Magyarország, 1902. július (9. évfolyam, 155-181. szám)
1902-07-01 / 155. szám
^ . Budapest. 1902 kedd, július 1. MAGYAROKSZAG a kinos afférba avatkozni — távol maradtak a tüntető gyűléstől. Egyidejűleg megemlítjük, hogy Nagy Mihály alispán úr táviratilag annak kijelentésére kért föl, hogy az ottani vármegyei tisztviselő kar kebelében semmiféle főispán-ellenes mozgalom föl nem merült. — Orth János özvegye. Mint Netwyorkból írják, hogy a hire veszett Orth János, egykori Salvator János főherczeg özvegye még életben van. Eddig általában azt hitték, hogy férjével együtt ő is elveszett. Egy buenos airesi hajótulajdonos hírül hozta, hogy Orth Jánosné Ensenadaban elvált férjétől, azzal a szándékkal, hogy visszatér Valparaisóba. A néhai főherczeg özvegye, Stubel Emilia egykori szubretténekesnő, most Chili valamely részében él visszavonulva. Természetes, hogy e hírt kételkedéssel kell fogadnunk. — Az afganisztáni emir házassága Bombayból jelentik a következőket? A napokban ünnepelte az afganisztáni emir menyegzőjét hat fiatal leánynyal, kik mindannyian az első afgán családokból származtak. Az emir apósai a következő egyéniségek: Mohamed Amin-Khan az afgán hadsereg főhadvezére, Chitra-Khan, Mohamed Akhbar-Khan, Shah Gazi, Mohamed Sarivar-Khan és Gazi Sadoulla, Herát kormányzója. — Alispán a bakon. Hajdanában, még nem is olyan régen, igazán nagy úr volt Magyarországon az alispán, a vármegye urainak feje, egy valóságos kiskirályság hatalmas kormányzója, első az elsők között. Tekintélyével arányban állott önérzete is, amely tiszteletet követelt mindenkitől, kicsinytől és nagytól egyaránt. De hajh, régi dicsőségünk immár eltűnt az éji homályban, megváltozának mindenek : a vármegyei önkormányzat helyébe a vármegyei bürokráczia lépett, s a kiskirály alispán helyet adott ősi székében az alázatos hivatalnoknak, akinek sorsa közvetlen felebbvalója, a mindenható főispán kezében van. Egy csöppet sem csodálkozunk tehát rajta, csak csöndes rezignáczióval olvassuk, amiről nagy megbotránkozással ad hirt Máramarosi Újság, hogy a máramarosi alispán a napokban, mint az ottani főispán vendége, a főispáni hintő bakján, a vármegyei hajdú helyén parádézott végig a vármegyebeli községeken. Tempora mutantur et nos mutamur in illis. — Házasság. Weber Jakab Budapestről eljegyezte Leopold Janka kisasszonyt, Leopold Ignácz kereskedő leányát. Dr. Feleki Sándor Glasner Malvina kisasszonynyal házasságot köt július 6-án déli 12 órakor a dohányutczai izr. templomban. — Anglia exotikus vendégei. A kontinens fejedelmi vendégei legnagyobbrészt már elhagyták Londont, ellenben a messze földről, tengerentúlról érkezett fejedelmi vendégek egyelőre még nem utaztak el, így a kínai, japáni, abessziniai vendégek előbb még egy körutazást tesznek Angliában s tartományaiban. Ras Makamén, aki Menelik negus képviseletében van Londonban, legközelebb megkezdi körutazását. Épp úgy az indiai rajah-k, a gyarmati csapatok is még egy darabig az angol német nemzet vendégei, az egyetlen exotikus, akinek sürgős az útja hazafelé, csak a peraki szultán. Elutazását juhi 11-ére tűzték ki, de kijelentette, hogy a jelen körülmények között nem marad addig. — Tízéves drámairónő- Megemlékeztünk már Páris legújabb szenzácziójáról, hogy t. i. ott egy tízéves drámairónőt fedeztek fel. C Gardon Viktor a szerzők társaságának elnöke e szavakkal üdvözölt tegnap egy rövidszoknyás kis leányt, mint a franczia drámaírók egyesületének legújabb tagját ? — Kisasszony, ön a legfiatabob a drámaírók között. Csak haladjon bátran előre a megkezdett után. A kis költőnő neve Champmognat és költői névül a román királyné nevére emlékeztető «Carmen d’Assilva» nevet vette föl. 1892. márczius 5-én született Párisban. A gyermekköltőnő máris tekintélyes költői múltra tekinthet vissza. Vidéki színpadon következő műveit adták elő : «A dada» kétfelvonásos népszínmű; az egyfelvonásos: «Ügyvédnő»-t, «Földszinti páholy»-t és «Akit a szeretet tart fogva* czimü darabot, melyet a vidéki lapok különös dicsérettel emlegetnek. '^Caraiea d'Assuva neia csiaps. gyermek, rajta gazdag fekete haja, amely mélyen leér a vállán. Ellenben arcza, fekete szemeivel, bizonyos