Magyarország, 1898. február (5. évfolyam, 32-59. szám)

1898-02-01 / 32. szám

Budapest, 1898. kedd, február 1. MAGYARORSZÁG ügyekben csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban : 1. A ítéletet és a felebbezhető végzést, ideértve a házasfeleknek ágy és asztaltól különélését elren­delő határozatot (1894. XXXI. törv.­czikk 72, 98., 99., 102. §§.); 2. az 1868. LIV. t.-cz. 8—13. §§-ain alapuló határozatot, továbbá a bírói hatáskör és illetékes­ség, a bíróság, vagy bírósági tag érdekeltsége és a perletétel kérdését ledöntő, valamint a biróküldésre vonatkozó határozatot; 3. a per érdemében a bizonyítás fölvételét, is­métlését vagy kiegészítését, úgyszintén a tárgyalás kiegészítését elrendelő határozatot ; 4. a bizonyítási eljárás fölvételével megbízott bírósági tag eljárása és intézkedése által okozott sére­lm miatt tett előterjesztést eldöntő határozatot (1889. LIX. t.-cz. 55. §.) ; 5. az igazolás kérdését eldöntő végzést ; 6. a választott bíróság elnökének, tagjainak­­és jegyzőjének kijelölését, e bíróság kiegészítését, valamint tagjai ellen birság kiszabását tartalmazó határozatot; 7. az elmebetegséget megállapító határozatot (1876 XIV. t.-cz 73. §.) ; 8. az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-cz. 60. és 61. §§-ain alapuló határozatot ; 9. az ügyvéd elleni panaszt (1874: XXXIV. t.-cz. 66. §.) eldöntő határozatot; 10. a kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-cz. 11., 43., 56., 67., 144, 206. és 207. §§-ain, vala­mint az 1886 : VII. t.-cz. 15. §-án alapuló hatá­rozatot; • 11. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátí­tási, bányabirósági és birtokrendezési eljárásban (úrbéri rendezés, tagosítás, arányosítás, majorsági zsellérbirtokok megvásárlása stb.), mindazokat a határozatokat, a­melyeket eddig is három tagú tanácsban hoztak meg. Az 1—11. pontban föl nem sorolt határozatokat az ügy előadója, mint egyes bíró hozza meg. 2. §. Az 1. §. által egyes bíróhoz utalt határozat elleni felebbvitel esetében, a­mennyiben a fennálló jogszabályok szerint felebbvitelnek helye van, a kir. ítélőtábla három, a m. kir. kúria­­pedig öttagú tanácsban határoz. Azon az alapon, hogy a kir. törvényszék három­tagú tanácsban hozott meg oly határozatot, a­melyet ez a törvény egyes bíróhoz utal , nincs helye felebbvitelnek. 3. §. Azok a jogszabályok, melyek a kir. tör­vényszékek hatáskörébe utalt ügyek vagy birói cselekmények ellátását vagy elkészítését egyes bíróra bízzák, érintetlenül maradnak. 4. §: A kir. törvényszék, a jelen törvény hatályba lépésének napjától kezdve, e törvény alkalmazásá­val hozza meg az 1. §-ban említett minden ha­tározatát. A felső bíróságok a jelen törvényt csak a hatályba lépte után keletkezett határozat­ok elleni felebbvitel esetében alkalmazzák. 5. §: Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy e törvényt Fiume városára és kerületére nézve az ottani viszonyoknak megfelelő módosítá­sokkal életbe léptesse. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügy­­miniszter bizatik meg. Budapest, 1898. jan. 31. Erdély Sándor s. k. m. kir. igazságügyminiszter, jeges levegő borul a táj és a megfagyott ka­tonák felé. . Midőn a minden oroszok mostani uralkodója, az akkori trónörökös, ezt a képet meglátta, igy kiáltott föl : «Ez az ember vagy bolond, vagy ...» Veresesagin ismerőse, ki e jelenetnek fültanuja volt, a mondat végét elhallgatta s csak annyit mondott, hogy a nagyherczeg nagyon is erős ki­fejezést használt a művészszel szemben. A művész pedig, midőn a trónörökös nyilatkozatát hírül vit­ték neki, így nyilatkozott : «Jól tudom én magam is, hogy képem nem a palotába való.» És sietett elhagyni a büszke Néva-parti várost. Minden jel oda mutatott, hogy ha idejében nem menekül, száműzetéssel lakot­t «török­ rokon­­szenvért», mely nála az emberiség szeretete volt. Veresesagin mint művész és ember egyaránt, imádja a függetlenséget, igazságszeretete pedig ■csaknem páratlan. Volt egy képe, mely orosz ka­tona holttestét mutatta, elhagyatott, sivár mezőlé­ten, a mint rajta hollók lakmároztak. Kauffmann tábornok, kivel egykor bejárta Bokha­rat, és Samarkandot, meglátta a képet s mogorván m­g­szólt a művészhez: — Ez a jelenet nem igaz! — És miért nem igaz, tábornokom ? — Mert