Magyarország, 1898. augusztus (5. évfolyam, 211-240. szám)

1898-08-13 / 223. szám

í­ tások alkalmával adandó tiszteletdíjakra. Ezt az összeget azonban csak a jövő évtől fogva folyósít­ják. — Kisebb költségek pénzbeli fedezetének ki­mutatása után, az illés véget ért. X Új tanári állások. A főváros új tanári állásokra hirdetett pályázatot, mely e hónap 10-én járt le, de nagyon szomorú eredménnyel, mert a négy állásra mindössze hét pályázó jelentkezett s ezek közül is kettőt vissza kell venni, miután nincsen kellő minősítésük. Betöltendő állások van­nak : a reáliskolánál egy ábrázoló mértani székre — kettő pályázót­; a felső kereskedelmi iskolánál egy könyvviteltani székre — hárman pályáztak; az az iparrajziskolánál két állás egy rajztanári és egy kerámiás festészeti székre, melyre ketten pályáz­tak, de ezeknek nincs kellő minősítésük, s így a két állás betöltetlenül marad. A pályázat e mos­toha eredményét annak tulajdonítják, hogy az állam már előre leköti a tanerőket még felátt korukban s azok csupa hálából vagy kényelem­ből nem kívánkoznak községi iskolákhoz.­­ Uj honpolgárok Ma délelőtt Matuska Alajos helyettes polgármester előtt Fisch Ferencz vállal­kozó és Krausz Ádám kereskedő letették a hon­polgári esküt. A polgármester beszédet intézett az új honpolgárokhoz. X Uj iskolák. A főváros a II-ik kerületi felső kereskedelmi és a fő-utczai elemi iskolák részére a Ponty- és Szalay-utczák sarkán új iskolát akar építeni. Az épület ügyére nézve már annyira előre­haladtak a tárgyalások, hogy a közgyűlés is fog­lalkozhat velük. A közgyűlés azonban most szü­netel s így az ügyet csak a szeptemberi ülésen vehetik elő. De hogy az építést még ebben az évben elkezdhessék, a tanács elhatározta, hogy a munkákra még e hónapban kiírják a pályázatot.­­ A kelenföldi iskola kibővítése. A főváros kelenföldi iskolája a M. Á. V.-nak ingyen átenge­dett állomásépületében van. A tankötelesek szapo­rodása miatt az iskola helyisége szűknek bizonyult, miért a főváros megkérte a M. Á. V. igazgatósá­gát, hogy még egy szobát engedjen át az iskola czéljaira. Az igazgatóság a kérést teljesítette s igy a jövő tanévben már kényelmesen elhelyezhetik a tanulókat.­­ A hurczolkodás és a vasárnapi munka­szünet. A főváros lakbér szabályrendelete 1885-ben készült s hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. A szabályrendelet értelmében minden évnegyed három első napján szabad csak harczolkodni. Ebbe a három napba igen gyakran beleesik a vasárnap is,a­melyen 1891-ig szintén szabad volt költöz­ködni. A vasárnapi munkaszünetről 1891-ben tör­vényt hoztak, a­mi által a lakbérszabályzat ren­delkezése beleütközött a munkaszünet paragrafu­saiba. Azóta nyolcz év telt el s a házbérnegyedek költözködő napjaiba igen gyakran beleesett a vasárnap is. Ekkor a bérkocsi ipartársulat rende­sen a kereskedelmi miniszterhez folyamodott a végett, hogy a vasárnapi munkaszünet rendelkező szakaszát függessze fel. A miniszter a vasár­napon való költözködést esetről-esetre megadta s a törvény rendelkezését e napokra hatályon kívül helyezte. így történt a költözködés az idén a májusi évnegyed alkalmával is, mikor a bérkocsi-ipartársulat újra folyamodott fölmentvényért, melyet a miniszter meg is adott. E