Magyarország, 1898. március (5. évfolyam, 60-89. szám)

1898-03-01 / 60. szám

Budapest, 1898. kedd, márczius 1. MAGYARORSZÁG A szabadság ünnepe. Saját tudósítóinktól.— Budapest, febr. 28. Szabadságharczunk félszázados évfordulójának az ünnepét fényesen tartja meg az egész ország s Budapest közönsége. A lelkesedés minden téren­­ impozáns lesz s mindenki közös érzéssel gondol­­ vissza a nagy napon azokra a hatalmas esemé­nyekre, melyek arany hetükkel vannak beírva a történelembe. Az ünnep előkészületeiről az alábbi tudósításokat kaptuk: A vidéken. Kecskemétről írják : Alig létezik vidéki város, mely impozánsabban ünnepelné meg a magyar szabadság ötvenéves évfordulóját mint Kecskemét. Íme a közgyülésileg jóváhagyott ünnepi programm: A város lakosságát föl fogják szólítani, hogy a házakat zászlókkal díszítsék föl s az ünnepi napok alatt nemzetiszinü jelvényeket hordjanak; az ünnep előestélyét az összes harangok este fél 7 től negyed 8-ig zúgnak. Márczius 16-én 8 órakor az összes templomokban ünnepi istentisztelet a tisztikar és a törvényhatósági bizottság testületi részvétele mellett. Délelőtt 10 órakor a szabad ég alatt nép­­gyűlés a következő programmal: 1. Himnusz. Énekli az egyesült két dalárda. — 2. Me­gnyitó beszéd. Tartja dr. Szeles József. — 3. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Nagy Mihály országgy. képviselő. — 4. Záróbeszéd. D . Horváth Ádám orsz. képvi­selőtől. — 5. Szózat. Énekli a két dalárda.— 11 órakor a törvényhatósági bizottság díszközgyűlésre ül össze, hol megnyitóbeszédet mond Kada Elek polgármes­ter. Ünnepi beszédet tart dr. Kovács Pál jogakad. igazgató tanár. Ifj. Gagyi László főjegyző előterjeszti a következő tanácsi javaslatot. A díszközgyűlés el­ismerését és háláját fejezi ki a szabadság hősei iránt. A még életben lévő öreg honvédek felsegé­lyezése és a Kecskeméten felállítandó Kossuth­­szobor költségeihez a város 5000 írttal járul. Gás­pár András honvéd tábornokról utczát neveznek el. A város valamelyik terét Szabadság térnek nevezik el. Záróbeszéd: Délután 1 órakor diszebad. Este 7—9 óráig a város ki lesz világítva. Még az ünne­pély előtt, a városban élő összes öreg honvédek neveit összeiratják s a szegényebbeket felruházik. Iglón az évforduló előestéjén a városban élő rokkant öreghonvédek javára hangverseny lesz. Ugyanaz este a tanulóifjúság lampionos menetet rendez a városi sétatéren levő szabadságszoborhoz. Márczius 15-ikén a város rendez ünnepet, este pedig banketet. A Bácskában minden város, falu erősen készül a jubiláns napra, így: B.-Almás, Uj-Szivácz, Kis­hegyes, Bajnok, Csantavér, Bezdán, Poroszló, Apa­tin, Zombor, Baja, Újvidék, Zenta és Szabadka. Lesznek díszközgyűlések, bankerek és banderiális felvo­nulások. Makón újabban a polgári olvasókör határozta el, hogy megünnepli a szabadság napja évfor­dulóját. Zomborban az ünnep előestéjén kivilágítást rende­znek . 15-ikén délelőtt az iskolák ünnepel­nek s a város díszközgyűlést tart. Este hazafias szinielőadás lesz. A polgárság körében gyűjtések folynak egy ezüst serleg beszerzésére, (a Kisfaludy- meg a Széchényi-serlegek mintájára), hogy az ünnepi szónokok azzal kezük­ben méltassák az idén legelőször, azután pedig minden év márczius 15-én a nagy nap jelen­tőségét. B.