Magyarország, 1898. augusztus (5. évfolyam, 211-240. szám)
1898-08-13 / 223. szám
í tások alkalmával adandó tiszteletdíjakra. Ezt az összeget azonban csak a jövő évtől fogva folyósítják. — Kisebb költségek pénzbeli fedezetének kimutatása után, az illés véget ért. X Új tanári állások. A főváros új tanári állásokra hirdetett pályázatot, mely e hónap 10-én járt le, de nagyon szomorú eredménnyel, mert a négy állásra mindössze hét pályázó jelentkezett s ezek közül is kettőt vissza kell venni, miután nincsen kellő minősítésük. Betöltendő állások vannak : a reáliskolánál egy ábrázoló mértani székre — kettő pályázót; a felső kereskedelmi iskolánál egy könyvviteltani székre — hárman pályáztak; az az iparrajziskolánál két állás egy rajztanári és egy kerámiás festészeti székre, melyre ketten pályáztak, de ezeknek nincs kellő minősítésük, s így a két állás betöltetlenül marad. A pályázat e mostoha eredményét annak tulajdonítják, hogy az állam már előre leköti a tanerőket még felátt korukban s azok csupa hálából vagy kényelemből nem kívánkoznak községi iskolákhoz. Uj honpolgárok Ma délelőtt Matuska Alajos helyettes polgármester előtt Fisch Ferencz vállalkozó és Krausz Ádám kereskedő letették a honpolgári esküt. A polgármester beszédet intézett az új honpolgárokhoz. X Uj iskolák. A főváros a II-ik kerületi felső kereskedelmi és a fő-utczai elemi iskolák részére a Ponty- és Szalay-utczák sarkán új iskolát akar építeni. Az épület ügyére nézve már annyira előrehaladtak a tárgyalások, hogy a közgyűlés is foglalkozhat velük. A közgyűlés azonban most szünetel s így az ügyet csak a szeptemberi ülésen vehetik elő. De hogy az építést még ebben az évben elkezdhessék, a tanács elhatározta, hogy a munkákra még e hónapban kiírják a pályázatot. A kelenföldi iskola kibővítése. A főváros kelenföldi iskolája a M. Á. V.-nak ingyen átengedett állomásépületében van. A tankötelesek szaporodása miatt az iskola helyisége szűknek bizonyult, miért a főváros megkérte a M. Á. V. igazgatóságát, hogy még egy szobát engedjen át az iskola czéljaira. Az igazgatóság a kérést teljesítette s igy a jövő tanévben már kényelmesen elhelyezhetik a tanulókat. A hurczolkodás és a vasárnapi munkaszünet. A főváros lakbér szabályrendelete 1885-ben készült s hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. A szabályrendelet értelmében minden évnegyed három első napján szabad csak harczolkodni. Ebbe a három napba igen gyakran beleesik a vasárnap is,amelyen 1891-ig szintén szabad volt költözködni. A vasárnapi munkaszünetről 1891-ben törvényt hoztak, ami által a lakbérszabályzat rendelkezése beleütközött a munkaszünet paragrafusaiba. Azóta nyolcz év telt el s a házbérnegyedek költözködő napjaiba igen gyakran beleesett a vasárnap is. Ekkor a bérkocsi ipartársulat rendesen a kereskedelmi miniszterhez folyamodott a végett, hogy a vasárnapi munkaszünet rendelkező szakaszát függessze fel. A miniszter a vasárnapon való költözködést esetről-esetre megadta s a törvény rendelkezését e napokra hatályon kívül helyezte. így történt a költözködés az idén a májusi évnegyed alkalmával is, mikor a bérkocsi-ipartársulat újra folyamodott fölmentvényért, melyet a miniszter meg is adott. E