Magyarország, 1897. március (4. évfolyam, 61-90. szám)
1897-03-02 / 61. szám
Bid&peet, 1897. kedd, március 2. MAGYARORSZÁG berg-Traun főherczeg, Bellegarde gróf, a királyné főudvarmestere, Windischgräts herczeg, Schönborn igazságügyminiszter, Schönborn kardinális, Coloredo gróf, Mansfeld gróf, Grog herczeg, Fürstenberg herczeg, Hatzfeld gróf, Metternich herczeg, Schwartzenberg herczeg, Thurn-Taxis herczeg, Bellegarde gróf, Kielmannsegg gróf, Kálnoky gróf, Zichy Jenő gróf, Festetics gróf, Széchényi gróf, továbbá a nemzeti párt küldöttsége stb. A menyasszony és a vőlegény pompás diszmagyárban léptek az oltár elé; festeni sem lehetne náluk szebb párt; mindenki gyönyörrel felejtette rajtuk a szemét. Násznagyok voltak: a menyasszony részéről: Fivére Dietrichstein herczeg nagybátyja, Mensdorff tábornok képviseletében, a vőlegény részéről , sógora Margani gróf képviseletében Frankenstein báró és Apponyi Géza gróf. Vőfélyek voltak: a menyasszony fivére, Mensdorff Albert gróf, Apponyi Gyula és Károly grófok s Margani Gyula gróf. Nyoszolyóleányok voltak: a két Khewenhüller grófné, Apponyi Irma és Frankenstein báróné. Az esketési szertartást Szmrecsányi Pál szepesi püspök végezte titkárával és három skót lelkészszel. A csendes mise után megtörtént az esküvő. Az igent hangosan mondották el mindketten, mire a püspök a gyűrűváltás után magasröptű, terjedelmes beszédet intézett hozzájuk, mely kivonatosan így hangzik: Megjelentetek az oltár előtt, hogy megáldassék most az a szövetség, a melyet ti kötöttetek egymással. Az élet nagy mozgalmai között sziveitek találkoztak s egy rokonérzés azt súgta nektek, hogy ti egymáséi vagytok. Ez a hang, mely egymáshoz vezérelt benneteket, az Isten szava volt. Boldogok lesztek ti, mert szigetekben megtaláltátok azt az alapot, amelyen a házasságnak épülnie kell. Megemlékezett ezután a menyasszony anyjáról és a vőlegény távollevő édes atyjáról, a kinek már életalkonyán oly nagy boldogságot igér ez a nász. Ha az egekbe lehetne tekinteni — mondotta — egész angyali sereget látnánk ott, mely áldást és boldogságot kér reátok. Majd a vőlegényhez és a menyasszonyhoz külön külön intézett imaszerű beszédet. A vőlegényt figyelmeztette arra, hogy mily nagy kincset bir mátkájában; a menyasszonyt pedig figyelmeztette arra a nagy és nemes kötelességre, mely reá férje mellett vár, a kinek magas hivatása, hogy munkásságát a hazának szentelje. Az egyházi szertartás után a násznép az új pár üdvözlésére sietett. Az első, a ki üdvözölte őket, Károly István főherczeg, királyunk bátyja volt. Az esküvő után a család dinére gyűlt össze, mely után Apponyi Albert gróf ifjú nejével ennek meidlingeni kastélyába ment. A fiatal pár ma este Eberhardba vonul vissza s husvétkor Budapestre jön. A menyasszonyt valóságos virágözönnel halmozták el az üdvözlők. Magyar részről pompás virágcsokrokat küldtek ; a délmagyarországi, a hunyadmegyei és a jászberényi nemzeti párt. A jászberényi hölgyek üdvözletét külön tolmácsolta egy remek virágcsokor. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt nevében Apponyi Albert grófot esküvője alkalmából meleg hangú táviratban Szederkényi Nándor üdvözölte. A budapesti lapok parlamenti tudósítói a következő üdvözletét küldték Apponyi Albert grófnak : Méltóságos Apponyi Albert gróf urnak Bécsben, Dietrichstein-Palast. Szivünk melegével és őszinte nagyrabecsülésünk kifejezésével sietünk üdvözölni Méltóságodat, a magyar parlamenti szónoklás dicsőségét, amikor nemes lelkében új, nemes érzelemmel egy élettárs szerető szívét köti a magáéhoz. Mi, akik mint parlamenti tudósítók, a legtöbbet foglalkoztunk a képviselő úr egész lelkének szónoki megnyilatkozásaival, jogot formálunk magunknak ahhoz, hogy élete új alakulásának e boldog pillanatában is megjelenjünk szűnni nem akaró viharos éljenzésünkkel és tapsunkkal. Áraszsza el a magyarok nagy Istene a képviselő urat minden boltogságával. A méltóságos grófasszonynak hódolatunkat küldjük. (Aláírva az összes parlamenti tudósítók.) A krétai zavarok. Budapest, márcz. 1. A meglepetésekben éppenséggel nem szűkölködő krétai kérdésben újabb, csodálatos fázisa elé jutottunk. Az úgynevezett orosz kommüniké, vagyis az ismert, állítólag Sz.Pétervárról eredi nyilatkozata a berlini Wolffügynökségnek, amely eleinte valóságos bombaként hatott a hatalmakra, immár a múlté. Az orosz távirati ügynökség, tehát az orosz külügyi kormánynak leghivatalosabb szócsöve ma annak közzétételére kéri fel a világsajtó lapjait, melyek a múltkori kommünikét hozták, hogy az orosz kormány a krétai kérdésben egyáltalán nem bocsátott ki kommünikét és ami erre vonatkozólag a sajtóban megjelent, csak magánforrásból eredetinek tekinthető. Ha tehát a még csak ma megcáfolt nyilatkozatnak az volt a czélja, hogy a széthúzó hatalmakat egy kalap alá hozza, úgy ez a czélja látszólag elég jól sikerült. Az attól való félelem, hogy Oroszország saját szakállára, esetleg Német- és Francziaországgal egyetértésben — vagyis a legújabb hármas szövetség segélyével — oldhatná meg a krétai kérdést, Angliában, Ausztria-Magyarországban és Olaszországban oly gyors elhatározást érlelt meg, amilyent ez országok diplomatáinál eddig hasztalan kerestünk. De ime, most kisül, hogy az orosz kommünikét nem hivatalosan adták ki; kisül, hogy Oroszországnak esze ágában sem volt a többi hatalomtól eltérő akciót indítani, és kisül végre, hogy a berlini Wolff-ügynökséget valaki csúnya módon felültette. Egy diplomata ezt a kommüniké-epizódot a tévedések vígjátékénak nevezte el. És ha csakugyan komédia volt az egész, amihez különben most már kétség sem férhet, úgy legalább Bécsben csakugyan nem volt és nem lehetett felvidító hatással. Ilyen hatás a tényekkel ellenkezett volna. Ott a dolog csakis kellemetlenül érinthetett, mert egy pillanatig Oroszország külön eljárására gondolhattak, ez pedig merő ellentétben állt mindazzal, amit jogosan hinni lehetett. De úgy látszik, hogy a görögök jobban voltak informálva, mert ők tényleg az első pillanattól fogva épp oly zavartalanul intézkedtek Kréta szigetén, mint akár a kommüniké megjelenése előtt. Jegyzék érkezett ugyan Athénbe, ezt ma a Havas-ügynökség távirata is megerősíti, de abban — hír szerint — nincs időhatár kitűzve arra, hogy a görög csapatok mikor vonuljanak ki Krétából. A nagykövetek erre vonatkozólag utasítást nem kaptak. Ami egyéb hír érkezett, az zűrzavaros és semmitmondó. A kibontakozás ma épp oly lehetetlennek látszik, mint amilyen ezelőtt három héttel volt. A világ most inkább azt lesheti feszült kíváncsisággal, hogy mint végez majd a szt.