Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-16 / 74. szám
6 MAGYARORSZÁG Budapest, 1900, péntek, márczius 16. , Arthur. 8. Talpra magyar; énekelte az ifj. énekkar, Kontor Elek tanár úr vezetésével. 9. Rákóczy induló ; előadta az ifj. zenekar Csomafáy Sándor vezetésével. A VIII. "kerületi Práter-utczai polgári leányiskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamon Wittinger János igazgató nyitotta meg az iskolai ünnepet. Sztojanovics Jenő tanár magyarázta meg formás beszédben a nap jelentőségét. Végül az énekkar néhány jól betanított számával és szavalattal zárták be a szép ünnepet. A VII. kerületi állami főgimnázium tornatermében gyűlt össze az ifjúság márczius 15-ének megölésére. A megnyitó beszédet dr. Sebestyén Károly mondta, Kürti és urányi fölolvastak, Solti Géza és Weigl hazafias költeményeket szavaltak, a daloskor pedig Petőfinek «Előre» czímű, Lányitól megzenésített költeményét énekelte. A VI. ker. polgári fiúiskolában a mai nagyjelentőségű nap emlékére iskolai ünnepélyt rendeztek. Az iskolai énekkar Schnetter Lajos tanár vezetése alatt a Himnusz, Szózat és a Rákóczy-indulót énekelte. Zeltner Ede igazgató megnyitó beszéde után Kozáry József tanár mondotta el szép alkalmi beszédét. Löw Schlesinger tanuló Kozáry tanár «Petőfi a dalnok» czímű költeményét, Herschkovits tanuló pedig a «Talpra magyar»-t szavalta. A Böser-felsőkereskedelmi és polgári iskolában,az ünnepi beszédet Lissák Kálmán tanár, a záró beszédet Böser János igazgató mondta. Steiner Kálmán, Sauerpreis Elemér és Szatter Ferencz szavaltak, az önképzőkör ének- és zenekara Bayer B. Iván vezetése mellett hazafias dalokat adott elő. Dr. László Mihály nyilv. főgimnáziumában a Deák Ferencz önképző kör kiszülést tartott ma délelőtt 11 órakor, változatos programmal. Jelen volt a tanárok nagyobb része és az összes ifjúság. * A Tanítók Kaszinójában, mely magába gyűjti a székesfővárosi tanítók zömét, nagy számban jelentek meg a tanítók a mai márcziusi ünnepélyen. Remek beszédben mutatott reá Vajdaffy Gusztáv a márcziusi napok hatására, föltüntette azt az eredményt, mi abból származik, ha tanítványát a tanító a honszerelem minden skáláján átvezetve, a hazaszeretet apostolává neveli. Havas István alkalmi költeményének elszavalása után Bárdossy kurucz dalokat énekelt. A «Szilágyi Kör» ma este 7 és fél órakor márczius 15-ike alkalmából díszgyűlést tart rendes helyiségében (Sándor utcza 24. Schodits-vendéglő.) Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja Gazda Endre. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Nagy Miklós r. tag. 3. Szavalat. Előadja Faragó Miklós r. tag. A Baross jótékony asztaltársaság is megünnepelte márczius 1e-ét. A megnyitó beszédet Kelemen A. elnök tartotta. Kaufmann Andor «Talpra magyar» szavalata után Klein Jenő tartotta az ünnepi beszédet. Közreműködtek még dr. Kanitzer, dr. Ney, Palotai és Székely. _ - A vidéken. ■ A vidékről mindenünnen számos hozzánk érkezett távirat jelenti, hogy márczius 15-ikét nagy lelkesedéssel ünnepelték meg. Gyöngyösről táviratozza kiküldött tudósítónk, hogy Visontai Soma, Gyöngyös képviselője Ugrón Gábor, Okolicsányi László s Váradi Károly kíséretében Gyöngyösre érkezett. Az után Rákos-Keresztúron, Csabán, Gödöllőn, Aszódon, Hatvanban nagy néptömeg gyűlt össze a vasúti állomáson, zászlókkal vonult ki a tömeg, a dalárdák hazafias dalokat énekeltek, a szónokok üdvözlő beszéddel fogadták Ugront. Aszódon a hölgyek gyönyörű bokrétát nyújtottak át Ugron Gábornak s minden állomásról küldöttségek csatlakoztak Visontaiékhoz. Gyöngyösön óriási néptömeg várta a képviselőket. A mikor a vonat megérkezett, lelkes éljenzéssel fogadta az egybegyült lakosság Visontait és Ugrón Gábort. Balogh Gyula polgármester, Török Kálmán plébános, Dudás Adolf pártelnök üdvözlő beszédére Ugrón Gábor, majd Visontai válaszolt. A beszédeket nagy lelkesedéssel fogadták s erre megindult a hosszú kocsisor a város felé s mindenütt, a merre mentek, folytonos ováczióban volt része Ugron Gábornak és Visontainak. Délutánra tűzték ki a márczius 15-iki emlékünnepet. Visontai szólt először és nagyszabású beszédét többször szakította félbe a lelkes éljenzés mely az ezrekre felgyülemlett tömeg ajakáról elhangzott. Majd Ugrón Gábor lépett a szószékre, az éljenzéstől csak jósokára juthatott szóhoz, s így szólt: Tavasz legszebb virága, szabadság virága megérdemli, hogy ünnepet üljünk. 