Magyarország, 1898. szeptember (5. évfolyam, 240-271. szám)

1898-09-21 / 262. szám

Budapest, 1898. szerda, szeptember 21. MAGY­AR­ORSZÁG A második felvonásban a végrehajtót és segédjét már Cyprienne lakásán találjuk. A végrehajtó rögtön hozzá akar fogni az árveréshez, de segédje és Cyprienne kérésére, kik a dolgot mindenáron halasztani akarják, előbb velük megreggelizik. Cyprienne sűrűn tölti borral a végrehajtó poharát, a­kinek jó kedve kerekedik ugyan, de a reggeli elfogyasztása után megint csak végre akar hajtani s azt megkezdendő, az ebédlőbe megy segédjével. Ekkor jó Brocater, ki fűhöz-fához folyamodott pénzkölcsönért, de az összegnek csak csekély ré­szét tudta előteremteni. Nem sokáig időzhet ked­vesénél, mert fáradt lévén, sokat ivott az asztalon levő ásványvízből, melybe a ravasz Largilette magnéziumá­t kevert, hogy a végrehajtóval ráeg­­ítassa, s Cyprienne ismét a végrehajtóval áll szemben, kit sehogy sem sikerül leráznia. Végre cselhez folyamodik. Elbeszéli, hogy az ő kapitánya milyen vad ember, ha az most eljönne !... Szoba­ leányát pedig kiküldi, hogy jelentse a kapitány megérkeztét. Ez megtörténik s meg is van a kellő hatása. A­ végrehajtó ijedtében el akar bújni. Cyp­rienne és Largilette betuszkolják egy fülkébe, a­hol a hideg zuhany van, a kapitány (Gál) pedig valóban megérkezik. Cyprienne elájul, a kapitány ijedtében a csengő helyett a zuhanyt húzza meg és orvosért szalad, a fülkéből pedig bőrig ázva előkerül a végrehajtó, a­kit írnoka a szomszéd szobába tuszkol, hogy átültöztesse, éppen idején, mert Oktavie asszony is megérkezett, hogy C­o­­riennetől a férjével való visszony felől mindent megtudjon. Alig, hogy Oktavie távozik, a magné­zium hatása alatt futkosó Brocatel csörtet be is­mét, utána nyomban megs­ólal a csengő, ezúttal Brocatei búvik el és kap hideg zuhanyt, a kapi­tány pe­dig ott találja a női pongyolában szárít­­kozó végrehajtót, a­kit Cyprienne an­yainak mond. Brocatei, a zuhany alól kibújva, szintén női ruhába kényteleni öltözködni, s a­mikor így együtt vannak, após és vő női ruhában, a kapitány és Cyprienne, a dühös Oktavie a nyakukra hozza a rendőrséget, a rendőrbiztos is kap zuhanyt, a kapitányt, mint a­ki legjobban lármázik, letartóztatják. Az álta­lános zavarban Oktavie kézhez keríti férje nadrágját és elviszi. A harmadik felvonásban kitör a házi perpatvar a végrehajtó és felesége, másrészt Brocatei és Antoinette (Molnár R.) között, ki férje csalfaságát hasonlóval akarja megbosszulni és a férjét kereső kapitány karjaiba borul. Após és vé­nejeiket meg­nyugtatni igyekszenek, a­mi végre Cheradam ba­rátjának, Pimparetnek (Gyöngyi) közbejöttével sikerül is. Oktavie visszaadja férjének a nadrágot, a­ki azt feettélépi; egyik felét odaadja a fel­ségének, a másikat pedig, a­melynek zsebében a pénztárkulcs van, megtartja magának. A kac­agtató újdonságot a Vígszínház művészei pezsgő jókedvvel s a náluk megszokott bevételt művészettel adják elő. A fordításban van sok olyan ötlet is, a melyek nem a szerző rovására írhatók. v. e. — (A százéves debreczeni színészet.) A debreczeni Csokonay kör, a­mely ünnepet rendez a színészet száz éves fordulóján, az országos gyászra való tekintettel, az ünnepélyt október 27 ére halasztotta el. Az elhalasztást kimondó ülésen el­nöklő K­omlóssy Artúr örömmel jelentené, hogy a szülészeti kiállításra oly sok tárgyat küldenek, hogy új kiállítási helys­égről kell gondoskodni.