az orosz hadsereg nem hagyja halottait ■­ csatamezőn. — Bocsánatot kérek, tábornok úr, én láttam ... aj­át szemeimmel láttam ... — Lehetetlen, ismétlem, lehetetlen, — vágott közbe a tábornok ingerülten. — Tehát jól van ! — válaszolta Veresesagin s a kész képet, mely akkor már a czárnak volt oda­ígérve, minden habozás nélkül elégette. De nemcsak festményeiben csügg nagy szere­tettel az igazságon, hanem ezt hirdeti irataiban is, melyek legtöbbször a művészet lényegével s annak modern áramlataival foglalkoznak. A modern fes­tészet nagy elvei Veresesagin előtt már régóta is­meretesek ; síkra szállt ő ezekért már akk­r, mi­dőn a német kritikusok csak szörnyüködni tudtak a franczia naturalisták és olasz veristák gyakorlata fölött. Érdekes és tartalmas tanulmányai a festé­szet feladatáról megérdemelnék, hogy nálunk is ismeretesekké váljanak. Az orosz mester harmadik budapesti kiállítását a nagy Napóleon oroszországi hadjáratának epizód­jaiból rendezi. Ez a gyűjtemény is kétségkívül igen érdekes és igen tanulságos lesz, mert Veres­­csagin azok közé a festők közé tartozik, kik csak akkor vesznek ecsetet a kezükbe, ha van valami mondanivalójuk és a nagy publikum érdeklődésére biztosan számíthatnak. Ő újabb képeiben sem le­het más, mint a világbéke buzgó apostola , az emberiség nyugalmán és előhaladásán szeretettel csüggő nagy művész. Szana Tamás: A képviselőház ülése. Budapest, január 31. A szombatról félbenmaradt színházi vita folyta­tódott rövid ideig. Visontai és Major rövid megjegyzéseire a belügyminiszter mondott né­hány szót, azután kezdetét vette a közegész­ségügyi vita, melynek során Buzáth Ferencz, a patikárus, dr. Major Ferencz, az orvos, az ő saját külön szempontjukból szólaltak föl. Az­után Visontai és Thaly Kálmán néhány lokális természetű bajra hívta föl a belügyi kormány figyelmét. Egyéb nem történt. Részletes tudósításunk a következő: Berzeviczy Albert elnök az ülést megnyitván, bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint a vám- és bankügyről szóló törvényjavaslat már szentesítve van s mint az 1898. I. t.-cz. kihirdetetett; továbbá Komárommegyének föliratát a Gellérthegyen létesítendő Pantheon, Pozsony- és Kom­árom­­megyék kérvényeit a 48-iki törvények félszázados megünneplése, Szabó István és társainak kérvényét napszámuk fölemelése és Stemma József kérvé­nyét jövedéki birság tárgyában. Erdély Sándor igazságügyminiszter két törvény­­javaslatot nyújt be: 1. a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-cz. mó­dosításáról és 2. az 1881: LIX. t.-cz. 30. §-ának módosítása iránt. Következik a belügyi tárc­a költségvetésének részletes tárgyalása. A színművészet tételénél. Visontai Soma polemizál Perczel Dezső szom­bati felszólalásával. Hibáztatja, hogy az Opera tevékenységéről és működéséről sem a miniszté­­rium, sem az Opera igazgatósága évi jelentést nem terjeszt elő. Kevesli, hogy a magyar zenetanítás érdekében nem történik semmi, daczára annak, hogy a tavalyi költségvetési vita során ez a kor­mány részéről megígértetett. A vidéki színészet érdekében is felszólal, annak segélyezésére nemze­tiségi szempontokból szükség lenne, mert a vidéki színészet a nemzetiségek által lakott országrészekben valóságos missziót végez. Perczel Dezső belügyminiszter kijelenti, hogy jelentéseket az Operáról csupán takarékossági szem­pontból nem készíttet, mert meggyőződött arról, hogy a nagy költséggel kinyomtatott közegészség­ügyi jelentéseket senki el nem viszi, tehát igen kis érdeklődés mutatkozik ily hivatali jelentések iránt Magyar énekesek kiképeztetése érdekében már tavaly állított fel 5000 írt stipendiumot. E­z az idén is fentartja. A vidéki színészet érdekében be fogja várni a csak újabban ki­evezett színészeti felügyelő jelentését, hogy a való helyzetnek meg­felelő javaslatokat tehessen. A Ház a tételt elfogadja. Dr. Major Ferencz a Nemzeti Színház tételénél a klasszikus darabok gyakoribb előadását kéri. A műszlés fejlesztése érdekében czélszerűnek találná, ha a Nemzeti Színházban a tanulóifjúság szá­mára ingyenes előadások rendeztetnének. Perczel Dezső válaszában kifejti, hogy a Nem­zeti Színház repertoárját nem lehet egyoldalúan összeállítani. Kell a könnyebb műfaj érdekében is valamit tenni. Az ingyenes