Magyarország, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-15 / 13. szám

8 MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. kedd, január 15. ,4 -elnökhöz, melyben arra kérte, hogy ne engedje meg­valósítani azt a tervet, mely minden magyar tech­­nikusnak az arcába kergeti a vért. (Tetszés.) Idő­közben huszonöt tag kívánságára rendkívüli közgyű­lést hívott egybe. De már tegnap, szombaton, a köz­gyűlést megelőző előértekezleten megkapta Széll Kálmán miniszterelnök leiratát, melyet ezennel be­mutat a közgyűlésnek. Mihályi József titkár erre felolvasta a miniszter­elnöki leiratot, mely így szól:­­a Magyar Mérnök és Építész­ Egyesületnek. A múlt évi december 27-én 201­ . szám alatt kelt fölterjesztésére, melyben panaszolja, hogy az új Nemzeti Színház tervei idegen építészeknél ren­deltettek meg, értesítem az egyesületet, hogy a­mi­dőn engedélyt adtam arra, hogy a budapesti új Nemzeti Színház terveinek elkészítésével a bécsi Fellner és Hellmer czég bízassák meg, ez elhatáro­zásomban korántsem a hazai érdemes építész­kar iránti bizalmatlanság vezetett, hanem tisztán és egye­dül a gyakorlati szempontok bírtak döntő befolyás­sal, melyek úgy az építkezés lehető gyors keresztül­vitelének biztosítása végett, mint főleg a modern színpadi technika vívmányainak elérése tekintetében mérlegel­endők voltak. A szem elől nem téveszthető pénzügyi tekintetek s a székes­főváros közönségének az egyesület előtt is ismeretes állásfoglalása következtében ugyanis le kellett mondanom arról, hogy az új szín­ház szabad téren építtessék föl, s így a Pannonia-szálló tőszomszédságában és a Nem­zeti Színház építésénél kiválóbb építészeti mű­vészi szempontok, melyek megoldásánál a ma­gyar építési ipar joggal támaszthatna igényt, hogy pályázatra felhivassék — nem lépnek előtérbe. S így a súly főleg arra helyezendő, hogy a színház a modern színpadi technika minden vívmányának fölhasználásával úgy a közönség kényelme­s joggal támasztott igényeinek, valamint a kiválóan fontos tűzbiztossági követelményeknek is egyaránt meg­felelhessen. Ezen okból járultam hozzá, hogy az ekképp körvonalazott feladatnak lehető gyors meg­oldása azon általánosan elismert hírnevű c­égre bí­zassák, mely ezen a téren mint spec­ialista a szín­házépítés technikájában nagy gyakorlattal és gazdag tapasztalatokkal rendelkezik és ezt hazánkban is több kiválóan sikerült színházépítéssel bebizonyította. Előre is kijelentvén, hogy az építkezés kivitelét nyilvános pályázat útján kizárólag hazai erőkre bízni, s úgy e munkálatoknál, mint a már benyúj­tott tervek előzetes megvizsgálásánál az egyesület hathatós közreműködését kikérni szándékozom. Budapest, 1901. évi január 11. Széll A leirat felolvasását minduntalan zajongás és izgatott közbekiáltások zavarták meg. Mikor a mi­niszteri leirat felolvasása bevégződött, Czigler elnök a maga részéről ezt jegyzi meg : Az egyesületnek eddig az volt az elve, hogy befejezett tényeket nem igyekszik megmásítani, hogy így ódiumot ne keltsen. De most szakítani kell ezzel az elvvel, mert azt kívánja a magyar műszaki kar becsülete, melyet most súlyo­san és a lehető legkicsinyesebb okokból sértettek meg. A miniszterelnöki