Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-31 / 209. szám
4 MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. hétfő, július 31. 1 tanácsnok, Rényi Dezső főjegyző, Hahóthy Sándor fővárosi bizottsági tag, Kármán Lajos fővárosi bizottsági tag és dr. Eulenburg Salamon fővárosi biz. tag. A kir. magyar tudományegyetem nemzeti szinű szalagos, élővirág koszorúját dr. Herczegh Mihály egyetemi prorektor helyezte le. A szalag felirata a következő volt: «Petőfi dicső emlékének — a k.hr. tudományegyetem.» A Magyar Tudományos Akadémia babérkoszorújának nemzeti szinti szalagján e szavak állottak : «Petőfi emlékére — a M. Tud. Akadémia. A koszorút Rákosi Jenő és Bayer József akadémiai tagok tették le. Az Akadémia koszorújának letevésénél Rákosi Jenő ezt mondta: T. ünneplő közönség! A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából koszorút tettem Petőfi érczalakjának lábához. Nekünk, akik e tisztet teszszük, dicsőség, hogy az Akadémia tagjai vagyunk. Az Akadémia önöngyászának tartja, hogy Petőfi nem lehetett a tagja. Jókai Mór élővirág koszorújának nemzeti szinü szalagján ez állott: «Petőfi S. emlékének» — Jókai Mór. Az «Otthon» írók és hírlapírók körének élő- és művirágból készült remek koszorúját Bródy Sándor helyezte el. A koszorú nemzeti szinü szalagjának felirata ez volt: Az «Otthon» írók és hírlapírók köre — Petőfi dicső szellemének. A Budapesti Újságírók Egyesületének élővirágból készült koszorújának nemzeti szinü szalagján ez a felirat volt: A Budapesti Újságírók Egyesülete — 1849 július 31. — 1899. július 31. A koszorút vivő küldöttség tagjai voltak: Hollóssy Géza, dr. Bán Zsigmond, Soltész Adolf dr. és Lyka Károly. Az országos függetlenségi és 48-as (Kossuth)párt élővirág, piros-fehér-zöldszalagos koszorúját Ráth Endre és a párt titkárja tették le. A szalagon ez a felirat állott: Petőfi Sándor emlékének — országos függetlenségi és 48-as párt. Koszorúkat tettek még le: Az egyesült asztaltársaságok, — a kereskedelmi alkalmazottak, — az országos központi katholikus legényegyesület, — a székesfővárosi V. kerületi munkáskaszinó, Emich Gusztáv, — a Magyar Földrajzi Társaság, — a Budapesti Ügyvédi Kör, — a Magyar Egyetemi Ifjúság, — az Országos Nemzeti Szövetség Rákosi Jenő társelnök vezetése alatt Rhé Rudolf igazgató titkár és Balassa Antal igazgató tagból álló küldöttsége három élővirág koszorút tett le. A nemzetiszin szalagos koszorúk felirata a következő volt: 1. Az Országos Nemzeti Szövetség — megdicsőült szellemének. — 2. A Szász-sebesi Nemzeti Szövetség — Halhatatlan költőnknek. — 3. Magasfalu (Pozsonymegye) hölgyei — A nagy költőnek. — Eztán koszorút tettek le : A Magyar Kereskedelmi Csarnok, — az Országos Pázmány- Egyesület, — a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete, — az Athenaeum irodalmi részvénytársaság, — a Saskör, — a Lipótvárosi Kaszinó, — a Ferenczvárosi Polgári Kör, — a Neptun Evezős Egylet, — a Budapesti Függetlenségi és 48-as Polgárok Körének küldöttsége Schaffer János, a kör főjegyzőjének vezetésével Kertész Imre, dr. Mihályik Izidor, Seffer László, Simay János, Szabó László, Guitho István, Tury Ádám, Rudics Péter és Biró Jákos tagokból állott. A babérkoszorú nemzeti szinű szalagján ez a felirat állott: A Bpesti Függetlenségi 48-as Polgárok Köre — Petőfi emlékének. A további koszorutevők ezek: A Hazafias