Magyarország, 1898. február (5. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
— a lefolyt napokban is láttuk — még a legdurvább arczulütést is nyugodtan eltűri. A szemhatáron nem merül föl tehát egyetlen olyan felhő sem, amely a terv kivitelének czirkulusait zavarhatná. Így keletkezett a hatalomnak az a vágya, hogy a magyar törvénykönyvből a Deák Ferencz által kikötött alkotmányjogi garanciákat ki kell tépni. Fönn kell tartani a teljes államjogi közösséget az abszolút Ausztriával szemben is, amire sem Deák, sem hívei nem voltak rábízhatók. Így sülyedt le a magyar állami élet egészen oda, mint amikor még a nemzetnek a Bécsből leküldött dikaszteriális emberekkel kellett a harczot megvívnia. Az udvar emberei követelték akkor is a törvényeknek és az alkotmánynak az osztrák uralom érdekei szerint való átalakítását. A nemzet pedig viaskodott, ellenállott és a históriai jogainak érvényt szerzett. Az udvar emberei ma is itt vannak az ő követelésükkel , de hol van a nemzet ? Hol vannak azok, akik a nemzet élére álljanak, akik a nemzeti jogokért harczoljanak ? Talán az a néhány száz osztrák pénzen kenyérhez és mandátumhoz jutott ember, az a nemzet ? Budapest, jan. 31. A két kormány ma folytatja tárgyalásait, amelyek a kvóta-ügyre is kiterjednek. Magától értődik azonban, hogy azon aránynak megállapítása, amelyben a monarchia két állama a közös ügyek költségeihez járulni tartozik, nem lehet czélja e tárgyalásoknak (?) mert ez olyan feladat, amely a törvény értelmében a kvóta-küldöttségekre vár. A törvény által meg lévén határolva ama keret, amelyben a két kormánynak e kérdés fölötti tárgyalásai mozoghatnak, ez nem lehet más, mint megvitatása és előkészítése amaz anyagnak, amely az annak idején megválasztandó kvóta-küldöttségek tárgyalásainak alapját fogja képezni. Hogy ez a sok szó mire való, ezt alig tudjuk elképzelni. A kvóta nem tárgya a tanácskozásoknak, ilyen sületlen kijelentéseket, csak a Bánffy-kormny tehet. Miről tanácskoznak, ha erről nem ? A többi javaslatok mind meg vannak állapítva és szövegezve. A kvótánál is tisztában vannak már régen egymással. Bánffyék egész határozottsággal benne vannak új,348 százalékos kvótában. Amiről szó van, az csak az, hogy hogyan sózzák rá a magyar nemzetre az újabb milliókat. Az osztrák képviselőházban a dolog nem fog menni a németek és szlávok faji ellentétei miatt. Most tehát utakat és módokat kell keresni arra, hogy Magyarország önként és egyoldalúan szavazza meg úgy a közös vámterületet, mint a magasabb kvótát. Ez az, ami fejtörést okoz Pesten is, Bécsben is. És azt hiszszük, hogy van is reá ok, hogy ezt a diót egy kissé keménynek találják. A kormány fent közölt tudósításával szemben a N. Fr. Presse mai esti száma a következőket jelenti: Az eddigi konferencziák részleteiből kitűnik, hogy a kiegyezési tárgyalások súlypontja a kvótakérdésben rejlik. Hogy lesz-e a konferencziáknak pozitív eredménye, nagyon kétséges. Biztos csak az, hogy a két kormány arra törekszik, hogy még május elseje előtt terjeszthessék a két törvényhozás elé a definitív kiegyezésről szóló javaslatokat. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-cz. módosításáról az igazságügyminiszter a képviselőház mai ülésén a következő törvényjavaslatot nyújtotta be: Törvényjavaslat a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéről szóló 1879: XXXIX. t.-cz. módosításáról. 1. §. Azok a külön jogok, amelyek az 1879 : XLV. t.-cz. 1. §-ában és az 1889 : XXV. t.