Magyarország, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)
1901-01-15 / 13. szám
8 MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. kedd, január 15. ,4 -elnökhöz, melyben arra kérte, hogy ne engedje megvalósítani azt a tervet, mely minden magyar technikusnak az arcába kergeti a vért. (Tetszés.) Időközben huszonöt tag kívánságára rendkívüli közgyűlést hívott egybe. De már tegnap, szombaton, a közgyűlést megelőző előértekezleten megkapta Széll Kálmán miniszterelnök leiratát, melyet ezennel bemutat a közgyűlésnek. Mihályi József titkár erre felolvasta a miniszterelnöki leiratot, mely így szól:a Magyar Mérnök és Építész Egyesületnek. A múlt évi december 27-én 201 . szám alatt kelt fölterjesztésére, melyben panaszolja, hogy az új Nemzeti Színház tervei idegen építészeknél rendeltettek meg, értesítem az egyesületet, hogy amidőn engedélyt adtam arra, hogy a budapesti új Nemzeti Színház terveinek elkészítésével a bécsi Fellner és Hellmer czég bízassák meg, ez elhatározásomban korántsem a hazai érdemes építészkar iránti bizalmatlanság vezetett, hanem tisztán és egyedül a gyakorlati szempontok bírtak döntő befolyással, melyek úgy az építkezés lehető gyors keresztülvitelének biztosítása végett, mint főleg a modern színpadi technika vívmányainak elérése tekintetében mérlegelendők voltak. A szem elől nem téveszthető pénzügyi tekintetek s a székesfőváros közönségének az egyesület előtt is ismeretes állásfoglalása következtében ugyanis le kellett mondanom arról, hogy az új színház szabad téren építtessék föl, s így a Pannonia-szálló tőszomszédságában és a Nemzeti Színház építésénél kiválóbb építészeti művészi szempontok, melyek megoldásánál a magyar építési ipar joggal támaszthatna igényt, hogy pályázatra felhivassék — nem lépnek előtérbe. S így a súly főleg arra helyezendő, hogy a színház a modern színpadi technika minden vívmányának fölhasználásával úgy a közönség kényelmes joggal támasztott igényeinek, valamint a kiválóan fontos tűzbiztossági követelményeknek is egyaránt megfelelhessen. Ezen okból járultam hozzá, hogy az ekképp körvonalazott feladatnak lehető gyors megoldása azon általánosan elismert hírnevű cégre bízassák, mely ezen a téren mint specialista a színházépítés technikájában nagy gyakorlattal és gazdag tapasztalatokkal rendelkezik és ezt hazánkban is több kiválóan sikerült színházépítéssel bebizonyította. Előre is kijelentvén, hogy az építkezés kivitelét nyilvános pályázat útján kizárólag hazai erőkre bízni, s úgy e munkálatoknál, mint a már benyújtott tervek előzetes megvizsgálásánál az egyesület hathatós közreműködését kikérni szándékozom. Budapest, 1901. évi január 11. Széll A leirat felolvasását minduntalan zajongás és izgatott közbekiáltások zavarták meg. Mikor a miniszteri leirat felolvasása bevégződött, Czigler elnök a maga részéről ezt jegyzi meg : Az egyesületnek eddig az volt az elve, hogy befejezett tényeket nem igyekszik megmásítani, hogy így ódiumot ne keltsen. De most szakítani kell ezzel az elvvel, mert azt kívánja a magyar műszaki kar becsülete, melyet most súlyosan és a lehető legkicsinyesebb okokból sértettek meg. A miniszterelnöki leirat minden sora azt árulja el, hogy a miniszterelnököt tévesen informálták. Kétségtelen, hogy ha erre hivatott szakértők felvilágosítással szolgálnak, a miniszterelnök nem zárkózhatik el a magyar mérnökök és építészek kívánsága elől. Nem szabad megengednünk, hogy idegen építészek téves informácziók alapján tukmálják rá tervüket a nemzetre. (Lelkes taps és éljenzés.) Ekkor szólásra emelkedett Hieronymi Károly. Mikor — így szólt — az egész nemzetet áthatja a magyar munka, a magyar ipar érvényesítésének az eszméje, akkor kétszeres a sértés, melyet a terv a magyar műszaki karon elkövet. Ma már nem szűkölködünk olyan szellemi erőkben, kiket a külföld elismerése is versenyképesnek tart. Mindent meg kell tehát mozgatni, hogy ez a terv meghiúsuljon. Ajánlja tehát, hogy bízzák meg a választmányt, hogy erélyesen és ügyesen járjon el ebben a feladatban, mert ennek a sérelemnek nem szabad megtörténnie. Ne hozzanak határozatot, ne nyilatkozzanak, hanem bízzák a választmányra, hogy az világosítsa föl a minisztert, akit tévesen