­­ (Sírva vigadó nóták) a crime egy viskos dalfüzetnek, a­mely típós János, temesvári, ké­­pezet­i zenetan­át vallja szerzőjéül. Tizenkét dal van a füzetben, énekhangra, zenefel­érettel. Ismert dalok, mely­ket szívesen fogadnak mindenütt. A füzet ára­­ írt 20 kr. NYILT-TER Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem válla felelőss­éget, SZABADALMAKAT kieszközöl és értékesít MEIXER ERNŐ hites szabadalmi ügyvivő Budapesten, VII. Erzsébet-kiirat M* A nag­yérdemű­ közönség ügyeimet felhívják azon körül* manyre, hogy palaczóboraink elárusitását saját kezelésünkbe vissza­vettük. A m­. kir. Graz. központi rav­tapmene és a szövetkezetnek elárusító főraktára egyedül és kizárólag V., Akadémia-utcza 8. szám­a van Fiókárudái vannak : IV., S. — V­., Teréa-körut 3. Vill. Józseftör­b II. sz. alatt. Igazgatóság : V. ker. Gortíve-utcza 2. (földnm­einsünyi palota.) .Megrendülések a főraktárnál telefon utján is 1648 ■*). eszközöl­hető!­. TÖRVÉNYSZÉK. Gyilkos szerető. — S­a­j­á­t tud ősi tónktól. — Budapest, szept. 20. Papp Lajos gazdag szülői ellenezték, hogy fiuk szegény leányt vegyen feleségül. Hiába kérlelte őket a fiú — az öregek hajthatatlanok maradtak. Tatár Erzsébet is szerette Papp Lajost , mert nem volt maradása Losonczon, a­hol kedvese szülei, rokonai nem­ jó szemmel nézték, feljött Budapestre. A fővárosban akart becsületes munkával kenyeret keresni — de nem volt ereje komoly munkára —■ Újpesten kávéimban pénztárosnő lett. A csinos leánynak hamar akadt gazdag udvarlója s a mikor Papp Lajos feljött Budapestre — s a kávéház abla­kán keresztül leste a leányt, látta, hogy czifra ruha van rajta, ékszerek is, két-három gavallér tartja szép szóval a csinos kas­ink­ányt — tudta, hogy Tatár Erzsébet elfelejtette őt s rossz útra tért- Hiába kérlelte, hogy hagyja el a kávéházat, a leánynak tetszett ez az élet s nem hallgatott sze­relmesére. Egy hétig könyörgött hozzá s a nyolcza­­dik napon megölte. A törvényszék gyilkosság miatt vád alá helyezte. Dr. Bakonyi Kálmán elnöklete alatt ma tárgyalta a gyilkos bűnpörét, a­kit dr. Káldor Gyula védett, a vádhatóságot dr. Magyar alügyész képviselte. A vádhatározat felolvasása után a vádlott valla­tására került a sor. A csendes, vontatott hangon kezdte vallomás­át. — Szerettem Tatár Erzsébetet, feleségül is akartam venni, de szüleim ellenezték, mert ő szegény leány volt, varrásból kereste kenyerét, az én szüleim pe­dig módos emberek voltak. Nem jó szemmel néz­ték, hog szere­jük egymást s rokonaim tanácsára ért el Tatár Erzsébet Budapestre, hogy majd itt én is valami munka után nézek s azután össze­házasodunk. El is jött Budapestre, s a mikor ne­kem megírta, hogy kasszírnő, akkor én nyomban utána jöttem. Találkoztam vele, beszélgettünk is, s ekkor már észrevi­ttem, hogy el­hidegült irántam. Dr. Bakonyi: Hallotta már ekkor, hogy a leány más emberek udvarlását is szívesen hallgatja? S