gyakori fölmentvények megadása arra a következtetésre juttatta a minisztert, hogy e bajon rövidebben is lehet segíteni. Mégpedig úgy, hogy a kiadott fölmentvények helyett gyökeresen módosítani kell a lakbérszabályzatot, ami által a törvény hatályának felfüggesztése nem válik szükségessé. A kereskedelmi miniszter ezek után felhívta a fővárost, hogy a szabályrendelet módosítására vonatkozó intézkedéseit minél rövidebb idő alatt tegye meg, hogy a legközelebbi alkalommal a törvény és a szabályrendelet közötti ellentét elsimíttassék, illetve a vasárnapi mukaszünet betartása ne ütközzék akadályokba. Az elemi iskolai tanítók beosztása. A főváros tanügyi osztálya elkészítette az elemi iskolai tanítók és tanítónők új beosztását a jövő tanévre. A magasabb iskolák, valamint az elemi iskoláknál megbízott tanerőket csak szeptember elején osztják be, mert az ügyosztály a nagy anyagot nem tudta egyszerre elvégezni. Az elemi iskoláknál a következő beosztások szerint helyezik szét a tanerőket : . Az I. ker. iskola-téri elemi iskolánál: Petzina Ödön, Farkas József ig. tan.: Vaskó Bertalan, Mihalecz József, Kosutány Ilona, Appl Lajosné, Csonka Józsa, Farkas Józsefné, segédtanító: Mátytyus Jenő; az 1. ker. Szarvas-téri elemi iskolánál: Vrabély Mihály sz. Hetzer József ig. tan. Kettner Ferencz, Oszoly Kálmán, Patka Kálmán, Hesz Árpád, Piláthy Béla, Vadnai Dezső, Janycsek Róbertné, Perviz Ottilia, Markovits Sándorné, Rabolt Ferenczné, Andreánszky Vilma, Kasics Margit, Csárdy Blanka, Oprée Róza, segédtanító: Erdős Géza; az I. ker. Hadnagy-utczai elemi iskolánál : Dallos István, Gulyás Ludmilla, Jakopovits Lajos, Hümpfner Ferencz ig. tan.; az 1. ker. Bocskay-téri elemi iskolánál: Schirf Tódor, Dikovics Tóth Dániel, özv. Berényi Antalné, Janycsek Róbert vez. tan. az I. ker. fehérvári-uti elemi iskolánál: Szilaveczky Árpád, Szémiller Antal, Kimig Jakab, vez. tan.: Filó Géza, Mohr Krisztina, Prohászka Anna, Kliczpera Anna; az 1. ker. Kelenföldi elemi iskolánál: Stephan Lajos Pál, Hirschmann Irma, Zsadányi Ferencz, Martos Ágoston, vez. tan.; az I.ker.Krisztina-téri elemi iskoláinál : Reményi Aranka, Garay Antal, ig. tan.: Czike Imre, Újhelyi Sándor, Bárány Zsigmond, Karkis Istvánna, Szuly Gizella, Csehál Anna, Dorogsághy Dénesné, segédtanítónő : Fleschhut Mária ; az 1. ker. Attila-utcsai elemi iskolánál: Mihalecz Józsefné, Fehérváry Ferencz, Patacsics János, ig. tan.: Szabó Ágoston, Hajós Mihály, Pál Albert, Frimel János, Hangi József, Starker Károly, Trettina Józsefné, Schönreither Irén, Schischka Jenőné, Valter Vilmosné, Schönreither Anna, Téri Benedekné, Ehmayer Berta, Aczél Antónia, segédtanítónő: Funk Kamilla ;*az I ker. Mayer Ferencz fárvaházi elemi fiúiskolánál: Igazgató Somlyay József, Kovács Jakab, felügy. tan. Schwarz Ágost felügy. tanuló, az I. ker. Istenhegyi elemi iskolánál: Kovács Alajos, Madarász László, Gotlób György ig. tan., Gotléb György ; az 1. ker. zugligeti elemi iskola : Gergely István vez. tan.; az I. ker. Labancz-uti elemi iskolánál: Eperjesy Istvánná, Eperjesy István vez. tan.; az I. ker. lipótmezei elemi iskolánál: Borovszky Lászlóné, Velősy Lipót vez. tan. A II. ker. Fő-utczai elemi iskolánál: Szabó Dezső, Schinabeck