Magyarország, 1901. május (8. évfolyam, 103-128. szám)

1901-05-10 / 110. szám

12 KÖZGAZDASÁG. Közlekedési múzeum, Budapest, május 9. Kevés zajjal, mondhatnám komor, hivatalos méltósággal nyílt meg a napokban fővárosunk egyik legérdekesebb kulturális intézménye, a közlekedési múzeum, miután besorozták a meg­lévő gyűjteménybe a párisi világkiállításon be­mutatott anyag egy részét is. Tartózkodás nélkül bevallom, hogy lehetetlen elfogultság nélkül írnom e gyönyörű alkotásról, a­mely már ma — midőn pedig a retrospek­tív anyag még nagyrészt hiányzik — minden tekintetben felülmúlja a kontinensen található hasonló gyűjteményeket, s ehhez foghatót egye­dül Londonban láttam, a Kensington-múzeum­­ban. Az kétségtelen, hogy külföldön osztatlan cso­dálattal ismerik el közlekedési eszközeink ma­gas fejlettségét, a­minek megkapó bizonyítékául szolgált a m. kir. államvasutak párisi kiállításá­nak fényes sikere is, melynek méretéről meg­közelítő fogalmat adhat az, hogy a zsűri által megítélt kitüntetések e csoportunkat a legelsők közé sorozták. Szinte önként kínálkozott ilyen körülmények között az az életrevaló idea, hogy 1885-diki és millenniumi közlekedési kiállításunk anyagából múzeumot létesítsenek, mely állandóan szemlél­­hetővé teszi vasutaink, hajózásunk, postánk és távírdánk keletkezését és fejlődését. Ezt a kí­nálkozó ideát Ludivigh Gyula, az államvasutak érdemdús elnökigazgatója nem is hagyta kiak­názatlanul, mert erős akarattal, az őt jellemző szívós kitartással, sikerült is neki a közlekedési múzeumot megteremtenie. Nagy munka volt, de kiváltképpen szép és érdemes, hiszen nem­zetünk olyan intézet birtokába jutott, mely a közismeretek gyarapítására, még pedagógiai szempontból is, mindenha kiváló fontossággal fog bírni.­ A közlekedési múzeum a millenniumi kiállítás köz­lekedési csoportjának hatalmas kupolája csarnoká­ban van elhelyezve. A közlekedésügy egyes ágai külön-külön vannak elrendezve. A főbejáratnál a kupolacsarnokba jutunk, melynek közepén a vasút allegorikus csoportja köti le rögtön figyelmünket. Ennek keretében különböző műszaki és forgalmi berendezések nyertek elhelyezést impozáns csopor­tosításban. Ebben a teremben van hazánk vasútháló­zatának nagy térképe s ezenkívül vasutaink fejlődé­sét feltüntető kilencz térkép. Ugyancsak itt vannak elhelyezve a vasúti alépítményekre, alagutakra, vas­úti hidakra, az átjárókra, az állomási építkezésekre, a munkástelepekre, a műhelyberendezésekre stb. vonatkozó tárgyak, úgyszintén a közúti hidak (töb­bek között a Ferencz József-híd) mintái. Igen érde­kes itt még a sínrendszerek fejlődését feltüntető retrospektív részlet. A kupolateremtől jobbra eső három teremben van­nak elhelyezve a vasutak távirda szolgálatára, a­­ vasúti állomások és őrházak jelző eszközeire és a váltóbiztosító berendezésekre vonatkozó szerkezetek, továbbá a vasutak egészségügyi szolgálatának né­hány gyűjteménye. Ugyancsak ebben az épületrész­ben vannak kiállítva a vasutak felépítményére, fel­szerelésére és magas építményeire vonatkozó tár­gyak, minták, rajzok és albumok, úgyszintén a vas­utak építése, felszerelése üzeme és fentartásához szükséges anyagok és czikkek gyűjteménye. Ebben a lavorban értékes retrospektíva anyag van ügyesen csoportosítva. A kupolateremtől balra eső három teremben kocsi- és mozdony-alkatrészek, a kocsik világítási és világítógáz-gyártási berendezései, betonépítkezé­­sek és készítmények mintái, közutak és k­özúti hidak részletei és fényképei nyertek elhelyezést, valamint ebben az épületrészben vannak kiállítva a vasutak czéljaira szükséges víz nyeréséhez és szolgáltatásá­hoz való berendezések, továbbá artézi kutak fúrására szolgáló eszközök, továbbá