informáltak. Most már ismerik a miniszter informáczióit és az okokat, amelyekre álláspontját alapítja. Ezeket cáfolják meg alaposan s igy igyekezzenenek ezélt érni. Köszönetet mond az elnöknek az eddigi erélyes eljárásért és ismételten javasolja, hogy a továbbiakat minden utasítás nélkül bízza a közgyűlés a választmányra Beszédét zajos helyeslés és végül lelkes taps kísérte s az indítványt a közgyűlés el is fogadta Jámbor Lajos pótlásával, aki azt kívánta, hogy a választmány számoljon be ismét a közgyűlésnek arról, hogy mit végzett. Alpár Ignácz a közgyűlés köszönetét fejezi ki Hüronyminek lelkes és energikus felszólalásáért és indítványát elfogadásra ajánlja. Fittler Kamill felszólalása után a közgyűlés teljes egyhangúsággal helyeslését fejezte ki az eddig történtek fölött is megbízta a választmányt, hogy az ügy diadalra juttatása érdekében sürgősen, minden rendelkezésre álló eszközt használjon föl. A közgyűlést erre lelkes éljenzés közben berekesztették. FŐVÁROSI ÜGYEK. A mult hónap közigazgatása. I — A Magyarország tudósítójától. — Budapest, jan. 14. A főváros közigazgatási bizottsága Halmos János polgármester elnöklete alatt ma tartotta ez évben első rendes havi ülését, amelyen a bizottság megalakulása után először is a közigazgatási albizottságokat alakították meg a következőképpen: 1. Fegyelmi választmány: Elnök Márkus József főpolgármester, akadályoztatása esetén Halmos János vagy helyettese. Rendes tagok: Tabódy József kir. adófelügyelő, dr. Verédy Károly kir. tanfelügyelő, dr. Morzsányi Károly, dr. Wagner Géza kir. tagok. Póttagok: Kuklay Béla műszaki tanácsos és dr. Gombár bizottsági tag. 2. Gyámhatósági küldöttség. Elnök: Márkus József, akadályoztatása esetén a polgármester vagy helyettese. Rendes tagok: a) Állásuknál fogva Halmos János polgármester, Matuska Alajos alpolgármester, dr. Sipőcz László árvaszéki elnök, Fillepp Kálmán tiszti főügyész; b) választott tagok: dr. Wagner Géza és Morfin Imre biz. tagok; c) kinevezett tagok: dr. Gombás Tivadar és Tenczer Pál. Póttagok: dr. Stiller Mór választott és Novák Sándor kinevezett tag. 3. A bejelentési áthágási ügyekben eljáró felebbvitett küldöttség: Elnöke Márkus József, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy helyettese. Rendes tagok: dr. Stern József és dr. Wágner Géza. Póttagok: dr. Tóth László és Kollár Lajos. 4. Közigazgatási erdészeti (erdőrendészeti) bizottság : Elnök Hirsch István kir. főerdő tanácsos; tagok : dr. Gombár Tivadar és dr. Tóth László. 5. Másodfokú erdei kihágási bíróság: Elnök Márkus József, akadályoztatása esetén a polgármester vagy helyettese. Rendes tagok: dr. Gombár Tivadar, dr.Morzsányi Károly, dr. Wágner Géza és Kollár Lajos. Póttagok : Tóth László, Novák Sándor, Tenczer Pál, dr. Stern József. 6. A kórházak és gyógyintézetek megvizsgálására kiküldött bizottság: Elnök Matuska Alajos alpolgármester; tagok: dr. Schermann Adolf tiszti főorvos, dr. Morzsányi Károly, Tenczer Pál, dr. Wágner Géza és Tóth László. 7. Az 1878. V. t.ez. 43. §-ának értelmében működő felügyelő-bizottságba kiküldetnék: dr. Morzsányi Károly, Novák Sándor, Tenczer Pál, dr. Tóth László és dr. Stiller Mór biz. tagok. 8. A börtönök megvizsgálására hivatott küldöttség tagjait, Matuska Alajos alpolgármester vezetése alatt esetről-esetre nevezik ki. 9. Munkaadó és munkások közötti jogviszonyt szabályozó kérdésekben másodfokú hatóságként működő bizottság. Elnök Márkus József főpolgármester, illetőleg a polgármester, vagy helyettese. Rendes tagok: Kollár Lajos, dr. Gombár Tivadar, dr. Morzsányi Károly és dr. Wagner Géza. Póttagok: dr. Tóth László, Novák Sándor, Tenczer Pál és dr. Stern József. 