Szövetség, — a Budapesti Építőmesterek stb. ipartestülete, — a Bpesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata, — a Bpesti Hentesipartestület, — a székesfővárosi ószeres ipartársulat, — a budapesti III. ker. egyesült körök, — az újpesti közművelődési kör, — Palencsár Andor gépszijtgyára stb. A koszorúkon kívül számos virágcsokrot helyeztek el a kegyeletes utódok a szobor talapzatára Tizenkét órát harangoztak, a mikor az ünnep véget ért s az ünneplők sokasága a legnagyobb rendben lassanként szétoszlott. Egész nap tömegekben vonult a nép a szobor elé, hogy kegyeletét lerójja m unkások Petőfi szobránál. (Délután.) Impozáns, mintegy tizenötezer főből álló munkáscsapat gyülekezett ma délután fél 2 óra tájban a Múzeum háta mögött, a Nemzeti Lovarda előtt, hogy Petőfi szobra elé vonuljon és megkoszorúzza a szobrot. Az összes budapesti munkásszervezetek és szakmák vettek részt a megkoszorúzásban. A menet háromnegyed három órakor indult el és húsz perczig tartott a Múzeum-körút sarkán az elvonulása. A Kossuth Lajos-utcza túlsó végén lehettek már, amikor az utolsó szervezet is elhagyta a Múzeum-kert sarkát. Különböző szinű zászlók tarkították a fekete tömeget. A legtöbb zászló fehér színű volt vörös szegélylyel (a tiszta vörös zászlók használatát nem engedte meg a rendőrség), de volt közöttük több rózsaszínű zászló is vörös betűkkel, sőt egy zöldszínű és veres szalaggal. Két hatalmas babérkoszorú tűnt ki a munkássereg fekete színéből veres szalagjaival: a szoczialista párt vezetősége és a budapesti nyomdászok és betűöntőké. A szoczialista pártvezetőség szalagján ez volt olvasható : «A budapesti szocziáldemokrata munkások — Petőfi Sándornak.» A nyomdászokén ez állott: «Az Egy gondolat bánt engemet költőjének — a nyomdászok szakegylete. Az elindulás előtt botrány keletkezett a Múzeumkert mögött. Egy munkás lobogtatta kezében az elkonfiskált lapot, mire az egyik rendőrtisztviselő le akarta őt tartóztatni. Az összegyűltek nagy fölháborodással nekirontottak a rendőrnek és torkaszakadtukból kiabáltak : — Nem engedjük letartóztatni! . . . A rendőrség az izgatott tömeg láttára jónak látta az illető munkást szabadon bocsátani. Ezután már semmi sem zavarta meg a menetet. A munkások a Kossuth-utczán, a Kigyó-utczán, Városház téren és a Kötő-utczán vonultak a szobor elé, ahol egyik szónokuk rövid beszéd kíséretében elhelyezte a koszorúkat a szobor talapzatára a z újvárosházán. A fővárosi Petőfi-ünnep sorrendjét tulajdonképpen a Hazafias Szövetség díszülése nyitotta meg, mely reggel a Lipót utczai újvárosháza közgyűlési termében folyt le. A városatyák helyeit egészen elfoglalta a közönség, különösen a nyáriruhás úri hölgyek sokasága. A főpolgármesteri emelvény körül a díszmagyarba öltözött rendezők és szónokok forgolódtak. Pont féltízkor a Budapesti Polgári Dalkör Gyöngyössy Sándor alelnök vezetésével rázendítette a Himnuszt, melyet a közönség állva hallgatott meg. Komár István, a Hazafias Szövetség elnöke, mondott ezután megnyitó beszédet, amelyben dicsőítette Petőfit, mint költőt és mint szabadsághőst. Utána Stefler Lajos joghallgató szavalta el Petőfinek «Rab» czimü költeményét. Prázovay Kálmán joghallgató beszéde következett erre. Szent fogadást tett az egyetemi ifjúság nevében, hogy Petőfi emlékét mindenka tiszteletben tartja. Lampérth Gézának «Petőfi» czimü költeményét nagy