1. - új - évfolyam, 1-16. szám)

1997-01-05 / 1. szám

GYÚJTÓPONT Magyarország -1997 Magyarország XX. századi történelme során többször került olyan hely­zetbe, hogy szükséges volt gazdaságunkat (is) kihúzni a kátyúból, ele­gánsan, s kissé a misztikum ködfátyolába bújtatva, stabilizálni. Trianon után konszolidált és stabilizált gr. Bethlen István a húszas évek miniszterelnökeként, majd a második háborús vereséget követően a jó­­vátételi terhektől sújtottan a kisgazda, kommunista, szociáldemokrata, parasztpárti koalíciós kormány is megpróbálkozott ugyanezzel. A rendszerváltás után az Antall-kormány igyekezett új alapokra he­lyezni gazdaságunkat, majd 1995 márciusában főként a szocializmus évei alatt felhalmozott adósságterhektől való összeomlás elkerülésére hozta meg a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs programját a Horn-kabinet. Úgy gondoltuk, hogy lapunk első számában, mely azt a nevet viseli, mint hazánk, egy átfogó, mindenki által hasznosítható összeállítást köz­lünk Magyarországról. Ha valaki tíz, húsz, száz év múlva bukkan erre az újságra, akkor is tudja, mi jellemezte Magyarországot hetilapunk in­dulásakor, 1997 márciusában. Nézzük tehát, mit üzennek a számok! A gazdaság helyzete Az 1995 márciusában meghirdetett stabi­lizációs program miatt az államháztartás hi­ánya a tervezett kereteken belül maradt, sőt 1996-ban az előirányzatnak 82%-a volt. Ebben szerepe volt a privatizációs folya­matnak is. A központi költségvetés egyen­lege 130 milliárd forint volt, szemben az 1995. évi 311 milliárd forinttal. A gazdaság helyzetének javulását jelzik az ország nemzetközi fizetési mérlegének adatai.­­ Az export-import forgalom évek óta tar­tósan negatív egyenlegét az idegenforgalom­ból származó aktívum tudta ellensúlyozni. - Meghatározó a külföldi tőkebefektetés: ez 1996 első tíz hónapjában 1,6 milliárd dollár volt, 680 millió dollárral több, mint az előző év megfelelő időszakában. - A privatizációból származó bevételek összege is jelentősen meghaladta 1996-ban az előző évi mértéket. Előzetes adatok szerint 1996. év végén a fi­zetési mérleg hiánya 1,7 milliárd US dollárra, tehát az előző évinek 69%-ára csökkent. Az 1996. évben előállított GDP, tehát a bruttó hazai termék alig haladta meg az előző évi színvonalat, de tendenciája már 1994 óta évenként némi növekedést jelez. A stabilizáció útkeresései A magyar gazdaság helyzetét a kilencvenes években az exportorientált fejlődés határozza meg, főként az iparban. Az export növekedése jellemző már 1994-től. Az export közel egyharmadát a gépek és berendezések adják. Másik jelentős tényező az igen vitatott bérmunka. Ennek aránya az exporton belül 1996-ban már 25% volt. Ezen belül a ruházati és a cipőipari exportban mint­egy 90%. Az export az ipar jelentős szerkezeti átala­kulására épül. A gépipar termelése 1996-ban 15,3%-kal több volt, mint az előző évben. Megjelent az autógyártás, a hozzá kapcsolódó tevékenységekkel, s az átlagosnál lényegesen gyorsabban nőtt - ugyancsak exportorientál­tan - a híradástechnikai termékek, valamint a számítógépek és ezekhez tartozó részegysé­gek, berendezések előállítása is. A bányászat aránya évről évre visszaesik. Ipari termelés és export Az elmúlt évek során nőtt az ipari munka termelékenysége. Ez elsősorban a privatizáció eredménye, amely a vállalkozások túlnyomó többségében racionális gazdálkodást is jelen­tett. 1995-ben a munka termelékenysége az iparban 10,5%-kal, 1996-ban pedig további 8%-kal növekedett az előző évhez képest. Kedvező, hogy az ország különböző területe­in megjelentek az ipari parkok. A mezőgazdaság bruttó termelése előzetes adatok szerint 1996-ban 5%-kal több volt az előző évinél. Ezen belül a növénytermesztés és kertészet termelési mutatói 10%-kal emel­kedtek; az állattenyésztésnél állatfajtánként el­térőek az adatok. 1996-ban a nemzetgazdaság egészében a be­ruházások volumene 4,4%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Az első háromnegyed év­ben csökkenés mutatkozott, majd a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 6%-os volt a növekedés. Az évi összes beruházás több, mint 40%-át a negyedik ne­gyedévben végezték. Az újonnan felépített la­kások száma 1996-ban több mint 28 ezer volt, ez 14%-os növekedést jelentett az 1995. évi­hez képest. Ezeknek a lakásoknak túlnyomó többségét a lakosság erőforrásaiból építették. Az 1996. évi folyamatokban jelentős szere­pet játszott az évek óta jelenlévő külföldi tő­ke. A kelet-közép-európai térség országai kö- FIZETÉSI MÉRLEG ÉS ADÓSSÁGÁLLOMÁNY 1992 1993 1994 1995 1996. XI. A folyó fizetési mérleg egyenlege 324 •3455 •3911 •2480 -1177 (millió US dollárban) ebből: export-import egyenleg 48 -3247 -3635 -2442 -2229 Idegenforgalom egyenlege 590 442 503 659 1222 Konvertibilis adósságállomány az év végén bruttó 21 438 24 560 28 521 31 655 27 390 nettó 13 276 14 927 18 936 16 817 13 568 Forrás: PM A írás szerzői Nyitrai Ferencné egyetemi tanár (gazdaság), Kovacsics József egyetemi tanár (népesség), Varga Alajosné, a KSH főosztályvezető-helyettese (kultúra), Kovacsics Józsefné egyetemi tanár (bűnözés).

Next