leirat minden sora azt árulja el, hogy a miniszterelnököt tévesen informálták. Kétség­telen, hogy ha erre hivatott szakértők felvilágosítás­sal szolgálnak, a miniszterelnök nem zárkózhatik el a magyar mérnökök és építészek kívánsága elől. Nem szabad megengednünk, hogy idegen építészek téves informácziók alapján tukmálják rá tervüket a nemzetre. (Lelkes taps és éljenzés.) Ekkor szólásra emelkedett Hieronymi Károly. Mikor — így szólt — az egész nemzetet áthatja a magyar munka, a magyar ipar érvényesítésének az eszméje, akkor kétszeres a sértés, melyet a terv a magyar műszaki karon elkövet. Ma már nem szűkölködünk olyan szellemi erőkben, kiket a kül­föld elismerése is versenyképesnek tart. Mindent meg kell tehát mozgatni, hogy ez a terv meg­­hiúsuljon. Ajánlja tehát, hogy bízzák meg a vá­lasztmányt, hogy erélyesen és ügyesen járjon el ebben a feladatban, mert ennek a sérelemnek nem szabad megtörténnie. Ne hozzanak határoza­tot, ne nyilatkozzanak, hanem bízzák a választ­mányra, hogy az világosítsa föl a minisztert, akit tévesen informáltak. Most már ismerik a miniszter informáczióit és az okokat, a­melyekre álláspontját alapítja. Ezeket c­áfolják meg alaposan s igy igye­­kezzenenek ezélt érni. Köszönetet mond az elnöknek az eddigi erélyes eljárásért és ismételten javasolja, hogy a továbbia­kat minden utasítás nélkül bízza a közgyűlés a választmányra Beszédét zajos helyeslés és végül lelkes taps kísérte s az indítványt a közgyűlés el is fogadta Jámbor Lajos pótlásával, aki azt kívánta, hogy a választmány számoljon be ismét a közgyűlésnek arról, hogy mit végzett. Alpár Ignácz a közgyűlés köszönetét fejezi ki Hü­ronyminek lelkes és energikus felszólalásáért és indítványát elfogadásra ajánlja. Fittler Kamill fel­szólalása után a közgyűlés teljes egyhangúsággal helyeslését fejezte ki az eddig történtek fölött is megbízta a választmányt, hogy az ügy diadalra jut­tatása érdekében sürgősen, minden rendelkezésre álló eszközt használjon föl. A közgyűlést erre lelkes éljenzés közben be­­rekesztették. FŐVÁROSI ÜGYEK. A mult hónap közigazgatása. I­ — A Magyarország tudósítójától. — Budapest, jan. 14. A főváros közigazgatási bizottsága Halmos János polgármester elnöklete alatt ma tartotta ez évben első rendes havi ülését, a­melyen a bizottság meg­alakulása után először is a közigazgatási albizott­ságokat alakították meg a következőképpen: 1. Fegyelmi választmány: Elnök Márkus József főpolgármester, akadályoztatása esetén Halmos Já­nos vagy helyettese. Rendes tagok: Tabódy József kir. adófelügyelő, dr. Verédy Károly kir. tanfelügyelő, dr. Morzsányi Károly, dr. Wagner Géza kir. tagok. Póttagok: Kuk­­lay Béla műszaki tanácsos és dr. Gombár bizott­sági tag. 2. Gyámhatósági küldöttség. Elnök: Márkus József, akadályoztatása esetén a polgármester vagy he­lyettese. Rendes tagok: a) Állásuknál fogva Halmos János polgármester, Matuska Alajos alpolgármester, dr. Sipőcz László árvaszéki elnök, Fillepp Kálmán tiszti főügyész; b) választott tagok: dr. Wagner Géza és Morfin Imre biz. tagok; c) kinevezett tagok: dr. Gombás Tivadar és Tenczer Pál. Póttagok: dr. Stiller Mór választott és Novák Sándor kineve­zett tag. 3. A bejelentési áthágási ügyekben eljáró felebb­­vitett küldöttség: Elnöke Márkus József, akadályoz­tatása esetén a polgármester, vagy helyettese. Rendes tagok: dr. Stern József és dr. Wágner Géza. Póttagok: dr. Tóth László és Kollár Lajos. 