kemény kifejezést mutat, ami a koraérett gyermeket idősebbnek tünteti fel. Szülei több évig Angliában laktak, ahol a leányka az angol nyelvet tökéletesen elsajátította. Már ötödik életévében szokatlan tehetséget árult el a meseköltésben. Londonban csakhamar kire terjedt önállóan megírt kisebb színi jeleneteinek. Lady Churchill, telve csodálattal e tehetség iránt, Viktória királyné udvarába vitte a gyermeket. És itt a királyné, a trónörököspár, az udvar jelenlétében adta elő a gyermek kitűnő angol nyelven azon beszélyeit, amelyeket beszéd közben gondolt ki ... Az ősz királyné és leányai megcsókolták a csodagyermeket, akit gazdagon megajándékoztak. Párisba visszatérve, iskolába járt, otthon pedig színdarabokat irt. A szülők nem akadályozták kedvtelésében. És most, hogy mint tízévesnek darabjait is előadták, Carmen d’Assilva kisasszony a szerzők egyesületébe való felvételért folyamodott, hogy irodalmi tulajdonát megoltalmazhassa. A felvételt a fent leírt beszéddel Sardou Viktor közölte vele. Francziaország e legújabb színműírónője sajátságos felfogással bír az életről. A háziorvos ki a gyermek túlerőltetésétől tartott, vidékre akarta küldeni. De Carmen d’Assilva boszosan igy szólt: — Hegyek, erdők, vidékek, láthatárok, a mozdulatlan természet, élet és mozgás nélkül — unalmas dolgok ! Éppen annyit érnek, mint egy pálma az ablak előtt és egy zöld szőnyeg, mely egy gyepet helyettesít. Én az életet, az emberek életét szeretem, ezután vágyódom, ezt szívom magamba minden pórusomon, de szeretem az állatok életét is ! Mert értem az állatokat és elemezem őket, valamint az embereket. Az állatoknak is megvan a maguk kis lelke, sőt meg tudnám önnek mutatni, hogy egy kutya mikor nevet. . . De erről az életről, melyet anyira szeret, s melyet nem képes nélkülözni, hihetetlen megvetéssel nyilatkozik tízéves színműírónő. —ogy beszélem el az életet, amint látom, amint elemeire bontom, mondta nemrég egy társaságban. És ez az élet igazán nem tündöklik a tisztaságtól. Ismerem sok fortélyát, tettetését, alattomosságát, nevetséges tulajdonságait! Csodának néznek engem és igy szólnak: «Ugyan honnan vette mindezt a kicsi?» Ugyan honnan vette volna mástól, mint az emberektől és a társadalomtól! Azt hiszitek, hogy azért van szemem, hogy ne lássak, hogy ne vegyem észre az érem fonákját? . . . — Mit vétett önnek az élet, hogy ily rossz véleménye van róla? — kérdezte valaki. Semmit. De látom, hogy piszkos, hogy nem érdemes a megismerésre !. .. Carmen d’Assilva a Comedie Française tagjainak tanácsait követi. Mounet-Sully és Ferandy és Page kisasszony az Odéon színházból látják el tanácscsal és adnak neki oktatást a szavalásból. Jelenleg egy három felvonásos lélektani drámán dolgozik és reméli, hogy a jövő évben egy párisi színpadon adják elő e legújabb darabját. — A milliomos kártyajátszma játékosainak megkegyelmeztetéséről már értesítettük olvasóinkat. Most hivatalosan is jelentik a következőket: Ő felsége kegyelemből hatályon kívül helyezte azt a végzést, amelylyel Potocki József gróf, Szemere Miklós és Pécsy Andor a bécsi zsoké-klubban lefolyt ismeretes hazárdjátékból kifolyólag Bécsből kiutasíttattak. — Szerencsétlenség a Hunon. Végzetes szerencsétlenség történt, vasárnap este a Dunán. A Margit-híd középső pillérénél, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak 111. számú hajója, amely este 7 óra 40 perckor indult el túlzsúfolva Tótfaluból, kéményével beleütközött a Margit-híd középső pillérének ívébe. A kémény ledőlt és Hefter Rezső kereskedelmi üzletvezetőre zuhant, aki veszedelmesen megsebesült. Heftert a mentők a kereskedelmi kórházba szállították. A hajón a szerencsétlenség természetesen óriási riadalmat okozott és csak akkor nyugodott meg a közönség, amikor a Petőfitéren kikötöttek. A hajó kapitánya Érczy János azt állítja, hogy Tótfaluban annyi utas szállott fel, hogy bár tiltakozott ellene, a parancsnoki hídra is sokan tódultak és elzárták előle a kilátást. A kormányos, Bobrin Dusán szintén nem látott semmit a nagy tömegtől. A rendőrség megindította a vizsgálatot. Hefter Rezső kereskedelmi üzletvezetőt súlyosan sebesülve a kereskedelmi kórházban