-pétervári távirati ügynökséggel a berlini Wolff-ügynökség, mely határozottan állítja, hogy múltkori hírét Szt.Pétervárról, hiteles és hivatalos forrásból kapta. Csak egy dolog nincs még tisztázva és ez az, hogy Orossorszán miért várt a cáfolattal a mai napig. * Ma érkezett távirataink a következők : Pétervár, márcz. 1. Az orosz távirati ügynökség kéri a következő nyilatkozat közzétételét. Az orosz távirati ügynökség felhatalmazást nyert annak leghatározottabb kijelentésére, hogy az orosz kormány sem hivatalos, sem félhivatalos, sem pedig bármi módon sugalmazott kommünikét a krétai ügyben való magatartására vonatkozólag újságok, vagy a távirda közvetítésével közzé nem tétetett. Mindaz, ami erre vonatkozólag a külföldi sajtóban közlemények, vagy táviratok alakjában akár távirati ügynökségek, akár külön tudósítók útján megjelent, tisztán magánforrásból eredetinek tekintendő. — Berlin, márcz. 1. A Wolf-iroda jelenti Kandiából. A város és környékének lakosságát az éhínség fenyegeti. A felkelők Hierapetra város bombázására készülnek. Az idegen hadihajóknak sikerült pár ponton a mohamedánokat a keresztények kegyetlenkedéseitől megmenteni. Ahol ez a part távolsága miatt nem volt lehetséges, ott a mohamedánok a keresztények boszujának vannak kitéve, kiket a szigeten levő keresztény csapatok embertelenségekre bátorítanak. Konstantinápoly, márcz. 1. A hatalmak még nem tették meg a portánál Kréta autonómiája kérdésében tervezett lépésüket. Jól informált körökben biztosra veszik, hogy a porta teljesítendi ebbeli ígéreteit, ami ha meg nem történnék, ellene ugyanazokat a kényszerrendszabályokat alkalmaznák, mint Görögországgal szemben. Török adatok szerint tegnapig 75 zászlóalj, 5 lovasezred és 14 üteg egyesült a görög határszélén, London, márcz. 1. A Times jelenti Kaneából tegnapi kelettel. Karakas 1500 felkelővel és három ágyúval fenyegeti Hierapetrát (Castell). A védőknek kevés az élelmiszerük, az erődítések rosszak. Athén, márcz. 1. Biztos forrásból ered az a hír, hogy az idegen hatalmak követei a görög kormánynak átnyújtandó jegyzék ügyében utasításokat kaptak. A jegyzék tartalmát — melynek átadását halasztani nem lehet — itt tegnap esti 8 óráig nem ismerték. g Athén, márczius 1. A hatalmak jegyzékében hír szerint nincs időhatár kitűzve a görög csapatoknak Krétából való visszavonására nézve, mert a követekhez kormányaiktól érkezett utasítások ebben az pontban nem voltak megegyezők. Harminczkilencz krétai képviselő, a rethimnói érsekkel élükön, ma a királynak emlékiratot nyújtott át, melyben kifejezik, hogy Kréta autonómiája a sziget végleges paczifikáczióját nem eredményezné, hanem oda vezetne, hogy újabb forradalmat készítsen elő és ezzel az európai békét újra veszélyeztesse. Ebből az okból Kréta lakossága arra határozta el magát, hogy a harcrot folytatja, hogy Görögország egyesülését létrehozza és a szigeten uralkodó anarkiát megszüntesse. Athén, márcz. 1. A hatalmak követei az angol követségen összegyűltek, megállapítandók a görög kormányhoz intézendő jegyzék szövegét. A jegyzékben kijelentik a hatalmak, amelyek megállapodtak abban, hogy Krétának autonómiát szereznek, hogy a muzulmánok és keresztények ké-