4. Közigazgatási erdészeti (erdőrendészeti) bizott­ság : Elnök Hirsch István kir. főerdő tanácsos; ta­gok : dr. Gombár Tivadar és dr. Tóth László. 5. Másodfokú erdei kihágási bíróság: Elnök Már­kus József, akadályoztatása esetén a polgármester vagy helyettese. Rendes tagok: dr. Gombár Tivadar, dr.Morzsányi Károly, dr. Wágner Géza és Kollár Lajos. Póttagok : Tóth László, Novák Sándor, Tenczer Pál, dr. Stern József. 6. A kórházak és gyógyintézetek megvizsgálására kiküldött bizottság: Elnök Matuska Alajos alpolgár­mester; tagok: dr. Schermann Adolf tiszti főorvos, dr. Morzsányi Károly, Tenczer Pál, dr. Wágner Géza és Tóth László. 7. Az 1878. V. t.­ez. 43. §-ának értelmében mű­ködő felügyelő-bizottságba kiküldetnék: dr. Morzsányi Károly, Novák Sándor, Tenczer Pál, dr. Tóth László és dr. Stiller Mór biz. tagok. 8. A börtönök megvizsgálására hivatott küldöttség tagjait, Matuska Alajos alpolgármester vezetése alatt esetről-esetre nevezik ki. 9. Munkaadó és munkások közötti jogviszonyt sza­bályozó kérdésekben másodfokú hatóságként működő bizottság. Elnök Márkus József főpolgármester, illetőleg a polgármester, vagy helyettese. Rendes tagok: Kol­lár Lajos, dr. Gombár Tivadar, dr. Morzsányi Ká­roly és dr. Wagner Géza. Póttagok: dr. Tóth László, Novák Sándor, Tenczer Pál és dr. Stern József. 10. Állami útszakaszokra szállítandó fedőanyagok, építmények és szállítmányok vizsgáló­bizottsága: dr. Tóóth László és Gombár Tivadar biz. tagok. Előadó az L, III., IV., V., VIII. és IX. alatti Bi­zottságokban Lahocsinszky Árpád tanácsjegyző. Ezután az egyes szakreferensek tették meg je­lentéseiket. Az adó. Tabódy József cs. és kir. kamarás, adó­felügyelő beterjesztette a múlt évi deczember hóban teljesített adófizetésről szóló kimutatást, melyből a következő adatokat közöljük: A főváros pénztáránál 725,410 K. 03 fillért, az állampénztárnál 1.903,128 K. 45 fillért, összesen 2.628,538 K. 48 fillért fizet­tek be. Az 1900. évi végeredmény 1.453,037 K. 15 fillérrel kedvezőbb az 1899. évhez hasonlítva. A jelentés kiemeli, hogy a mai válságos viszonyokhoz képest ez fényes eredménynek mondható. Közegészség. Dr. Schermann Adolf tiszti főorvos a következőkben terjesztette be a főváros közegészségi állapotát: A székesfőváros közegészségi állapota a múlt há­zihoz viszonyítva, kevésbbé volt kedvező, a­mennyi­ben a halálozások száma 91-gyel emelkedett. A he­­veny ragályos károk közül csak a kanyaró emelke­dett, a súlyosabb természetűek, nevezetesen: a vör­­heny, roncsoló torokláb s a hagymáz csökkent. — Élve született 1966, meghalt 1053 s igy a születé­sek 913-mal múlták felül a halálozást. — A székes­­főváros összes nyilvános és magánkórházaiban, va­lamint gyógyintézeteiben gyógykezeltetett 9781 fekvő és 9835 járó, összesen 19,616, vagyis 338-czal keve­sebb, mint a múlt hóban. A hajléktalanok menhelye egyletének menházában szállást kapott 24.275 férfi, 1671 nő és 31 gyermek,­­ összesen tehát 25.977 