Magyarország, 1898. szeptember (5. évfolyam, 240-271. szám)

1898-09-21 / 262. szám

B Budapest, 1898 szerda, szeptember 21. MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁG. Az ármentesitő társulatok revíziója. Budapest, szept. 20. A revízió kérdése Magyarországon is felütötte fejét és Darányi miniszternek köszönhetjük, hogy érdemeit ismét egy halhatatlan rendelettel gyara­pította. A miniszter úr az ármentesítő társulatok törvényben elismert jogkörét igyekszik megboly­gatni, mikor a homo circumspectus módjára rést akar törni a kizárólagos műszaki kérdések kapu­ján, hogy belevigye a kor­es­ politikát. A miniszter úr rendelete így hangzik: 16154. szám, V/2—181­8. Az Alsó-Szabolcsi tiszai ármentesitő Társulatnak! A társulat műszaki ártérfejlesztési ügyére vonat­kozólag emelt panaszok ügyében másodfokban ho­zott alispáni határozatok ellen az 1884. évi XIV. t.-cz. 17. §-a alapján közbevetett felfolyamodások­ban az ártérfejlesztési művelet törvényessége az elhilmizett vízszin-kivetítések törvényessége te­­kintetiből is kifogásokkal támadtatván meg, ezekre való figyelemmel a műszaki ártér­fejlesztési műveletet műszaki szempontból való beható megbízálás végett az országos víz­­építészeti és talajjavítási hivatalnak kiadtam, a­mely hivatal azt a véleményt terjesztette elém, mi­szerint eme műszaki ártérfejlesztéssel az alkalma­zott vizelosztás eredményeként a Hortobágy völgyé­nek keleti és nyugati szélén az 1876. évi árvaszin alá esiknek minősítet oly területek is bele jutná­nak a társulat kötelékébe, a­melyek a múltban árvizeknek kitéve nem voltak és a jelenben sem lehetnének ilyenektől tényleg fenyegetve, miután a kitört árvizek a Hortobágy-völgy széles laposain lehullódhatnak a nélkül, hogy akár a keleti, akár a nyugati magasabb fekvésű területekre fölemel­kedhetnének. Ezt azzal a fölhívással közlöm a társulattal, hogy az ártérfejlesztési műveletre nézve az országos vízépítészeti és talajjavítási hivatal által tett­emez észrevételt közgyűlésileg letárgyalván, arra vonat­kozólag nyilatkoza­tát mit több terjeszsze elém. Kelt, Budapesten, 1898. évi julius hó 17-én. Darányi s. k. Ez a rendelet bizonyára feltűnést fog kelteni az egész országban, mert eddig hiába zónáztak a deputácziók minisztertől miniszterhez, hogy a ren­deletben emlitett sérelmek orvoslását kérjék, sőt Bethlen miniszter, hogy a szubjektivitásnak, vagy részrehajlóságnak még a látszatát is kerülje, a szarvasi gazdák erre vonatkozó panaszát ad acta tette, mert Csáky Albin gróf állt az élükön. Azt készséggel elismerjük, hogy az ártérfejles­ztés körül sok jogsérelem esik és hogy olyan földbirtokra is rónak ki adót, melyek igaz ugyan, hogy a szin­­tájra nézve ártérbe esnek, de a talaj természetes alakulata, pl. dombok, hegyhát, vagy talajhullám­­zás folytán a természet által vannak védve; továbbá tekintetbe veendők azok a földek is, melyek gát­szakadás esetén a víz sodra folytán veszítenek a humusból. Mindezek azonban tisztán műszaki kérdések, me­lyek fölött vagy az ármentesítő