Magyarország, 1898. augusztus (5. évfolyam, 211-240. szám)

1898-08-01 / 211. szám

Budapest, 1898. hétfő augusztus 1. MAGYARORSZÁG Az Eclair úgy véli, hogy a németek ünne­pelhetik elhunyt nagy emberüket, a­nélkül, hogy valamely rejtélyes jövőtől kellene fél­­niök. Európának szintén nem kell nyugtalan­kodnia. A Petit Journal így ír: A történelem egyik egnagyobb alakja hunyt el. Halála az egész, világon jelentékeny mozgalmat fog előidézni Paris, jul. 31. A lapok hosszú életrajzokban emlékeznek meg Bismarck herczegről. — A Jour azt írja­: Ha a németek azt hiszik, hogy Bismarckkal győzelmük egy része szállott sírba, úgy a francziák azt hiszik, hogy vele vereségük egy része tűnt el. A Temps azt mondja : Francziaország tud csatlakozni nagy ellenfeleinek gyászához. Ha revanche-ra volna szüksége, úgy meg tudná azt találni, ha meghallgatná a szoczializmus tengerének óriási moraját, a­mely ennek a nagy embernek a művét fenyegeti. A gyász Berlinben, Berlin, jul. 31. Bismarck herczeg halálát a reggeli lapok és a külön kiadások utján tudták meg itt ma reggel. A lakosságot mélyen megindította és fájdalommal töltötte el, hogy a­mitől aggód­tak, oly váratlanul gyorsan bekövetkezett. A reggeli lapok gyászkeretben jelentek meg és meleghangú czikkekben adnak kifejezést az el­hunyt nagy államférfiú fölött való nemzeti gyász­nak, egyhangúan méltatván életét és egyéniségét, a német haza körül szerzett halhatatlan érdemeit és az ő heroszi nagyságát, valamint tősgyöke­res voltát. A lakosság fájdalmas részvéte Bismarck elhunyta fölött abban is megnyilvá­nul, hogy mohón tudakozódnak a halál kö­rülményei és egyéb részletek felől és az összes nyilvános helyeken ezt a históriai ese­ményt tárgyalják komoly hangulatban. A köz­épületeken és számos magánépület félárboczra eresztve lengenek a lobogók. Bismarck halálának hírére Bülow külügymi­niszter azonnal elutazott a Semmeringről Berlinbe­. A «Hamb. Corr.» jelenti Friedrichsruheból. Vilmos császár a «Hohenzollern»-ről Bergen­­ből táviratilag elrendelte, hogy az Altonában állomásozó, Bose gróf nevét viselő 31. gyalog­ezred egy diszszázadot küldjön Friedrichs­­ruhba. A diszszázad ma délután Friedrichs­­ruheba érkezett. A szövetségesek részvéte./ Róma, jul. 31. Bismarck halálának híre rendkívül élénk és fájdalmas részvétet keltett egész Olaszország­ban. Umberto király a német császárhoz rész­véttáviratot intézett. A miniszterelnök és a külügyminiszter hasonlóképpen táviratilag fe­jezték ki részvétüket. Laura gróf nagykövet valószínűleg félbe fogja szakítani szabadságát, hogy részt vegyen Bismarck temetésén. A német nagykövetségnél és a porosz követség­nél számos névjegyet adtak le. Róma. jul. 31. Crispi Nápolyból a «Tribuná»-hoz a követ­kező táviratot intézte : Bismarck herczeg ha­lálával nagy alakot vesztett el a világ. Ellene, a ki minden alakoskodásnak ellensége és lojális barát volt, oly meséket koholtak a külföldön, a­melyek kemény és erőszakos provokátornak tüntették őt fel. Ez nem volt igaz. Az 1870-iki háborút Francziaország akarta, a­mely 1870. júl. 19-én üzente azt meg. A körültekintő előkészületek következ­tében, a­melyek egészen 1815-ig vezethetők vissza, Poroszország győzött, a­mit senki sem várt. Bismarck mindig a béke ba­rátja volt és ebből kifolyólag híve volt a franczia köztársaságnak és ellensége a monarchia visszaállításának. Bismarck panasz­kodott az olasz kormányra az 1868-iki bábom­ban tanúsított magatartása miatt. De azalatt a 4 esztendő alatt, a­mig ő (Crispi) volt a kormányon, megmutatta, hogy mily nagy Bis­marck tekintélye Európában és minő becses barátsága Olaszországra nézve.­­Németország, a mely mindent neki köszönhet, nagy tiszte­lettel adózott neki, noha már csak egyszerű polgár volt, épp úgy, mint az angolok Glad­­stonenak. Európa rövid idő alatt két politikai óriást, két nagyszivű és hatalmas tehetségű embert vesztett el. * A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Bismarck herczeg elhalálozása alkalmából a folyó hó 31-ére eső vasárnapra az összes budapesti politikai lapok nyomtatási és előkészítési munkálataira nézve a vasárnapi munkaszünetit felfüggesztette. • Budapest, augusztus 1. Kinevezések a közmunkák tanácsába. A hivatalos lap mai száma a következő közlemé­nyt hozza: • A m. kir. minisztérium a fővárosi közmunkák tanácsánál sorrend szerint kilépés folytán meg­üresedett s a kormány kinevezésének fentartott tagsági állásokra gróf Andrássy Tivadar főrendi­házi tagot, dr. Ország Sándor nyug.­miniszteri tanácsost és Mindy Lajos kereskedelemügyi mi­niszteri tanácsost nevezte ki. Ebben a közleményben az a feltűnő dolog, hogy Andrássy Tivadar grófot főrendiházi tagnak ne­vezi, holott tudtunkkal ő országgyűlési képviselő, a ki a képviselőházban Zemplén megye terebesi kerületét képviseli. Sajtóhiba-e ez, vagy valami egyéb ? Wlassics szabadságon. Dr. I­­assich Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nejével Berlinbe utazott. Külföldi tartózkodása alatt, mely legföljebb három hétig tart, a minisztérium veze­tésével Zsilinszky államtitkárt bízta meg. A háború, Madrid, július 31. A kormány Puerto­ rico kormányzójától táv­iratot kapott, a­melyeket azonban titokban tart. A kubaiak Placetarnál megtámadták a hadiszállítmányt; 4 spanyol katona meghalt és 9 megsebesült. Washington, júl. 31. Shatter tábornok tegnap érkezett jelentése szerint seregében a betegek száma e hó 28-án 4279 volt, közöttük 3406 lázbeteg; a lázban legújabban megbetegedtek száma 687, meggyó­gyult 590. Megint fordult elő egy haláleset. Sternberg tábornok, az egészségügyi szolgálat vezetője igen komolynak tartja a helyzetet; újból sürgősen küldenek orvosokat és ápoló­nőket a floridai csapatokhoz. Miamiban, a­hol 7500 önkéntes táboroz, számos hagymázbete­­gedés fordult elő. A helyzet oly komoly Miamiban, hogy Alger hadügyminiszter elren­delte, hogy az ott állomásozó csapatok vo­nuljanak Jacksonvillebe. Páris, júl. 31. A «Temps» jelinti Madridból. A lapok je­lentése szerint 300 főből álló karlista-banda bukkant fel Leo de Urgésnél s üldözésükre csa­patokat küldöttek. A lapok szigorúan meg­róják a karlistákat azért a magatartásért, me­lyet ilyen válságos pillanatban tanúsítanak. Madrid, július 31. Manilla immár három hónap óta ostrom alatt áll. Az élelmiszerek fogytán vannak, a puskák és a hegyi üteg számára szükséges lőszerük is csak kevés van. Az egész őrség a természetes veszteségek folytán meggyengült, de a csapatok bátorsága és jó szelleme nem csökkent. A védelmi munkákat folytatjuk. Eddig még távol tudtuk tartani az ellenséget és el tudtuk utasítani a kapitulác­ióra vonat­kozó ajánlatokat, minthogy el vagyunk tökélve arra, hogy a spanyol lobogó becsületét a leg­végsőig megvédjük. A kormány azonban be fogja látni, hogy a legnagyobb vitézség is hasztalan. A csapatok fizikai ellenálló ereje az elengedhetetlen segély nélkül kimerül. Az amerikai dandár Paranaquenél partra