Magyarország, 1898. február (5. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
Budapest, 1898. kedd, február 1. MAGYARORSZÁG ügyekben csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban : 1. A ítéletet és a felebbezhető végzést, ideértve a házasfeleknek ágy és asztaltól különélését elrendelő határozatot (1894. XXXI. törv.czikk 72, 98., 99., 102. §§.); 2. az 1868. LIV. t.-cz. 8—13. §§-ain alapuló határozatot, továbbá a bírói hatáskör és illetékesség, a bíróság, vagy bírósági tag érdekeltsége és a perletétel kérdését ledöntő, valamint a biróküldésre vonatkozó határozatot; 3. a per érdemében a bizonyítás fölvételét, ismétlését vagy kiegészítését, úgyszintén a tárgyalás kiegészítését elrendelő határozatot ; 4. a bizonyítási eljárás fölvételével megbízott bírósági tag eljárása és intézkedése által okozott sérelm miatt tett előterjesztést eldöntő határozatot (1889. LIX. t.-cz. 55. §.) ; 5. az igazolás kérdését eldöntő végzést ; 6. a választott bíróság elnökének, tagjainakés jegyzőjének kijelölését, e bíróság kiegészítését, valamint tagjai ellen birság kiszabását tartalmazó határozatot; 7. az elmebetegséget megállapító határozatot (1876 XIV. t.-cz 73. §.) ; 8. az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-cz. 60. és 61. §§-ain alapuló határozatot ; 9. az ügyvéd elleni panaszt (1874: XXXIV. t.-cz. 66. §.) eldöntő határozatot; 10. a kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-cz. 11., 43., 56., 67., 144, 206. és 207. §§-ain, valamint az 1886 : VII. t.-cz. 15. §-án alapuló határozatot; • 11. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, bányabirósági és birtokrendezési eljárásban (úrbéri rendezés, tagosítás, arányosítás, majorsági zsellérbirtokok megvásárlása stb.), mindazokat a határozatokat, amelyeket eddig is három tagú tanácsban hoztak meg. Az 1—11. pontban föl nem sorolt határozatokat az ügy előadója, mint egyes bíró hozza meg. 2. §. Az 1. §. által egyes bíróhoz utalt határozat elleni felebbvitel esetében, amennyiben a fennálló jogszabályok szerint felebbvitelnek helye van, a kir. ítélőtábla három, a m. kir. kúriapedig öttagú tanácsban határoz. Azon az alapon, hogy a kir. törvényszék háromtagú tanácsban hozott meg oly határozatot, amelyet ez a törvény egyes bíróhoz utal , nincs helye felebbvitelnek. 3. §. Azok a jogszabályok, melyek a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt ügyek vagy birói cselekmények ellátását vagy elkészítését egyes bíróra bízzák, érintetlenül maradnak. 4. §: A kir. törvényszék, a jelen törvény hatályba lépésének napjától kezdve, e törvény alkalmazásával hozza meg az 1. §-ban említett minden határozatát. A felső bíróságok a jelen törvényt csak a hatályba lépte után keletkezett határozatok elleni felebbvitel esetében alkalmazzák. 5. §: Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy e törvényt Fiume városára és kerületére nézve az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal életbe léptesse. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1898. jan. 31. Erdély Sándor s. k. m. kir. igazságügyminiszter, jeges levegő borul a táj és a megfagyott katonák felé. . Midőn a minden oroszok mostani uralkodója, az akkori trónörökös, ezt a képet meglátta, igy kiáltott föl : «Ez az ember vagy bolond, vagy ...» Veresesagin ismerőse, ki e jelenetnek fültanuja volt, a mondat végét elhallgatta s csak annyit mondott, hogy a nagyherczeg nagyon is erős kifejezést használt a művészszel szemben. A művész pedig, midőn a trónörökös nyilatkozatát hírül vitték neki, így nyilatkozott : «Jól tudom én magam is, hogy képem nem a palotába való.» És sietett elhagyni a büszke Néva-parti várost. Minden jel oda mutatott, hogy ha idejében nem menekül, száműzetéssel lakott «török rokonszenvért», mely nála az emberiség szeretete volt. Veresesagin mint művész és ember egyaránt, imádja a függetlenséget, igazságszeretete pedig ■csaknem páratlan. Volt egy képe, mely orosz katona holttestét mutatta, elhagyatott, sivár mezőléten, a mint rajta hollók lakmároztak. Kauffmann tábornok, kivel egykor bejárta Bokharat, és Samarkandot, meglátta a képet s mogorván mgszólt a művészhez: — Ez a jelenet nem igaz! — És miért nem igaz, tábornokom ? — Mert az