Magyarország, 1902. június (9. évfolyam, 130-154. szám)
1902-06-03 / 131. szám
Budpest, 1902. kedd junius6. MAGYARORSZÁG Még magasabbra a templomok, jelentve a vallás fölényét, a lélek hatalmát az anyagiság fölött. Legmagasabbra azonban a béretek, övezve és óva a várost, a természet örök törvényeit jelképezve. De a legmagasabb orom tetején ott áll büszke alakja a hősnek, aki kinyújtja kardját a város fölé; a Czenk ormán Árpád szobra, ki e hont elfoglalta s megtartotta sértetlenül a honfiaknak, jelentve a legfőbb elvet, a Salus rei publheaet, s hogy mindaz, ami ott alant él, annak köszönheti, hogy ő idelönn uralkodik. És mégis mindez együtt — csak a föld. A mérhetetlen űrben, mely a földet az éggel összeköti, ott lebeg dicső árnya ez óriás szellemnek, kit Magyarországgal együtt ünnepel a világ minden műveit nemzete : mert az ő fénye, dicsősége már nemcsak egy nemzeté, hanem a nemzetek testvérisége . Petőfi és ti velünk ünneplitek, legyetek üdvözölve! így szóltunk itt a költő halálának félszázados ünnepén. S most e város ura, atyátok, polgárok, Brassó polgárnagya írta, hogy van köztünk egy szent testvéri kapocs. Petőfi emlékünnepén kötötte a polgárság a magyar ilők testületével, a Petőfi Társasággal. E kapocs legyen most minél szorosabbá és hathatósabbá ; — mondja — s hogy ennek legjobb biztosítéka a Petőfi Társaság azon törekvése, melyet a közművelődés terén mindenkor tanúsított, így jövénk mi e bölcs szavak zászlója alatt hozzátok. Mi nem politikát hozunk, mely kényszeri, hanem költészetet, mely magával ragad. Népeket oly egy gye, egy nemzetté, egy családdá, testvérekké semmi sem tesz, mint a közös nagy érzés, melynek csodás édességü vegyületében minden szív megolvad és ezt teremti meg a költészet. Csakhogy a magyar írók költészete nem íróasztalnál görnyedez, nem papírszárnyakon száll, nem tintától harmatozik, sem fonákában nem pörgeti a mese rokkáját, a kor szelleme vezeti szellemünket s mint Petőfi, zengünk békében békét; de a nemzeti költőnek csak az a jelszava: »Inter arma non silent Musae!« Vezérünk az a Tinódi Sebestyén, aki mint utolsó magyar hegedős a veszélyeztetett Végeket járta be, a pogány ellen a csatát lelkesíteni lantjával. A Végekre sietünk hát mi is a harcztérre, de mi a művelődésért harczolunk. Ez ügy pedig nem veszthet csatát, mert nincs ellensége, minthogy győzelme biztosítja azt, ami természetnek, embernek, életnek alapja : a szeretet testvériséget, szabadságot. Eljövének e földre ismét e testvéri kapcsot megerősíteni Erdély három történeti nemzete közt. Első ízben, Petőfi szobra emelésekor, hiányzott Segesvárt a szász nemzet; másodszor, Petőfi halála félszázados napján, már képviselve volt. S ekkor léptünk e város magas falai közé egypáran, első fecskéi a testvériesülésnek, s mondok, amit Petőfi irt Aranynak : »Jöjj János, mert ha nem jössz, én jövök s agyonszorilok egy öleléssel!« — ... Eljövénk harmadszor is s ha e kézszoritástól ropogni fog a megragadott kéz, ne fájlalják, meggondolva: mennyit ér, ha ez erős magyar kéz a fegyvert ragadja igy meg közvédelemre vagy a szerszámot közjólétre. És ma Brassó polgármestere kívánja e kapcsot szorosabbá tenni és hathatósabbá, —ime megragadjuk azt teljes erővel. Kapcsunk a közös szabadság, az egyetlen mely a nemzeteket fenntartja. Lánczok nem tartanak össze, csak megbénítják a kart. Életteljes testek szabad mozgást követelnek. A természet nem tűr zsarnokságot, de a szabadság megköveteli mindenben a törvényt. És a