Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-01 / 179. szám
, a mennyit a kölcsönvett pénz a földmiveléssel jövedelmezhet s igy a különbséget a tőkéből kell pótolni. Innen ered a magyar földbirtok eladósodása, a mely oly sokra hágott, hogy csupán a jelzálog teher — a földmivelési miniszter jelentése szerint — az összes földérték egyharmad részét teszi ki. Könnyű kimutatni azt, hogy ez a jelzálogteher olyan, hogy csakhamar megemészti a tőkét: a magyar föld csak a legritkább esetekben jövedelmez átlag 5 százalékot a tőke értéke után, holott (például 1897-ben, melynél későbbi adatokkal nem bírunk) 947 jelzálog-kölcsönből csak 133 kölcsönért fizetett a kölcsönvevő 6 százaléknál kisebb kamatot, és 814 kölcsönért fizetett 6 százalékot és ennél nagyobb kamatot. A földmivelő Magyarország ily kamatfizetéstel nem bír, a kamatláb pedig ilyen marad addig, míg nem lesz önálló nemzeti bankunk. Kossuth Ferencz, Budapest, június 30. "A képviselőház holnap, szombaton délelőtt 10 órakor ülést tart. A tegnapi minisztertanács, Széll Kálmán miniszterelnökön kívül tegnap Lukács László pénzügyminiszter és báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter is Bécsben voltak. Mint már jeleztük, a magyar miniszterek ezúttali bécsi tartózkodása a közös költségvetés előkészítésére és a delegácziók egybehívása terminusának meghatározásáravonatkozott. Eczélál ő,felsége elnöklete alatt Schönbrunnban a délutáni órákban közös, minisztertanács is volt. Aköizös költségelőirányzat, fő arányai, ez alkalommal nagy vonásokban, megállapittatta... a delegáczió ’ egybehivásának terhinusa azonban az osztrák reichsrathnall még mindig rendezetlen viszonyai folytán pontosan megállapítható még nem volt. Jól értesült politikai körökben október elejére tervezik a delegáczió ülésszakát, de nem lehetetlen, hogy még későbben A postamester. A Magyarország eredeti tárczája. — Bájos, tavaszi vasárnap délelőtt volt. Szabó úr, a komoly, pedáns posta,- és táviróhivatali ellenőr, a harminczéves, férfi ruganyosságával gyalog sétált a vasúti állomásról a községbe kanyargó utón. Körülötte, a határban már minden zöldült, a nap melegen tűzött,. s. , a faágon kibújt a rügy, úgy látszott, mintha, a kicsit megkésett kikelet most tegnapról, mára jóformán roham,mai foglalta volna el félapótól a maga verőfényes, ifjú, kaczagó birodalmát. A biai országút czilinderes vándora sem tudott elzárkózni ez elöl a mámoros hangulat elől és — Uram bocsa’ — Jahin még a nyelvével is csettintett, mikor kirándulása tulajdonképp való czéljára gondolt, hogy szemtől-szemben lássa magával azt a mosolygó, hamis baba arCZOt, melynek gazdáját bizonyára kellemesen fogja meglepni az ő váratlan betoppanása. Váratlan, és— ahogy’ botjával az úti port piszkálgatva léptei előtt, latolgatta — kissé, úgylehet, elhamarkodott lépés is- ■ volt részéről ez a korai kirándulás, mert hiszen mindössze még csak három apróhirdetés meg kétszeri levélváltás (az elsőhöz fénykép V. alatt csatolva) előzte meg azt a néhány percz múlva eljövendő, pillanatot, amelyben özvegy Tarjádyné — a 7. alatt mellékelt és «fönt hivatkozott» : hamis babaarcú mosolygó gazdája — nemkülönben Szabó Sándor úr, a komoly és pedáns természetű postaellenőr, kezet kézbe téve, akárcsak, két régi jó ismerős, majd meghitten tekintenék egymás szemébe : — Igen, Szabó úr, ilyennek képzeltem önt valóságban. Nagysád pedig még szebb, mint a fényképén. Közelebb húzódnak egymáshoz, és a babaarczú asszony bizonyára , fehér fogsorát villantja.. s .. . — Ej, ugye, milyen pompás idő van odakint.? ... És erre ő azt fogja gondolni,, vagy talán mondani is, hogy _ -•— Idebent is, nagysád . . . És... . . — Ez Tarsádyné tekintetes, asszony háza — bökött ujjával a, palánk felé az ökölnyi parasztsiheder, a kinek a, postaellenőr most két fényes krajczárt nyomott a markába : •^— Köszönöm, fiam. Ezzel betolta a, deszkaajtót. . 