Magyarország, 1997. január-június (1. - új - évfolyam, 1-16. szám)
1997-01-05 / 1. szám
GYÚJTÓPONT Magyarország -1997 Magyarország XX. századi történelme során többször került olyan helyzetbe, hogy szükséges volt gazdaságunkat (is) kihúzni a kátyúból, elegánsan, s kissé a misztikum ködfátyolába bújtatva, stabilizálni. Trianon után konszolidált és stabilizált gr. Bethlen István a húszas évek miniszterelnökeként, majd a második háborús vereséget követően a jóvátételi terhektől sújtottan a kisgazda, kommunista, szociáldemokrata, parasztpárti koalíciós kormány is megpróbálkozott ugyanezzel. A rendszerváltás után az Antall-kormány igyekezett új alapokra helyezni gazdaságunkat, majd 1995 márciusában főként a szocializmus évei alatt felhalmozott adósságterhektől való összeomlás elkerülésére hozta meg a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs programját a Horn-kabinet. Úgy gondoltuk, hogy lapunk első számában, mely azt a nevet viseli, mint hazánk, egy átfogó, mindenki által hasznosítható összeállítást közlünk Magyarországról. Ha valaki tíz, húsz, száz év múlva bukkan erre az újságra, akkor is tudja, mi jellemezte Magyarországot hetilapunk indulásakor, 1997 márciusában. Nézzük tehát, mit üzennek a számok! A gazdaság helyzete Az 1995 márciusában meghirdetett stabilizációs program miatt az államháztartás hiánya a tervezett kereteken belül maradt, sőt 1996-ban az előirányzatnak 82%-a volt. Ebben szerepe volt a privatizációs folyamatnak is. A központi költségvetés egyenlege 130 milliárd forint volt, szemben az 1995. évi 311 milliárd forinttal. A gazdaság helyzetének javulását jelzik az ország nemzetközi fizetési mérlegének adatai. Az export-import forgalom évek óta tartósan negatív egyenlegét az idegenforgalomból származó aktívum tudta ellensúlyozni. - Meghatározó a külföldi tőkebefektetés: ez 1996 első tíz hónapjában 1,6 milliárd dollár volt, 680 millió dollárral több, mint az előző év megfelelő időszakában. - A privatizációból származó bevételek összege is jelentősen meghaladta 1996-ban az előző évi mértéket. Előzetes adatok szerint 1996. év végén a fizetési mérleg hiánya 1,7 milliárd US dollárra, tehát az előző évinek 69%-ára csökkent. Az 1996. évben előállított GDP, tehát a bruttó hazai termék alig haladta meg az előző évi színvonalat, de tendenciája már 1994 óta évenként némi növekedést jelez. A stabilizáció útkeresései A magyar gazdaság helyzetét a kilencvenes években az exportorientált fejlődés határozza meg, főként az iparban. Az export növekedése jellemző már 1994-től. Az export közel egyharmadát a gépek és berendezések adják. Másik jelentős tényező az igen vitatott bérmunka. Ennek aránya az exporton belül 1996-ban már 25% volt. Ezen belül a ruházati és a cipőipari exportban mintegy 90%. Az export az ipar jelentős szerkezeti átalakulására épül. A gépipar termelése 1996-ban 15,3%-kal több volt, mint az előző évben. Megjelent az autógyártás, a hozzá kapcsolódó tevékenységekkel, s az átlagosnál lényegesen gyorsabban nőtt - ugyancsak exportorientáltan - a híradástechnikai termékek, valamint a számítógépek és ezekhez tartozó részegységek, berendezések előállítása is. A bányászat aránya évről évre visszaesik. Ipari termelés és export Az elmúlt évek során nőtt az ipari munka termelékenysége. Ez elsősorban a privatizáció eredménye, amely a vállalkozások túlnyomó többségében racionális gazdálkodást is jelentett. 1995-ben a munka termelékenysége az iparban 10,5%-kal, 1996-ban pedig további 8%-kal növekedett az előző évhez képest. Kedvező, hogy az ország különböző területein megjelentek az ipari parkok. A mezőgazdaság bruttó termelése előzetes adatok szerint 1996-ban 5%-kal több volt az előző évinél. Ezen belül a növénytermesztés és kertészet termelési mutatói 10%-kal emelkedtek; az állattenyésztésnél állatfajtánként eltérőek az adatok. 1996-ban a nemzetgazdaság egészében a beruházások volumene 4,4%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Az első háromnegyed évben csökkenés mutatkozott, majd a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 6%-os volt a növekedés. Az évi összes beruházás több, mint 40%-át a negyedik negyedévben végezték. Az újonnan felépített lakások száma 1996-ban több mint 28 ezer volt, ez 14%-os növekedést jelentett az 1995. évihez képest. Ezeknek a lakásoknak túlnyomó többségét a lakosság erőforrásaiból építették. Az 1996. évi folyamatokban jelentős szerepet játszott az évek óta jelenlévő külföldi tőke. A kelet-közép-európai térség országai kö- FIZETÉSI MÉRLEG ÉS ADÓSSÁGÁLLOMÁNY 1992 1993 1994 1995 1996. XI. A folyó fizetési mérleg egyenlege 324 •3455 •3911 •2480 -1177 (millió US dollárban) ebből: export-import egyenleg 48 -3247 -3635 -2442 -2229 Idegenforgalom egyenlege 590 442 503 659 1222 Konvertibilis adósságállomány az év végén bruttó 21 438 24 560 28 521 31 655 27 390 nettó 13 276 14 927 18 936 16 817 13 568 Forrás: PM A írás szerzői Nyitrai Ferencné egyetemi tanár (gazdaság), Kovacsics József egyetemi tanár (népesség), Varga Alajosné, a KSH főosztályvezető-helyettese (kultúra), Kovacsics Józsefné egyetemi tanár (bűnözés).