társulatoknak ma­guknak kell dönteni, vagy pedig egy független műszaki kapac­itásokból álló bizottságot kell összehívni, hogy véleményt mondjanak, de a talaj­javító, vagy orsz. vízépítészeti hivatalnak, mint miniszteri szubordináczió alatti bürokrata közegnek, semmi beleszólása se legyen. A törvénynél pedig, még ha rossz is, a miniszter ne akarjon erősebb lenni. A tőzsdéről. A tőzsdetanács közhírré teszi, hogy szeptember 26-ik napján a gabonacsarnok zárva marad és hogy e nap a fölmondások és be­­nyújtásokra, valamint az átvételre nézve ünnepnek tekintendő. A pénzpiac­ helyzete. A pénzviszonyok Pak­s kivételével, mindenfelé valamivel szűkebbek lettek. Budapesten a malom­váltókat négy százalékkal ma már csak a jegybanknál lehet elhelyezni. A keres­kedelmi váltók kamatlába 4*/1—-6­a százalék között ingadozik. Bécsben a pé­nt szintén élénkebben keresik és 4 százalékon alul ott már a legjobb váltókat sem lehet elhelye­zi. Londonban a helyzet szintén kedvezőtlen. A pénz megdrágult és ennek okát főleg amerikai aranykeresletnek tulajdo­nítják. A múlt hét végé­n a következő kamattételek volak érvényben: naponta esedékes és m­olcz* napos pénz Van/o, tizennégyn­apos pénz 13/*—2o/o, legjobb kéthónapos váltók P/#/o, háromhónapos­­váltók l3/ia—lW/o, négyhónapos váltók 2V/0/o és hathónapos váltók 21/10. Pártsban a magánkamat­láb l*/i százalék. Berlinben meglehetősen szűk pénzviszonyok uralkodnak. A magánkamatláb 33/4 százalékra emelkedett. A tőzsdei czélokra szükséges pénzt pedig csak 5 százalékkal lehet beszerezni. A kereskedelmi szakműveltséget terjesztő egyesület most küldi tájékoztatóját. E szerint az általa rendezett esti tanfolyamok c­élja az, hogy kereskedelmi alkalmazottak és mindazok, kiknek nem állott módjában, hogy kereskedelmi iskolát végezzenek, a kereskedelmi irodai szolgálatra ki­­ké­peztessenek. A tanfolyam 2 részből áll, u. m.: előkészítő és gyakorlati tanfolyamból. Ezeken felül mint nem kötelező tantárgyak az idegen nyelv­ is, gyorsírás és gépírás is taníttatnak. Az előkészítő tanfolyam tárgyai: a magyar fogalmazás és leve­lezés, a könyvvitel, kereskedelmi számtan, keres­kedelmi és váltóismeret és a kereskedelmi földrajz. A továbbképző tanfolyam az irodai gyakorlatokat és a joai, valamint közgazdasági ismereteket öleli föl. A tanfolyam nem kötelező tárgyai: a szép­írás, német, franczia, angol és olasz nyelv, a gyorsírás és gépírás. A beiratkozás helye: A Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete, VI. ker. Dalszínház-utcra 2. szám, hol naponta az esti órák­ban (8—9) bővebb felvilágosítás nyerhető. A be­iratkozás szintén itt történik. A posta- és távírda czim- és névtára. Ma küldték be hozzánk a m gy. kir. posta és távírda 1898. évi czim­ és névtárát. A megjelent I.­ rész igazgatási és műszaki­, a kezelési, számviteli és pénztári személyzet névsorát tartalmazza. A szeszüzlet Az üzlet iránya Budapesten szi­lárdabb. Nyersszesz 19.