szabadság, melyet a törvény nem csorbít, csak biztosít, sehol sem él oly eszményi teljességben, mint Magyarországon, a német még német földön sem élvez oly szabadságot mint itt. Sehol egy nemzet sincs úgy otthon, ahol otthon van is, nem vendég mint itt s ez a szabadság tisztelete a magyar költészet. Az pedig már magyar humor, hogy Magyarország vendégszeretetet kér a maga részére a saját házában a költészet, a lélek szárnya elragad a keleti Kárpátoktól az északi Kárpátokhoz, Brassótól Bártfához, egyik testvértől a másikhoz, Brassó és Bártfa két egytestvér, Brassó az idősebb diadalmasan ellentállt a mongol csordáknak, Bártfa az ifjabb, küzdött a török hordákkal. Ma mindkettő virágzik ősi karakterében, ebben is hasonlítanak egymáshoz. De valamivel mégis külömböznek a testvérek. Bártfa városi múzeumában őriznek egy királyi kincset, egy nagy dráma lapját egy nemzet és királya tragédiáját három szóban: »Cito! Cito! Cito!« II. Lajos levele ez utolsó sóhaj, mely fegyverre riasztja a polgárokat, hazáért, hitért, szabadságért! és a bártfai német eredetű polgárok, mint hősök, mint honfiak elsiettek Mohácshoz s harczoltak — és elvéreztek hazáért, hitért, királyért és szabadságért. De él ma is és ezért él mind a szép hazánk, királyunk, hitünk és szabadságért; ámde ha hozzátok szól a magyar király az ellenséggel szemben: »Gyorsan, gyorsan, gyorsan !* — Brassó, te »koronaváros« vagy — meg kell értened, amint a szent korona ura naponkint vitéz sürgetve hozzád. Üdvözlünk bajtársak, testvérek, a közművelődés harezmezején. Eztán felolvasta Jókai Mór verses üdvözletét, melyben testvériséget, munkát és hazafiságo hirdet. A hallgatóság az üdvözletet zajos tetszéssel fogadta és Jókait lelkesen megéljenezte. Ezután Bársony, Pekár és Rákosi novellákat, Kis József pedig költeményeket és Dóczinak több Schiller fordítását olvasta fel. Felolvastak ezenkívül novellát Herepeytől, továbbá Albert Mihály szász költő verseiből fordításokat. A felolvasásokat a közönség lelkesen fogadta. A gazdag és érdekes programmot délután 2 órakor az Európa-szállóban rendezett banket fejezte be, amelyen jelen voltak a vendégeken kívül a főispán, az alispán, a polgármester, továbbá Bartholdy honvédezredes, valamint a magyarság szine-java és a szászok közül is feltűnően sokan a vidékről is. Lázár István gróf főispán ő felségére, Vajna Gábor ügyvéd a vendégekre és Jókai Mórra mondott felköszöntőt. Kis József a főispánt, Pekár Gyula pedig Brassó megyét és Brassó városát éltette, Bársony a hazasságra ürítette poharát. Bartók Lajos hosszabb hazafias beszédben zajos tetszés között mondott köszönetet a szászoknak, részvételükért és különösen a szász alispánt és polgármestert üdvözli. Hiemesch polgármester magyarul kezdett és németül folytatott beszédben a hazát, Herfurt esperes Petőfi szellemét éltette. Rákosi Jenő összetartásra buzdított. A bankerről Prielle Kornéliát és Jókai Mórt táviratilag üdvözölték. Este díszelőadás volt a színházban. . ' ‘J ‘ * A brassói Petőf-ünnep alkalmából Brassó vármegye és Brassó városa a következő üdvözlő táviratot küldte Jókai Mórnak: — A Petőfi-Társaság mai ünnepélyes ülése alkalmából, melynek becsét Méltóságod remek költeménye annyira emelte, szívből jövő üdvözletét küldi a költő-fejedelemnek Brassó vármegye és Brassó városa: gróf Lázár István főispán, dr. Jekel Frigyes alispán, Hiemesch Ferencz polgármester. (—) Az Erdélyi Irodalmi Társaság rendes évi közgyűlésén Küun Géza gróf, a társaság elnöke elnökölt. Az elnök