szállott és ott tábort ütött. Merritt tábornokot e hó végére várják két monitorral, két czirkáló­­hajóval, valamint 5050 emberből álló csapat­tal, a­miért siettetni fogják az általános tá­madást Manilla ellen. A spanyolok attól tar­tanak, hogy a támadásnak nem lesznek képe­sek ellentállni. A felkelők a támadások kö­vetkeztében nagy veszteséget szenvedtek. A spanyol csapatok Manillában megünnepel­ték a régens-királyné születése napját. Az ezen napra járó zsoldot felemelték és meg­felelő ajándékokat osztottak szét. Az üdv­lövéseket az idegen hajók viszonozták. Az amerikaiak felvonták a spanyol lobogót. Éppen most érkezett meg a «Newport» szállítóhajó Merritt tábornokkal és a harmadik amerikai expedíc­ióval. Rövid időre várják Manilla megtámadását. A béke alkudozások: Washington, jul. 31. Mac Kinley elnök elhatározta, hogy nem teszi nyilvánosan közzé a spanyol jegyzékre adott választ, bár eredetileg ezt tervezte. Mac Kinley ezt az elhatározását azzal okolta meg, hogy előterjesztéseket tettek nála, hogy a diplomác­iai szokásokba ütközik valamely jegyzéknek a közzététele, mielőtt megkapta volna az az ország, a­melyhez intézték és mielőtt az illető országnak a válaszadása ele­gendő ideje lett volna. Washington, juli 30. Day külügyminiszter rendkívül szívélyes hangú jegyzéket intézett Cambon franczia nagykövethez, a­melyben arra kéri, hogy a Spanyolország jegyzékére vonatkozó válasz át­vétele czéljából jöjjön a Fehér Házba. Washington, jul. 31. (Reuters) A kabinet tanács ülése éjfél után­ 4 óráig tartott. A Filippi-szigetek ügyében elha­tározták, hogy azt függőben tartják és később fogják spanyol-amerikai bizottság útján ren­dezni. Azalatt Manilla és környéke fölött az amerikaiak fogják a jurisdikeziót gyakorolni. A többi kérdéseket illetőleg, a­melyeket a béketárgyalások előleges alapvonalaiba bele­vontak, a kabinettanács véglegesen megálla­pította a következő feltételeket: 1. Az összes nyugat-indiai spanyol szigetek átengedése, Kuba kivételével. 2. A spanyol szuverenitás feladása Kuba­­szigetén, a­mely az amerikaiak ellenőrzése alatt fog állani­­mindaddig, míg állandó kor­mányt szerveznek. 3. A Ladrones-szigetek egyikének átenge­dése szénrakodó-állomásul és esetleg még egy másik szénrakodó-állomás átengedés a Karo­linákon. 4. Az amerikaiak nem vállalják el Kuba és Puerto-Rico államadósságait. 5. Az amerikaiak nem kérnek hadikár­pótlást. 6. Amerikai spanyol bizottságot küldenek ki a békefeltételek megállapítására, azzal a kikötéssel, hogy haladéktalanul vonják vissza a spanyol csapatokat Kubáról és Puerto-Ri­­coról. Az Egyesült­ Államok később fogják megállapítani, hogy a Landrones-szigetek me­lyikét óhajtják annektálni. A spanyol jegyzékre vonatkozó válaszban az Egyesült­ Államok kijelentik, hogy a spanyol szuverenitásnak Nyugat-Indiában való feladása és a Ladrones-szigetek egyikének átengedése oly feltételek, a­melyek fölött további disz­kussziónak nincs helye. Kötelező ígéretet arra nézve, hogy az Egyesült­ Államok mit fognak tenni Kuba szigetével, a kormány nem tudja. A miniszterek tanácskozása folyamán Da­­veytől távirat érkezett, a­mely lényegesen hozzájárult a Filippi-szigetekre vonatkozó pon­tok megállapításához. A távirat azt mondja, hogy attól lehet tartani, hogy az amerikaiak kénytelenek lesznek harc­ba szállani a fölke­lőkkel. Ebben az esetben 150.000 emberre lesz szükség, hogy a fölkelőkkel a különböző szigeteken szembe szállhassanak. 1

Next