ját szememmel lát­om. — Hogy váltak e egymástól ? — É­­rtem, hogy jöjjön hozzám, hagyja el a kávéházit, s ő erre azt felelte, hogy nem, nem. -- H raggal váltak el egymástól ? — Én m­a haragudtam rá. — Mikor történt ? — Egy héttel, mielőtt meghalt. Egész nap kérleltem, hogy hagyja abba ezt az életet, de ő c­ak nevetve válaszolt, sőt el is utasí­tott magaitól. Egész héten jártam utána, egy kétszer éjszakánkint is együtt voltunk s szomba­­este is ott maradtam nála. Vasárnap reggel föl­ébredtem, odaültem az ágy szélére s­ azt mondtam neki, hogy tegyen úgy, mintha aludnék, ahogy behunyta szemeit, én megfogtam egyik kezemmel az állát, a másik kezemmel egyszer végighúztam­ a kést a nyak­án. — Hol vette a kést ? — Egy vaskereskedésben. Pénteken este revol­vert akartam venni, de a kereskedő azt mondta, nem adok, nem fogunk egymásra lövöldözni. — Megédesítene a kést ? — Ige­n, szombaton reggel a köszörűsnél. — Miért köszörültette meg a kést ? — Hogy biztosabb legyen a halálunk, az enyém is, meg az övé. — Hát mikor határozta el magát, hogy megölj ? — Pénteken reggel. Egész éjjel ott virasztottam a szobája előtt s reggel láttam, hogy egy fiatal ember jött ki a szobájából, ez érlelte meg bennem a gondolatot, hogy megölöm őt is, m­­gamat is.. — A kereskedő nem kérdezte, miért­­vette a kést ? — Nem. — A késes azt mondta, hogy ön nézegette a késeket, válogatott közöttük, melyik az élesebb. — Ez igaz. — Ön a leányt feleségül akarta venni ? Miből tartotta volna el ? — Két te­am munkájából. — Szombat este mit beszélt a leánynyal ? — Szemrehányást tettem neki, hogy miért hívott fel Losoncáról, ha ilyen életre adta­­magát. Hiszen miatta hagytam el a szüleim házát, rokonaimat. Hívtam, hogy jöjjön haza Losonczra, nehogy a szülei azt mondják, hogy én miattam tért rossz útra —­ de ő nem akart elmenni a kávéházból. — Mondta maga a leánynak, h­ogy­ha nem áll a szavának, baj lesz ebből ? — Mondtam, neki, hogy meghalunk mind aketten. Mikor Losonczon laktunk, akkor mesélte a házi­­asszonyu­­k, hogy nála lakott egy fiatalember, a­ki agyonlőtte a szeretőjét. Ezt tudta az Erzsi, én emlékeztettem erre, m­ire ő azzal felelt: Nem bánom, tégy velem, a­mit akarsz, legalább a szü­leink tudni fogják, hogy szerettük egymást. — Hol volt a kés, a­mivel megölte ?­­ — Az ágyban, este lefekvés előtt odarejtelem. — Kínlódott a leány, a­mikor ön elvágta a nyakát? — Nem emlékszem — nem láttam semmit — én, a­mikor a vér elöntötte, egy szoknyát dob­tam rá. — Ön azt m­ondta, hogy magát is meg­akarta ölni? — Igen, de megirtóztam az ő vérétől s nem volt erőm elpusztítani magamat. Tiz perczig maradtam még a szobában, aztán felöltöztem, eljöttem Buda­pestre, átmentem a Sándor-utczai őrszobába — s feljelentettem magamét. Makucz bíró : Losonczon is benső szerelmi viszonyban éltek ? — Igen. — S ott tisztességes leány hírében állt, nem járt hozzá senki? — Ott senki sem ismerte. Mikor ő eljött Losoncz­­ról s irt nekem, hogy pénztárosnő lett, én azonnal eljöttem Budapestre. Bakonyi elnök: Nem vitt el maga a leánytól pénzt ? — Nem, egy krajczárt sem. Dr. Svildov védő: Szerette magát a leány? — Mutatta, hogy szeret. — Féltékeny