Magyarország, 1998. január-június (2. - új - évfolyam, 1-7. szám)

1998-02-05 / 6-7. szám

székházát a társaságból, és minden egyéb adósságát a mi ingatlanunkra terheli. Ennek máris vannak jelei. - Éspedig? - Ügyvédi körökből az az információ jutott birtokunkba, hogy a VICO Press Kiadó egyik százmilliós tartozása fejé­ben a napokban fedezetül ajánlotta a Marczibányi téri ingatlant. Feltehetően ez csak a nyitás... Fenyő János, a lövészet szerelmese egyébként a Magyar Sportlövő Szövetség elnökségi tagja. Legalább is lapzártán­kig az volt. Újabban az a hír járja, hogy az ország legnagyszerűbb futballcsapa­tát, az FTC-t kívánja felkarolni... Kormos Valéria* „Nem forgalmaztunk jogosulatlanul Hímeket, és nem kérünk senkitől bocsá­natot!” Ez Fenyő János reagálása 1994 ápri­lisában az Amerikai Filmexportőrök Szövetségének sorozatos felszólításaira, valamint a Disney Fox, a Columbia és a magyar Guild Kft. azon állításaira, hogy hét nagysikerű filmprodukció videó-vál­tozatát engedélyük nélkül forgalmazta Magyarországon. Magyar Nemzet - 1994. október 29. I ibériai ír S­ilb­ha'ily«­n Ha az ember befizet egy kis sétarepülés­re, a főváros felett lebegve különösképp a budai hegyek felszíni változásait érzi lenyűgözőnek. Nem csupán a panoráma miatt, hanem mert fentről látható iga­zán, hogyan zsugorodik a zöldfelület, miként nőnek ki a földből páratlan épü­letkolosszusok. Ezt már úgy-ahogy meg­szoktuk. Ám ami a Svábhegy tetején ter­peszkedik, egyedülálló alkotás. A természetvédelmi szakemberek lé­gifelvételein pontosan kirajzolódik, hon­nak tűnt el az erdő. Helyén páratlan épí­tészeti megoldásban gyönyörködhetünk. Ami a teret uraló objektumot illeti, a ter­vező vélhetően nem tudta eldönteni, hogy a Riviérát vagy Hollywoodot idézze meg. És a „műtárgy”, a terjedelmes be­tonkerítés is figyelemre méltó: arra hi­vatott, hogy a többszintes rezidenciát, valamint a sportlétesítményeket elre­­kessze a természetes környezettől és környékbeli halandóktól. A kutyák, őr­szemek, a kerítésen lévő videokamerák csak kisegítő eszközök ebben, amint az éjszakába hasító és a hegy másik oldalát is megvilágító reflektorok fényei is. A fenti erőd a XII. kerület, Alkony utca 13. szám alatt található. Története több szempontból figyelemre méltó. Lakossági fórumon - így 1993. no­vember 18-án­­ kérték az illetékesektől, hogy fedjék fel a tájátalakító és építtető személy vagy cég kilétét. Az akkori pol­gármester - Sebes Gábor - egy kanadai­ausztráliai cégre hivatkozott, amelyről állítólag csak annyit tudtak, hogy a Földgömb Kft. nevet viseli, s a távolság miatt nehéz a tulajdonosokkal való érintkezés. Három évvel később, 1995- ben, már expolgármesterként úgy emlé­kezett, hogy a Földgömb törekvéseinek az akkor kerületi főépítész megpróbált ellenállni, de másodfokon valahogy „át­nyúltak felette”. A ködösítés ellenére kiszivárog, hogy nem volt engedély az erdőirtásra, a talaj nagymértékű megbolygatására, majd feltöltésére, a külső és belső támfalak emelésére, uszodára, satöbbire. Aztán 1993-ban az is kiderül, hogy a megvaló­suló, szokatlanul nagy méretű ház sem a benyújtott terveknek és engedélyezett méreteknek megfelelően készült. Ennek tükrében még figyelemre méltóbb, hogy az önkormányzat mennyire tájékozat­lan az építtető kilétével kapcsolatban. A „tehetetlenségről” nem is szólván. A Köztársasági Megbízotti Hivatal ta­nácsosa, dr. Dobó Ágota 1993 júliusá­ban ezt írja határozatában: „az első fo­kú hatóság ügyben­ eljárása mindvégig törvénysértő volt, mert nem tette meg azon intézkedéseket, amelyekre folya­matosan felhívták a figyelmét”. Ugyan­itt leszögezik: az erdőirtás ténye nyil­vánvaló! Rendkívül durva tájbontás tör­tént, a támfalat nemcsak az engedély hi­ánya, hanem silány minősége, s így ve­szélyessége miatt is le kell bontani. A fő­épület sem a beadott és engedélyezett tervek szerint készült. Az eljárás során megállapították, hogy a menetközben­ leállító határozatokat nem vették át, vé­gül kényszerkézbesítéshez folyamodtak. Nem terhelnénk a további aggasztó szakvéleményekkel az olvasót. 1993 jú­niusában az akkor még Köztársasági Megbízotti Hivatal elmarasztalja a kerü­letet, megsemmisítik az általuk hozott fennmaradási engedélyt. A XII. kerület önkormányzatát új eljárás lefolytatására utasítják. A határozatot a Földgömb Kft. képviselőjeként dr. Óvári Győző megtá­madja. Ezt eddig - megalapozatlansága miatt - minden fórum elutasította, így sikerült két és fél évet nyerni. A fal áll. A hivatalban amúgy nem foglalkoznak az­zal, hogy mi is az a Földgömb Kft. A periratok között viszont egy újabb szál vezet a VICO-hoz: a Földgömb Kft. ügyvezető igazgatója, Fenyő János fele­sége és többszörös cégtársa, Kristyán Judit. A képviselet ekkori címe pedig is­merős a különféle VICO-alapítású és ér­dekeltségű cégek irataiból: Bimbó út 31. - Fenyőék egykori lakhelye. Találgatások helyett nézzük, ami nyilvános. A Földgömb Kft.-t 1991. december 17- én jegyzik be a Fővárosi Cégbíróságon. Akkori székhelyként Bimbó út 31-et, ügyvezetőként Kristyán Juditot nevezik meg. A külföldi tulajdonlású magyar tár­saság fő tevékenysége ekkor: lakásszö­vetkezeti lakások, garázs stb. építtető kö­zösségének megszervezése saját célra. Az első befektető kissé messziről ér­kezett. A papírok szerint 1991 júliusá­ban Libéria washingtoni követségén születik egy alapítólevél, miszerint egy libériai állampolgár vállalkozást szeret­ne működtetni Magyarországon. Azono­sító adatként ezt adja meg: 80 Board Street - Monrovia. A Fenyő-dosszié GYÚJTÓPONT

Next