gyakori föl­mentvények megadása arra a következtetésre jut­tatta a minisztert, hogy e bajon rövidebben is lehet segíteni. Még­pedig úgy, hogy a kiadott fölmentvények helyett gyökeresen módosítani kell a lakbérszabályzatot, a­mi által a törvény hatályának felfüggesztése nem válik szükségessé. A kereske­delmi miniszter ezek után felhívta a fővárost, hogy a szabályrendelet módosítására vonatkozó intézke­déseit minél rövidebb idő alatt tegye meg, hogy a legközelebbi alkalommal a törvény és a szabály­­rendelet közötti ellentét elsimíttassék, illetve a va­sárnapi mu­­kaszünet betartása ne ütközzék aka­dályokba.­­ Az elemi iskolai tanítók beosztása. A főváros tanügyi osztálya elkészítette az elemi iskolai tanítók és tanítónők új beosztását a jövő tanévre. A magasabb iskolák, valamint az elemi iskoláknál megbízott tanerőket csak szeptember elején osztják be, mert az ügyosztály a nagy anyagot nem tudta egyszerre elvégezni. Az elemi iskoláknál a következő beosztások szerint helyezik szét a tanerőket : . Az I. ker. i­skola-téri elemi iskolánál: Petzina Ödön, Farkas József ig. tan.: Vaskó Bertalan, Mihalecz József, Kosutány Ilona, Appl Lajosné, Csonka Józsa, Farkas Józsefné, segédtanító: Máty­­tyus Jenő­; az 1. ker. Szarvas-téri elemi iskolánál: Vrabély Mihály sz. Hetzer József ig. tan. Kettner Ferencz, Oszoly Kálmán, Patka Kálmán, Hesz Árpád, Piláthy Béla, Vadnai Dezső, Janycsek Ró­­ber­tné, Perviz Ottilia, Markovits Sándorné, Rabolt Ferenczné, Andreánszky Vilma, Kasics Margit, Csárdy Blanka, Oprée Róza, segédtanító: Erdős Géza; az I. ker. Hadnagy-utczai elemi iskolánál : Dallos István, Gulyás Ludmilla, Jakopovits Lajos, Hümpfner Ferencz ig. tan.; az 1. ker. Bocskay-téri elemi iskolánál: Schirf Tódor, Dikovics Tóth Dániel, özv. Berényi Antalné, Janycsek Róbert vez. tan. az I. ker. fehérvári-uti elemi iskolánál: Szilaveczky Árpád, Szémiller Antal, Kimig Jakab, vez. tan.: Filó Géza, Mohr Krisztina, Prohászka Anna, Kliczpera Anna; az 1. ker. Kelenföldi elemi iskolánál: Stephan Lajos Pál, Hirschmann Irma, Zsadányi Ferencz, Martos Ágoston, vez. tan.; az I.ker.Krisz­­tina-téri elemi iskoláinál : Reményi Aranka, Garay Antal, ig. tan.: Czike Imre, Újhelyi Sándor, Bárány Zsigmond, Karkis Istvánna, Szuly Gizella, Csehál Anna, Dorogsághy Dénesné, segédtanítónő : Flesch­­hut Mária ; az 1. ker. Attila-utcsai elemi iskolánál: Mihalecz Józsefné, Fehérváry Ferencz, Patacsics János, ig. tan.: Szabó Ágoston, Hajós Mihály, Pál Albert, Frimel János, Hangi József, Starker Károly, Trettina Józsefné, Schönreither Irén, Schischka Jenőné, Valter Vilmosné, Schönreither Anna, Téri Benedekné, Ehmayer Berta, Aczél Antónia, segédtaní­tónő: Funk Kamilla ;*az I ker. Mayer Ferencz f­­árvaházi elemi fiúiskolánál: Igazgató Somlyay József, Kovács Jakab, felügy. tan. Schwarz Ágost felügy. tanuló, az I. ker. Istenhegyi elemi iskolánál: Kovács Alajos, Madarász László, Gotlób György ig. tan., Gotléb György ; az 1. ker. zugligeti elemi iskola : Gergely István vez. tan.; az I. ker. Labancz-uti elemi isko­lánál: Eperjesy Istvánná, Eperjesy István vez. tan.; az I. ker. lipótmezei elemi iskolánál: Borovszky Lászlóné, Velősy Lipót vez. tan. A II. ker. Fő-utczai elemi iskolánál: Szabó Dezső, Schinabeck