tetszés közt szavalta el Solymosy Márton. A szép vers egyik szakasza igy szól: Petőfi ... Te Isten örök lelkének Elszakadt zengő része voltál, Áldása csak s dicsősége e népnek, Hogy mezői fölött daloltál . . . A dalok ősforrása éli be hőn Szerethető földünk göröngyét, Pazar kedvvel, hogy épp hozzánk vetett Téged, dús méhe leggazdagabb gyöngyét. Ezután dr. Kacziány Géza kereskedelmi akadémiai tanár, írótársunk olvasta föl ünnepi beszédét, mely remek tanulság Petőfi költészetéről és korszakalkotó hatásáról. Szűnni nem akaró taps és éljenzés követte e beszédet. Dura Máté szavalta el ezután alkalmi versét. Majd Zempléni Árpád adta elő «Petőfi halála» cz. költeményét. A megsebesült, haldokló költő deliriumának képe ez a költemény. Különösen zajos hatást keltettek a rapszódia alábbi sorai: Elő ! Segít Isten vagy nem segít, Föl, harczra föl, a végítéletig. Ott döntse akkor el két férfikar, Szabad lesz-e, vagy elvész a magyar ? A kárhozatba küldjük ellenünk, Vagy oda mind egy szálig elmegyünk! Az indulót ma hősök kardja Írja : Elő, a csatába ! Utánam a sírba ! Végül a dalárda elénekelte a Szózatot és az ünneplő sokaság a Lipót-utczán át zászlók alatt a Petőfi térre vonult, kerepesi temetőben. A Budapesti Egyesült Asztaltársaságok Központja a kerepesi úti temetőben rótta le az ünnep adóját Petőfi iránt: megkoszorúzta Petőfi szüleinek és fiának, Petőfi Zoltánnak a sírját. Az ünneplő társaság délután fél 4 órakor vonult ki a temetőbe a Kerepesi-úton végig, amely vonalon nagy közönség csatlakozott hozzájuk. A temetőben először Petőfi szüleinek a sírját koszorúzták meg. Először a sütősegédek dalárdája énekelt, amely után Seer László mondott emlékbeszédet. A koszorú elhelyezésének nemes hangulata után Petőfi Zoltán sírjához vonultak, ahol Mészáros Dániel, lapunk belső munkatársa mondta el emlékbeszédét, s ugyancsak ő helyezte a sírra a koszorút. A társaság este egyik Baross-utczai vendéglőbe gyűlt egybe, ahol gyönyörű Petőfi-estét tartottak. A szép ünnep Bokross főrendezőnek az érdeme. A vidéken. A mai ünnepből kivette részét az országnak minden városa, minden faluja. Lobogó hirdette az ünnepet a legkisebb községben is és ünnepi beszédek hangzottak el szerte az országban. Légiószámra megy a sok távirat, melyek az ünnepségekről beszámolnak. Adjuk belőlük egyelőre a következőket ! Sopronban a középületek a Petőfi-ünnepély alkalmából föl vannak lobogózva. Este a «Petőfikor» fényesen sikerült ünnepet tartott, melyen a himnusz eléneklése után Vécsei Lajos elnök szép ünnepi beszédet mondott s utána Rosta Ferencz tanár Petőfi soproni tartózkodásáról tartott fölolvasást. Az ünnep után társasvacsora volt. Mezőberényen a békésmegyei közművelődési egyletnek mezőberényi ünnepe fényesen sikerült. Lukács elnök és Jeszenszky Károly beszéltek. Abafi Aigner Lajos a Petőfi-Társaság nevében mondott beszédet. Rahny Margit Jókai «Apotheozisát» s Szabolcska alkalmi költeményét szavalta el. Az emléktábla előtt lelkes s nagy közönség gyűlt össze. Szepes-Szombaton az ünnepély két részből állott. Délelőtt a főtéren leleplezték a szabadság-emléket ; itt Sax Ágoston dr. szavalta az ünnepi beszédet, Ábrányi Emil saját költeményét szavalta, Haskoss Károly ügyvéd és Brosz János tanító beszédet mondott és a szepesszombati és markóczi dalkör hazafias dalokat énekelt. Este 8 órakor a szálló nagytermében folyt