Magyarország, 1898. április (5. évfolyam, 91-119. szám)

1898-04-01 / 91. szám

Budapest, 1898. péntek, április 1. MAGYARORSZÁG 0 A csendes Ó-Szivácz községbe is befészkelte magát a kóros mozgalom. Ugyanis a Ferencz-csa­­tornán veszteglő gabonahajók rakodására felfogadott uj-sziváczi német munkásokat e héten egy sereg szerbajku szoczialista ásókkal, kapákkal és fejszékkel megtámadta és fenyegetésekkel kény­szer­ítette őket a munka beszüntetésére. Csak a csendőrség erélyes, de tapintatos fellépésének köszönhető, hogy véres összeütközés nem történt, és hogy nagyobb zendülés nem fordult elő. — Othello-legenda. Érdekes kéziratot fedeztek föl a napokban egy velenczei kolostorban. A kéz­irat, a­mely 1542-ből való, a kandiai (Kréta) kö­vetnek napról-napra való följegyzéseit tartalmazza. A napló Othello pályafutását is leírja. Az emlék­iratok szerzője elmondja, mint érkezett meg Othello Velenczébe, mint házasodott meg és mi lett a vége. E skortársi följegyzései szerint Desdemona még jóval túlélte Othellót. A c­áfolatok korszakát éljük. A múltkor Gutten­­berg dicsőségét szállították le egy ócska könyv segélyével, most Shakespeare-re került a sor. Othello nem fojtotta meg Desdemonát. A derék asszony túljárt a féltékeny mór eszén. Azt szín­lelte, hogy meghalt. Othello erre megijedt és tő­ré­­vel átvágta a nyakát. És ime, most kisült, hogy Desdemona színlelt és Othellónak kár volt meg­halnia. A menyecske túlélte. Hogy megvigasztaló­­dott-e, arról az egykori krónika sem tud semmit.­­ Fényes estélyt rendez április hó 3-ikán, vasárnap a függetlenségi polgárok köre, Baross­­utcza 59. sz. a. helyiségében. A rendező­ség rend­kívül gazdag és érdekes műsorról gondoskodott. Az estélyen Jászai Mari is föl fog lépni, a­mi iránt széles körökben igen nagy érdeklődés mutat­kozik. Azután következik Bartha Miklós fölolva­sása. Ábrányi Emil egy költeményét fogja elszavalni Endrei Szabó Lajos, az opera tagja énekel, utána pedig Lotz Károly festőművész bájos leánya, Lotz Kornélia kisasszony, zongoraművésznő fog zongorázni. A műsor utolsó száma Balláné Csik Irén, a Magyar Színház művésznőjének éneke lesz. Az érdekes estély iránt nagy az érdeklődés. — A horvát bén sajtópere, Polónyi Géza dr. képviselő úr a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket. A gróf Khuen-Héderváry Károly és Möller István jószágigazgatója ellen Győrött lefolyt és az esküdt­­bíróság ítélete alapján Érti Gyula vádlottnak úgy a rágalmazás, mint a becsületsértés vádja alól tett teljes felmentésével végződött sajtóperről téves érte­sítés került a hírlapokba. Azt mondja ezen értesítés, mintha én Érti Gyula nevében olyan nyilatkozatot tettem volna, hogy gróf Khuen-Héderváry horvát bán Érti Gyula tönkretevésé­­ben nem részes, a­mit ha Érti előbb tudott volna, a grófot nem támadja, ennélfogva őszintén sajnálja és bánja a gróf ellen tett támadását. Én ilyen nyilatkozatot nem tettem, ilyenre az ál­talam védett Érti Gyulától megbízást nem kaptam. A való ez: Gróf Khuen-Héderváry Károly Érti Gyula ellen két röpirat alapján azoknak számtalan kitételeit inkriminálta. A sok között állott az is, hogy Érti Gyula, gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bánról ezt irta: »Möller Istvánt grófostól együtt közönséges csaló­nak tartom és nyilvánítom.» Az esküdszéki tárgyaláson a grófi család ne­velője azt vallotta, hogy Érti Gyulát, a ki pa­naszával a grófhoz fordult, de általa nem fogadta­tott, ő a grófnak nem jelentette be, mert a gróf akkor betegsége okából senkit nem fogadott s a gazdasági dolgokkal nem foglalkozott. Miután Érti Gyulának felháborodását nagy mér­tékben fokozta az, hogy ő, al vagyonilag tönkretett szegény ember, a kinek a gróf támogatását­ ígérte, még meghallgatásra sem talált, azt azonban, hogy a gróf az ő jelentkezéséről tudomással nem bírt nem tudta, ezen most kiderült tény alapján jelen­tettem ki Érti Gyula megbízásából azt, de csakis azt, hogy ha ő ezt tudja, a második röpiratában foglalt ezen egy kitételt a grófra