-cz. 1. §-ában «Magyar Földhitelintézetre» ki vannak terjesztve, a «KisbirA képviselőház holnap délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen folytatják a belügyi tárcza költségvetésének részletes tárgyalását. Ha ezzel végeznek, akkor — ha idő marad — áttérnek a kereskedelmi tárcára is, Bánffyék Bécsben. A kormány a folyamatban levő bécsi tárgyalásokról a Budapesti Tudósító útján a következő félhivatalos tudósítást adatta ki: Bánffy Dezső báró miniszterelnököt ő felsége ma ismét kihallgatáson fogadta. Dániel báró és Darányi dr. miniszterek ma Budapestre utaznak, mert a kereskedelemügyi miniszteriek jelenléte a kereskedelmi költségvetésnek holnapi képviselőházi tárgyalásánál szükséges. Wlassics dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter ma ideérkezik, de bécsi tartózkodása a kiegyezési tárgyalásokkal természetesen semmiféle összefüggésben nincsen. ezt rekompenzálta egy bájos, szép jelenség (Eötvös k. u.), aki hozzá értelmesen is szavalt. A konzervatóriumok túlságosan elszaporodtak Budapesten. Öt ily intézetben körülbelül kétszáz növendék tanul. Mit ? Színészetet ? Hisz a művészetet iskolában elsajátítani nem lehet, csak az ahhoz vezető ismereteket lehet tanártól megszerezni. A színészképzés nálunk kereseti ággá fajult. Az állami képezde czék tévesztett organizácziója folytán a magániskolák kerekedtek felül. A szülők nem várhatnak három évig, (azelőtt pláne négyig) míg a konzervatóriumot gyermekeik abszolválják. Ez túlságos hosszú idő. Két év teljesen elég, hogy egy arra alkalmas egyén a színészpályára, ellátva az útravalókká!, kibocsáttassék. A művészt az élet, a prakszis, önszorgalma és speciális tanulmányai teremtik. A túl hosszú iskolázás a sablonszerűséget neveli. A szerepbeoktatás azt eredményezi, hogy a növendék mindig a mesterét utánozza. Mióta annyira elszaporodtak nálunk a színésziskolák, kiveszett a magyar színészetből az originalitás. Csupa kópiákat látunk, Márkus- és Csillagcsemetéket, Ujházy- és Császár-inasokat. Tiszteletbecsület az eredeti díszpéldányoknak, de a színművészetben az imitáczió mindjárt plágiummá változik. Ezt ne felejtsék a mesterek s arra tanítsák a fiatalságot, hogy ne őket, de önmagukat játszszák. Pázmányy Dénes: MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. kedd, február 1. Verescsabin. — A Magyarország tárczája. — Krupp, az öldöklő fegyverek nagy mestere, végrendeletében jelentékeny összeget hagyott arra a czélra, hogy évenként jutalomdíjat adjanak annak az írónak vagy művésznek, aki munkáiban legtöbb hatással emel szót az örök-béke mellett. Ezt a díjat az első esztendőben egyhangúlag Verescsaginnak ítélték oda a pályabírák. Az orosz képíró tehát azzal dicsekedhetik, hogy Európában, közelismerés szerint, legnagyobb apostola a világbékének; nagyobb mint a béke-liga tollat forgató, gyülésező és szónokoló tagjai. Verescsagin megszolgált erre az elismerésre. Harmincz esztendő óta alig tesz mást, mint folyvást a háború ellen küzd ecsetével, melyről elmondhatom, hogy fegyverré vált a kezében. Egész gallériákat festett össze kisebb és nagyobb vásznakból, melyek mind a népet pusztító háborúkra mondanak p ana homnát. Képei megannyi vezérczikkek és argumentumokban gazdag szónoklatok az emberöldöklés, a háborúskodás ellen. Azok, kik a művészetet ös czélnak hirdetik, nem is mulasztják el, hogy óvást emeljenek az orosz mester gyakorlata ellen; a nagyközönség azonban, mely nem szereti ha a művész hidegen halad el a társadalmat izgató nagy kérdések mellett, lelkesedik A törvényjavaslat szövege igy szól : Törvényjavaslat az 1881. LIX. t.-czikk 3. §-ának módosításáról. 