48-ban a magyar szabadság, a magyar demokráczia márczius 15-én nyitotta legszebb virágait, melyek fehérek valának, utána következtek a piros virágok, a függetlenségi harcz véres cseppei. A rendi alkotmány megdőlt, a jobbágyság felszabadult, a nemzet alkotmányt nyert újonnan szervezett állami élete számára. Nagy ugrás volt, de mert igaz volt, a zsarnokság diadala után is élt s a mai szervezetnek képezi alapját. Ezen alapon kell fölépíteni az új Magyarországot, mert nemcsak jobbágyokat kell felszabadítani, hanem minden embert polgárrá kell tenni, át kell vinni a szépirodalom elveit az intézményekbe, az önkormányzat, az esküdtszék, a törvényhozás által Magyarország mindig a czivilizáczióval haladt. Ha a világtörténelem a szabadság története, akkor Magyarország története is az. De egyszersmind vértanuság története is, mely márczius 15-én jutott diadalra. Ugrón beszédét szűnni nem akaró lelkesedéssel, tapssal és éljenzéssel fogadták. Aradról telefonálja tudósítónk, hogy a vértanúk városához méltóan folyt le a szabadság napjának nagyszabású emlékünnepe. A városháza dísztermét előkelő s nagy közönség töltötte meg, ahol Szondi János tanítóképző intézeti tanár mondott szép alkalmi beszédet. Erre Pethes Imre, az aradi színtársulat tagja szavalta a «Talpra magyart» nagy hatással. A városháza díszterméből a vértanuk szobra elé vonult az ünneplő közönség, ahol Benedek Árpád, az «Arad és Vidéke» szerkesztője gyújtó hatású beszéddel emlékezett meg márczius idusáról s azokról az igékről, amik e napon váltak testté, de azért, mondta a szónok, igazi egyenlőség ma sincs, nemzetiség, vallás, úr és paraszt között, beszédét, melyet mindvégig nagy figyelemmel hallgatott a közönség, így fejezte be : De eljövend márczius idusa, a becsületes munkának a napja, és e kiáltás hangzik fel: Én "öntöm a vasat, én kalapálom a kincset, én verem a pénzt, én aranyozom a czimert, én verem a földet. Az én térdeimen pihen a trón lába. Az én arczulatom viseli a törvényhozást. Az én verejtékem a pénz, a gazdagság, a dicsőség, a múlt, a jelen és a jövendő. A beszéd óriási hatást keltett. Perczekig éljenezték a szónokot, akinek mai szép sikerét az aradi hírlapírók még azzal tetézték, hogy kortársuk tiszteletére este bankettet rendeztek. Oraviczán az «Arany»-kör magyar nyelvterjesztő egyesület rendez nagyszabású ünnepet márczius 15-ike alkalmából. Az ünnepség műsora a következő: Délelőtt 11 órakor: Gyermekünnepély az «Arany»kör óvoda helyiségében. Este 8 órakor: Hangverseny a színházban. 1. Ünnepi beszéd, tartja Simon Endre úr. 2. Brahms J.: Magyar tánczok. Hármas, Hegedű, Cello és zongorára, előadják Orthnayr Ilonka és Orthnayr Johanna urhölgyek, Funke Károly, Kanz Károly és Lang Jaroszlav urak. 3. Bánfi Sándor : Keringő és román dalok, magánének zongora-kísérettel, előadja Papp Aurelia úrnő. 4. Liszt Ferencz : XII-ik magyar rhapsodia, előadja Zsenibery Tivadar ur. 5. Magyar népdalok, zongora és czigányzene kisérettel, énekli Mokcsay Gézáné úrnő. 6. Liszt Ferencz: II-ik magyar rhapsodia, két zongorán, előadják Zsenibery Ilonka urhölgy és Zsenibery Tivadar ur. 7. Kun László: Petőfi a hortobágyon, melodráma Várady Antaltól, hármas, kisérettel és élőképpel, szavalja Rieszer Anny urhölgy. A Reichsrath mai ülése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, márcz. 