nem alkalmazta volna és sajnálja, hogy ezt tette. Kifejezést adtam a főtárgyalás során azon meggyőződésemnek is, hogy a gróf Érts Gyula elleni eljárásában Möller igazgatójának bo­­szuja által félre lett vezetve — s ha tudta volna mindazt, a­mi most bizonyítva lett, nem hiszem, hogy úgy cselekedett volna, ahogy cselekedett, de azért az őt saját tényei miatt ter­helő felelősséget viselnie kell. Azt azonban, hogy a gróf Érti Gyula tönkretéte­lében nem részes, vagy mintha Érti Gyula a gróf Khuen-Héderváry horvát bán elleni támadását ál­talában bánná, nemcsak nem mondottam, de azzal homlokegyenest ellenkezőleg, vitattam és bizonyí­tottam, hogy a hallatlan haszonbérleti szerződést, mely Érti Gyulának tönkretételét eredményezte, maga gróf Khuen-Héderváry Károly úr irta alá és kizárólag saját jószágigazgatójának és szám­tartójának közreműködésével szerkesztette és előttemeztette. Érti részéről pedig még tanú sem volt a szerződés kötésénél. Vitattam és bizonyítottam, hogy az Érti Gyula tönkretételére indított pereket maga a gróf Khuen- Héderváry Károly ur saját személyében indította meg. Végül vitattam és bizonyítottam, hogy az a 40—50 ezer írt, a melyet Érti Gyula elvesztett az utolsó garasig a grófnak saját pénztárába került s a gróf az árviz, talajvizek, ködök és ragya által vagyonát vesztett szegény haszonbérlőtől nemcsak az egész időre szóló haszonbér tőkeösszegét kö­vetelte és megkapta, de követelte és megkapta a késedelmi kamatokat, az összes perköltséget és olyan 400 frtnyi zárgondnoki díjat, a­melyet a zár­gondnok mai napig sem kapott meg az urada­lomtól. A gróf képviselője nem is nyugodott meg nyi­latkozatomban, hanem verdiktet kért az esküdtek­től s azt meg is kapta. Az esküdtek a rágalmazás alól 12 szavazattal, a becsületsértés alól 8 szava­zattal mentették föl Érti Gyulát s a biróság is ezen verdikt alapján Érti Gyulát a gróf Khuen- Héderváry Károly horvát bán által emelt vád alól fölmentette. Ez a teljes igazság. Budapest, 1898. márczius 31. Polónyi Géza. — Osztrák sajtószabadság. Érdekes ítéletet hozott ma a bécsi sajtóbiróság. Az eg­ik szoczia­­lista újság szó szerint közölt egy interpellácziót, melyet előtte való nap a reichsrathban fölolvasott az egyik képviselő. Az ügyészség e czikk miatt lefoglalta a lapot és pert indított a szerkesztő ellen. A per ma folyt le s a sajtóbiróság 150 forint birságra és egy heti elzárásra ítélte az interpellá­cziót közlő lap szerkesztőjét. — A berlini bankógyáros ügye. Grünenthal főfaktor, mint azt már tegnapi táviratunk jelentette, nemcsak beismerte tettét, hanem egyúttal egy újabb, ismét egy temetőben elhelyezett letétet juttatott a hatóság kezeibe. A lelet színhelye ezúttal a régi Jacobi temető. A­mikor tegnapelőtt, írja levelezőnk, a legtöbb látogató már eltávozott a temetőből, két bérkocsi állt meg a kapu előtt. Az elsőből egy bűnügyi rendőrbiztos, Grünenthal és két rendőr szállt ki. A második kocsin a vizsgálóbíró jött. A temető főútjára tértek. Grünenthal, a­ki ezúttal nem volt megbilincselve, a főbejárás előtt balra fordult, kis távolban követték kisérői. Kis sűrűbe értek, a­hol kevésbbé ápolt sírhelyek voltak. A hatodik sorban, a fal közelében, mely a temetőt kelet felé elzárta, Grünenthal megállt. Egy pillanatig habozni látszott. Aztán egy szomorú tűzre esett tekin­tete. Ennek egyik vékony ága horogba volt kötve. Mikor Grünenthal ezt az ismertető jelet meglátta, tudta, hogy czélnál­a van. Odalépett egy teljesen dísztelen sírhoz. Az egyik rendőr fölemelte a mintegy három font nehéz kőtáblát. Alatta egy nagy boríték feküdt. A vizsgálóbíró belepillantott, tartalmát az eső erősen megrongálta. Az urak aztán nemsokára eltávoztak. Az eljárásról jegyzőkönyvet vettek föl és a benne résztvett tisztviselők hallgatást fogadtak. A talált csomag tartalmáról biztosat nem lehet tehát mon­dani, úgy hírlik azonban, hogy értékpapírok voltak benne, és nem birodalmi bankjegyek. A vizsgálóbiró előbb a régi «Jerusalemet» teme­tőn is járt. Mint hírlik, ott