'A tornáczon termetes hölgy evezett ,eléje. Kezében vaskos regénykötet volt (valószínűleg Hugo Viktor a Nyomorultakba), vastag, tokás nyakából kiemelkedő hízott és inkább humoros hatású, mint csúf arczát homlokánál a gondosan fölsütött hajtihlsek lugasa vette körül. —■ Bocsánat — mondta kissé ,elfogultan a férfi - én özvegy Tarsádyné e nagyságát keresete. A hölgy, a mennyire kövérsége engedte, könnyedén, a mennyire pedig nem túlságos szépségétől kiteheti, bájosan biccentett a fejével. " ", ... — Én vagyok, uram ... •— Á-áh, — hebegte Szabó, levegő után kapva. — Nagyon örvendek, nagyságos aszszonyom, de — itt kissé megnyujtotta a szót — azt volnék bátor kérdezni, hogy itthon van-e a fiatal özvegy, Tárjádyné, a kedves menye? — A menyem ? Fiatal Tárjádyné ? — szólt megbotránkozva a hölgy. — De hiszen énnekem nincs, menyem ! Itt csak egy ürv. Tárjádyné van, uram, és az én vagyok Plüh ! — mondta a postaellenőr, kendőjével a homlokát törülgetve. — Akkor itt valami nagy tévedés történt, nagysád. Tehát bocsánatot kérek és ajánlom magamat.— Én Szabó Sándor posta- és távirdaellenőr vagyok... .— Az nem lehet! Egy lépést tett háttal visszafelé, a következő pillanatban azonban, mint aki csodát lát, nyitva felejtett ajkkal megállt, akár a czövek. — Mármint hogy én nem volnék Szabó Sándor ?! ... — Hát persze, hogy nem! — replikázott izgatottan az özvegy, aki azalatt már megjárta a szalont és mint a szél, hozta ki onnan a postaellenőrnek özvegy Tarjádynéhoz irt első levelét s a hozzá (’/.alatt) csatolt, fényképét,és a vendég orra alá tartotta. — Tessék ! Hát engem ugyan nem tesz az ur bolonddá!, Szabó rápillantott a levélre ; az ő írása volt. A fénykép azonban egy egészen más, vékony, oldalszakállas, csinos fiatalember arczképe volt. Szabó a füle tövét vakarta. — Hát bizony — mondta fanyar képpel pillantva a termetes asszonyságra — itt valaki, hogy ki...azt majd kinyomozom, csúful bolonddá tett bennünket. Mert ez a levél csakugyan az én levelem, a fényképemet azonban, amit melléje tettem a borítékba, úgy látszik, valaki kicserélte. Feltörte a levelet és kicserélte. — És az én arczképem ? — szakította félbe az özvegy — amit én küldtem önnek? . . . A férfi fitymálólag intett a kezével. — Ojjé, — mondta bizonyos humorral — az az arcz (az a bájos! — gondolta melléje) soha életében sem volt maga, nagyság . . . Kár, hogy sem a levele, sem az arczkép nincs nálam. Megmutathatnám. MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. szombat, Julius 1. fognak az idén összeülni, mert a reichsrath német ellenzéke a delegáczió megválasztását is meg akarja obstruálni-A «N. Fr. Pr.» mai estilapja élén a tegnapi minisztertanácsról így ír. Ez a konferencia az 1900-iki közös költségvetés ügyében nem hozott még végleges határozatokat. Czélja csak az volt, hogy a hadi igazgatásnak alkalom adassák, terveinek kifejtésére és indokolására, a mi által a két pénzügyminisztert informálták , követeléseik mértékéről. A hadügyi budget, évek óta fokozatosan emelkedik SVamillióval, amit a rendes kiadások terhére írnak. • Így tehát feltehető, hogy az 1900-iki budgetben szintén meg lesz ez az emelkedés. Hisz a tengerészeti adminisztráczió hajóépítésre fokozott hitelt ■kér, hogy régi flottaprogrammját lassanként érvényre juttassa. Követelése, amely már tavaly is 2,3 millióval emelkedett, hír szerint ezúttal sem fog jelentéktelen, emelkedést föltüntetni. Interparlamentáris konferenczia. Az interparlamentáris