volt maga a leányra? — Hogyne, hiszen szerettem s tudtam, hogy mint éjjeli kasszírnő alapos okot is adhatott a féltékenységre. Hiszen láttam a kávéház ablakán keresztül, hogy körülálltak elegáns urak, udvaroltak neki, ez vette el az eszemet. — Mikor beszélt maga a leánynyal Újpesten először ? — A napra már nem emlékszem. De ott ólál­kodtam napokon keresztül a kávéház ablakánál, mikor észrevett, kijött, nem is ért rá velem beszélni. Azt mondta, jöjjek később. Később, mikor beszél­tem vele, m­ár csak félvállról szólt hozzám, hogy én most már neki nem kellek, mert ha akarná, háziúr is elvenné. A vádlott ezzel befedezte vallomását s azután a tanukra került a sor. Ripper Adolf kávés, a­kinek szolgálatában állott a leány, azt vallotta, hogy Tatár Erzsébet tisztességesen viselte­­magát s nem tudja, hogy a vendégek közül bárkivel bensőbb viszonyban állott volna. Muracsán Károly vas­kereskedő segéd nem akart revolvert adni Papp Lajosnak, mert nagyon izgatott volt. Néhány lényeg­­telen tanú vallomása után a bizonyítási eljárás befejezést nyert, a tanuk vallomásukra letették az esküt s erre dr. Magyar alügyész mondott­­vádbe­szédet Papp Lajos ellen, s a gyilkosság miatt emelt vádat szándékos emberöléssé mérsékelte. Mert a vádlott lelkének egyensúlyát épp az a szerelem ingatta meg, mely a gyilkos eszközt kezébe adta — tehát nem fontolhatta meg előre szándékát, ölt, a mikor látta, hogy Tatár Erzsébet tőle végkép elfordult s a bűn féltőjébe tévedt. Bűne mellett sok az enyhítő körülmény, a­mit a törvényszék bölcs mérlegelésére biz. Vádolja még Papp Lajost lopással is, mert a rendőrség elött azt vallotta, hogy 61 kit Tatár Erzsébettől ellopott. Káldor Gyula dr. védőbeszédében mindenekelőtt az ügyész minősítése ellen (279. §.) hoz fel érve­ket. Szerinte Papp Lajos jogos felháborodásában és erős feli­dulásában ölte meg Tatár Erzsébetet, mert a leány minden könyörgése daczára megvetette n­eki felajánlott tisztességes együttélést s e helyett az erkölcstelen életmódot, választotta, mi által Papp Lajosnak lelkületét erkölcsileg inzultálta. Majd a lopás vádjára terjeszkedik ki s a vád tarthatat­lanságai arra épik­, hogy lehetetlen a lopást fel­tételezni a vádlottnál, mert ki oly sokat költött kedvesére, mint Papp, az ugyanattól a személytől nem fog néhány krajczárt ellopni. Kéri a btk. 92. §-ának alkalmazását. A bíróság kegyességébe ajánlja inkább szána­lomra, mint büntetésre méltó védenemét. A törvényszék hosszas tanácskozás után iséretet mondott s Pap Lajost a btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntette s lopás miatt tíz évi fegyházza­ ítélte. Az ítélet ellen az ügyész s a vádlott, valamint a védő is felebbezett. * Beteg törvényszéki bíró. Dr. Sárkány József törvényszéki biró, megrongált egészségének helyre­állítása czéljából hosszabb szabadságot kapott- Helyette Ruttkay István törvényszéki biró elnököl az itélő tanácsban. A földmivelésüg­yi magyar al a magyar bortermelők­or­­királyi minisztérium fel-MM. szagos szövetkezetének ügyelete és a gyár vezetése alatt álló magyar érkirályi Országos Központi ffiintapincze. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék