Magyarország, 1901. október (8. évfolyam, 232-258. szám)

1901-10-26 / 254. szám

6­ t­i. ... .1 UOIMUi i* MA­GYARORSZAQ Budapest, fául. szombat, október 26. 1 Virchownak terhére róják, hogy Frigyes császáron elmulasztotta a műtétet végrehajtani akkor, amikor a rákbetegség elhatalmasodását még megakadályozhatta volna. Valóban súlyos vád, csak éppen az az egy hibája van, hogy­­ nem felel meg a valóságnak. Maga a «Kreuzzeitung» is, amelynek pedig bizonyára tudnia kell, alaptalannak mondja a támadást, közben azon­ban olyan dolgot mond el, amely ha való, úgy nem lehet fölötte egyszerűen napirendre térni. Azt beszéli ez az újság, hogy Mackenzie Frigyes csá­szár nyakából egészséges husdarabot metszett ki s azt felülvizsgálás végett elküldötte Virchownak. A tudós szakvéleménye már annak idejében is támadásokra adott alkalmat s azok, akik az ér­demes tudósnak ezt a sajátszerű jubileumi örömet rendezték, az akkori emberek rossz emlékező­ tehet­ségére spekuláltak. Tudvalevő ugyanis, hogy Vir­chow a berlini orvosi társaságban már tizen­négy év előtt kimentő felvilágosításokat adott az ő orvosi vizsgálata felől, amelyek ered­ményeképp ő akkor kijelentette, hogy a kimetszett húsdarabon, amelyet neki felülvizsgálás végett adtak át, ő a rákbetegség semminemű jelét nem tudta konstatálni. A most megújult támadások tehát re­mélhetőleg nem fogják megkeseríteni a nagyhírű német tudós jubileumi örömeit. — Koch Róbert — tábornok. Berlinből jelen­tik, hogy Vilmos császár Roch Róbert tanárt, a híres bakteriológust tábornokká nevezte ki és az egészségügyi hadtestbe a la suite osztotta be. Koch professzor 1892 óta ezredesi rangot viselt. — Waldeck-Rousseau halálos ellen­sége. Waldeck-Rousseau miniszterelnököt, amióta a kormány élén áll, egyetlen mozgalom sem hozta még olyan zavarba, mint a fenye­gető bányászsztrájk, mely ha kitör, egész Fran­­cziaország iparát megbéníthatja. A legérdeke­sebb azonban a dologban az, hogy a sztrájk előkészítésében és a bányászok föllázításában főszerepet játszik a miniszterelnök sógora, a híres mister Edward, akinek megszámlálhatatlan milliói vannak és aki a miniszterelnöknek ha­lálos ellensége. Edward minden elkövet, hogy sógora megbukjék és erre a szent czélra már tömérdek pénzt áldozott. A múlt évben ezért alapította a Le petit spu gjumit szoczialista lapot, amelyben irtó hadjáratot indított sógora ellen. A­­Montceau-les-Mines bányatelep munká­sainak zavargása alkalmából indított vizsgálat során kitűnt, hogy mister Edward volt az, aki több ezer Gras-szisztémájú puskát osztott széjjel a munkások közt. Kedves sógor, az bizonyos! — A magyar föltaláló sorsa. Egy zseniális embernek szomorú halála lett. Virág József, a nagyeszű föltaláló tegnap harminczkétéves korában, nagy szegénységben meghalt a Grünwald-féle szana­tóriumban. Annak idején részletesen ismertettük találmányát, amelyben Fóliák és Pintér mérnökök voltak társai. A távirót tökéletesítették annyira, hogy ugyanannyi idő alatt, mint az eddig használatos rendszereknél, százannyi szót, sőt annál­ többet lehet leadni. Utóbb még annyiban is tökéletesítették a találmányt, hogy az most nem pont-vonal jelekkel, hanem összefüggő betűkkel adja le a szavakat. Óriási találmány ez, amelynek szédületes a jövője. Virág nem érhette meg már ezt a jövőt. Hasznot a találmány