—­1 frt pénz, 19.25 forint áru. Bécsben az irány­zat szilárd. Kontingentált kész­áru 20--40 frt pénz, 20.60 frt áru. Állatvásár. Kőbányai sertéspiacz. Szeptember 20. Magyar elsőrendű. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogram­mon felüli súlyban) 54—55 krajezárig. Közép (p.­kint 251—320 kig. súlyban) 55—56 kr.Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 561/a —57 kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 kg. felüli súlyban) 541/3—55 krajezárig, Közép (páronkint 240—260 kilogramm súlyban) 5472—55 krajezárig. Könnyű (pironkint 240 kilogr.-ig terjedő súlyban) 53—54 krajezárig. Sertéslétszám: 1898. évi szeptember hó 18. nap­ján volt készlet 46295 darab, 1898. szeptember 19. napján felhajtatott 245 darab, 1898. szeptember 19. napján elszállitatott 592 darb. 1898. szeptember hó 20. napjára maradt készletben 45948 darab. — A hízott sertés üzletirányzata : l­ányha. Bécsi sertésvásár. (Saját tudósítónk telefon­­jelentése) A st.-marxi központi vásárcsarnokban ma megtartott sertésvásáron bejelentettek 10008 da­rabot, ebből a vásár elején felhajtottak: 4304 drb fiatal sertést, 4968 darab magyar hízott sertést, összesen: 9272 darabot. Jegyzései:-, kilogrammonként élő súlyban (a fo­­gyasztási adót­ban számítva) elsőrendű sertés 47—48 krajezáron, kivételesen 48 ma krajezáron, középminőségű sertés 45—46 krajezáron, könnyű sertés 42—44 krajezáron, fiatal sertés 37—48 krajezáron. Tőzsdék. — 1898. szept. 20*áti — Budapesti gabonatőzsde. I. Készáruüzlet. A készáruüzlet ma lan­yha hangulatban nyilt meg és az árak 5—10 krral csökkentek. A kinálat mérsékelt volt. A kereslet korlá­tolt és lanyha hangulat mellett eladatott 20,000 méter mázsa búza, jobb minőségű áruért 5 krral, és gyengébb minőségű áruért pedig 10 krajczárral olcsóbb árakat fizettek. Egy tétel 4000 mm. 77 kilós szerb búzát 7,50 írtjával adtak el. Rozsban csekély volt a forgalom változatlan áron. Tengeri változatlan maradt. Zabban elkelt néhány kocsirakomány válto­zatlan áron. Eladatott: Baza. 1 iszav­idéki. 100 ram. 81,4 k. 9 forint 20 krajezáron, 400 mm. 80 k 6 k. 9­65 forinton, 100 mm. 80 k. 9­65 forinton, 100 mm­. 80 k. 9,60 forinton, 100 mm. 80 k. 9,65 forinton, 300 ram. 80 k. 9 40 forinton vegyesek, 490 ram. 79'5 k. 9 forint 60 kron, 400 mm. *79 k. 9.65 forinton, 300 mm 79 k. 9.55 forinton, 400 mm. 79 k. 9 forint 40 kron sárga, 100 mm. 78 k6 k. 9!15 forinton sárga, mind három hónapra. Pestvidéki. 100 mm, 81 k. 9.60 fonaton, 200 mm. 81 k. 9.55 frton. JEW mm, 80 k. 9.56 írton & IQ/) mm. 80 k. 9155 írton, 100 mm. 79*8 k. 9,55 forinton, 100 mm. 79 4 k. 9,55 frton, 200 mm. 79 k. 9,35 forinton sárga, 100 mm. 77*8 k. 9,10 forinton vegyesek, 200 mm. 77 k. 9,05 forinton vegyesek, 190 mm. 76*6 k. 9,05 forinton vegyesek, 100 mm. 74'8 k. 9.5 forinton, mind három hónapra. Becskereki. 3600 mm. 76­8 k. 9 forint 2 és fél krajczáron, három hónapra. Felső-magyarországi. 100 mm. 73'3 k. 9.45 forinton, 100 mm. 79 k. 9’40 forinton, 100 mm. 77'5 k. 8.20 forinton sárga, 200 mm. 77 k. 9.30 forinton, 100 mm. 79’2 k. 9.50 forinton, 100 mm. 76‘2 k. 9.