Engelb. ig. tan., Witkovszky Antal, Stein István, Dvorzsák Alajosné, Kép Sarolta, Gsutor Pálné, özv. Perényi Mártonná; a II. ker. Medve-utczai elemi fiúiskolánál: Hudeczek Ferenczné, Szabó Lajosné, Almási János ig. tan., Szabó Lajos, Rácz József, Bursics Ernő, Kápolnai Gyula; a II. ker. Iskola-utczai elemi leányiskolánál: Bruckner Józsefné, lírai Lászlóné, Novák Lajosné, Göth Ilona, Valló, Mihályné, Pauer Mária, Könyves Károly ig. tan., Szeidl Irma; a II. ker. Toldy Ferencz-utczai elemi iskolánál: Gárdonyi Emil, Zipser Károly, Jurányi János, ig. tan.: Koncsek Lajos,Ágoston Béla, Pappert Gyula, Witkovszky Antalné, Nikolics Ignáczné, Frommann Istvánná, özv.Lutilszky Ivánná, Várady Aladárné, segédtanító : Lützenburger József, segédtanítónő :I Péter Anna; a II. ker.Margitkörúti elemi iskolánál: Moussong István, Trájtler Károly, ig. tan.: Radvánszky Károly, Farkas Elek, Dankonics Mihály, Farkas Elekné, özv. Hlavács Dánielné, Schmeldegger Viktória, Guary Etel, Gyurmán Irén, segédtanítónő: Sztojanovics Milicza ; a II. ker. füv. szeretetházi elemi fiúiskolánál: Igazgató : Szőts András, Cavallóni Pál név. tan., Pusztai Károly irn. tan. A III. ker. Lajos-id ez ai elemi iskolánál: Hahn Rezső, Neumayer Ödön, Lindner Károly, ig. tan., Zöld Károly, Bábel Rezső, Reisinger Gyula, Wazula Rezső, Schőnviszky Aladár, Müller Károlyné, Winterstein Magda, Gaál Emma, Tholt Malvin, Reisinger Gyuláné, Bábel Rezsőné, Portik Margit, segédtanító : Nagy Ede; a XI. kerületi Kórház utczai elemi fiúiskolánál: Martin Gyula, Haselmeyer József, Szende Antal, igazg. tanító: Szvoboda Márton, Koller János, Linczenpolcz Pál, Georgi Sándor, Linczenpolcz János, Benedek Gergely, Ambrózy Béla, Irrén József; a III. ker. Timárthezai elemi iskolánál: Horvát Jenő, Gyulányi Adolf, ig. tan., Eschenbach János, Musehál Imre, Garay Gizella, Stempf Józsefné, Kuncze Lajosné, Hlavács Olga, Mohr Lujza; a 111. ker. Tanuló-ulcsai elemi leányiskolánál: Bast Irma, Weimesz Valéria st., Gergelyi Jakab, ig. tan., ifj. Holtzpach Nándorné, Stacke Ilka, Bauer Magdolna, Heinrich Róza, Bauer Ida, Linczenpolcz Jánosné; a III. kerületi Miklós-téri elemi iskolánál: Stercz István st., Marks Henrik, Weisz Lajos, Hauzer Ferencz, vez. tan: Kempf Zoltán st. Straub Ilona, Novobáczky Józsa, Lőwinger Berta, Hauzer Ferenczné, segédtanitónő : Poliszka János; a III kerületi Vörösvári-uli elemi iskolánál: Jirzsik István st., Bredl Sándor ig. tan., Végh Julia st., Krünner Anna, Földessy Julia, Sauersitz Margit, Trettina Mahtid, Göth Lujza. A IV. ker. Kötőutczai elemi fiúiskolánál : Silinda Gyula, Ivitz Ferencz, ig. tan.: Budinszky Károly, Czike Ferencz ; a IV. kér. Gróf Károlyi utczai elemi iskolánál : Grentzner Antal, Gyurkovits Béla, Kenderovits Károly, Wehner Gyula, ig. tan., Gserényi János, Bérczi Márton, Weinsch Iván, Pamléryi Sándorné, özv. Szűcs Ferenczné, özv. Mállás Vilmosné, özv. Csak Istvánná, Pfeiffer Lajosné, Grentzner Antalné, Csery Krisztina, Galli Betti, Tóth Istvánná, Fekete Berta, segédtanító : Siminszky Vilmos. (Folytatjuk.) MAGYARORSZÁG Budapest, 1998. szombat, augusztus 13. IRODALOM, MŰVÉSZET. Katinka. — Orbán Árpád operája. — Először adták a Fővárosi Nyári Színházban augusztus 12 