eddig nem hajtott, mert finanszírozói olyan óriási igényeket támasztottak, hogy a teljes értékesítéshez még eddig eljutni e­miatt nem bírtak. Virág Józsefen betelt a magyar föltalálók sorsa: meghalt nyomorúságban és kétségbeesésben, mint az olyan férj, apa, aki nem tudja, hová leszen öz­vegye, hova lesznek árvái. Ma délután temetik a Kerepesi-temető halottasházából. — A portugál trónörökös kedvtelését. A por­tugál trónörökös iránt — mint Liszabonból írják — mostanában nem a legbarátságosabb hangulat ural­kodik. Ennek az ellenszenvnek az az oka, hogy a fiatal, tizenötéves Don Luiz Felippe herczeg rop­pant gőgös magatartással érintkezik alattvalóival és emellett abszolutikus hajlamaival is kérkedik. Ezt a hibát a higgadtabbul gondolkozók a trónörökös ne­velőinek tulajdonítják ugyan, de Don Luiz Felippe mind­emellett igen sokat vesztett népszerűségéből. Nemrég az országban hosszabb körútra indult és ebből az alkalomból az egyes városokban ünnepé­lyes fogadására készültek. A házakra kitűzték a ro­­bogókat és az egész lakosság díszt öltött, hogy méltón fogadja jövendő uralkodóját. A tanácsosok s egyéb közhivatalnokok, nők és férfiak nagy szám­ban mind élénk érdeklődéssel várták a fiatal trón­örököst. A fogadó­bizottság tagjai már-már köszön­teni akarták és a zenekar rázendíteni készült a nem­zeti himnuszra, amikor a trónörökös kíséretével egy pillanatra megjelent a «nép» előtt. De hirtelen megsarkantyúzta lovát és azzal a lakosság nagy ámulatára a faképnél hagyta az egybegyűlteket. Hasonló kvalifikálh­atatlan viselkedése mellett Don Luiz Felippe több ízben is bizonyságát adta elégte­len és ferde neveltetésének, így igen szereti érez­tetni alattvalóival, hogy ő a portugál királyi korona leendő viselője. Fiatalsága daczára, nyilvános helye­ken, utczán, sétatéren sem resteli, hogy őszhajú aggastyánok, nők hódolatképpen kezet csókoljanak neki. Mindez annyival különösebb, mert a trón­örökös atyja, Don Carlos király az emberek­kel való érintkezésben a lehető legbarátságo­sabban és legegyszerűbben viselkedik. Az ifjú her­czeg apró meggondolatlanságaiért immár felelősség­gel is tartozik az ország színe előtt, mert a korzet­­ben ünnepélyes fogadást tett, hogy cselekedeteiért mint trónörökös helyt fog állani. A portugál lapok csekély kivétellel mindannyian éles hangon ítélik el a herczeg viselkedését és mindezért Musinho de Albuquerque őrnagyot, a trónörökös nevelőjét teszik felelőssé. — Tanárok n­ellékfoglalkozása. A kereskede­lemügyi miniszter az iparoktatási intézetek igazga­tóihoz rendeletet intézett a tanárok mellékfoglalko­zásáról. A miniszter nem kíván ezzel akadályokat gördíteni az elé, hogy az iparoktatási intézetek sze­mélyzete kulturális és gazdasági téren munkálkodjék és képességeiket addig a határig érvényesítsék, ameddig azt hivatali teendőjük, állásuk tekintélye és a közbizalom megóvásának érdekei megengedik. Sőt a miniszter kifejti rendeletében, hogy az ilynemű tevékenységet támogatni is hajlandó, kivált mikor ez tudományos búvárkodásra vonatkozik, vagy a magánipari gyakorlatnak támogatását szérozza. Szük­ségesnek tartja azonban a miniszter, hogy valahány­szor az ilyen tevékenység a nyilvánosság terére irányul, mindannyiszor tőle az előzetes engedélyt kikérjék. Ilyen esetek kivált: más iskolákban az óraadás, vagy