orosz hadsereg nem hagyja halottait ■ csatamezőn. — Bocsánatot kérek, tábornok úr, én láttam ... aját szemeimmel láttam ... — Lehetetlen, ismétlem, lehetetlen, — vágott közbe a tábornok ingerülten. — Tehát jól van ! — válaszolta Veresesagin s a kész képet, mely akkor már a czárnak volt odaígérve, minden habozás nélkül elégette. De nemcsak festményeiben csügg nagy szeretettel az igazságon, hanem ezt hirdeti irataiban is, melyek legtöbbször a művészet lényegével s annak modern áramlataival foglalkoznak. A modern festészet nagy elvei Veresesagin előtt már régóta ismeretesek ; síkra szállt ő ezekért már akkr, midőn a német kritikusok csak szörnyüködni tudtak a franczia naturalisták és olasz veristák gyakorlata fölött. Érdekes és tartalmas tanulmányai a festészet feladatáról megérdemelnék, hogy nálunk is ismeretesekké váljanak. Az orosz mester harmadik budapesti kiállítását a nagy Napóleon oroszországi hadjáratának epizódjaiból rendezi. Ez a gyűjtemény is kétségkívül igen érdekes és igen tanulságos lesz, mert Verescsagin azok közé a festők közé tartozik, kik csak akkor vesznek ecsetet a kezükbe, ha van valami mondanivalójuk és a nagy publikum érdeklődésére biztosan számíthatnak. Ő újabb képeiben sem lehet más, mint a világbéke buzgó apostola , az emberiség nyugalmán és előhaladásán szeretettel csüggő nagy művész. Szana Tamás: A képviselőház ülése. Budapest, január 31. A szombatról félbenmaradt színházi vita folytatódott rövid ideig. Visontai és Major rövid megjegyzéseire a belügyminiszter mondott néhány szót, azután kezdetét vette a közegészségügyi vita, melynek során Buzáth Ferencz, a patikárus, dr. Major Ferencz, az orvos, az ő saját külön szempontjukból szólaltak föl. Azután Visontai és Thaly Kálmán néhány lokális természetű bajra hívta föl a belügyi kormány figyelmét. Egyéb nem történt. Részletes tudósításunk a következő: Berzeviczy Albert elnök az ülést megnyitván, bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint a vám- és bankügyről szóló törvényjavaslat már szentesítve van s mint az 1898. I. t.-cz. kihirdetetett; továbbá Komárommegyének föliratát a Gellérthegyen létesítendő Pantheon, Pozsony- és Komárommegyék kérvényeit a 48-iki törvények félszázados megünneplése, Szabó István és társainak kérvényét napszámuk fölemelése és Stemma József kérvényét jövedéki birság tárgyában. Erdély Sándor igazságügyminiszter két törvényjavaslatot nyújt be: 1. a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-cz. módosításáról és 2. az 1881: LIX. t.-cz. 30. §-ának módosítása iránt. Következik a belügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A színművészet tételénél. Visontai Soma polemizál Perczel Dezső szombati felszólalásával. Hibáztatja, hogy az Opera tevékenységéről és működéséről sem a minisztérium, sem az Opera igazgatósága évi jelentést nem terjeszt elő. Kevesli, hogy a magyar zenetanítás érdekében nem történik semmi, daczára annak, hogy a tavalyi költségvetési vita során ez a kormány részéről megígértetett. A vidéki színészet érdekében is felszólal, annak segélyezésére nemzetiségi szempontokból szükség lenne, mert a vidéki színészet a nemzetiségek által lakott országrészekben valóságos missziót végez. Perczel Dezső belügyminiszter kijelenti, hogy jelentéseket az Operáról csupán takarékossági szempontból nem készíttet, mert meggyőződött arról, hogy a nagy költséggel kinyomtatott közegészségügyi jelentéseket senki el nem viszi, tehát igen kis érdeklődés mutatkozik ily hivatali jelentések iránt Magyar énekesek kiképeztetése érdekében már tavaly állított fel 5000 írt stipendiumot. Ez az idén is fentartja. A vidéki színészet érdekében be fogja várni a csak újabban kievezett színészeti felügyelő jelentését, hogy a való helyzetnek megfelelő javaslatokat tehessen. A Ház a tételt elfogadja. Dr. Major Ferencz a Nemzeti Színház tételénél a klasszikus darabok gyakoribb előadását kéri. A műszlés fejlesztése érdekében czélszerűnek találná, ha a Nemzeti Színházban a tanulóifjúság számára ingyenes előadások rendeztetnének. Perczel Dezső válaszában kifejti, hogy a Nemzeti Színház repertoárját nem lehet egyoldalúan összeállítani. Kell a könnyebb műfaj érdekében is valamit tenni. Az ingyenes előadások számára kevés kilátás van. A vasárnapi délutáni előadások vannak a tanulóifjúság műszlésének fejlesztésére szánva. Mindig történik különben gondoskodik arról, hogy egyes tanulságos előadásokra a tanulóifjúság között jegyek kiosztassanak. Elnök : Fölteszi a kérdést. A Ház a tételt elfogadja. A közegészségügii tételnél fölszólal Papp Samu. Rámutat arra, hogy 198 községben a halottvizsgálatot nem teljesítik, s hasonló adatokkal az ország egészségügyi állapotának siralmas voltát bizonyítja. Az orvosok és kórházak ugyan szaporodnak, s számos község egészséges ivóvízzel látta el magát, mindennek daczára még sok a teendő. A közegészségügy terén konstatálható haladás az orvosok érdeme. Népszerű előadásokkal és magánkörben terjesztik a közegészségügy emelésére irányuló tanokat. Az orvosok társadalmi állása a közegészségügy haladásával fordított arányban áll. Az orvosok megélhetése súlyos küzdelem rájuk nézve. Rámutat az orvosi pályára való előkészület nehézségeire. A tiszti orvosi vizsgával zaklatják a gyakorló orvost. Ezt a vizsgát mindjárt a tanulmányok befejezése után kellene letenni. A körorvosi javadalmazás nagyon silány. Kijelenti, hogy nem az orvosok, hanem a közegészségügy érdekében beszél. Szóló áttér a ragályos betegségek elleni intézkedésekre, melyek között a gümőkór elleni küzdelem a legfontosabb feladatok egyike. Statisztikai adatokkal illusztrálja a gümőkór pusztításait. A múlt évben 60,000-nél több ember puszult el az országban gümőkórban. A művelt népek feladata ne az legyen, hogy állig felfegyverkezve álljanak egymással szemben, hanem humánus intézetek alapítása által gátat vessenek e kór pusztításának. Buzáth Ferencz: Megdöbbenését fejezi ki a kormány közegészségügyi jelentése felett. Egy irányban fokozni a fejlődést a végtelenségig, más irányban pedig semmit sem tenni, sajnos következményeket von maga után. A közgészségügy terén tett intézkedések csak a vagyonosabb osztály érdekében történtek. A rendőrállam eltávolítja az utcáról a nyomort, betegséget, de nem enyhít e bajokon. A közegészségügy sok fontos tényezővel van összefüggésben. Sürgeti a betöltetlen körorvosi állások betöltését s a körorvosok fizetésének felemelését, de nem a községek, hanem az állampénztár terhére.A kórházak anyagi okokból csak részben felelnek meg feladatuknak. A köznép a kórházi intézménynyel mindeddig megbarátkozni nem tudott. A belügyminiszter tavaly megígérte a betegápoási pótadóról szóló törvényjavaslat beterjesztését, de ez mindeddig meg nem történt. Majd bővebben szól a gyógyszerészetről. Az ellen nincs kifogása, hogy a belügyminiszter olcsóbbá akarja tenni a gyószereket, csak tartsa mindig szem előtt a gyógyszerészek anyagi érdekeit is. Kéri a minisztert, hogy a gyógyszer árszabványokat újra állítsa össze úgy a közönség, mint a gyógyszerészek érdekeinek méltatásával, mert a mostani árszabvány nagyon is hátrányára van a gyógyszerészeknek. Senki sem tartja a belügyminiszter közegészségügyi politikáját helyesnek, eredményteljesnek, legfeljebb a pénzügyminiszter. (Derültség.) A kormány nem teljesíti feladatát a közegészségügyivel szemben s ezért egy határozati javaslatot nyújt be, melynek értelmében utasítja a Ház a kormányt, hogy az 1876. XIV. t.-cz. 8 és 9. §§-ainak megfelelőig a belügyminiszter haladéktalanul nyújtson be egy törvényjavaslatot a Házhoz a körorvosi állások betöltése és egyéb közegésségügyi intézkedések megtétele tárgyában. Ajánlja határozati javaslatát elfogadásra. (Helyeslés a néppárton.) Elnök : Az ülést öt perczre fölfüggeszti. Szünet után Major Ferencz : A kormány nem igen törődik a közegészségi ügygyel, pedig egyes vidékeke nagyon is siralmasak az állapodok, amit statisztikai adatokkal igazol. Kéri, hogy a ragályfertőtlenítés államilag kezeltessék. Közegészségi statisztikáink mind hibásak, azokra építeni nem lehet. Nagy hanyagságot lát abban is, hogy az elmebetegek kérdése még ma sincs megoldva. Ezekből kifolyólag egy határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy addig, míg az új közigazgatás életbe lép, államilag és az állam terhére kezeljék a ragályos és járványos betegségek elleni védekezést. Erről a belügyminiszter sürgősen terjeszsze be teendőin .