-Gyarmaton a város­ tervezte ünnepségen Koztaczky Arnold dr. vármegyei tb. főügyész mond ünnepi szónoklatot. Az újonan alakult dalos kör szorgalmasan készül a nagy napra. Csurgón hálaadó istentisztelettel kezdik meg az ünnepnapot. A vánsi képviselőtestület délelőtt 11 órakor díszközgyűlést tart, a megnyitó beszédet Széll György polgármester mondja, az emlékbeszéd el­mondására Bakos Ferencz főjegyzőt kérik föl. Dél­után 1 órakor társasebéd lesz a­­Korona­-szálló­­ban. Ugyancsak a délután folyamán a város meg­­ve­dégeli az öreg honvédeket. Este kivilágítják a város széképületét és a háztulajdonosokat és ke­reskedőket is felszólítják az illuminálásra. Az ün­nepségek programmját véglegesen a képviselőtes­tület állapítja meg. Nyitrán az ünneplés már 13-án, vasárnap kez­dődik meg ünnepi díszelőadással, melyen Verő Györgynek ez alkalomra írt színdarabja fog színre kerülni. Márczius 15-én pedig két részre oszlik az ünnep. Délelőtt Vali órakor isteni tisztelet lesz a piaristák templomában a Nyitrai Daloskor közre­működésével és szent beszéddel, melyet Turzó Ferencz gimna­tanár mond. Ugyancsak isteni tisz­­telet lesz a protestáns imaházban és az izraelita zsinagógában. Délután ünnepi menetben zenekar kíséretében a Szinház-térre vonul a közönség az alkalmi beszéd és szavalatok meghallgatására. Itt Metkó Pál ismerteti az évforduló jelentőségét, Bulcz Ede joghallgató a «Talpra magyart» szavalja el és Petrovics László gimná­iánál­ alkalmi költeményt mond el. Közben a Nyitrai Daloskor hazafias da­lokat énekel. A bizottság nyílt felszólítást fog intézni a város polgáraihoz, hogy e napon házaikat lobogózzák föl s a kereskedőket fölkéri, hogy az ünnepség alatt üzleteiket tartsák csukva. Tata-Tóvároson márczius 15-én az összes hit­­felekezetek templomában hálaadó istensztelet lesz. Mindazon iskolákban, melyekben a magyar törté­nelmet tanítják, azon fiúk, kik e tárgyban a leg­jobb előmenetelt tanúsítják, egy-egy aranynyal lesznek megjutalmazva. Délután nyilvános ünne­pély, este pedig fáklyásmenet és nagy társas va­csora lesz. A A lakosságot felkérik, hogy házaikat feldíszítsék, este pedig ablakaikat felvilágítsák. Orosháza képviselőtestülete Veres József indít­ván­yára elhatározta, hogy ezután minden márczius 15-én egy férfi és egy női cseléd, ki legrégebben szolgál helyén, 100—190 korona díjat és gazdájá­val együtt emléklapot kap, 100 korona dijat fog kapni az a polgár, ki valami kiváló cselekményt vitt véghez és 50 korona áru könyvet fognak el­osztani minden márczius 15-án a felserdült ifjúság között. A jutalmakat és könyveket'ma már az idén is kiosztják. Pápán újabban a református főiskola és az izraelita hitközség csatlakozott az ünneplő polgár­sághoz. A hitközség a jubileum alkalmából 200 forintot oszt ki szegényei között. Sümegen márc­ius 14-én este kivilágítást ren­deznek, a másnapi ünnepségekben a város s az összes egyesületek részt vesznek. A pancsovai ünnepségek rendje-sora a kö­vetkező : 1. Ünnepélyes istentiszteletek a rom. kath., az ág. ev., az ev. ref. és az izr. imaházban. 