a vasúti tanoncz-műhe­­lyek berendezései, a tanonczok készítményei, s a vasutaknál használatban lévő anyagok és géprészek minőségét feltüntető mintadarabok. A nagy csarnokba átvezető teremben különböző vezényművek és a magyar vasutak különféle vona­lainak tájképei láthatók. Érdekes látnivalóul kínál­kozik itt az Aggházy által Munkács, Visegrád és Pétervárad környékéről festett dioráma. A nagy csarnok hatalmas arányai méltó keretül szolgálnak a benne elhelyezést nyert kiállítás rend­kívül becses anyagának. Itt láthatók elkülönített cso­portosításban a vasútügy, a posta- és távirda, a folyam- és tengerhajózás, valamint a vaskapu és a fiumei kikötő építkezéseinek gyűjteményei. A vasúti csoportban a vasúti mozdonyok és ko­csik fejlődését feltüntető minták, továbbá járómű alkatrészek és a vasútügyekre vonatkozó albumok vannak elhelyezve. A postaügyek csoportja ezen intézményünknek nemcsak jelenlegi állapotát, hanem egyes fejlődési fázisait is feltünteti és pedig igazán gyönyörű cso­portosításban. Rendkívül becses itt a retrospektív anyag. Bámulatra méltók a Vaskapu munkálatainak sík- és domborművű térképei, sziklazúzó gépei, kotró­hajói stb. s ugyancsak említést érdemel az építést feltüntető dioráma. Ez a részlet Párisban is ki volt állítva s a szakemberek csodájára jártak. Általában véve nemcsak a kiállítás anyaga meg­­becsülhetlen értékű kulturális szempontból, hanem elrendezése, ízléses összeállítása és szerencsés cso­portosítása is mindenképp alkalmas arra, hogy úgy a szakértő, mint laikus ismereteknek bővítésére gaz­dag tárházul kínálkozzék. Óhajtandó volna, ha mindazok, — magánosok, intézetek, városok, — a­kik bármily, a közlekedés­ügyünk fejlődésére vonatkozó anyag birtokában van­nak, összeköttetésbe lépnének e múzeummal tár­gyaik átengedésére nézve, hogy a gyűjteményeknek különösen retrospektív anyaga ily módon gyarapod­hasson. Hogy pedig, a­ki csak teheti, igyekezzék ezt a múzeumot áttanulmányozni, — talán fölösle­ges is ajánlanom. Katona Béla. A new-yorki börzén, mint táviratntak jelentik, a tegnapi délután folyamán pánikszerű félelem fogta el a spekulácziót, melyre az szolgáltatott okot, hogy a Northern Pacificvasut feletti felügyeleti jog vitássá vált, ami felszámolásokat idézett elő. A Northern Pacificvasut felügyeleti jogának vitás volta a Chi­­cago-Burlinghton and Quincy részvényekben kötött ügyleteket és ezenfelül egyéb tervezetekét, melyeken az utóbbi időben felépített óriási méretű spekuláczió nyugodott, veszélyezteti. Northern Pacific részvények a megnyitást nyomban követő három perc­ alatt a spekuláczióring nyomása alatt 37 W 5 százalékkal emelkedtek a tegnapi kurzushoz képest; ez a hely­zet a baisseportot támadásaiban óvásra intette, ami azonban nem tartott sokáig, mert rövid idő múlva nyereség-realizálásokból folyó kínálat több értékpa­­pír árfolyamának 10—20 százalék esését idézte elő. A zárlat határozatlan. Részvényforgalom 2.461.000 darab­ fokra van kontemplálva, és elvárható, hogy az országban többféle gyári építkezések tervezői városunkat felkeresik. Kereskedelmi szempont­ból az egész országban jobb földrajzi fekvésű és jobb kereskedelmi góczpontot nem lehet találni. Városunkra tehát felhívom különösen a tex­­tiliparosok­ figyelmét, és legkiválóképpen olyan textiliparosok­ét, kik gyapotot dolgoznak fel. Az amerikai gyapot bevitele Fiumén át igen kedvező, a nyers­anyag magas szállítási díjat nem bír el, Fiumén át pedig alig kell vasutat igénybe venni, csakis Fiumétól Sziszekig, onnan a Száván, Dunán tovább olcsón jut a nyers­anyag. A kivitelre nézve, Újvidék a magyar ipar és kereskedelemnek úgyszólván metropolisa lehet, vízi és vasúti utak az ország minden részébe és a szélrózsa minden irányában vezetnek. Az egész Balkán-félsziget tárul el kapuja előtt, Szerbiát, Bulgáriát, Törökországot és Romániát vízi utak kötik össze vele. E szomszédállamok textil­áruban hatalmas fogyasztóképességgel bírnak és bizonyára nagy fogyasztói volnának áruinknak. Fájdalom, hogy országunkban a tőkepénzes emberek még mindig nem csatlakoznak a köz­gazdaság harczosai közé. A főrendek, bárók, grófok, nagybirtokosok még hozzá sem füllen­tenek, pedig hát igen tisztelt «Tory» urak, igy tovább nem boldogulunk, a búza ára soha se lesz többé 12 forint, ha az országban a jólét nem teremtetik meg. A nagy ipar, mely virágzik, ezer meg ezer munkást foglalkoztat, munkás jobban él, hagyma, bab és kukoricza-liszt helyett ő is fehér kenyérrel, hússal táplálkozik. Deutsch Kálmán: MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. péntek, május 10. MAGYAR IPAR. Iparlevél Újvidékről. Újvidék szab. kir. város képviselőtestülete április hó 29-én tartott közgyűlésen végleg tanu­­jelét adta, hogy azon modern városok sorába lép, melyek a jelen válságos gazdasági időt felismerik és az iparpártolásban keresik az or­szág jövő jólétét. Két gyári vállalatnak lett megszavazva a te­lek kisajátítás, és pedig Königsteidtler testvérek helybeli gyárosoknak adatott 4180 négyszög­­méter telek, egy szeszfinomító, konyakgyár és munkáslakások felépítésére, továbbá Goldenring és Heidlsberg drezdai vállalkozóknak körülbelül 2000 négyszögméter telek egy vasgyár felépíté­sére egy koronáért négyszögméterkint. Sajnálatos azon tény, hogy ennek a két vállal­kozónak majdnem háromnegyed éven át kel­lett kérvényezni, míg végleg sikerült nekik czéljukat elérni. Tény ugyan, hogy mindkét gyár, nem valami nagyszabású, de minden­esetre az általános országos iparfejlesztést ők is előmozdítják, mert mindenütt csak kezdeni kell. Újvidék sz. k. város körülbelül 40 hold telek fölött rendelkezik, mely tisztán gyári eze­k mödlingi és temesvári czipőgyár visszaélései. Szegedről ma a következő leve­let intézték a kereskedelmi miniszterhez : Nagymélt. Hegedűs Sándor miniszter úrnak Budapest. Az államilag szubvenczionált temesvári »Xurul« czipőgyár, Szegeden fiókraktárt akart fölállítani, melynek fölszerelésére az áruk már megérkeztek. Ez alkalommal iparható­­ságilag, hivatalosan megállapíttatott, hogy a »Turul«-gyár Frankl Alfréd mödlingi gyá­rából hozatja a saját c­égjegyével ellátott czipőket. Szegedre ugyanis direkt Mödling­­ből tegnapelőtt 19 méter mázsa czipő érke­zett 7 ládában, »Verkaufsstelle der Turul Schuhfabriks Actien-Gesellschaft« czimre. A czipőkbe a »Turul«-gyár védjegye van nyomva. A visszaélés országosnak mutatkozik, mert a gyárnak sok fiókja van, ahová bizonynyal Mödlingből küldik a czipőket, mert tömeges és gyakori szállításról tesz bizonyságot, hogy a Mödlingben kiállított fuvarlevélben a fönt­irt czim, a czimzett rovatába bélyegzővel van lenyomva. Tekintettel arra, hogy iparo­saink mostoha helyzetét e nagyfokú vissza­élés nagyban súlyosbítja, mert a nevezett gyár az osztrák gyártmányok értékesítésé­nél a magyar iparpártolás iránti kedvező hangulatot is kihasználja és ezzel sok ipa­rost a kenyerétől foszt meg; tekintettel arra­, hogy a «Turul-gyár» az amúgy is a kisiparosaink hátrányára élvezett ál­lami támogatással legrutabbul visszaél és igy az államot kijátszsza, ezennel följelentjük az esetet és esedezünk Nagyméltóságod előtt, hogy a nevezett gyár ellen szigorú vizsgálatot és megtorlást alkalmazni, az iparosság érdekében pedig sürgősen intéz­kedni méltóztassék, hogy az ittenihez ha­sonló visszaélések az ország többi városai­ban megakadályoztassanak. A szegedi ipartestület nevében: Kalmár István, elnök

Next