megbízott szakférfiú gyanánt való szereplés, a köz­hatóság részéről nyert megbízás rendszeresen ellá­tandó munkakörre, továbbá hírlapnak vagy folyó­iratnak szerkesztésében szerkesztő vagy főmunka­társ gyanánt való részvétel. Nem kifogásolja a miniszter az ilynemű foglalkozást, de megköveteli, hogy ezek elvállalhatásához engedélyét mindenkor előzetesen kikérjék. Egyben figyelmezteti a minisz­ter az iparoktatási személyzetet, hogy gondosan kell kerülnie bármely oly gazdasági vállalatban való részvételt, mely alkalmas a tanító iránti bizalmat a közönségben csökkenteni és a tanítói foglalkozás pár­tatlansága és önzetlensége felől táplált meggyőződést az ifjúságban és a közönségben megingatni. — Gyilkosság Önvédelemből. Csongrádon Pintér Gábor, csongrádi járásbirósági kézbesítő, az utczán szóváltásba elegyedett Horvát Illés fuvaros nejével, aki sértegette a kézbesítőt. A lármára odajött Horvát Illés is s egy husánggal végigvágott Pintéren, mire ez hirtelen elővette bicskáját és Horvát hasába döfte. Horvát Illés fuvaros pár órai szenvedés után sebeiben meghalt. Pintér Gáspár pedig, aki önvédelemből kö­vette el tettét, önként jelentkezett a bíróságnál.­­ Kaisl osztrák pénzügyminiszterért ma dél­előtt Bécsben a Votiv-templomban ünnepi rekviem volt, amelyet istojan reichsrathi képviselő czelebrált. Kaizl családján kívül jelen voltak a rekviemen: Lierber miniszterelnök, Vittek, Böhm-Bawerk, Spens, Boden, Pientak és Rezek miniszterek feleségeikkel, és Vetter gróf a képviselőház elnöke, továbbá szá­mos képviselő. .. Vonatkisiklás. New-Yorkból táviratozzák, hogy egy Councillblussból Cansas­ Citybe induló vo­nat Exlinében (Jowa) kisiklott. 36 ember m­egsebe­­sü­l­, ezek között tizennégy halálosan. — Meghamisított vegyeskeresked­és. Különös s a maga nemében ritka bűneset foglalkoztatja a rendőrséget. Weisz Ignácz a napokban eladta a Lehel­ utcza 30. szám alatt­ levő «dúsan fölszerelt» vegyeskereskedését Weisz Emil háztul­ajdonosnak. A háztulajdonos a jó pénzen megvásárolt árukat árulni kezdte. Tegnap tíz liter rumot adott el egy közeli vendéglősnek. A vendéglős a rumot összekeverte a saját rumjával. Csak később vette észre, hogy a vásárolt rum közönséges eczettel kevert viz. Azonnal visszavitte a megmaradt eczetes vizet Weisz Emilhez, aki nagy meglepetéssel látott az üzlet átvizsgálásához s eközben meglepő felfedezésekre bukkant. A kubakávés cso­magokban gipszet talált, a keményítős dobozban papiros volt. A ledugaszolt, lepecsételt három csil­lagos cognacos üveg eczetes vizzel volt megtöltve, a liszt mészszel, a dara fűrészporral volt keverve. A megdöbbentő felfedezés után Weisz Emil a rend­őrségre sietett és csalásért följelentette Weisz Igná­­czot, a fűszerkereskedés volt tulajdonosát, aki az egész vegyeskereskedést meghamisította. A rendőrség keresi az ismeretlen helyre távozott csalót. — Csokonai Lillájának arczképe. A Csokonai Vitéz Mihály által oly gyönyörűen megénekelt bájos leánynak — Lillának arczképét csakugyan megta­lálták Komáromban s Szendrey Imre festőművész és tanár igen sikerült másolatot vett róla és tegnap ajándékba elküldötte a debreczeni Csokonai-kör ré­szére Komlóssy Arthur alelnök kezeihez. A szép leánykát ábrázoló olajfestményt a kisebb eredetiről nagyítva és mellképben másolták le. A kép Lillát 17 —18 éves