megnyitójában megindult szavakkal adott kifejezést ama veszteségnek, mely Kolozsvár az irodalmi és művészeti életet is érte Bánffy Dánielné báróné, e kitűnő és ritka matróna elhunytéval. A Társaság Márki Sándor indítványára elhatározta, hogy a megboldogultnak családjához részvétiratot intéz. Azt is elhatározták, hogy az e hó elsejére kitűzött felolvasó ülést a Kossuth-emlék ügyében itt tűzött népgyűlés miatt egy héttel elhalasztják. Ezután Csengén János, a társaság titkára olvasta fél évi jelentését. A lefolyt időszak munkásságában a társaság ötven tagja közül huszan, vettek részt. A jelentés szükségesnek vélné, hogy a társaság oly orgánumot teremtsen, (folyóiratot) mely által a közönséggel állandó érintkezés biztosíttatnék. Magának az egyesületnek is szorosabb egyesülésre, intenzív együttműködésre volt szüksége, s a tagoknak nemcsak a felolvasó ülésen kellene egymással találkozniok. Társas érintkezés, gyakori eszmecsere, egymás munkája iránt való érdeklődés volna szükséges. Az általános helyesléssel fogadott jelentés után Iory Béla pénztáros tette meg eri jelentését. Ezután Széchy Károly tett részletes jelentést a Debreczeni Márton-emlékünnep dolgairól. Debreczeni művei egyik fővárosi kiadócégnél jelennek meg, az előfizetési fölhívást közelebbről kibocsátják. A díszes kötet a társaság kiadványa lesz és Széchy szerkeszti. A társaság köszönettel vette a jelentést és elhatározta, hogy a Debreczeni Márton országos emlékünnepet őszszel tartja, november 9-én. Elhatározták továbbá, hogy részt vesznek Indász Gyulának, az oly korán elhunyt nagytehetségű költő lakóházának emléktáblával megjelölése ünnepén, melyet tisztelői jún. 15-én rendeznek. Végül a tisztújítást ejtették meg a következő eredménynyel, egyhangúlag újból választván meg a tisztikart. Elnök Emin Géza gróf, alelnökök Szász Gerő és Szamosi János. Titkár Csengeri János. Másodtitkár Gyalui Farkas. Pénztáros Igory Béla. Ellenőr Jekey Aladár. (—) A magyarhoni Földtani Társulat június hó 4-én a m. kir. Földtani Intézet előadó termében (VII., Stefánia út 14. sz.) ülést tart, melyen Petrich Gyula dr. indiai ammonit-tipusokat mutat be a csereritzi hypersenon rétegekből és Pálfy Mór dr. az Erdélyi Érczhegység északi részének geológiai viszonyairól értekezik. (—) Családi Regénytár. A 18-ik kötet két elbeszélést nyújt: egy eredetit és egy fordítottat. Az eredetinek szerzője: Csapodi Istvánná. A kötet második darabja a szellemes franczia írónak, Tinseaunak kiválóan sikerült elbeszélése, amely egyike a legmeghatóbb szerelmi történeteknek. A 19. kötet Hiicz és az urfi czímmel Franko István dr. orosz elbeszélését adja, az 1846—48-iki lengyel fölkelés idejéből. A Családi Regénytár minden egyes kötete csinos angol vászonkötésben egy koronáért kapható minden könyvkereskedésben, valamint a Szent-István- Társulat könyvkiadóhivatalában . Budapest, Vil. ker., Szentkirályi utcza 28. szám. (1) A római jog definiczióinak jegyzéke. Irta Gál Lajos kir. törvényszéki albiró. A külföldi hasonjellegű és czélu munkák mellett ez az első hazai mű, mely a római jognak több ezerre menő fogalommeghatározását egy specziális munkában gyűjti össze. Gál ezen munkájával határozottan szolgálatot tett különösen a római jogi vizsgákra készülőknek, kik ezen több mint 4000 definícziót tartalmazó könyvecskében összegyűjtve találják a római jognak mondhatni minden leszűlött igazságát. A nagy szorgalommal és kiváló jogi érzékkel készített 280 oldal terjedelmű könyvet, melynek