én. Igen érdekes zenei esemény szintere lesz ma este a Fővárosi Nyári Színház. Egy új magyar irányú operát mutat be Krecsányi jeles társulata új szerzőtől. Foglalkozzunk először is a szerzővel. Orbán Árpád — a társulat karmestere — nem homo novus a zeneirodalomban. Leginkább magyaros motívumokat használt föl s magyar stilben irt művészi nyitányokat. Népszínművekhez komponált ezenfelül magyar népdalokat, melyeket különösen erős formaérzékük különböztetett meg a rendes tuczat népdaloktól. Évek óta fáradhatatlan munkás és a társulat ének- és zenekara bizonyítják leginkább, hogy Orbán egyike a legjelesebb karmestereknek. Erős ambiczióját és tehetségét azonban nem elégítették ki a népdalok s többre vágyott. Thuny Zoltánnal szövetkezett tehát, a ki egy-két részre osztott paraszt drámát irt neki, a mely a mai bemutató szöveg könyve. Ez ellen a szöveg ellen lehet kifogást tenni. Cselekménye jóformán semmi s még csak az operai mértéket sem igen üti meg. Egyszerű napihír, gyöngén dramatizálva. Annyi az egész, hogy Förgeteg Péter fiát, Mihályt titkon szereti Katinka, a ki egy Barnabás nevű aratónak a menyasszonya. Barnabás féltékeny és a mikor a leányt Mihályival együtt találja, megöli a férfit. Ehhez a szöveghez írt egy minden részében magyaros, sok helyen megkapó szenvedélylyel megalkotott zenét Orbán Árpád. Az olasz verista iskola híve a legújabb magyar operaszerző, anélkül azonban, hogy szolgailag utánozná bármelyikét a divatos zeneszerzőknek. Ő maga zenedrámának nevezi operáját, amivel már előre jelzi, hogy inkább a szenvedélyek és lelkiállapotok zenei megérzékítését tűzte czélul maga elé, semmint fülbemászó dallamok írását. Erejét a zenekarba helyezi, amely fölött egész mértékben uralkodik. Legfőbb érdeme azonban mindenekfelett az, hogy egy teljesen és tökéletesen magyar zenedrámát szerzett s az egész opera folyamán soha és sehol nem esik ki a hangulatból. S kerekded, egységes és föltétlenül magyar ez az opera, úgy részleteiben, mint egészében. Hajnalodik, mikor a függöny fölgördül s megcsendül a munkába álló aratók kardala. Egyszerű, mély érzésű népdal — csakhogy teljesen operába illően feldolgozva. Engem talán ez az első egyszerű, bensőségteljes dal ragadott meg legjobban. Olyan üde, olyan természetes, mint a hajnali szellő, amely ott született meg a Hargita tövében.*’ Az első felvonás az aratók, a gazda és a vetélytársak apró-cseprő ügyeivel foglalkozik. Hatásosnak ígérkezik Rózas dala és a finale, amely ritka erővel és nagy raffinementtal van megkomponálva és kidolgozva. A második felvonás szerelmi kettőse (Mihály— Katinka) valószínűleg szintén igen fog tetszeni, annak daczára, hogy nézetem szerint nélkülözi azt a naiv szentimentalizmust, ami ilyen egyszerű lelkeket adott esetben mindig elfog. Az összetűzés és a birokramenés elég nagy erővel és különösen instrumentálás tekintetében bravúrosan van keresztülvive s nem maradhat hatás nélkül. Egyáltalában mindazok a helyek, ahol inkább a szenvedélyek, mint az érzelmek dominálnak, jobban sikerültek. Orbán Árpád interpretáló tehetség. Dallambősége nincsen, aminek talán az az oka, hogy túlságosan félt a reminiszczencziáktól, a minek minden karmester többé-kevésbé rabja s nem