korában mutatja be ; dús szőke haja magas frizurában övezi gyönyörű arczát, égszínkék szemei és vérpiros ajaka élénken idézik emlékünkbe a költő leírását. A száz év előtti divat szerint kivágott fehér ruhát visel, melyből hattyú-nyaka és gömbölyű vállai ingerlően­ emelkednek ki, míg a rövidre sza­bott derék szalaggal van összekötve. Az eredeti kép csaknem egész alak, amint a szép leány szobája ablakánál kedves madarával, egy papagálylyal ját­szadozik. A Csokonai-kör részére küldött kép díszes keretbe foglalva, meleg sorok kíséretében érkezett, melyek a művésztanár, Szendrey tollából erednek. — Uj angol koronázási érem. Az uj pénzverő­gépek, amelyekkel a koronázási érmeket fogják gyár­tani — mint Londonból írják — megnyerte a király tetszését és igy a pénzverő-hivatal a szükséges elő­készítő intézkedéseket is megtette már. Az uj érmek forgalomba való hozásának napját még nem állapí­tották meg, de ez mindenesetre a koronázás előtt fog megtörténni. Az érem egyik lapján a szokásos körirattal VII. Edvárd király képe lesz ■ látható ; a másik lap tervezett díszítéséhez a király még nem járult hozzá. Az érmekből legelőször néhány próba­­darabot fognak verni és azt végleges jóváhagyás végett bemutatják a királynak. Az új pénz gyártá­sához több száz tonna arany és ezüst szükséges. Hogy az egyesült királyságnak immár 15 millióra fölszaporodott lakosság minden egyes tagjának egy­­egy sovereign jusson, körülbelül 200 tonna aranyra volna szükség. — A szentjobbi lázadás. Megemlékeztünk már arról a lázadásról, amely a biharmegyei Szentjobb községben az elöljárók ellen a lakosság között kitört. A zendülés okáról a következőkben értesítenek ben­nünket : Mintegy két évvel ezelőtt beruházásokra a község nevében az elöljáróság 6500 irtot vett köl­csön Bihar vármegye árvaszékétől. Iván János köz­ségi biró összehívására népgyűlést tartottak, ame­lyen fölhatalmazták a község elöljáróságát, hogy egy évre vesse ki közköltségen az egész 6500 irtot. A község jegyzője az 1900. évre ki is vetett 228 szá­zalék közköltséget, amelynek jórészét be is fizette a lakosság. Az 1901. évre újból 120 százalék közkölt­séget vetett ki a jegyző a kölcsön visszafizetésére s ennek is beszedték nagy részét. A lakosság álmél­­kodni kezdett a kétévi nagy adón, de nem tudván kiszámítani a befizetett összeget, megnyugodott. A beszedett összegből azonban csak 2000 koronát fizettek be a vármegyéhez. Bihar vármegye árvaszéke fölszólította az elöljáróságot, hogy mielőbb fizessen a község, mert külömben árverést kér a község ellen. Iván János biró erre ismét összeh­vta a község lakosait s előadta leplezetlenül a dol­got és végül azt ajánlotta, hogy fizesse meg újra a lakosság a már egyszer beadott összeget. Erre a nép felzudult s nagyon veszedelmes állást foglalt el a k­özségháza előtt. A jegyző eltávozott csakhamar kellő biztonságba, de a birót megszorította a földü­hödt nép. Egyszerűen kidobták a községházáról s azt bezárva, a­­kulcsokat magukhoz vették. Egy rög­tönzött népgyűlésen elhatározták, hogy deputácziót küldenek be az alispánhoz. Addig is állandóan hat­hat ember áll ort a bezárt községháza körül, nehogy a községi irodából valami írás elkallódjék. Az öttagú deputáczió tegnap tisztelgett Szunyogh Péter alis­pánnál Ludwich Jenő szentjobbi postamester vezet

Next