előadások számára kevés kilátás van. A vasárnapi délutáni előadások van­nak a tanulóifjúság műszlésének fejlesztésére szánva. Mindig történik különben gondoskodik arról, hogy egyes tanulságos előadásokra a tanulóifjúság között jegyek kiosztassanak. Elnök : Fölteszi a kérdést. A Ház a tételt el­fogadja. A közegészség­ü­g­­i­i tételnél fölszólal Papp Samu. Rámutat arra, hogy 198 községben a halottvizsgálatot nem teljesítik, s hasonló ada­tokkal az ország egészségügyi állapotának siralmas voltát bizonyítja. Az orvosok és kórházak ugyan szaporodnak, s számos község egészséges ivóvízzel látta el magát, mindennek daczára még sok a teendő. A közegészségügy terén konstatálható ha­ladás az orvosok érdeme. Népszerű előadásokkal és magánkörben terjesztik a közegészségügy emelésére irányuló tanokat. Az orvosok társadalmi állása a közegészségügy haladásával fordított arányban áll. Az orvosok megélhetése súlyos küz­delem rájuk nézve. Rámutat az orvosi pályára való előkészület nehézségeire. A tiszti orvosi vizsgával zaklatják a gyakorló orvost. Ezt a vizs­gát mindjárt a tanulmányok befejezése után kel­lene letenni. A körorvosi javadalmazás nagyon silány. Kijelenti, hogy nem az orvosok, hanem a közegészségügy érdekében beszél. Szóló áttér a ragályos betegségek elleni intézkedésekre, melyek között a gümőkór elleni küzdelem a legfonto­sabb feladatok egyike. Statisztikai adatokkal illusztrálja a gümőkór pusztításait. A múlt évben 60,000-nél több ember puszult el az országban gümőkórban. A művelt népek feladata ne az legyen, hogy állig felfegyverkezve álljanak egymással szemben, hanem humánus intézetek alapítása által gátat vessenek e kór pusztításának. Buzáth Ferencz: Megdöbbenését fejezi ki a kormány közegészségügyi jelentése felett. Egy irányban fokozni a fejlődést a végtelenségig, más irányban pedig semmit sem tenni, sajnos követ­kezményeket von maga után. A kö­zgészségügy terén tett intézkedések csak a vagyonosabb osztály érdekében történtek. A rendőrállam eltávolítja az utc­áról a nyomort, betegséget, de nem enyhít e bajokon. A közegészségügy sok fontos tényezővel van összefüggésben. Sürgeti a betöltetlen körorvosi állások betöltését s a körorvosok fizetésének fel­emelését, de nem a községek, hanem az állam­­pénztár terhére.­A kórházak anyagi okokból csak részben felelnek meg feladatuknak. A köznép a kórházi intézménynyel mindeddig megbarátkozni nem tudott. A belügyminiszter tavaly megígérte a betegápo­ási pótadóról szóló törvényjavaslat beter­jesztését, de ez mindeddig meg nem történt. Majd bővebben szól a gyógyszerészetről. Az ellen nincs kifogása, hogy a belügyminiszter olcsóbbá akarja tenni a gyószereket, csak tartsa mindig szem előtt a gyógyszerészek anyagi érdekeit is. Kéri a minisztert, hogy a gyógyszer árszab­ványokat újra állítsa össze úgy a közönség, mint a gyógyszerészek érdekeinek méltatásával, mert a mostani árszabvány nagyon is hátrányára van a gyógyszerészeknek. Senki sem tartja a belügy­miniszter közegészségügyi politikáját helyesnek, eredm­ényteljesnek, legfeljebb a pénzügyminiszter. (Derültség.) A kormány nem teljesíti feladatát a közegészségügyivel szemben s ezért egy ha­tározati javaslatot nyújt be, melynek értelmében utasítja a Ház a kormányt, hogy az 1876. XIV. t.-cz. 8 és 9. §§-ainak megfelelőig a belügymi­niszter haladéktalanul nyújtson be egy törvény­javaslatot a Házhoz a körorvosi állások betöltése és egyéb közegés­ségügyi intézkedések megtétele tárgyában. Ajánlja határozati javaslatát elfogadásra. (Helyeslés a néppárton.) Elnök : Az ülést öt perczre fölfüggeszti. Szünet után Major Ferencz : A kormány nem igen törődik a közegészségi ügygyel, pedig egy­es vidékeke nagyon is siralmasak az állapodok, a­mit statisztikai ada­tokkal igazol. Kéri, hogy a ragályfertőtlenítés ál­lamilag kezeltessék. Közegészségi statisztikáink mind hibásak, azokra építeni nem lehet. Nagy hanyagságot lát abban is, hogy az elmebetegek kérdése még ma sincs megoldva. Ezekből kifolyó­lag egy határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy addig, míg az új közigazgatás életbe lép, ál­lamilag és az állam terhére kezeljék a ragályos és járványos betegségek elleni védekezést. Erről a belügyminiszter sürgősen terjeszsze be teendő­in­ .

Next