is találtak egy érték­­papirosomét, —■ Tüntetés » «mL. Am­­életőt 9 órakor Töttössy tanár előadása kezdetén lármás tüntetésnek volt színhelye a műegyetem. Már második ez az eset a tanév­ alatt s mindkét alkalom­mal a túlterhelés adott rá okot. Töttössy tanár a húsvéti szünnapokra több és komplikált tléanát tűzött ki a hallgatóinak kidolgozásra. Az ifjúságot ez elkeserítette, mert az ünnepek alatt lévő szüne­tek esetről-esetre csak papiroson vannak meg, így például karácsony, húsvét ünnepnapjain egész nap tartják a kollokviumokat. A tanárt húsvéti felada­tának elhalasztására akarta ma 9 órakor kérni az ifjúság, de Töttössy oda sem hallgatva az ifjúság szónokára, belekezdett előadásába. Erre pokoli zsi­vaj, dörömbölés, fütyülés támadt, mely perezekig tartott, s csak akkor szűnt meg, mikor az értesí­tett Asbóth dékán a tanterembe jött s az ifjúság szónokának és Töttössy tanárnak meghallgatása után az ifjúságot nyugalomra intve — orvoslást ígért. A kiengesztelt hallgatók erre megéljenezték a dékánt. — Képzőművészeti pályázat. A hazai képző­művészet érdekeinek egy nagylelkű pártfogója által alapított s jelenleg 2100—2100 forintot képező két festőművészeti ösztöndíjra, a m. orsz. képzőművé­szeti tanács, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából ezennel pályázatot hirdet, az alapító szándékainak megfelelő következő feltételek mellett: Pályázhatnak a művészeti iskolai képzésen már túl lévő oly fiatal festőművészek, és pedig csak férfiak, kik magyar állampolgárok s főleg az állat- és illetőleg a tájfestésben kívánják sikerekkel igazolt képességüket tökéletesíteni." A folyamodók kérvényében okmányokkal igazo­landó : a) a folyamodó életkora, b) magyar honossága, c) iskolai előképzettsége, d) művészi haladottsága, mire nézve mutatványművek (befejezett festmény, tanulmányok, rajzok, színvázlatok) oly számban melléklendők, hogy tudásáról és tehetségéről teljes tájékozást nyújthassanak. Ezeken túl hivatkozás történhetik esetleg kiállított művekre is. A folyamodónak írásban kell kötelezettséget vállalnia arra nézve, hogy amennyiben az ösztön­díjat elnyerné, tanulmányait, és pedig a jelzett irányban, Münchenben vagy Düsseldorfban fogja folytatni. Másutt — Páris kivételével — szintén fölhasználhatják ugyan továbbképzésükre a nyert összeget az ösztöndíjasok, de ez csak kellőképp megokolt esetekben, a m. orsz. képzőművészeti tanács hozzájárulása alapján történhetik. Az ösztöndíj csak egy évre szól. A sajátkezüleg írott folyamodványok, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz f. évi május hó 1-éig, déli 12 és 2 óra közt nyújtan­dók be. — Uj plébánosok. Az adai r. kath. hitközség tegnap egyhangúlag megválasztotta Latky József 13 év óta működő lelkészt plébánosává. — Nagyszom­baton pedig e hó 29-én Halmos Ignácz esztergomi szemináriumi aligazgatót választották meg plébá­nosnak. — Ezer vasutas névmagyarosítása. Czeg­­lédről a félszázados évforduló alkalmából ezer csa­lád folyamodott nevének megmagyarosításáért. Párja akadt a hazafias fölhevülésnek a szegedi üzletvezetőségben, honnan a napokban ezer vasutas fogja kérni a belügyminisztertől saját és családja nevének megváltoztatását. — Szégyen elöl a halálba. Tegnap este a Czegléd felé haladó személyvonat a Gyömrői­­úton a 195. számú őrház mellett egy nő é­s egy kis­gyermeket gázolt el. A vonat a szerencsétleneket a felismerhetetlenségig össze­morzsolta. A helyszínen kinn járt bizottság a sze­rencsétlenek kilétét nem tudta megállapítani, s egyelőre csak annyit konstatált, hogy nem any­­nyira baleset, mint inkább öngyilkosságról lehet szó. A dologban ma fordulat állt be. Tegnap este, ugyanis megjelent a főkapitányságnál özv. Fábry Sá­­muelné, született Garay Juliánná magánzón, s bejelentette, hogy nővére, Karolin, a­ki nála, Örömvölgy­ utcza 18. sz. a.­lakutt, kis­fiával együtt eltűnt. Az adott körülmények arra engedtek következtetni, hogy az eltűntek azonosak a vasút­töltésen talált halottakkal. Ez ma be is bizonyult

Next