ápolják. Orvosai a combján és mellén súlyos zúzódásokat és vérömléseket konstatáltak. Belső sérüléseit még nem lehetett megállapítani. A szerencsétlenség ügyében a rendőrségen megindították a vizsgálatot. Tóth János rendőrfogalmazó megállapította, hogy a szerencsétlenségért Érczy János a hajó kapitánya a felelős. Ő rendelkezik a hajón, ő felelős minden balesetért Tudnia kellett volna a vízállás magasságát és így vezényelni a kéménynek kellő időben való behúzását. Ezt elmulasztotta. Amikor pedig látta, hogy a hajó irányt tévesztett, ha ellengőzt alkalmaz, elkerülhette volna a híddal való összeütközést. Ezért a rendőrség őt tette felelőssé és ellene folyik a vizsgálat, a Rablótámadás. A főkapitányságon ma délelőtt panaszt tett Füli József bérkocsis, hogy az éjjel ismeretlen tettes leütötte, majd kirabolta. Elbeszélte a kocsis, hogy az éjjel tizenegy óra felé a Vácziköruton hajtott, amikor egy jól öltözött biciklis úriember megállította. Az ismeretlen utas beült a kocsiba s a kerékpárt a kis ülőkön helyezte el. Aztán ráparancsolt a kocsisra, hogy hajtson ki az Angyalföldre. Az utczát nem jelölte meg, Füli szó nélkül hajtott ki a Lehel-utcza felé. Az utas minduntalan fölállt helyéről s egyre-másra utasította a kocsist, hogy merre hajtson. Majd jobbra, majd balra fordultak be s többször összevissza hajtották a Kültelek utczáit. Éjfél után a Gömb-utczába fordultak be. A kocsis gyanút fogott s bizalmatlanul várta az elkövetkezendőket. Az utas most ismét felállt a kocsiban. Fuli visszafordult s ebben a pillanatban az idegen egy súlyos bottal fejbeütötte. Fuli elszédült s eszméletét vesztve, lebukott a kocsiról. Közel másfél óráig feküdt igy az utcza porában, amikor végre föleszmélt. Közvetetlenül mellette állott a kocsija lovastul s ott maradt az ismeretlen utas kerékpárja is. A biczikli kereke beleakadt a bérkocsi kerekébe s oly szorosan állott benne, hogy az utas, aki a kocsist megtámadta, nem szabadíthatta ki. A kocsis most vette csak észre, hogy a pénze, mintegy kilenczven korona, az ismeretlen utassal együtt eltűnt. Fuli a kerékpárt ismét felrakta a kocsijára s haza hajtatott. Délelőtt pedig elment a főkapitányságra s megtette a följelentést az eltűnt rabló ellen. Személyleirást nem tudott adni s csak annyit jegyzett meg magának, hogy az illetőnek nadrágja el volt tépve. A rendőrség megindította a vizsgálatot. — A czár és Ferdinand fejedelem. Ferdinand bolgár fejedelemnek mostani oroszországi látogatásával kapcsolatban csinos anekdota lett ismeretessé, amely a czár finom humoráról tesz tanúbizonyságot. Mikor Ferdinánd kihallgatáson kérte a czárt, hogy segítse őt a «királyi» czimhez, a czár minden lehetőt megígért s igy végezte: — Ezúttal, kedves Ferdinánd, nem fog hosszú orral távozni. • Ferdinánd fejedelem erre önkénytelen az orrához kapott, amit a czár meglátva ekként mentegetőzött: — Nem fizikai értelemben értettem. _ A vidéki zsurnalisztika köréből. Szávay Gyula lapjának, a Győri Hirlap-nek vezetését, miután Szávay tudvalevőleg Győrből Debreczenbe költözött, Balla Mihály, ismert fővárosi hírlapíró, a Pesti Napló volt szerkesztője vette át. Balla Mihály, mint a Győri Hírlap főszerkesztője július 14-én kezdi meg működését. — Tüntetés a Gotterhalte ellen. AGotterhalle miatt lefokozott Halász Lajos lapszerkesztő mellett impozáns tüntetést rendezett szombaton este Nagyvárad polgársága. A dolog természetéből folyik, hogy a demonstráczió főképpen a Gotterhalte és a hadsereg ellen irányult. Fáklyászenét adtak Halásznak s a menetben több mint tízezer ember vett részt. Halászt éljenezték, de az éljenzést túlszárnyalták az ilyen kiáltások: — Le az osztrák zsoldosokkal ! — Le a militarizmussal! — Abzug a Gotterhalte ! — Éljen a független polgárállam ! A fáklyásmenet után felhangzott a jelszó : — Menjünk a generális lakása elé ! — Le a hadsereggel, le a Gotterhalteval ! A tömeg Albach altábornagy lakása elé vonult, ahol az udvaron négy század gyalogság s egy század lovasság foglalt helyet. Kicsi hija volt, hogy a katonaság a tömeg közé nem lőtt. Szerencsére a rendőrségnek sikerült szétoszlatni a tömeget. Az egész katonaság készenlétben állott. Egész nap nert .