10. Állami útszakaszokra szállítandó fedőanyagok, építmények és szállítmányok vizsgálóbizottsága: dr. Tóóth László és Gombár Tivadar biz. tagok. Előadó az L, III., IV., V., VIII. és IX. alatti Bizottságokban Lahocsinszky Árpád tanácsjegyző. Ezután az egyes szakreferensek tették meg jelentéseiket. Az adó. Tabódy József cs. és kir. kamarás, adófelügyelő beterjesztette a múlt évi deczember hóban teljesített adófizetésről szóló kimutatást, melyből a következő adatokat közöljük: A főváros pénztáránál 725,410 K. 03 fillért, az állampénztárnál 1.903,128 K. 45 fillért, összesen 2.628,538 K. 48 fillért fizettek be. Az 1900. évi végeredmény 1.453,037 K. 15 fillérrel kedvezőbb az 1899. évhez hasonlítva. A jelentés kiemeli, hogy a mai válságos viszonyokhoz képest ez fényes eredménynek mondható. Közegészség. Dr. Schermann Adolf tiszti főorvos a következőkben terjesztette be a főváros közegészségi állapotát: A székesfőváros közegészségi állapota a múlt házihoz viszonyítva, kevésbbé volt kedvező, amennyiben a halálozások száma 91-gyel emelkedett. A heveny ragályos károk közül csak a kanyaró emelkedett, a súlyosabb természetűek, nevezetesen: a vörheny, roncsoló torokláb s a hagymáz csökkent. — Élve született 1966, meghalt 1053 s igy a születések 913-mal múlták felül a halálozást. — A székesfőváros összes nyilvános és magánkórházaiban, valamint gyógyintézeteiben gyógykezeltetett 9781 fekvő és 9835 járó, összesen 19,616, vagyis 338-czal kevesebb, mint a múlt hóban. A hajléktalanok menhelye egyletének menházában szállást kapott 24.275 férfi, 1671 nő és 31 gyermek, összesen tehát 25.977 egyén. Közbiztonság. A főkapitány a következőket jelentette a rendőrség múlt havi tevékenységéről: December havában 1616 bűnesetben fejezte be a rendőrség a nyomozást, melyek nagy részének elkövetési ideje már a korábbi hónapokra esik. Az új bűnvádi eljárás nemcsak hasonlíthatatlanul több teendőt ruház a nyomozó hatóságra, hanem az egyes eseteknek sokkal behatóbb és körülményesebb tisztázását követeli meg, mint a korábbi gyakorlat és így a nyomozás sok esetben hónapokra terjedő időt vesz igénybe. Az ember élete és testi épsége ellen 158 bűneset irányult december hónapban. December havában még 2 halálos kimenetelű vasúti és 3 villamos elgázolás történt. Vagyon elleni bűncselekményt 1311-et nyomozott ki a rendőrség. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények közül 879 volt lopás, köztük 345 bűntett és 534 vétség. Negyven koronán aluli volt a kár 194 esetben, húsz koronán aluli 267 esetben. A sikkasztások száma 216 és a csalásoké 93 volt. A felsorolt bűncselekményeken kívül fenmaradó 147 eset csekély jelentőségű becsületsértés és hasonló eset volt. A kir. bíróságok hatásköre alá tartozó bűncselekmények tettesei közül 180-at tartóztatott le december hóban a rendőrség. A fogház- és tolonczügyi osztályban 2107 egyén került közigazgatási elbánás alá. Ezek közül eltolonczoltak 330-at, kényszerútlevelet kapott 257, átkelő toloncz volt 130. A székesfőváros területéről kitiltottak 65 egyént Előállítottak 297 koldust. A rendőrőrszemélyzet működése ellen panaszok nem merültek föl. A bejelentési hivatalnál 9421 bejelentés történt, és pedig 7099 szállodákból és 2330 magánlakásokból. Az idegenforgalom tehát csökkent a Légrády Károly beszéde. Abból az alkalomból, hogy a fővárosi tanács rágalmazási pert indított Légrády Károly ellen, a Függetlenek csoportja szombaton este értekezletet tartott melyen megállapította Légrády Károlynak a városi párt alakuló ülésén mondott hiteles beszédét. A beszéd inkriminált része, az értekezlet által kiadott beszédből szó szerint így hangzik : «Ha már most a fővárosi bizottsági tag befolyását gyakorolja saját érdeke mellett, a főváros érdekeinek rovására, úgy a főváros direkt kárt szenved. De még nagyobb kárt szenvedhet indirekte, ha egyes szegénysorsú tisztviselő, ki csekély fizetésből kell, hogy magát és családját fentartsa, természetszerűleg úgy fog gondolkozni, hogy — ha a jómódú, a gazdag, az előkelő fővárosi bizottsági tag a saját maga anyagi érdekeit tartja szem előtt, mért ne tegyem én, szegény ördög ugyanazt és mért nem dolgozhatnék én is a saját magam zsebére. Ebből az következik, hogy azon nézet, amely külföldön, de magában a fővárosban is el van terjedve, hogy egyes tisztviselő — tisztelet a kivételnek — baksisokat fogad el, még inkább el fog terjedni, ami csak a főváros adminisztrácziójának hátrányára szolgálna. A szombat esti értekezlet a beszédet egész terjedelmében kisérő levéllel beküldte a főváros tanácsához, melynek belátására bízzák az okirat felhasználását. A megadóztatott Fregoli. Fregoli, az olasz kabát-imitátor sem kerülhette el azt a sorsot, melyből minden halandónak bőven kijut, őt is meg-