1. §. A kir. törvényszék, mint első fokú bíróság a hatáskörébe utalt polgári peres és perenkivüli Verescsabinért s mindig érdeklődéssel nézi meg kiállításait. Minket most már harmadszor látogat meg, s azt hiszem, hogy örömest jött hozzánk, mert a magyar publikum nemcsak megnézte, de méltányolni is tudta a mester két első kiállítását. Méltányolta és jobban megértette, mint a bécsiek, kikrossz néven veszik tőle, hogy realisztikus ábrázolási modorát abibliai tárgyak megfestésénél is alkalmazza s nem egyszer ellenkezésbe jön a régi mesterek tradiczióival. Még most is jól emlékszem, hogy első budapesti időzése alkalmával a Pym-szállóban primitiv modorban rajzolt akasztófát mutogatott nekem, melyet Bécsből azért küldtek utána, mert realisztikus felfogással merészkedett megfesteni a Szent családot. Akkor még visszatetsző volt az ilyen ábrázolási mód azóta Uhde elfogadhatóvá tette Bécsben is. Verescsaginnak általában nem egyszer kellett szenvednie őszinte és merész fölfogása miatt. Az orosz-török háború idején szemére vetették török rokonszenvét, és csaknem komolyabb bajba is keveredett a Foglyok czímű festményéért, mely széles, hóval borított országutat tüntet elénk. Az út baloldalán nyúlánk táviró-oszlopok láthatók, melyeknek drótjára fekete varjú-sereg telepedett. Magán az utón, szerte-széjjel megfagyott katonák , Plevna hősies védelmezői hevernek. A halál egész irtózatosságában vigyorog felénk ; jeges nyugalom takosok országos Földhitelintézetére» is megfelelően kiterjesztetnek. 2. §. A 1871 : XXXIV. t.-czikk 11—15., 17., II., 20—23. §§-ai a «Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetére» nézve is hatályon kívül helyeztetnek. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1898. január 31. Erdély Sándor, s. k. m. kir. igazságügyminiszter. A szegedi mandátum. A központi választmány ma kapta meg Szilágyi Dezső Házelnök hivatalos értesítését, hogy a Szeged I. kerületi mandátum Tisza Lajos gróf halálával megüresedett. A választmány haladéktalanul intézkedik az új választás ügyében, de mint szegedi tudósítónk biztos forrásból jelenti, már a napot is tudják, amikor a választást megejtik. Az a nap pedig februárius leike. Szegedről különben, a ma délutáni gyorsvonattal, 3 tagú küldöttség érkezett Tisza István grófhoz, hogy őt a szegedi mandátummal megkínálja. Valószínű, hogy elfogadja a jelölést, bár a temetés alkalmával úgy nyilatkozott, hogy mostani kerületét nem igen akarja elhagyni. Szegeden Pálffy Viktor és Kósa Izsó ügyvéd neveit is emlegetik, mint kormánypárti jelöltekét. A szegedi ellenzék sem pihen azonban teljesen, mert amenmiben Tisza István elfogadja a jelöltséget, gyorsan szervezkedni fog és a maga részéről is állít jelöltet. Az alsó-lendvai kerületben a néppárt jelöltje Marsovsky Endre ma érkezett Alsó-Lendvára Kálmán Károly, Lepsényi Miklós és gróf Zichy Aladár kíséretében. Pontban tizenkettőkor nyitotta meg a felszólalók sorát Kis Pál alsólendvai esperes. Ezután Marsovszky szólott, kérve ismét a választók bizalmát. A várnai mandátum költségei. A képviselőház II. bíráló bizottsága szombaton, február 5-dikén délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen a kérvénynyel megtámadott várnai mandátumnál felmerült költségeket állapítják meg. A polgári törvénykezés módosítása. Budapest, jan. 31. Az igazságügyminiszter a képviselőház mai ülésén a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1881. LIX. t.-cz. 3. §-ának módosítása tárgyában egy javaslatot terjesztett elő, amelynek az a czélja, hogy úgy a törvényszékek, mint a kir. tábla és Curia munkakörét kevesbítse. A javaslat az előkészítő végzések meghozatalát t.. a törvényszék tanácsa helyett az előadóra bízza, mint egyes bíróra. Felebbezés esetén az ilyen végzés fölött a kir. tábla három, a Curia pedig öt tagú tanácsban határoz.