Engelb. ig. tan., Witkovszky Antal, Stein István, Dvorzsák Alajosné, Kép Sa­rolta, Gsutor Pálné, özv. Perényi Mártonná; a II. ker. Medve-utczai elemi fiúiskolánál: Hudeczek Ferenczné, Szabó Lajosné, Almási János ig. tan., Szabó Lajos, Rácz József, Bursics Ernő, Kápolnai Gyula; a II. ker. Iskola-utczai elemi leányiskolánál: Bruckner Józsefné, lírai Lászlóné, Novák La­josné, Göth Ilona, Valló,­ Mihályné, Pauer Mária, Könyves Károly ig. tan., Szeidl Irma; a II. ker. Toldy Ferencz-utczai elemi iskolánál: Gárdonyi Emil, Zipser Károly, Jurányi János, ig. tan.: Koncsek Lajos,Ágoston Béla, Pappert Gyula, Witkovszky Antalné, Nikolics Ignáczné, Frommann Istvánná, özv.Lutilszky Ivánná, Várady Aladárné, segédtanító : Lützenburger Jó­zsef, segédtanítónő :I Péter Anna; a II. ker.Margit­­körúti elemi iskolánál: Moussong István, Trájtler Károly, ig. tan.: Radvánszky Károly, Farkas Elek, Dankonics Mihály, Farkas Elekné, özv. Hlavács Dánielné, Schmeldegger Viktória, Guary Etel, Gyur­mán Irén, segédtanítónő: Sztojanovics Milicza ; a II. ker. füv. szeretetházi elemi fiúiskolánál: Igaz­gató : Szőts András, Cavallóni Pál név. tan., Pusz­tai Károly irn. tan. A III. ker. Lajos-id ez ai elemi iskolánál: Hahn Rezső, Neumayer Ödön, Lindner Károly, ig. tan., Zöld Károly, Bábel Rezső, Reisinger Gyula, Wazula Rezső, Schőnviszky Aladár, Müller Károlyné, Win­­terstein Magda, Gaál Emma, Tholt Malvin, Rei­singer Gyuláné, Bábel Rezsőné, Portik Mar­git, segédtanító : Nagy Ede; a XI. kerületi Kórház­ utczai elemi fiúiskolánál: Martin Gyula, Haselmeyer József, Szende Antal, igazg. tanító: Szvoboda Márton, Koller János, Linczenpolcz Pál, Georgi Sándor, Linczenpolcz János, Benedek Ger­gely, Ambrózy Béla, Irrén József; a III. ker. Timár­­thezai elemi iskolánál: Horvát Jenő, Gyulányi Adolf, ig. tan., Eschenbach János, Musehál Imre, Garay Gizella, Stempf Józsefné, Kuncze Lajosné, Hlavács Olga, Mohr Lujza; a 111. ker. Tanuló-ulcsai elemi leányiskolánál: Bast­ Irma, Weimesz Valéria st., Gergelyi Jakab, ig. tan., ifj. Holtzpach Nán­­dorné, Stacke Ilka, Bauer Magdolna, Heinrich Róza, Bauer Ida, Linczenpolcz Jánosné; a III. kerületi Miklós-téri elemi iskolánál: Stercz István st., Marks Henrik, Weisz Lajos, Hauzer Ferencz, vez. tan: Kempf Zoltán st. Straub Ilona, Novobáczky Józsa, Lőwinger Berta, Hauzer Ferenczné, segédtanitónő : Poliszka János; a III kerületi Vörösvári-uli elemi iskolánál: Jirzsik István st., Bredl Sándor ig. tan., Végh Julia st., Krünner Anna, Földessy Julia, Sauersitz Margit, Trettina Mahtid, Göth Lujza. A IV. ker. Kötőutczai elemi fiúiskolánál : Silinda Gyula, Ivitz Ferencz, ig. tan.: Budinszky Károly, Czike Ferencz ; a IV. k­ér. Gróf Károlyi­ utczai elemi­ iskolánál : Grentzner Antal, Gyurkovits Béla, Kenderovits Károly, Wehner Gyula, ig. tan., Gse­­r­ényi János, Bérczi Márton, Weinsch Iván, Pam­lér­yi Sándorné, özv. Szűcs Ferenczné, özv. Mállás Vilmosné, özv. Csak­ Istvánná, Pfeiffer Lajosné, Grentzner Antalné, Csery Krisztina, Galli Betti, Tóth Istvánná, Fekete Berta, segédtanító : Si­­minszky Vilmos. (Folytatjuk.) MAGYARORSZÁG Budapest, 1998. szombat, augusztus 13. IRODALOM, MŰVÉSZET. Katinka. — Orbán Árpád operája. — Először adták a Fővárosi Nyári Színházban augusztus 12 én. Igen