egyén. Közbiztonság. A főkapitány a következőket jelen­tette a rendőrség múlt havi tevékenységér­ől: Dec­em­ber havában 1616 bűnesetben fejezte be a rendőr­ség a nyomozást, melyek nagy részének elkövetési ideje már a korábbi hónapokra esik. Az új bűnvádi eljárás nemcsak hasonlíthatatlanul több teendőt ru­ház a nyomozó hatóságra, hanem az egyes esetek­nek sokkal behatóbb és körülményesebb tisztázását követeli meg, mint a korábbi gyakorlat és így a nyomozás sok esetben hónapokra terjedő időt vesz igénybe.­­ Az ember élete és testi épsége ellen 158 bűneset irányult dec­ember hónapban. Dec­ember havában még 2 halálos kimenetelű vasúti és 3 villamos el­­gázolás történt. Vagyon elleni bűncselekményt 1311-et nyomozott ki a rendőrség. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények közül 879 volt lopás, köztük 345 bűntett és 534 vétség. Negy­ven koronán aluli volt a kár 194 esetben, húsz ko­ronán aluli 267 esetben. A sikkasztások száma 216 és a csalásoké 93 volt. A felsorolt bűncselekmé­nyeken kívül fenmaradó 147 eset csekély jelentő­ségű becsületsértés és hasonló eset volt. A kir. bí­róságok hatásköre alá tartozó bűncselekmények tettesei közül 180-at tartóztatott le dec­ember hóban a rendőrség. A fogház- és tolonczügyi osztályban 2107 egyén került közigazgatási elbánás alá. Ezek közül eltolonczoltak 330-at, kényszerútlevelet kapott 257, átkelő toloncz volt 130. A székesfőváros területéről kitiltottak 65 egyént Előállítottak 297 koldust. A rendőrőrszemélyzet működése ellen panaszok nem merültek föl. A bejelentési hivatalnál 9421 bejelen­tés történt, és pedig 7099 szállodákból és 2330 ma­gánlakásokból. Az idegen­forgalom tehát csökkent a Légrády Károly beszéde. Abból az alka­lomból, hogy a fővárosi tanács rágalmazási pert in­dított Légrády Károly ellen, a Függetlenek csoportja szombaton este értekezletet tartott melyen meg­állapította Légrády Károlynak a városi párt alakuló ülésén mondott hiteles beszédét. A beszéd inkriminált része, az értekezlet által ki­adott beszédből szó szerint így hangzik : «Ha már most a fővárosi bizottsági tag befolyását gyakorolja saját érdeke mellett, a főváros érdekeinek rovására, úgy a főváros direkt kárt szenved. De még nagyobb kárt szenvedhet indirekte, ha egyes sze­­génysorsú tisztviselő, ki csekély fizetésből kell, hogy magát és családját fentartsa, természetszerűleg úgy fog gondolkozni, hogy — ha a jómódú, a gazdag, az előkelő fővárosi bizottsági tag a saját maga anyagi érdekeit tartja szem előtt, mért ne tegyem én, szegény ördög ugyanazt és mért nem dolgoz­hatnék én is a saját magam zsebére. Ebből az kö­vetkezik, hogy azon nézet, a­mely külföldön, de magában a fővárosban is el van terjedve, hogy egyes tisztviselő — tisztelet a kivételnek — baksi­­sokat fogad el, még inkább el fog terjedni, a­mi csak a főváros adminisztrácziójának hátrányára szol­gálna.­ A szombat esti értekezlet a beszédet egész terje­delmében kisérő levéllel beküldte a főváros tanácsá­hoz, melynek belátására bízzák az okirat felhaszná­lását.­­ A megadóztatott Fregoli. Fregoli, az olasz kabát-imitátor sem kerülhette el azt a sorsot, mely­ből minden halandónak bőven kijut, őt is meg-

Next