2. Ünne­pélyes gyűlések­­ a városházán : Himnusz, énekli a magyar dalkör. «Talpra magyar», szavalja Baribha Kálmán. Ünnepi beszéd, tartja Szabó János v. fő­jegyző. Szózat, énekli a magyar dalkör , — a felső­­városi áll. el. iskolában : Himnusz,Jénesdi a tanuló­it­uság énekkara; Talpra magyar, szavalja Molnár József; Ünnepi bes­zd, tartja dr. Hódy Antal; Szózat, énekli az ifusági énekkar; az alsóvárosban, a leány­iskolában: Himnusz, énekli az ifjúsági énekkar; Szózat (németül), szavalja Lambrecht Péter. Ünnepi beszéd, tartja Weisz Károly igazg.-tanító; Szózat, énekli az ifjúsági énekkar. — Site a Trombitában: Himnusz, énekli a magyar dalkör vegyes kara. Prolog, írja Romanecz Mihály tanár, szavalja Poznan Jolán kisasszony : Petneházy, tört. színmű 3 felvo­násban (uj díszletekkel). Kossuth Lajos azt szente..., énekli a magyar dalkör vegyes kara. — Táncz. — Belépő-dij egy korona. A tiszta jövedelmet Pancso­­ván a szabadságharczban elesett honvédek sírjá­nak megjelölésére fordítják. Zala-Egerszegen eleddig csak az «Általános munkásképzőegyesület» vett részt az évforduló megünneplésében, ez azonban annál lelkesebben készülődik. A­ tapolczai iparosifjak önképző köre a Szent­­háromság téren rendez ünnepséget, erre meghívja az összes testületeket s a hatóságot. Este tánczestély lesz a Kossuth-szobor javára. Beregszászon, mint egyebütt is, az egyesületek buzgólkodnak az ünnep sikere érdekében. Hajdú-Böszörményen az ünnepség programmja a következő: A ref. templomban tartandó hálaadó ima után a közönség a ref. központi népiskola udvarába vonul, hol eléneklik a Himnuszt és Szózatot, majd Kozma Sándor gimnáziumi igaz­gató megnyitja a népgyűlést, Dobó Sándor ref. tanító ünnepi beszédet mond, Bakóczy Endre val­­lástanár és Kiss József tanító szavalnak, Butyka Boldizsár tanár jubileumi beszédet tart és Lévaii Imre ref. tanító, testületi emlék az ünnepélyt be­zárja. Napközben, reggel 6 órától kezdve, minden órá­ban 3 mozsárdurranás emlékezteti a népet a nagy nap jelentőségére. Este fényes hangverseny lesz a ref. iskola torna­­csarnokában. Ünnepi készülődések hírét vettük Gyorok­, Ménes és Kuvin községekből, hol főleg a tanítók fáradoz­nak a jubiláris ünnep előkészítésén. A turóczszentmártoni polgárság elhatározta, hogy a szabadság ünnepének legimpozánsabb részét, a nagy menetet pünkösdkor tartja meg. Szabadkául, márczius 15-ikének megünneplése tárgyában úgy a város hatósága, mint az összes egyesületek és társulatok a Nemzeti Kaszinóban ma népes gyűlést tartottak, melyben elhatározták, hogy a szabadság napját méltó módon ülik meg. Esztergomban, az ünnepi bizottság már megálla­pította a programmot. A vármegye közönsége hasonlóan a többi vármegyék elhatározásához, április 11-én ünnepel. Komáromban szintén impozáns módon ülik meg a szabadság ünnepét. Az eddigi programm szerint márc­ius 15-én a tűzoltó zenekar ébresztővel járja be a várost, d. e. 9 órakor istentiszteletek tartatnak, mely után a Klapka-szobornál ünnepély lesz, délben bankett, melyre vendégül­­meghívja a bizottság a 48-as honvédeket, este pedig kivilágítás. A polgármester fel fogja hívni a város polgárságát és üzlettulajdonosait s iparosait, az előbbie­ket a város föllobogózása, az utóbbiakat üzleteik bezárása végett. 5 TÁVIRATOK. Merénylet a görög király ellen. Koppenhága, február 28. A tegnapi udvari ebé­den Keresztély király beszédet mondott, melyben hálát adott Istennek, hogy szeretett fiát, a görög királyt, valamint a király leányát nagy veszélytől megmentette és a király szüleit nagy fájdalomtól kimélte meg. Athén, febr. 28. (A Magyarország tud. táv.) Európa összes­­hatalmai, köztök a szultán is, szívélyes üdvözlő táviratot küldtek a királynak, az ország minden részéből pedig halomszámra érkeznek a táviratok. A királyi család a mai délutánt a Pireuszban tölti, a király jachtján. A rendőrség azt mondja, hogy nyomában van már a merénylőnek. A merénylők személyére vonatkozólag a la­pok egyértelműleg úgy nyilatkoznak, hogy azok vagy örültek, vagy idegenek , sőt azt is kiresz­­telik, hogy rövid idő előtt krétai mohamedánok érkeztek Athénbe és hogy a tetteseket ezek közt kell keresni. London, február 28. (A Magyarország tud­­táv.) György király a Times athéni levelezője előtt kijelentette, hogy meg van arról győ­ződve, hogy a merényletet nem görögök követték el. A merényletet kiváltképp azon veszély miatt mondja gyalázatosnak, melyben lánya, Márta herczegnő forgott. El nem fogadta a dicséretet, melyben személyes bátorságát részesítették, mert helyében minden apa hasonlóan tett volna. Kijelentette, hogy ezentúl is katonai kiséret nélkül fog járni-kelni. A király teljesen nyugodt és azt mondta, hogy a herczegnő is egészen jól van. A walesi hzerczeg táviratilag üdvözölte György királyt. Spanyol-amerikai konfliktus. Madrid, febr. 28. (A Magyarország tud. táv.) Az összes lapok a helyzet komolyságát hangoztatják. A Nem York Herald részletes je­lentései, melyekben a Maine katasztrófáját me­rénylet következménye gyanánt állítják oda, növelik az izgatottságot, mert meg vannak győződve arról, hogy az Egyesült Államok már rég óta keresik a hadüzenetre az ürügyet. A kormány naponkint kimerítő tudósításokat kap az amerikaiak folytonos h­adi­ készülődéseiről. Románia nem haragszik. Bukarest, febr. 28. Az Agence Bonniam jelenti: Mindama hírek, hogy a román kormány ultimátumot intézett volna a portához a keres­kedelmi egyezmény ratifikácziója ügyében, valamint, hogy a román követ és a Yildsz­­kivszk, vagy a magas porta között állítólag rossz visszony állana fenn, tiszta koholmányok. Nemkülönben koholtak bizonyos konstantiná­polyi levelezőknek Djuvara konstantinápolyi román követ helyzetéről és eljárásáról terjesz­tett állításai is. A kereskedelmi szerződésnek a szultán által való ratifikálása a rendes uton halad. Az orosz-török viszony. Szt.-Pétervár, február 28. (A Magyarország tud. táv.) A Novosti konstantinápolyi levelezője a portának Oroszországhoz való viszonyát igen feszültnek mondja, úgy vélik az irány­tadó tö­rök körök, hogy az északi birodalom György görög herczeg jelölése ügyében tett kezdemé­nyezésével a krétai kérdést szerfölött össze­­bonyolította. Hivatalos török forrásoknak az a nézetük, hogy Anglia ezt a bony­od­almát köny­­nyen hasznára fordíthatná. Oroszországot az­zal vádolják, hogy önkéntelenül Angliának ját­szik a kezére. A­mi Németországot illeti, annak követe a portával állandó érintkezésben van. «Mikor a szultán leányának, a kis Chedidze herczegnő­­nek betegsége következtében kénytelen volt a német nagykövet tiszteletére tervezett díszebé­­det elhalasztani, a nagykövetnek rendkívül szeretetreméltó mentegetődző levelet írt. A­mit Németország nyert a porta szemeiben, azt Oroszország legalább egyelőre elvesztette. Még a

Next