— frton sárga, 100 mm. 74'5 k‘ 9‘— forinton, mind három hónapra. Bánsági. 200 mm, 77 k. 8.80 forinton vegyesek, 100 mm. 76 k. 8 forint 80 kron vegyesek, 100 mm. 77 k. 9 forint 10 kron, 100 mm, 76'5 k. 9.10 frton, mind három hónapra. Román. 500­­mm. 79 k. 7.50 forinton tranzitó, három hónapra. Szerbiai: 4000 mm. 77 k. 7.50 forinton, három hónapra. Zab. 100 mm. 5.85 forinton, 100 mm. 5 frt és 80 kron, 200 mm. 5.75 forinton, 150 mm. 5 forint 62 és fél kron, készpénzfizetés mellett. A készáru,hzlet hivatalos ár­jegyesei: II. Határidőü­zlet. Az üzlet ma csöndes hangulatban nyílt meg. A forgalom élénk volt és kisebb hullámzások után az árak engedtek. Tegnap márcziusi búzában az utolsó kötés 8 frt és 76 kr volt, ma az első kötés 8 frt és 65 krral történt. Szeptemberi búzában az utolsó kötés tegnap 9 frt és 08 kr volt, ma az első kötés 9 frt és 05 krral történt. Kötések. Az üzlet folyamán a következő köté­sek történtek: búza márcz.-ra 8.65—64—68 — 57—59—55. » szept.-re 9.65— 10—8.95 » okt.-re 8.75—76—74—69—70—82. rozs márcz.-ra 6.88—92—89. . » szeptemb. 7.38 —42—39. tengeri » májusra 1899. 4.47—48—43—45—43. » szeptemberre 5.11 — 03. zab márcz.-ra , 5.53—52—57. » szept-re 5.34—37. repere szept-re —.— Hivatalos záróárfolyamok. Déli 1 órakor az árfolyamjegyző-bizottság a következő hivatalos zéró árfolyamokat állapított meg: búza márcziusra 8.56—58. » szeptemberre 8.95-97.­­ * októberrre 8.61—63 rozs márcziusra 5 .­85—80. » szeptemberre 7.38—40. tengeri » 1899. máj.-ra 4.42—45. » szeptemberre 5.02—05. zab 1899. márcziusra 5.55—57. » szeptemberre 5.35—37. repere szept.-re 13.-----13.25 Délutáni határidőü­zlet. 4 órakor a következők voltak a záróárfo­lyamok : Búza ft) 5IS Inti kilogramm ára tű orsAd 100 kilogramm ára írttól írtig írttól jfrtig bánsági Uj 76 8.90 9.— 80 9.40 9.45 77 905 9.10 81 —.— --78 9.15 .25 82 —.— --.-­»» . tiszavidéki 79 1 9 30 9.35— —­Uj 76 69 10 9.25 Sn 9.80 9.65 77 0­25 9.30 Si --.-­--.--78 9.30 9.45 82 --.-­--.-­-» . pestvidéki 79 9. «50 9 55— --.--_ ~ uj 76 9.05 9 15 80 9.55 O.0O 77 9 20 5 20 81 --.-­—.— 78 9 30 9.46 82 --.-­—.— fefaermelyei 79 9.45 9.60— --.--_— uj 76 6.10 9 20 80 9.60 9.85 77 9.25 9.30 81 --.--_._ 78 9 35 9.45 82 --.-­--.--79 9.50 9.35— --.--_ bácskai uj 76 9.10 9.20 80 9.65 9.66 77 9 25 9.30 81 --.--78 9 3­5 9.45 82 --.__,_ 1 . ff 79 &.50 9 65— tuu kilesrams Egyéb gabonaneműek kilós ara írttól­­­írtig Rozs­uj elsőrendű fi 70-72 1 7.25 7-80 5 » »* Árpa másodrendű'--7.15 7 20 takarmány 60-62 5 45 5.90 égetni való 62-64 1 6.25 6.80 sörfőzésre való 64-66 7 30 8.20 Zab— 39-41 6.50 5 80 Tengerió bánsági— 5.30 5.35 •'­ V: S® ' másnemű 5 25 5.30 Repcze uj káposzta­­i­•­ ' 112.25 12.75 bánsági— w,— Kölesó — ■ “—« — búza márcziusra­­ • • * 9 8.54-8.55 búza szeptemberre • • 8.90- 8.91 búza októberre . • • 8.58—8.59 rozs márcziusra . • * 6.88-6.89 rozs szeptemberre . • 7.38-7.39 zab márcziusra . • • 5.54—5.55 zab szeptemberre • • 5.34- 6.35 tengeri 1899. májusra 4.44—4.46 — 1898. szept­re 5.02-5.04 repozo szeptemberre 12.90—13.

Next