15. A mai ülést Fuchs dr. 11 órakor nyitotta meg. Az ülés megnyitása után először a miniszterelnök fölszólítását olvasták föl, amely a parlamentet fölhívja a delegátusok megválasztására, és egyúttal értesíti arról, hogy a delegáczionális választások eszközlése czéljából holnap este 6 órakor külön ülés lesz. Utána a többi beérkezett irományok fölolvasására került a sor. Ezeknek fölolvasása után számos interpelláczióra válaszoltak Hartl dr., Welsersheim gróf, Wittek dr. és Spenz-Booden báró miniszterek. Egy órakor Dipauli báró minta szocziálpolitikai bizottság előadója, referált a bizottságnak permanencziába való helyezéséről. A Ház vita nélkül túlnyomó többséggel az erre vonatkozó jelentést elvetette. A ház ezután a Magyarországgal az 1899. deczember 21-én kötött egyezmény némi határozmányainak megváltoztatását czélzó indítvány tárgyalását kezdte el . Ezen egyezmény vonatkozik az állatforgalomra. Szlerbenszky báró (szabadelvű nagybirtokos) előadó kifejti, hogy ezen egyezmény roppant káros az osztrák mezőgazdaságra nézve. Különösen az osztrák sertéskereskedőket éri kiszámíthatatlan kár, mert Magyarországból az inficziált sertéseket olcsó árban, sőt hitelben is szállítják a nyitott határon át és az osztrák drága sertésállományt ezáltal nagy pusztulás fenyegeti. A határzár jogát, amely az egyezményben az osztrák kormányt illeti, az osztrák kormány csak akkor alkalmazza, hogy ha a vész már kiütött. A marhákra vonatkozólag ugyanez áll. Ausztriában ugyan van törvény a megbetegedett állatok lebunkózására, de ez hatályát veszti, ha a vész már Magyarországból átjön. A magyaroszággal való egyezmény a monarchia kivitelét is veszélyezteti és ez kitűnik abból, hogy pl. az idén a párisi világkiállításra nem is lehetett sem marhát, sem sertést bejelenteni, mert a párisi kormány,tekintettel a Magyarországban uralkodó betegségre, a bevitelt megtiltotta. Az előadó fejtegetésében azonban kijelenti, hogy emez indítványának éle nem irányul Magyarország ellen, hanem csakis az osztrák közgazdasági érdekeknek megfelelőig létetett ezen indítvány. Kaiser (német néppárt) sajnálja, hogy a kormány most, midőn a Ház közgazdasági tevékenységet fejt ki, annak üléseit el akarja napolni és nem tudja, hogy a kormány ezen eljárását mivel akarja indokolni. Szónok hangsúlyozza azt, hogy a szóban forgó egyezmény, valamint az egész kiegyezés Ausztria vitális érdekeinek nem felel meg és az osztrák közgazdasági érdekeket teljesen kiszolgáltatja a dölyfös államfélnek. Nem volna szükségesezt az indítványt ma a Házban tárgyalni, ha a jobb pártok a bizottságban Ausztria érdekeit óvták volna meg és nem vitték volna be nemzetiségi fájdalmaikat a vitába. Szónok és pártja az indítvány mellett fognak szavazni, különben pedig azt reméli, hogy a Házban még ma lesz a fölött vita, váljon a 14. §. alapján létesült kiegyezést el akarják-e viselni vagy sem? Ezután Türk (Schönerer-párti) rövid beszédben kijelentette, hogy szintén hozzájárul a Szkrbeszky báró által beterjesztett indítványhoz és hevesen kikelt a Magyarországban dívó állategészségügyi viszonyok ellen. Lecer dr. (német szabadelvű) foglalkozott a kiegyezési javaslatokkal és kijelentette, hogy pártja szintén hozzájárul az indítványhoz. Erre a vitát berekesztették. Vezérszónokok Gessmann dr. és Peschka. Gessmann kijelenti, hogy a Magyarországon uralkodó állapotok egy szóval mondva botrányosak és nemcsak az osztrák mezőgazdaságot, hanem az osztrák fogyasztó közönséget is megkárosítják. Felhozza, hogy az 1894-iki sertésvész után, melyet határozottan Magyarországból hoztak Ausztriába, a sertéshús ára óriási mérvben emelkedett. Deszóló hangsúlyozza, hogy Ausztriában sem jobbak a viszonyok az állategészségügy terén. Ebben a tekintetben intézkedéseket kíván. A kormány az egyezmény megkötésénél határozottan hibázott; ha már ezt megtette, kötelessége lett volna hibáját belátni és az egyezmény ajánlott módosítását elfogadni. Indítványozza, hogy az egyezmény által az osztrák mezőgazdaságra háramló kárt minden egyes esetben a kormány térítse meg. •s Pesohka (német szabadelvű) azt mondja, hogy Magyarországgal szemben végre-valahára erélyesen kell fellépni és ezért hozzájárul báró Szkrbenszky indítványához. Szkrbenszky báró zárószavai után szavazásra került a sor és a Ház egyhangúlag elfogadja Szkrbenszky indítványát, Gessmann indítványát azonban a Ház elvetette. 4 órakor Funke dr. kezdett beszélni. Budapest, márczius 15. )z ifjú csehek és a delegáczió. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy az ifjú csehek klubja mai ülésén elhatározta, hogy a delegáczió választása elé nem fog akadályokat gördíteni.