Magyarország, 1901. május (8. évfolyam, 103-128. szám)
1901-05-10 / 110. szám
12 KÖZGAZDASÁG. Közlekedési múzeum, Budapest, május 9. Kevés zajjal, mondhatnám komor, hivatalos méltósággal nyílt meg a napokban fővárosunk egyik legérdekesebb kulturális intézménye, a közlekedési múzeum, miután besorozták a meglévő gyűjteménybe a párisi világkiállításon bemutatott anyag egy részét is. Tartózkodás nélkül bevallom, hogy lehetetlen elfogultság nélkül írnom e gyönyörű alkotásról, amely már ma — midőn pedig a retrospektív anyag még nagyrészt hiányzik — minden tekintetben felülmúlja a kontinensen található hasonló gyűjteményeket, s ehhez foghatót egyedül Londonban láttam, a Kensington-múzeumban. Az kétségtelen, hogy külföldön osztatlan csodálattal ismerik el közlekedési eszközeink magas fejlettségét, aminek megkapó bizonyítékául szolgált a m. kir. államvasutak párisi kiállításának fényes sikere is, melynek méretéről megközelítő fogalmat adhat az, hogy a zsűri által megítélt kitüntetések e csoportunkat a legelsők közé sorozták. Szinte önként kínálkozott ilyen körülmények között az az életrevaló idea, hogy 1885-diki és millenniumi közlekedési kiállításunk anyagából múzeumot létesítsenek, mely állandóan szemlélhetővé teszi vasutaink, hajózásunk, postánk és távírdánk keletkezését és fejlődését. Ezt a kínálkozó ideát Ludivigh Gyula, az államvasutak érdemdús elnökigazgatója nem is hagyta kiaknázatlanul, mert erős akarattal, az őt jellemző szívós kitartással, sikerült is neki a közlekedési múzeumot megteremtenie. Nagy munka volt, de kiváltképpen szép és érdemes, hiszen nemzetünk olyan intézet birtokába jutott, mely a közismeretek gyarapítására, még pedagógiai szempontból is, mindenha kiváló fontossággal fog bírni. A közlekedési múzeum a millenniumi kiállítás közlekedési csoportjának hatalmas kupolája csarnokában van elhelyezve. A közlekedésügy egyes ágai külön-külön vannak elrendezve. A főbejáratnál a kupolacsarnokba jutunk, melynek közepén a vasút allegorikus csoportja köti le rögtön figyelmünket. Ennek keretében különböző műszaki és forgalmi berendezések nyertek elhelyezést impozáns csoportosításban. Ebben a teremben van hazánk vasúthálózatának nagy térképe s ezenkívül vasutaink fejlődését feltüntető kilencz térkép. Ugyancsak itt vannak elhelyezve a vasúti alépítményekre, alagutakra, vasúti hidakra, az átjárókra, az állomási építkezésekre, a munkástelepekre, a műhelyberendezésekre stb. vonatkozó tárgyak, úgyszintén a közúti hidak (többek között a Ferencz József-híd) mintái. Igen érdekes itt még a sínrendszerek fejlődését feltüntető retrospektív részlet. A kupolateremtől jobbra eső három teremben vannak elhelyezve a vasutak távirda szolgálatára, a vasúti állomások és őrházak jelző eszközeire és a váltóbiztosító berendezésekre vonatkozó szerkezetek, továbbá a vasutak egészségügyi szolgálatának néhány gyűjteménye. Ugyancsak ebben az épületrészben vannak kiállítva a vasutak felépítményére, felszerelésére és magas építményeire vonatkozó tárgyak, minták, rajzok és albumok, úgyszintén a vasutak építése, felszerelése üzeme és fentartásához szükséges anyagok és czikkek gyűjteménye. Ebben a lavorban értékes retrospektíva anyag van ügyesen csoportosítva. A kupolateremtől balra eső három teremben kocsi- és mozdony-alkatrészek, a kocsik világítási és világítógáz-gyártási berendezései, betonépítkezések és készítmények mintái, közutak és közúti hidak részletei és fényképei nyertek elhelyezést, valamint ebben az épületrészben vannak kiállítva a vasutak czéljaira szükséges víz nyeréséhez és szolgáltatásához való berendezések, továbbá artézi kutak fúrására szolgáló eszközök, továbbá a vasúti tanoncz-műhelyek berendezései, a tanonczok készítményei, s a vasutaknál használatban lévő anyagok és géprészek minőségét feltüntető mintadarabok. A nagy csarnokba átvezető teremben különböző vezényművek és a magyar vasutak különféle vonalainak tájképei láthatók. Érdekes látnivalóul kínálkozik itt az Aggházy által Munkács, Visegrád és Pétervárad környékéről festett dioráma. A nagy csarnok hatalmas arányai méltó keretül szolgálnak a benne elhelyezést nyert kiállítás rendkívül becses anyagának. Itt láthatók elkülönített csoportosításban a vasútügy, a posta- és távirda, a folyam- és tengerhajózás, valamint a vaskapu és a fiumei kikötő építkezéseinek gyűjteményei. A vasúti csoportban a vasúti mozdonyok és kocsik fejlődését feltüntető minták, továbbá járómű alkatrészek és a vasútügyekre vonatkozó albumok vannak elhelyezve. A postaügyek csoportja ezen intézményünknek nemcsak jelenlegi állapotát, hanem egyes fejlődési fázisait is feltünteti és pedig igazán gyönyörű csoportosításban. Rendkívül becses itt a retrospektív anyag. Bámulatra méltók a Vaskapu munkálatainak sík- és domborművű térképei, sziklazúzó gépei, kotróhajói stb. s ugyancsak említést érdemel az építést feltüntető dioráma. Ez a részlet Párisban is ki volt állítva s a szakemberek csodájára jártak. Általában véve nemcsak a kiállítás anyaga megbecsülhetlen értékű kulturális szempontból, hanem elrendezése, ízléses összeállítása és szerencsés csoportosítása is mindenképp alkalmas arra, hogy úgy a szakértő, mint laikus ismereteknek bővítésére gazdag tárházul kínálkozzék. Óhajtandó volna, ha mindazok, — magánosok, intézetek, városok, — akik bármily, a közlekedésügyünk fejlődésére vonatkozó anyag birtokában vannak, összeköttetésbe lépnének e múzeummal tárgyaik átengedésére nézve, hogy a gyűjteményeknek különösen retrospektív anyaga ily módon gyarapodhasson. Hogy pedig, aki csak teheti, igyekezzék ezt a múzeumot áttanulmányozni, — talán fölösleges is ajánlanom. Katona Béla. A new-yorki börzén, mint táviratntak jelentik, a tegnapi délután folyamán pánikszerű félelem fogta el a spekulácziót, melyre az szolgáltatott okot, hogy a Northern Pacificvasut feletti felügyeleti jog vitássá vált, ami felszámolásokat idézett elő. A Northern Pacificvasut felügyeleti jogának vitás volta a Chicago-Burlinghton and Quincy részvényekben kötött ügyleteket és ezenfelül egyéb tervezetekét, melyeken az utóbbi időben felépített óriási méretű spekuláczió nyugodott, veszélyezteti. Northern Pacific részvények a megnyitást nyomban követő három perc alatt a spekuláczióring nyomása alatt 37 W 5 százalékkal emelkedtek a tegnapi kurzushoz képest; ez a helyzet a baisseportot támadásaiban óvásra intette, ami azonban nem tartott sokáig, mert rövid idő múlva nyereség-realizálásokból folyó kínálat több értékpapír árfolyamának 10—20 százalék esését idézte elő. A zárlat határozatlan. Részvényforgalom 2.461.000 darab fokra van kontemplálva, és elvárható, hogy az országban többféle gyári építkezések tervezői városunkat felkeresik. Kereskedelmi szempontból az egész országban jobb földrajzi fekvésű és jobb kereskedelmi góczpontot nem lehet találni. Városunkra tehát felhívom különösen a textiliparosok figyelmét, és legkiválóképpen olyan textiliparosokét, kik gyapotot dolgoznak fel. Az amerikai gyapot bevitele Fiumén át igen kedvező, a nyersanyag magas szállítási díjat nem bír el, Fiumén át pedig alig kell vasutat igénybe venni, csakis Fiumétól Sziszekig, onnan a Száván, Dunán tovább olcsón jut a nyersanyag. A kivitelre nézve, Újvidék a magyar ipar és kereskedelemnek úgyszólván metropolisa lehet, vízi és vasúti utak az ország minden részébe és a szélrózsa minden irányában vezetnek. Az egész Balkán-félsziget tárul el kapuja előtt, Szerbiát, Bulgáriát, Törökországot és Romániát vízi utak kötik össze vele. E szomszédállamok textiláruban hatalmas fogyasztóképességgel bírnak és bizonyára nagy fogyasztói volnának áruinknak. Fájdalom, hogy országunkban a tőkepénzes emberek még mindig nem csatlakoznak a közgazdaság harczosai közé. A főrendek, bárók, grófok, nagybirtokosok még hozzá sem füllentenek, pedig hát igen tisztelt «Tory» urak, igy tovább nem boldogulunk, a búza ára soha se lesz többé 12 forint, ha az országban a jólét nem teremtetik meg. A nagy ipar, mely virágzik, ezer meg ezer munkást foglalkoztat, munkás jobban él, hagyma, bab és kukoricza-liszt helyett ő is fehér kenyérrel, hússal táplálkozik. Deutsch Kálmán: MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. péntek, május 10. MAGYAR IPAR. Iparlevél Újvidékről. Újvidék szab. kir. város képviselőtestülete április hó 29-én tartott közgyűlésen végleg tanujelét adta, hogy azon modern városok sorába lép, melyek a jelen válságos gazdasági időt felismerik és az iparpártolásban keresik az ország jövő jólétét. Két gyári vállalatnak lett megszavazva a telek kisajátítás, és pedig Königsteidtler testvérek helybeli gyárosoknak adatott 4180 négyszögméter telek, egy szeszfinomító, konyakgyár és munkáslakások felépítésére, továbbá Goldenring és Heidlsberg drezdai vállalkozóknak körülbelül 2000 négyszögméter telek egy vasgyár felépítésére egy koronáért négyszögméterkint. Sajnálatos azon tény, hogy ennek a két vállalkozónak majdnem háromnegyed éven át kellett kérvényezni, míg végleg sikerült nekik czéljukat elérni. Tény ugyan, hogy mindkét gyár, nem valami nagyszabású, de mindenesetre az általános országos iparfejlesztést ők is előmozdítják, mert mindenütt csak kezdeni kell. Újvidék sz. k. város körülbelül 40 hold telek fölött rendelkezik, mely tisztán gyári ezek mödlingi és temesvári czipőgyár visszaélései. Szegedről ma a következő levelet intézték a kereskedelmi miniszterhez : Nagymélt. Hegedűs Sándor miniszter úrnak Budapest. Az államilag szubvenczionált temesvári »Xurul« czipőgyár, Szegeden fiókraktárt akart fölállítani, melynek fölszerelésére az áruk már megérkeztek. Ez alkalommal iparhatóságilag, hivatalosan megállapíttatott, hogy a »Turul«-gyár Frankl Alfréd mödlingi gyárából hozatja a saját cégjegyével ellátott czipőket. Szegedre ugyanis direkt Mödlingből tegnapelőtt 19 méter mázsa czipő érkezett 7 ládában, »Verkaufsstelle der Turul Schuhfabriks Actien-Gesellschaft« czimre. A czipőkbe a »Turul«-gyár védjegye van nyomva. A visszaélés országosnak mutatkozik, mert a gyárnak sok fiókja van, ahová bizonynyal Mödlingből küldik a czipőket, mert tömeges és gyakori szállításról tesz bizonyságot, hogy a Mödlingben kiállított fuvarlevélben a föntirt czim, a czimzett rovatába bélyegzővel van lenyomva. Tekintettel arra, hogy iparosaink mostoha helyzetét e nagyfokú visszaélés nagyban súlyosbítja, mert a nevezett gyár az osztrák gyártmányok értékesítésénél a magyar iparpártolás iránti kedvező hangulatot is kihasználja és ezzel sok iparost a kenyerétől foszt meg; tekintettel arra, hogy a «Turul-gyár» az amúgy is a kisiparosaink hátrányára élvezett állami támogatással legrutabbul visszaél és igy az államot kijátszsza, ezennel följelentjük az esetet és esedezünk Nagyméltóságod előtt, hogy a nevezett gyár ellen szigorú vizsgálatot és megtorlást alkalmazni, az iparosság érdekében pedig sürgősen intézkedni méltóztassék, hogy az ittenihez hasonló visszaélések az ország többi városaiban megakadályoztassanak. A szegedi ipartestület nevében: Kalmár István, elnök