békekonferenczia augusztus 2-án ül össze Krisztiániában a Storthing üléstermében. A legkiválóbb ügyek, melyek, ott ióba kerülnek, a következők : Az államok választott bíróságának szervezése; az államiak joga az állandó semlegesség kinyilvánitásához ; határozathozatal a hágai konferencziáról ; a hadseregek szervezete. — A kongresszus a czárhoz a 'leszerelési konferenczia kezdeményezéséért üdvözlő „ feliratot küld.. Ezenkívül valószínűleg előterjesztést intéznek, a kormányokhoz, hogy Hágában minden évben békekonferenczia tartassák. A kongresszuson a fősúlyt valószínűleg arra az indítványra fogják helyezni, hogy,az államok,felhatalmazandók magukat állandóan semlegeseknek nyilvánítani, miután ebben a leghatásosabb és leggyakorlatiasabb módját látják annak, hogy a háborúta jövőben megakadályozzák. Számítanak,arra, hogy a kongresszuson minden,országból sok képviselő, és más tekintélyes egyéniség fog részt venni. . úgy tölti be, ha az ismeretek közlése mellett az ifjúság lelkét, szívét, jellemét fölvértezi azon erősségekkel, melyek megalkotják a jellemszilárd, kötelességtudó, saját erejére támaszkodó férfiak sorát. Férfiak sorát, kik az élet minden küzdőterén Isten után saját akaraterejük erélyében birják jövendőjüknek zálogát és nemcsak mások segítségébe vetik reményük horgonyát. Az ő hite és meggyőződése szerint a közoktatás minden fokozatában kötelessége a tanítónak a szív- és jellemképzésre hatni. Különbözők erre az eszközök a közoktatás különböző fokain. De a tanítónak, legyen a közoktatás legalacsonyabb fokán, vagy a legmagasabbikon, mindig szeme előtt kell hordoznia, hogy az ő felfogása a kötelességekről, hazáról, vallásról, emberszeretetről, minden szépről, minden igazról , és minden jóról van a legnagyobb hatással a házi nevelés után az ifjú jellem képzésére. Később bankett volt, melyen a miniszter a politikáról is nyilatkozott. A fúzióról ekként szólt Wlassies: A parlament pártközi helyzetében nagyfontosságú változás állt be, amennyiben a szabadelvű párt ma tagjainak sorában tisztelheti az Apponyi Albert és Horánszky Nándor vezérlete alatt állott nemzeti párt tagjait is.Nagy és kiváló parlamenti talentumok léptek ezzel a pozitív alkotás terére és ha tekintetbe veszszük azokat a jelentékeny feladatokat, melyek a magyar állam nagy organizatórius kiépítésében reánk várnak, az összeolvadás politikai és társadalmi értékét nem becsülhetjük elég nagyra. A kormány jövő felavatásáról szólva,fölemlítette az adóreformokat, majd pedig a közigazgatás reformját. A kormány csak oly közigazgatási szervezetet akar létesíteni, amely a teljes önkormányzatotbiztosítja. Állami adminisztráció és önkormányzat egymást kiegészítő fogalmak, nem pedig egymást kizáró fogalmak, mint sokan hirdetik. Megemlíti a miniszter, hogy a földmvelési és kereskedelmi politika terén is nagyszabású reformpolitika előtt állunk. . Wlassics választói körében.. Csáktornyántegnap avatták fel az újllányi polgári iskola ,új épületét. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter ez alkalommal leutazott kerületébe, hár a felavató ünnepségen hosszabb beszédet mondott, melyben bejelentette, hogy,a polgári iskola reformját előkészíti. Kiemelte, hogy az igazi tanító hivatását csak Forrongás mindenfelé. Budapest, jan. 30. A megkínzott Spanyolországban ostromállapot van, a czenzurát kegyetlenül kezelik és így az utczai harcrokban elesettek száma is csak a czenzor kékczeruzájával «kidolgozva» kerülhet nyilvánosságra.Kínában is nőttön nő a zavar, amelyet Anglia éppenséggel nem igyekszik megszüntetni, sőt inkább ezerféle olyan apróbb követelést eszel ki, melyeknek megadása a csungli-gamennek, megtagadása a követelőnek kelle