érdekes zenei esemény szintere lesz ma este a Fővárosi Nyári Színház. Egy új magyar irányú operát mutat be Krecsányi jeles társulata új szer­zőtől. Foglalkozzunk először is a szerzővel. Orbán Árpád — a társulat karmestere — nem homo no­­vus a zeneirodalomban. Leginkább magyaros mo­tívumokat használt föl s magyar stilben irt művészi nyitányokat. Népszínművekhez komponált ezenfelül magyar népdalokat, melyeket különösen erős forma­­érzékük különböztetett meg a rendes tuczat nép­daloktól. Évek óta fáradhatatlan munkás és a társu­lat ének- és zenekara bizonyítják leginkább, hogy Orbán egyike a legjelesebb karmestereknek. Erős ambiczióját és tehetségét azonban nem elé­gítették ki a népdalok s többre vágyott. Thuny Zoltánnal szövetkezett tehát, a ki egy-két részre osztott paraszt drámát irt neki, a mely a mai be­mutató szöveg könyve. Ez ellen a szöveg ellen lehet kifogást tenni. Cselekménye jóformán semmi s még csak az operai mértéket sem igen üti meg. Egyszerű napihír, gyöngén dramatizálva. Annyi az egész, hogy För­geteg Péter fiát, Mihályt titkon szereti Katinka, a ki egy Barnabás nevű aratónak a menyasszonya. Barnabás féltékeny és a mikor a leányt Mihályival együtt találja, megöli a férfit. Ehhez a szöveghez írt egy minden részében ma­gyaros, sok helyen megkapó szenvedélylyel meg­alkotott zenét Orbán Árpád. Az olasz verista iskola híve a legújabb magyar operaszerző, a­nélkül azonban, hogy szolgailag utánozná bármelyikét a divatos zeneszerzőknek. Ő maga zenedrámának nevezi operáját, a­mivel már előre jelzi, hogy inkább a szenvedélyek és lelki­­állapotok zenei megérzékítését tűzte czélul maga elé, semmint fülbemászó dallamok írását. Erejét a zenekarba helyezi, a­mely fölött egész mérték­ben uralkodik. Legfőbb érdeme azonban mindenekfelett az, hogy egy teljesen és tökéletesen magyar zenedrá­mát szerzett s az egész opera folyamán soha és sehol nem esik ki a hangulatból. S kerekded, egysé­ges és föltétlenül magyar ez az opera, úgy részle­teiben, mint egészében. Hajnalodik, mikor a függöny fölgördü­l s meg­csendül a munkába álló aratók kardala. Egyszerű, mély érzésű népdal — csakhogy teljesen operába illően feldolgozva. Engem talán ez az első egy­szerű, bensőségteljes dal ragadott meg legjobban. Olyan üde, olyan természetes, mint a hajnali szellő, a­mely ott született meg a Hargita tö­vében.*’ Az első felvonás az aratók, a gazda és a ve­­télytársak apró-cseprő ügyeivel foglalkozik. Hatá­­sosnak ígérkezik Rózas dala és a finale, a­mely ritka erővel és nagy raffinementtal van megkompo­nálva és kidolgozva. A második felvonás szerelmi kettőse (Mihály— Katinka) valószínűleg szintén igen fog tetszeni, annak daczára, hogy nézetem szerint nélkülözi azt a naiv szentimentalizmust, a­mi ilyen egyszerű lelkeket adott esetben mindig elfog. Az összetűzé­s és a birokramenés elég nagy erővel és különösen instrumentálás tekintetében bra­vúrosan van keresztülvive s nem maradhat hatás nélkül. Egyáltalában mindazok a helyek, a­hol inkább a szenvedélyek, mint az érzelmek dominálnak, jobban sikerültek. Orbán Árpád interpretáló tehetség. Dal­­lambősége nincsen, a­minek talán az az oka, hogy túlságosan félt a reminiszczencziáktól, a minek minden karmester többé-kevésb­é rabja s nem

Next