érdemét képezi még a definicziók korrektsége és a lényeges momentumok helyes kidomborítása Politzer Zsigmond és Fia adta ki. Arab korona. (—) Tolsztoj Leo : Tudomány és művészet czimü nagyérdekű, nálunk teljesen ismeretlen munkája csinos kiadásban. Hegedűs Pál szegedi főreálisk. tanár, aki Tolsztoj másik érdekes művét, a Mi a művészet ? czimüt is fordította, magyar fordításában jelent meg. A csinos kiállítású mű Szegeden, Gönczi József kiadásában jelent meg és az Eggenberger-féle könyvkereskedés bizománya. Kapható minden könyvkereskedésben. Ara 2 kor. (—) A Rákóczy-korból ismét megjelent egy népszerű mű ifj. Móricz Pál tollából. Ez Ocskay Lászlónak az áruló kuruczvezérnek regényes élettörténete. Thaly Kálmán, aákóczi-kor fáradhatatlan és halhatatlan történetírója nagy munkát írt Ocskay László czímen a Rákóczi-mozgalmak hírhedt kalandor katonájáról, aki a katonai vakmerőségnek, de a magyarok hazája iránt is tartozó hűség megszegésének elrettentő példája. Thaly Kálmán műve nyomán egyik igen lelkes és erős magyar érzésű népies írónk, ifj. Móricz Pál, a »Debreczen« felelős szerkesztője beszéli el színes, megyaros zamatu nyelven a magyar nép számára az áruló kurucrvezér regényes életét és gyalázatos halálát. A csinosan kiállított mű Gönczi József szegedi könyvkiadó vállalatában jelent meg és Szilágyi Béla budapesti könyvkereskedő bizománya. Kapható minden könyvkereskedésben 2 koronáért. (—) Mindentudó czimmel a Singer és Wolfner elég igen hasznos kötetet adott ki. Amire a háztartásban szükség van, mindenre szolgál fölvilágosítással s hasznos tanácscsal. Elkezdve az egészség fönntartásától, a gyermeknevelésen, szépítő szereken s háztartási czikkek gyártásain át egész a tyúknevelésig s folttisztitásig, mindenre tud valamit ajánlani a Mindentudó, amely csinos kiállításával is könnyen megnyeri a családok szeretetét. Felvettük NYILT-TBE, tízen rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem vállol felelősséget. Magyar,oe Szág részére a törlesztéses kölcsönüzletet mivel az ország földbirtokosainak alkalmat nyújtunk fennálló tartozásaikat felette jutányos kölcsönre konvertálni (átváltoztatni) és megfelelő magasabb összeggel nagyobbítani. Tudjuk, hogy Magyarország katasztere távolról sem nyújt tájékozást a földbirtokok értékéről tehát minden birtokot egy gyakorlati szakférfiú tekint meg és minden létező érték figyelembe vételével lesz a kölcsön megszavazva, minek folytán minden birtokos tettemes évi megtakarítást nyerhet és alaposan rendezheti viszonyait. Sürgős, könnyű, egyszerűsített eljárás, mely a birtokosnak semmi utánjárást nem okoz. Közlendők : tulajdonos czime, ingatlan neve (megye), kiterjedése holdakban, telek könyvvezett adósságok és szükségelt kölcsönösszeg. Birtokosoknak, jószágigazgatóknak a tudnivalókról tájékoztató értesítést adunk magyar nyelven is. Minden feltétel előre lesz megállapítva. Okmányokat csakis részünkről való levelezésbe lépés után kell beküldeni. Czim: «PÉNZHATALOM» Mosse Rudolf ezég« nek Frankfurt a/M. (Deutschland.) 15949 11 Mohai ÁGNESForrás hazánk legszénsavdúsabb természetes savanyuvize. Tiszta, kellemes asztali viz s a Budapest főváros részére való külön háztartási töltés olcsóbb a szódavíznél s jobb minden mesterségesen készített szénsavval telített víznél 16/folit, palack 36 fillér, üres palack viszszavételi ára 8 fillér. Kapható minden fővárosi fűszerkereskedésben" Főraktár: ÉDESKUTY L. Budapesten, cs. és kir. udvari szállító. Ásványviznagy kereskedő-