le az ünnepség második része, Ábrányi Emil ünnepi beszédet mondott, Ábrányiné Wein Margit, az Opera művésznője Petőfi-dalokat énekelt, a daloskörök a Honfidalt adták elő és az estét ragyogó szépségű, Petőfi halálát feltüntető élőkép fejezte. Végül 100 terítékű lakoma volt. Aradon délben a városházán tartották a Petőfiünnepet. Jelen voltak a hatóságok, egyletek, az agg honvédek zászlókkal. Az ünnepet a dalárda éneke vezette be. Azután Varjassy Árpád mondott megnyitó beszédet, Gál Gyula, a Vígszínház tagja szavalt, Csécsi Imre ref. pap és Nikolics Döme alkalmi beszédeket mondottak, mire a városi dalárda a himnuszt énekelte. Délután a Baross-parkban Monori színtársulata rendezett ünnepélyt, este pedig a Kossuth-társaság és az iparosítják. Erdődön a nagykárolyi Kölcsey-egyesület által rendezett emlékünnep kitűnően sikerült. Mintegy 150 résztvevő indult Károlyból különvonaton Erdődre, hol bandérium fogadta őket. Erdőd sváb lakosai éljenezve fogadták a hosszú kocsisort, mely díszesen föllobogózott házak között haladt. A várkert bejáratánál emelt szép diadalkapunál Prohászka Lajos uradalmi erdőmester, gróf Károlyi Lajos és uradalmi tisztikara nevében lendületes beszéddel fogadta a közönséget, mire Nagy László alispán, egyesületi elnök válaszolt. A restaurált vártoronyban, Petőfi szobájában levő Petőfi-szobrot Nagy László megkoszorúzván, a 11 órakor kezdődő ünnepélyt a károlyi dalárda Kölcsey himnuszával nyitotta meg. Utána Nagy László mondott lelkes megnyitó beszédet. Bandisz Jenő, Andrásy Ilona, a nagykárolyi dalárda, Nagy Sándor, Demider Ignácz beszélt és szavalt. Nagykárolyi Kölcsey-egyesület, «Petőfi Sándor és Szendrey Julia 1846 szeptember. Emlékül emelte a nagykárolyi Kölcsey-egyesület» feliratú emléktáblát helyezett Szendrey Júlia egykori lakására. A leleplező beszédet Szuhányi Ferencz országgyűlési képv. mondotta. Az ünnep után 200 terítékű ebéd volt. Békés Csabán. A nemzeti szövetség hölgybizottsága a társadalmi szakosztálylyal együtt a Széchenyiligetben fényes Petőfi-emlékünnepélyt rendezett. Beliczey Géza társelnök gyönyörű megnyitó beszéde után Majoros József tanár mondott emlékbeszédet, utána Lesziek Endre tanár elszavalta Jókai Apotheozisát. Ezután a szövetség hölgytagjai 100,000 példányban szétosztották a szövetség emléklapját, mely szép kiállításban Petőfi 10 költeményét tartalmazza. Balassa-Gyarmaton a Petőfi-ünnepélyt az esős idő következtében a megyeház nagytermében tartották meg. Komor Lajos a «Talpra magyar»-t szavalta, Kossatzky Arnold dr. beszédet mondott, Küllő György alkalmi költeményt szavalt. Este az Iparegylet szintén ünnepélyt rendez, énekkel, szavalattal és tánczmulatsággal egybekötve. Szatmáron a város lobogódíszt öltött. A «Kölcsey» egyesület által rendezett Petőfi-ünnepélyen úgy a város, mint a közelfekvő falvak lakosai nagy számban vettek részt. A Petőfi-Társaság képviselője, Rákosi Viktor nagyszabású beszédben méltatta a mai nap jelentőségét; beszéltek még Fechter János és Mátray Lajos tanárok. Ezután szavalat következett, végül az iparos-dalkör éneke fejezte be a szépen sikerült ünnepélyt. Szombathelyen a tornacsarnok udvarán ma fényes emlékünnepély volt. Megjelent ezen Reiszig főispán, Károlyi alispán, Ernuszt Kelemen, Éden polgármester, az összes hatóságok, testületek és egyletek zászlókkal, valamint sok ezerre menő közönség s M A A